Bevezetés
Árpád-házi Szent Erzsébetet Perugia-ban avatták szentté (1235 IX. Gergely)
Giacomo della Marca= Marchiai Jakab (a Marchia név őrgrófságra utal). Lehet, hogy ő küldte máglyára Tamás és Bálint atyákat, az első magyar Bibliafordítókat.
Ignoti nulla cupido! = Amit nem ismerünk, nem tud vonzani. Ezért az emberjogi gondolkodás előtti koron nem lehet számon kérni az emberi jogok tiszteletben tartását.
II. József reformjai
II. József Mária Terézia felvilágosult tanácsosaival működött együtt. M. T. nagyon beleszólt az uralkodásba, úgyhogy gyakorlatilag csak a halála (1786) után vághatott bele József a reformokba.
A feudális világ már csak úgy tarthatja meg pozícióit, ha átveszi a felvilágosodást-> felvilágosult abszolutizmus: modern gazdaságpolitika, életszínvonal emelése etc. De a fő cél a születési kiváltságok világának megőrzése. „Etetni kell a juhot, hogy nyírni lehessen.” M. T. a jobbágyokról. József viszont tényleg emberbarát volt, és ezért akart javítani az alattvalók életkörülményein.
Mélyen vallásos volt, de arra a következtetésre jutott, hogy az egyház eszköz az állam kezében. Ezzel csökkent a felekezetiség jelentősége, az állam számára hajtott haszon a lényeg. Az állam számára hátráltató tényező lett a vallási kisebbségek elnyomása, mert egy csomó tehetséges embert eleve kizárt az állam szolgálatából-> 1782 Türelmi rendelet: protestánsok is betölthetnek állami hivatalt.
Megadóztatta a nagy püspöki vagyonokat, hogy a nép körében élő kispapok fizetést kaphassanak.
Tridenti zsinat: minden egyházmegyében kell papi szeminárium. II: József központosította a papképzést. A Papnövelde utcai szeminárium épülete pálos kolostor volt. De a pálos rendet megszüntette József, mert se nem tanított, se nem gyógyított.
Elkobzott egyházi vagyonokból állami Vallásalap lett, amit mindig egyházi célokra fordítottak.
József annyit foglalkozott az egyházreform részleteivel, hogy II. Frigyes elnevezte „sekrestyés királynak”. :)
József birodalomban gondolkodott, emiatt a rendeletei hátrányosan érintették a magyar részt-> emberbarát vs hazafi feszültség keletkezett. A magyar felvilágosodottak sem tudta szívvel-lélekkel mellette állni
Zárójel
Osztrák történészek a mai napig úgy látják, hogy a magyar rendek ellenállása pont az egyes magyar emberek életének javítását gátolták meg csak azért, hogy megmaradjon Mo. speciális különállása a birodalomban. DE nem volt rá biztosíték, hogy a birodalmi akarat Mo-ra nézve is előnyös reformokat hoz, mert pl. a magyar mezgazd sokszor érdekellentétbe került a birodalom többi részének mezgazd-ával. Szóval a rendek gondolkodása szerint biztosabb, ha a közösség tagjainak kezében marad a közösséget érintő kérdések eldöntése.
József utazgatott az országában (álruhában is) és kipróbálta a különböző ekefajtákat, mert tudni akarta hogyan működik a mezgazd. :)
Anekdota: József találkozott egy lánnyal és Joseph Kaiserként mutatkozott meg. A lány örökölt az anyjától egy Kaunitzot ábrázoló medált, és így J. rájött, hogy Kaunitz lánya és összehozta őket.
A 48-as bécsi forradalom alatt a II. József szobor kezébe tették a forradalom zászlóját. A felvilágosodás szimbóluma lett.
1790. jan. 26. W. A. Mozart : Cosi fan tutte bemutatója Bécsben. A megrendelő, József már nem volt ott, mert haldoklott. :(
Zárójel vége.
Nevezetes tollvonás. De ettől még József zárta le a közép-európai feudalizmust abból a szempontból, hogy utána már nem működhetett pont úgy, mint előtte. Mert folyton napirenden volt a modernizálás. De az is kiderült, hogy nem lehet abszolutisztikusan rákényszeríteni az emberekre a felvilágosodást. A helyi érdekeket is figyelembe kell venni.
A magyar jakobinusok is az emberbarát vs hazafi konfliktust próbálták feloldani. Emberjogi gondolkodás: nemzet mint közösség az egyéni identitás választása lapján. II Lipót még úgy, ahogy követte volna a jozefinizmust. De aztán gyorsan jött Ferenc…és Metternich…
Metternich egyetlen célja a status quo.
Bécs imádta a kedélyes Ferencet. Biedermeier. Politikai értelemben Ferenc nem tényező, csak Metternich.
Emberjogi gondolkodás: a vallás „a lélek belső ügye”. Az egyéni meggyőződések harmonizálása alapján sokkal nehezebb közösséget szervezni, mint erőszakkal…
A vallásosság modern formája nem támaszkodik az állam erőszakszerveire, hanem az emberek gondolkodására igyekszik hatni. -> Chateaubriand, a romantika egyik nagy ihletője.
2009. március 5., csütörtök
2009. március 3., kedd
Gazdaságtörténet 4. márc. 3.
A Kolozsvri Tudományegyetem, Erdélyi László és Márki Sándor is nagyon-nagyon fontos lenne, csak nincs rájuk idő, ezért emeltük ki a Bp-i Tudományegyetemet.
Marczali Henrik 1856-1940
A történelmi szemináriumi rendszer egyik bevezetője, berlini mintára.
1895-1924 egyetemi tanár, magy tört tsz.
Berlinben Mommsen előadásaira járt + Georg Waitz (RAnke tanítvány) szemináriumára.
Párizs: École des Chartres forrásvizsgálatai. Georges Perrot és Gabriel Monod
Oxford – Charles Stubbs egyhtört-i előadásai, Thomas Babington Macaulay szellemisége.
Alapművei:
- Mo. tört-e II. József korában I-III.
- Mária Terézia. Magyar Történeti Életrajzok 18. köt.
- Mo. tört-e a honfoglalástól 1301-ig ill. 1711 és 1815 közötti tört-e In: A magy nemz tört-e I-X. Szerk. Szilágyi Sándor. EZ egy millenniumi sorozat.
- Az 1790-1791-es orszgyűl I-II.
Irányzatok a két VH között
Az addig középkorcentrikus magy történész-szakma a Trianon-sokk hatására elkezd a modern kor problémáira koncentrálni.
Klebelsberg Kuno kultuszminiszter 1922-31
Magyar kulturális szupremácia elérése a revíziót elősegítendő-> sok támogatást szerez a Horthy rezsimtől a kultúrának.
Collegium Hungaricumok: Bécs, Berlin, Róma.
Állami támpgatás a Történelmi Társulatnak.
Pozsonyi és Kolozsvári Egy helyett Szegedi és Pécsi Tudományegyetem
FONTES Historiae Hungaricae aevi recentioris (Mo. újabb kori történetének forrásai) sorozat. Jegyzetapparátussal és sok szövegvariánst bemutat.
Külföldön: fr Annales-isk., amerikai New History, a magy törtírás együtt halad velük. Analitikus jelleg: tvszerűségek és struktúrák felállítása; interdiszciplinaritás
Szellemtörténeti program
Szekfű, Hóman, Váczy Péter. Félig-meddig Domanovszky Sándor gazd-társtört-i „pozitivista” isk-ja is ide tartozik.
Fil, irdtud, művtört és pszichológia összekapcsolása a törttud-nyal.
Történések fő mozgatói a lelki jelenségek-> fontos a történész beleérzése
Hóman-Szekfű: Magy történet I-VII. 1928-32.
Hóman Bálint 1995-1951
Középkori magy tört prof-a az egyetemünkön
Kultuszminiszter 1932-42
Árpád-kor gazd- és társtört-e
Pénztörténeti munkák
Váczy Péter 1904-94
Középkori egy tört prof-a egyetemünkön
11-13. sz. társtört-e
Szekfű Gyula
Marczali-szeminarista
Nemz Múz, Orsz Levéltár, bécsi állami Levéltár, Bp-i Tud.Egy.
Újabb kori magy tört tsz-en prof
Három nemzedék 1920.
- Üzleti szellem, lib idegen a magy alkattól
- Idegen elemek (németek, zsidók) gazd térnyerése borzasztó szerinte
- Ezek miatt tradicionális magy társ egzisztenciális süllyedése a dualizmusban
Szellemtörténeti módszer alkalmazása a gazdtört-ben
- Pszichologizáló (beleérző) módszer
- Belső, morális tényezőkre koncentrálás
- Történetírás erk-nevelő funkciója
- A magy bortermelő lelki alkata c. könyv. Termelő személyes viszonyban a terményével, nme akarja pénzzé tenni, nem haszonra törekszik. Gazd indifferentizmus öröklődik, ami magy sajátosság
Népiségtörténeti program
Mályusz Elemér, Szabó István, Fügedi Erik
Szoros kapcs: néprajzzal, antropológiával, régészettel, ynelvészettel, földrajzzal, szociológiával.
Ném Volkstumsgeschichte
Újfajta források bevonása a kutatásba: anyakönyvek, urbáriumok, periratok, dűlő- és személynevek elemzése, városalaprajzok, térképek.
Történeti-földrajzi egységek, kisebb közösségek vizsgálata, nemcsak közigazgatási egységeké.
Kiadványsorozataik:
- Település- és Népiségtörténeti Értekezések
- Magyarság és nemzetiség
Mályusz Elemér 1898-1989
Orsz Levéltár, Szegedi TudEgy
Középkori magy tört prof-a nálunk
A Magy Protestáns Egyhtört-i Adattár és a Századok szerkesztője
Népiségtörténeti Int. Vezetője
Témái: 13-15. és 18. sz-i magy társtört, hűbériség – rendiség, jobbágyság szociális süllyedése.
Gazdaság- és társadalomtörténeti irányzat
Domanovszky Sándor 1877-1955
Marczali tanítványa
1913-48 a Bpi Egy művelődéstört tsz-ének vezetője, prof
Történelmi Társulat alelnöke, Orsz Ösztöndíjtanács alelnöke
1929től Hajnal Istvánnal és Mályusszal együtt szerkeszti a Századokat: poltört mellett gazd- társ- művelődés- és népiségtört
Munkái:
- A harmincadvám eredete
- A szepesi városok árumegállító joga
- Magyar Művelődéstörténet I-V. a romanikát és a gótikát emeli ki, mert szerinte Hóman és Szekfű túlhangsúlyozta a barokkot
Domanovszky S. mezőgazdaság-történeti sorozata
„Tanulmányok a magy mezgazd tört-éhez
Évtizedeken át jelent meg, D. S. tanítványainak doktori disszertációi pl. Csapodi Csaba, Komoróczy György, Lederer Emma, Wellmann Imre, Sinkovics István – ez a nemzedék még a II. VH után is aktív!
A kora-újkorban Mo-n is bekövetkezett: robottartó nagybirtok (Gutsherrschaft) térnyerése a korszerűbb munkaszervezetű (részben bérmunkát alkalmazó)nagybirtokkal (Grundherrschaft) szemben. Ez az Elbán Kre jellemző, NYra pont jhogy felszabadultak a jobbágyok. Ezt az 1930as években ismerték fel.
Szabó István 1898-1969
A Levéltári Közlemények szerkesztője
Orsz Levéltár, Teleki Int.
Debreceni Egy magy tört tsz-e
Művei
- Ugocsa megye
- A magyarság életrajza
- A parasztság tört-e Mo-n a kapitalizmus korában 1-2.
- A magy parazstság tört-e
- Tanulmányok a magy arasztság tört-éből
- Jobbágyok-parasztok
Tanítványai: Für Lajos, Orosz István, Rácz István ma is aktívak.
Az agrártörténet-írás napjainkban
Wellmann Imre (idén lenne 100 éves): A magy mezgazd a XVIII. Sz-ban
Balassa Iván: Az aratómunkások Mo-n 1848-1944. tört néprajz
Magy Agrárörténeti életrajzok: agrártörténészek lexikona, Für Lajos szerk
Mo. agrártörténete robosztus összefoglalás, 1996. Orosz Istvánék szerk. hiányzik belőle a középkor, amúgy nagyon gazdagon jegyzetelt meg minden.
Tendenciák a külföldi szakfolyóiratok tematikájában
Nagy ter-i egys-ek mezgazd-tört-ének hosszú távú változásait vizsg. Összehasonlító módszer
Agrártárs és migráció kapcs-ának vizsg. 18-20. sz belső vándorlások-> paraszti identitás elveszítésének problémája.
A falusi világ változása, multidiszciplináris eszközökkel
Életvitel és társ fogyasztás kérdései, környezetpolitikai érzékenység összeegyeztetése a tradicionális vidéki életmóddal.
18-19. sz. modernizáció: hagy világ felbomlása és új struktúra
Falusi és városi gazd összekapcsolódása
The Journal of Economic History
The economic history review
Közgazdasági Szemle
Agrártörténeti Szemle: Kosáry D. alapította, MTA folyóirata, 51 éves
Korall: fiataloknak, hallgatóknak , doctorandusoknak publikációs lehetőség
Módszerek
Neoklasszikus: minden gazd erősorrásainak fg-ében fejlődik. A piac kialakulása biztosította a tradicionális gazd átalakulását
Gazd antropológia: a gazd tevékenység csak társ beágyazottságával együtt értelmezhető. A gazd termelés, elosztás és fogyasztás kombinációja. Alkalmas a család, egyéb közösségi rendszerek és a nemi szerepek vizsgálatára is, ezért nagyon népszerű.
Kvantitatív módszer: adatbázisok, számhalmazok…adatok elemző feldolgozása-> nagy egységeket képes vizsgálni pl. nemzgazd
Összehasonlító módszer: a folyamatok okaira nehezen tud válaszolni. Tendenciákat jól mutat, de sokszor túláltalánosít.
Marczali Henrik 1856-1940
A történelmi szemináriumi rendszer egyik bevezetője, berlini mintára.
1895-1924 egyetemi tanár, magy tört tsz.
Berlinben Mommsen előadásaira járt + Georg Waitz (RAnke tanítvány) szemináriumára.
Párizs: École des Chartres forrásvizsgálatai. Georges Perrot és Gabriel Monod
Oxford – Charles Stubbs egyhtört-i előadásai, Thomas Babington Macaulay szellemisége.
Alapművei:
- Mo. tört-e II. József korában I-III.
- Mária Terézia. Magyar Történeti Életrajzok 18. köt.
- Mo. tört-e a honfoglalástól 1301-ig ill. 1711 és 1815 közötti tört-e In: A magy nemz tört-e I-X. Szerk. Szilágyi Sándor. EZ egy millenniumi sorozat.
- Az 1790-1791-es orszgyűl I-II.
Irányzatok a két VH között
Az addig középkorcentrikus magy történész-szakma a Trianon-sokk hatására elkezd a modern kor problémáira koncentrálni.
Klebelsberg Kuno kultuszminiszter 1922-31
Magyar kulturális szupremácia elérése a revíziót elősegítendő-> sok támogatást szerez a Horthy rezsimtől a kultúrának.
Collegium Hungaricumok: Bécs, Berlin, Róma.
Állami támpgatás a Történelmi Társulatnak.
Pozsonyi és Kolozsvári Egy helyett Szegedi és Pécsi Tudományegyetem
FONTES Historiae Hungaricae aevi recentioris (Mo. újabb kori történetének forrásai) sorozat. Jegyzetapparátussal és sok szövegvariánst bemutat.
Külföldön: fr Annales-isk., amerikai New History, a magy törtírás együtt halad velük. Analitikus jelleg: tvszerűségek és struktúrák felállítása; interdiszciplinaritás
Szellemtörténeti program
Szekfű, Hóman, Váczy Péter. Félig-meddig Domanovszky Sándor gazd-társtört-i „pozitivista” isk-ja is ide tartozik.
Fil, irdtud, művtört és pszichológia összekapcsolása a törttud-nyal.
Történések fő mozgatói a lelki jelenségek-> fontos a történész beleérzése
Hóman-Szekfű: Magy történet I-VII. 1928-32.
Hóman Bálint 1995-1951
Középkori magy tört prof-a az egyetemünkön
Kultuszminiszter 1932-42
Árpád-kor gazd- és társtört-e
Pénztörténeti munkák
Váczy Péter 1904-94
Középkori egy tört prof-a egyetemünkön
11-13. sz. társtört-e
Szekfű Gyula
Marczali-szeminarista
Nemz Múz, Orsz Levéltár, bécsi állami Levéltár, Bp-i Tud.Egy.
Újabb kori magy tört tsz-en prof
Három nemzedék 1920.
- Üzleti szellem, lib idegen a magy alkattól
- Idegen elemek (németek, zsidók) gazd térnyerése borzasztó szerinte
- Ezek miatt tradicionális magy társ egzisztenciális süllyedése a dualizmusban
Szellemtörténeti módszer alkalmazása a gazdtört-ben
- Pszichologizáló (beleérző) módszer
- Belső, morális tényezőkre koncentrálás
- Történetírás erk-nevelő funkciója
- A magy bortermelő lelki alkata c. könyv. Termelő személyes viszonyban a terményével, nme akarja pénzzé tenni, nem haszonra törekszik. Gazd indifferentizmus öröklődik, ami magy sajátosság
Népiségtörténeti program
Mályusz Elemér, Szabó István, Fügedi Erik
Szoros kapcs: néprajzzal, antropológiával, régészettel, ynelvészettel, földrajzzal, szociológiával.
Ném Volkstumsgeschichte
Újfajta források bevonása a kutatásba: anyakönyvek, urbáriumok, periratok, dűlő- és személynevek elemzése, városalaprajzok, térképek.
Történeti-földrajzi egységek, kisebb közösségek vizsgálata, nemcsak közigazgatási egységeké.
Kiadványsorozataik:
- Település- és Népiségtörténeti Értekezések
- Magyarság és nemzetiség
Mályusz Elemér 1898-1989
Orsz Levéltár, Szegedi TudEgy
Középkori magy tört prof-a nálunk
A Magy Protestáns Egyhtört-i Adattár és a Századok szerkesztője
Népiségtörténeti Int. Vezetője
Témái: 13-15. és 18. sz-i magy társtört, hűbériség – rendiség, jobbágyság szociális süllyedése.
Gazdaság- és társadalomtörténeti irányzat
Domanovszky Sándor 1877-1955
Marczali tanítványa
1913-48 a Bpi Egy művelődéstört tsz-ének vezetője, prof
Történelmi Társulat alelnöke, Orsz Ösztöndíjtanács alelnöke
1929től Hajnal Istvánnal és Mályusszal együtt szerkeszti a Századokat: poltört mellett gazd- társ- művelődés- és népiségtört
Munkái:
- A harmincadvám eredete
- A szepesi városok árumegállító joga
- Magyar Művelődéstörténet I-V. a romanikát és a gótikát emeli ki, mert szerinte Hóman és Szekfű túlhangsúlyozta a barokkot
Domanovszky S. mezőgazdaság-történeti sorozata
„Tanulmányok a magy mezgazd tört-éhez
Évtizedeken át jelent meg, D. S. tanítványainak doktori disszertációi pl. Csapodi Csaba, Komoróczy György, Lederer Emma, Wellmann Imre, Sinkovics István – ez a nemzedék még a II. VH után is aktív!
A kora-újkorban Mo-n is bekövetkezett: robottartó nagybirtok (Gutsherrschaft) térnyerése a korszerűbb munkaszervezetű (részben bérmunkát alkalmazó)nagybirtokkal (Grundherrschaft) szemben. Ez az Elbán Kre jellemző, NYra pont jhogy felszabadultak a jobbágyok. Ezt az 1930as években ismerték fel.
Szabó István 1898-1969
A Levéltári Közlemények szerkesztője
Orsz Levéltár, Teleki Int.
Debreceni Egy magy tört tsz-e
Művei
- Ugocsa megye
- A magyarság életrajza
- A parasztság tört-e Mo-n a kapitalizmus korában 1-2.
- A magy parazstság tört-e
- Tanulmányok a magy arasztság tört-éből
- Jobbágyok-parasztok
Tanítványai: Für Lajos, Orosz István, Rácz István ma is aktívak.
Az agrártörténet-írás napjainkban
Wellmann Imre (idén lenne 100 éves): A magy mezgazd a XVIII. Sz-ban
Balassa Iván: Az aratómunkások Mo-n 1848-1944. tört néprajz
Magy Agrárörténeti életrajzok: agrártörténészek lexikona, Für Lajos szerk
Mo. agrártörténete robosztus összefoglalás, 1996. Orosz Istvánék szerk. hiányzik belőle a középkor, amúgy nagyon gazdagon jegyzetelt meg minden.
Tendenciák a külföldi szakfolyóiratok tematikájában
Nagy ter-i egys-ek mezgazd-tört-ének hosszú távú változásait vizsg. Összehasonlító módszer
Agrártárs és migráció kapcs-ának vizsg. 18-20. sz belső vándorlások-> paraszti identitás elveszítésének problémája.
A falusi világ változása, multidiszciplináris eszközökkel
Életvitel és társ fogyasztás kérdései, környezetpolitikai érzékenység összeegyeztetése a tradicionális vidéki életmóddal.
18-19. sz. modernizáció: hagy világ felbomlása és új struktúra
Falusi és városi gazd összekapcsolódása
The Journal of Economic History
The economic history review
Közgazdasági Szemle
Agrártörténeti Szemle: Kosáry D. alapította, MTA folyóirata, 51 éves
Korall: fiataloknak, hallgatóknak , doctorandusoknak publikációs lehetőség
Módszerek
Neoklasszikus: minden gazd erősorrásainak fg-ében fejlődik. A piac kialakulása biztosította a tradicionális gazd átalakulását
Gazd antropológia: a gazd tevékenység csak társ beágyazottságával együtt értelmezhető. A gazd termelés, elosztás és fogyasztás kombinációja. Alkalmas a család, egyéb közösségi rendszerek és a nemi szerepek vizsgálatára is, ezért nagyon népszerű.
Kvantitatív módszer: adatbázisok, számhalmazok…adatok elemző feldolgozása-> nagy egységeket képes vizsgálni pl. nemzgazd
Összehasonlító módszer: a folyamatok okaira nehezen tud válaszolni. Tendenciákat jól mutat, de sokszor túláltalánosít.
A kabala vallásfilozófiája 4. márc. 3.
A Biblia a könyvről
Széfel=könyv, a gyöke tekercset jelent.
Jeremiás 32. fej 11-16
Az Uriás levél is könyvként szerepel!
Mózes II. 24. 4-8. Széfel Habrít= A Szövetség könyve. Az írás része a szövetségkötésnek! A kultuszban kp-i szerepe van az írásnak (és a két szerződő fél áldozati állat vérével való meghintésének)!
A szerződéseket a pogány világban is templomokban őrzik, hogy az adott templom istenei torolják meg a szerződésszegést.
Sámuel I. 10-25.
Az írásbeli rögzítés az elkötelezettség jele, nem egyszerűen a jogi ellenőrízhetőség miatt írják le. Az írás az akarat fizikai megnyilvánulása.
A biblikus korban még nem „tanulnivaló” a szöveg, nem a tartalma a lényeg, hanem maga az írás része a szövetségkötés rítusának. Pl. elég megérinteni a szöveget, hogy részesüljenek a hatásából, akár akkor is, ha analfabéták.
Mózes V. könyvében jelenik meg először a tanulás (a szöveg meghallgatása útján). „Meghallgatják…és megtanulják félni Istent.”-> A könyvBŐL tanulnak, nem a könyvET! AZ jelenti majd a szövegközpontú közösség megszületését, amikor elkezdik a könyvET tanulni!
A mezüze és az imaszíj is azt mutatja, h a szövegnek eredetileg mint kultikus tárgynak volt funkciója, nem a mondanivalójának.
A szöveg nem jelentésrétegek egymásra halmozását jelentette, mint a hermeneu-tikában. Nem mélysége volt, hanem felszíne. Még nem problematizálódott, nem reflektált önmagára.
Exodus 32. Mózes: „Ha elpusztítod ezt a népet, törölj ki engem is a könyvből, amelyet írsz.”-> ez az első pont, ahol a Biblia önmagára reflektál.
A szöveget folyton újra- és átírták, eközben interpretálták. Az értelmezés totális átértelmezésekor új szöveg születik. Pl. a Habakuk könyvét mondatról mondatra interpretáló qumráni Habakuk tekercs.
A babiloni fogság fordulópont.
Ezra és Nehemiás a babiloni fogságból való visszatérés után nem sokkal éltek. Ezráról már azt írják, hogy kutat/nyomoz/tanulmányoz. Ezra elmagyarázta újra a Törvényt mindenkinek. Sok zsidó a fogság alatt áttért az arámira és már nem nagyon értett héberül. Ezra héberül felolvasta, mert kultikusan fontos, hogy azon a nyelven hangozzék el, amelyen kinyilatkoztatódott, de a gyakorlati „használásához” le kellett fordítani arámira. Az arámi annyira hasonlít a héberre, hogy félreértések adódtak a szöveggel kapcsolatban. A szöveg bonyolult kóddá alakulni azért is, mert levált a mindennapi élet valósága a szöveg világáról.->A szöveg kutatást igényel-> fontos ember az írástudó.
Talmud: magyaráz=fordít.
Még később szemlélődést is igényel a szöveg.
Kibővült a szöveg funkciója, megváltozott az „olvasók” igénye is. Már nemcsak fizikai tárgy, hanem virtuális is, fizikailag nem létező mélysége lesz, új szellemi dimenzió, amit fel kell tárni.
Interpretációs forradalom->Megjelenik a szöveg önreferenciája-> szövegközpontú közösség-> kánon lepecsételődik->a tudós vallási autoritást kap- a papság lehanyatlik és vége a próféciának.
AZ interpretációtömeg arra irányul, hogy megmagyarázzák a Biblia szűkszavú parancsolatait.
Nyitott kánon: minden eleme kanonikus, minden új elem státusza azonos a régiekkel. Ilyen egy modern törvénykönyv.
A Biblia zárt és kizáró kánon.
Qumránban nincs egy példány sem Eszter könyvéből (T. Gy. Szerint nem lehet véletlen), komoly viták voltak a kanonizálásáról, Javnéban exkanonikusnak nyilvánították, mert a 4jegyű istennév egyszer sem szerepel benne. Eszter könyve a rejtőzködő Isten kinyilatkoztatása, ezért nem szerepel benne-> ezzel az érvvel kanonizálták.
Az egyik qumráni barlangban előkerült egy réztekercs! Oxidálódott, ezért nem lehet kinyitni, de látszik, h belül domború betűk vannak. John Allegro manchesteri prof elvitte Manchesterbe, ahol számítógép vezérléssel sikerült kinyitni. Leltár, lehet, h a Szentély kincstáráé, de valószínűleg sosem léteztek ezek a kincsek.
Mózes Tórája az egyetlen törvény, ami prófécia által történt, próféta ezután nem hozhat tv-t! Mert „ezek a parancsolatok”. Ez korlátozza a profetikus aktivitást. Már csak az a funkciójuk, h a népet intsék a TV megtartására (Maimonidész).
Mózes II. 32-36. Mózes & Áron elé visznek egy pusztában talált férfit, aki szombaton rőzsét gyűjtött, mert tudták, h ez tilos, de azt még nem, h mi a büntetés. „És mondta az Úr Mózesnek”, h kövezzék halálra. Na de Mózes halála után irreleváns a próféták szava a TVnyel kapcsolatban, ezért kell a szöveget tanulmányozni! Nincs szövegen kívüli autoritás! Isten sem szólhat bele többé, h hogyan értelmezzük a parancsolatait!
„A Szombat tv-ei hajszálra függesztett hegységek, mert a szó kevés…” Talmud
Széfel=könyv, a gyöke tekercset jelent.
Jeremiás 32. fej 11-16
Az Uriás levél is könyvként szerepel!
Mózes II. 24. 4-8. Széfel Habrít= A Szövetség könyve. Az írás része a szövetségkötésnek! A kultuszban kp-i szerepe van az írásnak (és a két szerződő fél áldozati állat vérével való meghintésének)!
A szerződéseket a pogány világban is templomokban őrzik, hogy az adott templom istenei torolják meg a szerződésszegést.
Sámuel I. 10-25.
Az írásbeli rögzítés az elkötelezettség jele, nem egyszerűen a jogi ellenőrízhetőség miatt írják le. Az írás az akarat fizikai megnyilvánulása.
A biblikus korban még nem „tanulnivaló” a szöveg, nem a tartalma a lényeg, hanem maga az írás része a szövetségkötés rítusának. Pl. elég megérinteni a szöveget, hogy részesüljenek a hatásából, akár akkor is, ha analfabéták.
Mózes V. könyvében jelenik meg először a tanulás (a szöveg meghallgatása útján). „Meghallgatják…és megtanulják félni Istent.”-> A könyvBŐL tanulnak, nem a könyvET! AZ jelenti majd a szövegközpontú közösség megszületését, amikor elkezdik a könyvET tanulni!
A mezüze és az imaszíj is azt mutatja, h a szövegnek eredetileg mint kultikus tárgynak volt funkciója, nem a mondanivalójának.
A szöveg nem jelentésrétegek egymásra halmozását jelentette, mint a hermeneu-tikában. Nem mélysége volt, hanem felszíne. Még nem problematizálódott, nem reflektált önmagára.
Exodus 32. Mózes: „Ha elpusztítod ezt a népet, törölj ki engem is a könyvből, amelyet írsz.”-> ez az első pont, ahol a Biblia önmagára reflektál.
A szöveget folyton újra- és átírták, eközben interpretálták. Az értelmezés totális átértelmezésekor új szöveg születik. Pl. a Habakuk könyvét mondatról mondatra interpretáló qumráni Habakuk tekercs.
A babiloni fogság fordulópont.
Ezra és Nehemiás a babiloni fogságból való visszatérés után nem sokkal éltek. Ezráról már azt írják, hogy kutat/nyomoz/tanulmányoz. Ezra elmagyarázta újra a Törvényt mindenkinek. Sok zsidó a fogság alatt áttért az arámira és már nem nagyon értett héberül. Ezra héberül felolvasta, mert kultikusan fontos, hogy azon a nyelven hangozzék el, amelyen kinyilatkoztatódott, de a gyakorlati „használásához” le kellett fordítani arámira. Az arámi annyira hasonlít a héberre, hogy félreértések adódtak a szöveggel kapcsolatban. A szöveg bonyolult kóddá alakulni azért is, mert levált a mindennapi élet valósága a szöveg világáról.->A szöveg kutatást igényel-> fontos ember az írástudó.
Talmud: magyaráz=fordít.
Még később szemlélődést is igényel a szöveg.
Kibővült a szöveg funkciója, megváltozott az „olvasók” igénye is. Már nemcsak fizikai tárgy, hanem virtuális is, fizikailag nem létező mélysége lesz, új szellemi dimenzió, amit fel kell tárni.
Interpretációs forradalom->Megjelenik a szöveg önreferenciája-> szövegközpontú közösség-> kánon lepecsételődik->a tudós vallási autoritást kap- a papság lehanyatlik és vége a próféciának.
AZ interpretációtömeg arra irányul, hogy megmagyarázzák a Biblia szűkszavú parancsolatait.
Nyitott kánon: minden eleme kanonikus, minden új elem státusza azonos a régiekkel. Ilyen egy modern törvénykönyv.
A Biblia zárt és kizáró kánon.
Qumránban nincs egy példány sem Eszter könyvéből (T. Gy. Szerint nem lehet véletlen), komoly viták voltak a kanonizálásáról, Javnéban exkanonikusnak nyilvánították, mert a 4jegyű istennév egyszer sem szerepel benne. Eszter könyve a rejtőzködő Isten kinyilatkoztatása, ezért nem szerepel benne-> ezzel az érvvel kanonizálták.
Az egyik qumráni barlangban előkerült egy réztekercs! Oxidálódott, ezért nem lehet kinyitni, de látszik, h belül domború betűk vannak. John Allegro manchesteri prof elvitte Manchesterbe, ahol számítógép vezérléssel sikerült kinyitni. Leltár, lehet, h a Szentély kincstáráé, de valószínűleg sosem léteztek ezek a kincsek.
Mózes Tórája az egyetlen törvény, ami prófécia által történt, próféta ezután nem hozhat tv-t! Mert „ezek a parancsolatok”. Ez korlátozza a profetikus aktivitást. Már csak az a funkciójuk, h a népet intsék a TV megtartására (Maimonidész).
Mózes II. 32-36. Mózes & Áron elé visznek egy pusztában talált férfit, aki szombaton rőzsét gyűjtött, mert tudták, h ez tilos, de azt még nem, h mi a büntetés. „És mondta az Úr Mózesnek”, h kövezzék halálra. Na de Mózes halála után irreleváns a próféták szava a TVnyel kapcsolatban, ezért kell a szöveget tanulmányozni! Nincs szövegen kívüli autoritás! Isten sem szólhat bele többé, h hogyan értelmezzük a parancsolatait!
„A Szombat tv-ei hajszálra függesztett hegységek, mert a szó kevés…” Talmud
2009. március 2., hétfő
A középkori Európa története 4. márc. 2.
Franciaország
1329 első párizsi parlament, elnöke Pierre de Piet : a király jogai elidegeníthetetlenek. !Franciaországban a parlament legfelsőbb bíróságot és nem országgyűlést jelent! Parler=beszélni szóból.
Iura regni=a királyság jogai
1337es kir oklevél: a kir oltalmába vett egy apátságot. Ez már francia nyelvű oklevél! Spo-ban még nagyon sokáig a latin volt a hivatalos okmányok nyelve. „ez az egyh legyen és maradjon mindenkor, örökké, számomra, a mi örököseink, és Fro királyainak leszármazottainak számára …” hosszasan és változatosan hangsúlyozza, h mennyire nagyon a fr kir oltalmában van ez az apátság…
Az oklevelekben szép számmal szerepelnek zsidók, nagyon fontosak voltak az orvos szakmában. Rengeteg orvos került ki közülük, főleg D-Fro-ban, Provence-ban. Egész zsidó orvos dinasztiák: tudásukat nemzedékről nemzedékre adják, együtt dolgoztak keresztény orvosokkal is. De Rouen-ban is sokan voltak… Nagy tekintélyük volt a zsidó közösségen belül is. Gyógyászati könyvek.
Guy de Sadiac (?) híres (keresztény) orvos a 14. sz-ban. 3 avignoni pápa orvosa volt! Szakkönyvet írt: Az orvosi sebészet inventáriuma címen latinul 1343ban. A 16. szban is használták, kiadták franciául is.
14. sz. közepén fekete halál/ pestis járvány. Közel-Ki hajókon lévő patkányok miatt.
A pestis következményei
- Nagy halálozás-> mezgazd termelés megzavarodott-> a járvány kiegészült éhínsággel.
- Ekkor ismerték fel, h mennyire egészségtelen a városok sűrű betelepültsége és a higiénia hiánya.
- Növénymagok szétszórásával próbálták tisztítani a városok levegőjét. Tudományos és városépítészeti következmény.
- Misztikus szekták is megjelennek: a pestis isteni büntetés. Önostorozók/flagellánsok elterjedése. Magukat ostorozva kérték Isten bocsánatát.
- Pogromok (elvégre mindig mindenről a zsidók tehetnek elv alapján…)
- Parasztfelkelések: a nemesek is megmérgezhették a kutakat v okozhatták vhogyan.
- Simon de Covillon (?) orvos szerint „a közönséges nép jól viseli a halált, mivel számára élni annyi, mint meghalni. De a kegyetlen halál megkímélte a fejedelmeket, nemeseket és bírákat…kellemes életet élnek ezen a világon…”
- A párizsi orvosok az égi csillagzatok állását mondták a pestis elsődleges okának a királynak írt hivatalos válaszukban.
- VÁLSÁG-> meggyengül a fr királyság
A Százéves háború előzménye
Fro. NYi része sokáig Anglia része, mert az ang din fr eredetű.
A Fekete Herceg (Edward) jótevő eljárása: Arno de Campra örökös nélkül halt meg és végrendelkezett: a Bordeaux városi Szent Kereszt apátságra hagyta birtokai nagy részét mindenféle jövedelmekkel együtt. Ezt a végrendeletet erősítette meg Edward herceg (ang létére fr nyelven): „Edward fr (!!!) és ang kir…Aquitánia és Wales hercege…” felváltva sorolja fel franciaországi és angliai címeit-> provokatív
Mindennapok
Párizsi Bibliothéque Nationale illusztrált kézirataiban kül társ oszt-ok mindennapjait ábrázolták. Pl. szerzetes csuklyában, szerzetes csuhában, 2 püspök, bíboros, trónon ülő király, mellette áll a trónörökös; urak, páncélosok, kereskedők pénzes tarsollyal, hajók és bárkák (távolsági kereskedelem), polgár oldalára kötött erszénnyel, szántó ember, boronáló paraszt, vető paraszt, dudaszóra táncoló pásztorok és pásztornők.
Nagyon tagozott társ.
Egyház
14. sz. avignoni fr pápák. Védelmüket kiterjesztették a zsidókra-> Cargantas városában zsinagóga és mellette zsidó temető.
Grenoble püspöke (Avignon alá tartozott) egyh szemléket tartott a plébánosok fölött-> vizitációiról jegyzőkönyvek. Sok ágyasságban élő plébánost és vikáriust (helyettes) leleplezett. Évről évre több száz plébániát átvizsgált-> nagyon ügyelt a püspöki kar az egyháziak erkölcsére…Az egyház megbecsültségének növelése egyben az azt védelmező állam tekintélyét is növeli.
Eretnekek elítélése perekben. Egy német elítéltet (Heinrich ?)1377ben meghívott a Párizsi Egyetem oktatói sorába!
Lengyel és magyar oktatók is voltak a párizsi egyetemeken.
Matricula=anyakönyv
Ábrázolások könyvtárakról: egymás mellett olvasó diákok.:) Egyetemeken előadások, könyvtári olvasás.
Szent Mártonról elnevezett bencéskollégiumi egyház élén bíboros. A bencés rend nagyon jó kapcs-ot ápolt Avignonnal.
Városi lakosság ellátása Avignonban: kézművesek, városháza közelében mészárszékek.
Párizs
Párizs volt földrajzilag a legalkalmasabb a kp-i hat kiépítésére… Annyira terjeszkedett a város, h V. Károly a 14. sz. közepén új falat építtetett, a Szajna jobb partján lévő részeket is körülvette. Louvre felépítése: védelmi funkció is. Párizsban ma rengeteg erődfal és bástya van a föld alatt a 14. sz-ból.
Tűzfegyverek bevezetése. Hyres ágyúkészítő és puskaporgyártó mester.
Párizsban kir kápolna.
Hotel de Dieu híd ábrázolása 15. sz-i miniatúrán: apáca, betegápolás, kikötői jelenet.
A hivatalos egyh legrangosabb intézménye a párizsi Notre Dame. Rengeteg síremlék van benne-> polgárok és egyh jó kapcs-a. 1431-es ábrázoláson térdelő férfi a „kereskedők elöljárója” címet viselte, ami gyakorlatilag polgármesterséget jelentett, csak azt a címet nem volt szabad felvenni.
Dijon
Műv-ek népszerűek. EGyh ábrázolások: Mária gyermekkel 15. sz.
Lakosság vallásossága
Imakönyvek.
„az órák könyve”: szertartáskönyv
Chevalier=lovag
Küzdelem a huszitizmussal
1420 huszita tanok terjednek Párizs polgárai között. „prágai cikkelyek” egységesített, kinyilvánított világnézet. 1423ban Picardiában is megjelenik a huszitizmus.
Dauphin tartomány a mindenkori trónörökös birtoka, itt is lettek Husznak hívei (jobbágyok). Pénzt küldtek Prágába, h segítsenek a huszitáknak!
Az egyh maga is elismerte, ha az Avignon és Róma közti megosztottsága és elvilágiasodása miatt indokolt némi elégedetlenség vele szemben. Ennek megoldása volt a baseli zsinat célja. A baseli zsinatot előkészítendő külön gyűlést tartottak a fr egyháziak. Husz legyőzésére is keresték a megoldást.
Husziták agresszívak, felgyújtják az adókönyveket, fosztogatnak etc. Népi elégedetlenség megnyilvánulásai. A huszitizmus egyben társ mozg is.
Gallianizmus: fr papi irányzat.
VI. Károly
1380-1422 uralkodó.
Kül nézetek alakultak ki róla: A) az „igen szeretett Károly” B) „Őrült Károly”
V. Károly fia, gyermekként lett király. ! nagybátyja gyámkodott felette. Egyikük, Lajos, Anjou hercege a legdominánsabb.
1385 feleségül kapta Bajor Gizellát. Dinasztikus kapcs a NRCS-gal.
1388ban vette át a tényleges kormányzatot, jó király. DE 1392 „őrület rohamai mutatkoznak meg rajta”
1392 vidéki (É) népi felkelés és Párizsban a „kalapácsos emberek” lázadása. Párizs eléri, hogy legyen önkormányzata! Ellenlábasai szerint Károly őrültségből ment ebbe bele.
Kiváló minőségű aranypénz. Ezüstpénz kereszttel jelölve.
XXIII. János pápa megkísérelte Károlyt kibékíteni a burgundi herceggel, végül Luxemburgi Zsigmond veszi kézbe az ügyet.
1414 Zsigmond levele Károly orléans-i herceggel: óvatosságra inti XXIII. János pápa békítő kavarásával szemben.
1415 Agincourt: fr vereség az angolok ellen. VI. Károly békét köt.
AZ Orléans család a Valois ház ága! Charles of Orléans/Orléans-i Károly költő és nemes, Agincourt-nál helyettes parancsnok, 25 évig volt ang fogságban, akkor váltságdíjjal szabadult.
Egy svájci történetíró szerint a 100éves háború főleg a fr arisztokrácia belháborúja. Burgundia nyíltan az angolokkal volt.
A Tower királyi kincstárában őrzik azt a rubinköves koronát, ami V. Henrik sisakja volt Agincourt-nál. V. Henrik felvette a „Fro, királya” címet.
Ang ballada is szól Agincourt-ról.
Hierarchikus/vertikális felépítés: feudalizmus. Pl. Boulogne és Calais kikötővárosok közepes kp-ok, alájuk rendelődnek szföldi kis kp-ok.
1418 Tolouse (fontos Dfr város) a burgundi párthoz csatlakozott.
1420 Tolouse Károly trónörököst támogatja.
Megjegyzés: utánanéztem a francia nevek írásának, amit nem találtam meg, azok mellett van kérdőjel zárójelben.
1329 első párizsi parlament, elnöke Pierre de Piet : a király jogai elidegeníthetetlenek. !Franciaországban a parlament legfelsőbb bíróságot és nem országgyűlést jelent! Parler=beszélni szóból.
Iura regni=a királyság jogai
1337es kir oklevél: a kir oltalmába vett egy apátságot. Ez már francia nyelvű oklevél! Spo-ban még nagyon sokáig a latin volt a hivatalos okmányok nyelve. „ez az egyh legyen és maradjon mindenkor, örökké, számomra, a mi örököseink, és Fro királyainak leszármazottainak számára …” hosszasan és változatosan hangsúlyozza, h mennyire nagyon a fr kir oltalmában van ez az apátság…
Az oklevelekben szép számmal szerepelnek zsidók, nagyon fontosak voltak az orvos szakmában. Rengeteg orvos került ki közülük, főleg D-Fro-ban, Provence-ban. Egész zsidó orvos dinasztiák: tudásukat nemzedékről nemzedékre adják, együtt dolgoztak keresztény orvosokkal is. De Rouen-ban is sokan voltak… Nagy tekintélyük volt a zsidó közösségen belül is. Gyógyászati könyvek.
Guy de Sadiac (?) híres (keresztény) orvos a 14. sz-ban. 3 avignoni pápa orvosa volt! Szakkönyvet írt: Az orvosi sebészet inventáriuma címen latinul 1343ban. A 16. szban is használták, kiadták franciául is.
14. sz. közepén fekete halál/ pestis járvány. Közel-Ki hajókon lévő patkányok miatt.
A pestis következményei
- Nagy halálozás-> mezgazd termelés megzavarodott-> a járvány kiegészült éhínsággel.
- Ekkor ismerték fel, h mennyire egészségtelen a városok sűrű betelepültsége és a higiénia hiánya.
- Növénymagok szétszórásával próbálták tisztítani a városok levegőjét. Tudományos és városépítészeti következmény.
- Misztikus szekták is megjelennek: a pestis isteni büntetés. Önostorozók/flagellánsok elterjedése. Magukat ostorozva kérték Isten bocsánatát.
- Pogromok (elvégre mindig mindenről a zsidók tehetnek elv alapján…)
- Parasztfelkelések: a nemesek is megmérgezhették a kutakat v okozhatták vhogyan.
- Simon de Covillon (?) orvos szerint „a közönséges nép jól viseli a halált, mivel számára élni annyi, mint meghalni. De a kegyetlen halál megkímélte a fejedelmeket, nemeseket és bírákat…kellemes életet élnek ezen a világon…”
- A párizsi orvosok az égi csillagzatok állását mondták a pestis elsődleges okának a királynak írt hivatalos válaszukban.
- VÁLSÁG-> meggyengül a fr királyság
A Százéves háború előzménye
Fro. NYi része sokáig Anglia része, mert az ang din fr eredetű.
A Fekete Herceg (Edward) jótevő eljárása: Arno de Campra örökös nélkül halt meg és végrendelkezett: a Bordeaux városi Szent Kereszt apátságra hagyta birtokai nagy részét mindenféle jövedelmekkel együtt. Ezt a végrendeletet erősítette meg Edward herceg (ang létére fr nyelven): „Edward fr (!!!) és ang kir…Aquitánia és Wales hercege…” felváltva sorolja fel franciaországi és angliai címeit-> provokatív
Mindennapok
Párizsi Bibliothéque Nationale illusztrált kézirataiban kül társ oszt-ok mindennapjait ábrázolták. Pl. szerzetes csuklyában, szerzetes csuhában, 2 püspök, bíboros, trónon ülő király, mellette áll a trónörökös; urak, páncélosok, kereskedők pénzes tarsollyal, hajók és bárkák (távolsági kereskedelem), polgár oldalára kötött erszénnyel, szántó ember, boronáló paraszt, vető paraszt, dudaszóra táncoló pásztorok és pásztornők.
Nagyon tagozott társ.
Egyház
14. sz. avignoni fr pápák. Védelmüket kiterjesztették a zsidókra-> Cargantas városában zsinagóga és mellette zsidó temető.
Grenoble püspöke (Avignon alá tartozott) egyh szemléket tartott a plébánosok fölött-> vizitációiról jegyzőkönyvek. Sok ágyasságban élő plébánost és vikáriust (helyettes) leleplezett. Évről évre több száz plébániát átvizsgált-> nagyon ügyelt a püspöki kar az egyháziak erkölcsére…Az egyház megbecsültségének növelése egyben az azt védelmező állam tekintélyét is növeli.
Eretnekek elítélése perekben. Egy német elítéltet (Heinrich ?)1377ben meghívott a Párizsi Egyetem oktatói sorába!
Lengyel és magyar oktatók is voltak a párizsi egyetemeken.
Matricula=anyakönyv
Ábrázolások könyvtárakról: egymás mellett olvasó diákok.:) Egyetemeken előadások, könyvtári olvasás.
Szent Mártonról elnevezett bencéskollégiumi egyház élén bíboros. A bencés rend nagyon jó kapcs-ot ápolt Avignonnal.
Városi lakosság ellátása Avignonban: kézművesek, városháza közelében mészárszékek.
Párizs
Párizs volt földrajzilag a legalkalmasabb a kp-i hat kiépítésére… Annyira terjeszkedett a város, h V. Károly a 14. sz. közepén új falat építtetett, a Szajna jobb partján lévő részeket is körülvette. Louvre felépítése: védelmi funkció is. Párizsban ma rengeteg erődfal és bástya van a föld alatt a 14. sz-ból.
Tűzfegyverek bevezetése. Hyres ágyúkészítő és puskaporgyártó mester.
Párizsban kir kápolna.
Hotel de Dieu híd ábrázolása 15. sz-i miniatúrán: apáca, betegápolás, kikötői jelenet.
A hivatalos egyh legrangosabb intézménye a párizsi Notre Dame. Rengeteg síremlék van benne-> polgárok és egyh jó kapcs-a. 1431-es ábrázoláson térdelő férfi a „kereskedők elöljárója” címet viselte, ami gyakorlatilag polgármesterséget jelentett, csak azt a címet nem volt szabad felvenni.
Dijon
Műv-ek népszerűek. EGyh ábrázolások: Mária gyermekkel 15. sz.
Lakosság vallásossága
Imakönyvek.
„az órák könyve”: szertartáskönyv
Chevalier=lovag
Küzdelem a huszitizmussal
1420 huszita tanok terjednek Párizs polgárai között. „prágai cikkelyek” egységesített, kinyilvánított világnézet. 1423ban Picardiában is megjelenik a huszitizmus.
Dauphin tartomány a mindenkori trónörökös birtoka, itt is lettek Husznak hívei (jobbágyok). Pénzt küldtek Prágába, h segítsenek a huszitáknak!
Az egyh maga is elismerte, ha az Avignon és Róma közti megosztottsága és elvilágiasodása miatt indokolt némi elégedetlenség vele szemben. Ennek megoldása volt a baseli zsinat célja. A baseli zsinatot előkészítendő külön gyűlést tartottak a fr egyháziak. Husz legyőzésére is keresték a megoldást.
Husziták agresszívak, felgyújtják az adókönyveket, fosztogatnak etc. Népi elégedetlenség megnyilvánulásai. A huszitizmus egyben társ mozg is.
Gallianizmus: fr papi irányzat.
VI. Károly
1380-1422 uralkodó.
Kül nézetek alakultak ki róla: A) az „igen szeretett Károly” B) „Őrült Károly”
V. Károly fia, gyermekként lett király. ! nagybátyja gyámkodott felette. Egyikük, Lajos, Anjou hercege a legdominánsabb.
1385 feleségül kapta Bajor Gizellát. Dinasztikus kapcs a NRCS-gal.
1388ban vette át a tényleges kormányzatot, jó király. DE 1392 „őrület rohamai mutatkoznak meg rajta”
1392 vidéki (É) népi felkelés és Párizsban a „kalapácsos emberek” lázadása. Párizs eléri, hogy legyen önkormányzata! Ellenlábasai szerint Károly őrültségből ment ebbe bele.
Kiváló minőségű aranypénz. Ezüstpénz kereszttel jelölve.
XXIII. János pápa megkísérelte Károlyt kibékíteni a burgundi herceggel, végül Luxemburgi Zsigmond veszi kézbe az ügyet.
1414 Zsigmond levele Károly orléans-i herceggel: óvatosságra inti XXIII. János pápa békítő kavarásával szemben.
1415 Agincourt: fr vereség az angolok ellen. VI. Károly békét köt.
AZ Orléans család a Valois ház ága! Charles of Orléans/Orléans-i Károly költő és nemes, Agincourt-nál helyettes parancsnok, 25 évig volt ang fogságban, akkor váltságdíjjal szabadult.
Egy svájci történetíró szerint a 100éves háború főleg a fr arisztokrácia belháborúja. Burgundia nyíltan az angolokkal volt.
A Tower királyi kincstárában őrzik azt a rubinköves koronát, ami V. Henrik sisakja volt Agincourt-nál. V. Henrik felvette a „Fro, királya” címet.
Ang ballada is szól Agincourt-ról.
Hierarchikus/vertikális felépítés: feudalizmus. Pl. Boulogne és Calais kikötővárosok közepes kp-ok, alájuk rendelődnek szföldi kis kp-ok.
1418 Tolouse (fontos Dfr város) a burgundi párthoz csatlakozott.
1420 Tolouse Károly trónörököst támogatja.
Megjegyzés: utánanéztem a francia nevek írásának, amit nem találtam meg, azok mellett van kérdőjel zárójelben.
A római királyság és köztársaság 2. febr. 16.
A törttud önreflektív-> a saját történetével is foglalkozik.
Róma alapítása
A 18. sz. Eu. Latin műveltségű, az értelmiség latinul olvas, nagy az auktorok tekintélye.
1738 Beaufort: Tanulmány a római történelem első öt évszázadának bizonytalanságáról. Eszerint minden tört hagy, ami arról a korról szól, a nemzetségek hiúságából származik, és gyakran későbbi események visszavetítése, innen a kettősségek a róm tört-ben.
Fabius Pictor történetíró pl. kicsit túlhangsúlyozta saját nemzetségének dicsőségét…(görögül írt).
19. sz. Niebuhr szerint volt római őseposz, Mommsen kimutatta, h nem. Köztük Schwegler: amit Kürosz előtt tudunk Rómáról, az mind aitológia.
1864 Coulange: Le cité antique: a tört lényege a kultusz->mivel van ünnep a szabin nők elrablásáról, nyilvántényleg megtörtént. A trójai eredetet is elfogadja.
Mussolini monumentális épytkezései miatt fél Rómát lebontotta-> régészeti feltárások, leletmentés. Pl. a Palatinus dombon Gjelstad cölöplyukakat talált a sziklában, és úgy vélte megtalálta a casa di Romulot. Kr. e. 8. sz-i falu nyomai.
Kép: A capitoliumi farkas (az ikrek 1510-ben keletkztek): kiderült, h a farkast 1 darabból öntötték ki., ami nem jellemző az ókorban, hanem középkori technika. AZ olasz történészek ritkán fogadják el, h nem ókori a szobor…
Kép: Constantinus kori pénzveret a farkassal és az ikrekkel.
Livius is szkeptikusan fogalmaz: Marsra fogták…, Acca Larentia „rossz fajta”-> lupának hívták a pásztorok, és ős szoptatta a fiúkat, tehát nem feltétlenül igazi farkasra gondol Livius sem…
Romulus a Palatinusram Remus az Aventinusra ment auguriumot kérni.
Páthuzam Kürosszal )utóbbi Hérodotosz feldolgozásában): kitett gyerek toposz, farkas/kutya szoptatta, birodalomalapító. Párhuzam Sarrukinnal és Mózessel is!
Monográfia ókori kitett gyerekekről: 121 eset (megemlytva mindegyik a Carthago és a só c könyvben is).
Királyság
Kr. e. 4. sz. gör forrás Romulus egyedül alapítja Rómát, Remus nem létezik. Rómé=erő gör-ül. Ehát lehet, h 2 alternatív névváltozat volt-> ikerstoryval egyesítették. Wiseman: Remus c könyv, 1995.
Kép: etruszk tükör ábrázolása: 2 gyereket szoptat 2 állat, Kr. e. 3. sz. Wiseman szerint 2 oroszlán.
Mircea Eliade szerint az indo-eu mitológia alapmítosza az alapító ikerpár, Yaaman Puhvel vallástörténész sokat hivatkozott rá, aztán ELiade-val kölcsönösen hivatkozgatták egymást (forrásokat nem nagyon…). Kissé légből kapott elm-nek bizonyult. :)
Kr. e. 300 Lex Ogulnia: azért fontos, hogy plebeiusok lehessenek papok, mert akkor olvashatják a naptárat és nem verhetik át a népet a flamenek folyton azzal, hogy tiltott nap van és nem lehet népgyűlést tartani.
Az Aventinus a plebeiusok hegye (lsd Ceres szentély!), ezért is fontos az ikerstory.
Georges Dumézil vallástörténész elm-e:
- indo-eu társadalmakban 3 funkció az istenek és az emberek világávan is: A) uralkodói-papi (gyakran szakrális királyság) B) katonai C) termelői.
- Rómának nem volt mitológiája, „a római istenek kalandos történetek nélküli istenek”. Ianus és Silvanus nem azonosítható gör istennel, és nincs is története!
- A rómaiak saját korai történetük meséivel pótolják a mítoszokat.
- 3 nép alkotta Rómát: etruszk + latin +szabin – 3 funkció.
- Romulus-uralkodó, Numa Pompilius – pap, Tullus Hostilius – katona, Ancus MArtius – termelő. Vagyis Dumézil szerint fiktív személyek!
Róma alapítása
A 18. sz. Eu. Latin műveltségű, az értelmiség latinul olvas, nagy az auktorok tekintélye.
1738 Beaufort: Tanulmány a római történelem első öt évszázadának bizonytalanságáról. Eszerint minden tört hagy, ami arról a korról szól, a nemzetségek hiúságából származik, és gyakran későbbi események visszavetítése, innen a kettősségek a róm tört-ben.
Fabius Pictor történetíró pl. kicsit túlhangsúlyozta saját nemzetségének dicsőségét…(görögül írt).
19. sz. Niebuhr szerint volt római őseposz, Mommsen kimutatta, h nem. Köztük Schwegler: amit Kürosz előtt tudunk Rómáról, az mind aitológia.
1864 Coulange: Le cité antique: a tört lényege a kultusz->mivel van ünnep a szabin nők elrablásáról, nyilvántényleg megtörtént. A trójai eredetet is elfogadja.
Mussolini monumentális épytkezései miatt fél Rómát lebontotta-> régészeti feltárások, leletmentés. Pl. a Palatinus dombon Gjelstad cölöplyukakat talált a sziklában, és úgy vélte megtalálta a casa di Romulot. Kr. e. 8. sz-i falu nyomai.
Kép: A capitoliumi farkas (az ikrek 1510-ben keletkztek): kiderült, h a farkast 1 darabból öntötték ki., ami nem jellemző az ókorban, hanem középkori technika. AZ olasz történészek ritkán fogadják el, h nem ókori a szobor…
Kép: Constantinus kori pénzveret a farkassal és az ikrekkel.
Livius is szkeptikusan fogalmaz: Marsra fogták…, Acca Larentia „rossz fajta”-> lupának hívták a pásztorok, és ős szoptatta a fiúkat, tehát nem feltétlenül igazi farkasra gondol Livius sem…
Romulus a Palatinusram Remus az Aventinusra ment auguriumot kérni.
Páthuzam Kürosszal )utóbbi Hérodotosz feldolgozásában): kitett gyerek toposz, farkas/kutya szoptatta, birodalomalapító. Párhuzam Sarrukinnal és Mózessel is!
Monográfia ókori kitett gyerekekről: 121 eset (megemlytva mindegyik a Carthago és a só c könyvben is).
Királyság
Kr. e. 4. sz. gör forrás Romulus egyedül alapítja Rómát, Remus nem létezik. Rómé=erő gör-ül. Ehát lehet, h 2 alternatív névváltozat volt-> ikerstoryval egyesítették. Wiseman: Remus c könyv, 1995.
Kép: etruszk tükör ábrázolása: 2 gyereket szoptat 2 állat, Kr. e. 3. sz. Wiseman szerint 2 oroszlán.
Mircea Eliade szerint az indo-eu mitológia alapmítosza az alapító ikerpár, Yaaman Puhvel vallástörténész sokat hivatkozott rá, aztán ELiade-val kölcsönösen hivatkozgatták egymást (forrásokat nem nagyon…). Kissé légből kapott elm-nek bizonyult. :)
Kr. e. 300 Lex Ogulnia: azért fontos, hogy plebeiusok lehessenek papok, mert akkor olvashatják a naptárat és nem verhetik át a népet a flamenek folyton azzal, hogy tiltott nap van és nem lehet népgyűlést tartani.
Az Aventinus a plebeiusok hegye (lsd Ceres szentély!), ezért is fontos az ikerstory.
Georges Dumézil vallástörténész elm-e:
- indo-eu társadalmakban 3 funkció az istenek és az emberek világávan is: A) uralkodói-papi (gyakran szakrális királyság) B) katonai C) termelői.
- Rómának nem volt mitológiája, „a római istenek kalandos történetek nélküli istenek”. Ianus és Silvanus nem azonosítható gör istennel, és nincs is története!
- A rómaiak saját korai történetük meséivel pótolják a mítoszokat.
- 3 nép alkotta Rómát: etruszk + latin +szabin – 3 funkció.
- Romulus-uralkodó, Numa Pompilius – pap, Tullus Hostilius – katona, Ancus MArtius – termelő. Vagyis Dumézil szerint fiktív személyek!
Filozófiatörténet 4. márc. 2.
Középkori filozófia
Patrisztika: egyházatyák kora. Apologéták: a hit védelmezői a pogány kritikusokkal szemben.
Skolasztika 9-14. sz.
A középkori filozófia nagyobb időtartamot ölel fel a történeti középkornál.
Tematikusan szoros egység, a kereszténység egy nagyon nagy szakaszához közvetlenül kapcsolódik.
Szent Ágoston
A NYi patrisztikus fil csúcsa, a Ki ág csúcsa Pszeudo Dionüsziosz Aeropageitész/ Ál Aeropagita Dénes. Mert úgy írt, mintha azok azé az Aeropagita Dionüszoszéi lennének, aki az Aeroszpagoszon hallgatta Pál szónoklatait és Athén első püspöke lett.
Vallomások=Confessiones
Élete derekán írta
7. könyv részben fil, részben életrajz. 10. könyv fil 12. könyv teológiai tárgyú, a teremtésről elmélkedik.
A confessio szó szerint gyónást jelent.
Ágoston paradoxonja: a vallomásnak semmi értelme, mert Istennek szól [az egész mű, erre utalnak a formai elemek (megszólítások, imádságok etc.)], de Isten úgyis lát mindent és minden igazságot tud, tehát fölösleges neki vallani. Azért írja meg mégis, hogy példát mutasson másoknak, hogy ő hogyan jutott el Istenhez.
A mű kitűzött feladata Isten megkeresése. Először a környezetben kérdezősködik (és, föld, állatok, egyikük sem Isten, de közös a válaszukban, hogy Isten teremtette őket). Tehát nem kívül vanIsten, hanem belül kell keresni. Önmagán belül folytatja a keresést, a lelkében. Descartes ezt nyomatékosan alkalmazza a Cogito, ergo sum-ban.
Az emberi lélek tartalmazza Istent. De Isten egyszerre van a lélekben és a lélek fölött. Ezzel összefüggő képesség az emlékezet. Az emlékezet olyan képesség, amelynek segítségével a lélek meg tudja figyelni önmagát, ezzel tartja a kapcsolatot önmagával. A dolgok képmása van az emlékezetben, az emlék képmás. Nem csak a látással, hanem minden érzékszervvel kapcsolatban használja a képmás szót. Mai szóval ez reprezentacionizmus.
Van, ami mindig a lelkünkben volt, csak nem tudtunk róla. Pl. számok, gondolatok. Sok ilyen dolog el van rejtve a lélek eldugott kamráiban.
Mivel Isten a lélek fölött is van, ezért irányítja is azt.
Szivacs metafora (nem az általun k olvasott részletekben): a lelket áthatja Isten, átjárja, ahogy a szivacsot is a tengervíz.
2 fontos feladata a léleknek: gondolkodás és tanítás. A cogitare az agere=kényszerít, hajt szóval összefügg!
Az érzékek útján megszerzett képmások sincsenek ömlesztve emlékezetünk előtérben, hanem fajtájuk szerint csoportosítódnak. Modern, kognitív vagy leírás elm gyökere fedezhető fel ebben. Pl. sík dolgok, függőleges dolgok, sima felületű dolgok, fekete színű dolgok etc. Átfogó ismeretelmélet!
„Az emlékezet a lélek gyomra.” Megváltoztatja a dolog állagát, tulajdonságait, miközben feldolgozza.
Az emlékezeti tárgyak lehetnek érzelmek, gondolatok is.
Isten keresésekor a felejtést kell legyőznünk. HA már emlékezünk arra, hogy elfelejtettünk vmit, akkor az tökéletlen felejtés és még van remény a visszafordítására. Mint egy üres tojáshéj, amin látjuk, hogy hiányzik a tojás. Tárgy, amiből eltűnt a forma, de leképezi azt. Ha nyoma sincs, akkor tökéletes és végleges a felejtés.
Pl. ha elfelejtettük, hogy elveszítettünk egy tárgyat, akkor nem találjuk meg, még ha a kezünkbe nyomják is (Mondjuk szerintem ez sántít, mert ha a kezünkbe nyomják, akkor ált. eszünkbe jut, hogy jé ezt elvesztettük, de mindegy.)
Minden ember keresi a boldogságot egész életén keresztül, mert szüksége van rá. Isten keresése így Ágoston szerint egyenlő a boldogság keresésével. A boldogság és Isten fogalma is vmilyen módon megvan a lélekben, tehát, ha nem is találtuk még meg egyiket sem, akkor is tudjuk, h mit keresünk, és felismerjük, ha megtaláljuk.
A keresés sikerének lehetőségéhez tudni kell, hogy milyen az, amit keresünk.
Ágostonnak megtérése előtt neoplatonikus szakasza is volt, innen jön az a gondolat, h a lélek rendelkezik a születéskor is a boldogság és Isten fogalmával. Csak persze szerinte, nem a Hádészból jön a lélek, hanem Isten teremti, tehát nem egy megelőző világból hozzuk a tudást, hanem Isten oltotta belénk az örök eszméket.
Honnan van meg emlékezetünkben a boldogság?
a) Talán úgy, mint Carthago képe? Nem, mert a boldogság nem képmás, nem érzékekkel szerezzük meg. Tehát biztosan belülről fakad.
b) Talán úgy őrzi, mint a számokat? Nem, a számok is szellemi dolgok, de nem vágyakozunk rá, a boldogságra viszont igen, és a számok előállíthatók.
c) Talán úgy, mint az ékesszólás? Az ékesszólás is szellemi tárgy, attól, hogy a lelkünkben az ékesszólás eszméje, nem rendelkezem az ékesszólás képességével, tehát vágyakozom rá, ha megvan bennem az eszméje. DE nem.
d) Talán úgy, ahogy az öröm? Talán így van. Egy fogalomnembe tartozik az öröm és a boldogság.
Patrisztika: egyházatyák kora. Apologéták: a hit védelmezői a pogány kritikusokkal szemben.
Skolasztika 9-14. sz.
A középkori filozófia nagyobb időtartamot ölel fel a történeti középkornál.
Tematikusan szoros egység, a kereszténység egy nagyon nagy szakaszához közvetlenül kapcsolódik.
Szent Ágoston
A NYi patrisztikus fil csúcsa, a Ki ág csúcsa Pszeudo Dionüsziosz Aeropageitész/ Ál Aeropagita Dénes. Mert úgy írt, mintha azok azé az Aeropagita Dionüszoszéi lennének, aki az Aeroszpagoszon hallgatta Pál szónoklatait és Athén első püspöke lett.
Vallomások=Confessiones
Élete derekán írta
7. könyv részben fil, részben életrajz. 10. könyv fil 12. könyv teológiai tárgyú, a teremtésről elmélkedik.
A confessio szó szerint gyónást jelent.
Ágoston paradoxonja: a vallomásnak semmi értelme, mert Istennek szól [az egész mű, erre utalnak a formai elemek (megszólítások, imádságok etc.)], de Isten úgyis lát mindent és minden igazságot tud, tehát fölösleges neki vallani. Azért írja meg mégis, hogy példát mutasson másoknak, hogy ő hogyan jutott el Istenhez.
A mű kitűzött feladata Isten megkeresése. Először a környezetben kérdezősködik (és, föld, állatok, egyikük sem Isten, de közös a válaszukban, hogy Isten teremtette őket). Tehát nem kívül vanIsten, hanem belül kell keresni. Önmagán belül folytatja a keresést, a lelkében. Descartes ezt nyomatékosan alkalmazza a Cogito, ergo sum-ban.
Az emberi lélek tartalmazza Istent. De Isten egyszerre van a lélekben és a lélek fölött. Ezzel összefüggő képesség az emlékezet. Az emlékezet olyan képesség, amelynek segítségével a lélek meg tudja figyelni önmagát, ezzel tartja a kapcsolatot önmagával. A dolgok képmása van az emlékezetben, az emlék képmás. Nem csak a látással, hanem minden érzékszervvel kapcsolatban használja a képmás szót. Mai szóval ez reprezentacionizmus.
Van, ami mindig a lelkünkben volt, csak nem tudtunk róla. Pl. számok, gondolatok. Sok ilyen dolog el van rejtve a lélek eldugott kamráiban.
Mivel Isten a lélek fölött is van, ezért irányítja is azt.
Szivacs metafora (nem az általun k olvasott részletekben): a lelket áthatja Isten, átjárja, ahogy a szivacsot is a tengervíz.
2 fontos feladata a léleknek: gondolkodás és tanítás. A cogitare az agere=kényszerít, hajt szóval összefügg!
Az érzékek útján megszerzett képmások sincsenek ömlesztve emlékezetünk előtérben, hanem fajtájuk szerint csoportosítódnak. Modern, kognitív vagy leírás elm gyökere fedezhető fel ebben. Pl. sík dolgok, függőleges dolgok, sima felületű dolgok, fekete színű dolgok etc. Átfogó ismeretelmélet!
„Az emlékezet a lélek gyomra.” Megváltoztatja a dolog állagát, tulajdonságait, miközben feldolgozza.
Az emlékezeti tárgyak lehetnek érzelmek, gondolatok is.
Isten keresésekor a felejtést kell legyőznünk. HA már emlékezünk arra, hogy elfelejtettünk vmit, akkor az tökéletlen felejtés és még van remény a visszafordítására. Mint egy üres tojáshéj, amin látjuk, hogy hiányzik a tojás. Tárgy, amiből eltűnt a forma, de leképezi azt. Ha nyoma sincs, akkor tökéletes és végleges a felejtés.
Pl. ha elfelejtettük, hogy elveszítettünk egy tárgyat, akkor nem találjuk meg, még ha a kezünkbe nyomják is (Mondjuk szerintem ez sántít, mert ha a kezünkbe nyomják, akkor ált. eszünkbe jut, hogy jé ezt elvesztettük, de mindegy.)
Minden ember keresi a boldogságot egész életén keresztül, mert szüksége van rá. Isten keresése így Ágoston szerint egyenlő a boldogság keresésével. A boldogság és Isten fogalma is vmilyen módon megvan a lélekben, tehát, ha nem is találtuk még meg egyiket sem, akkor is tudjuk, h mit keresünk, és felismerjük, ha megtaláljuk.
A keresés sikerének lehetőségéhez tudni kell, hogy milyen az, amit keresünk.
Ágostonnak megtérése előtt neoplatonikus szakasza is volt, innen jön az a gondolat, h a lélek rendelkezik a születéskor is a boldogság és Isten fogalmával. Csak persze szerinte, nem a Hádészból jön a lélek, hanem Isten teremti, tehát nem egy megelőző világból hozzuk a tudást, hanem Isten oltotta belénk az örök eszméket.
Honnan van meg emlékezetünkben a boldogság?
a) Talán úgy, mint Carthago képe? Nem, mert a boldogság nem képmás, nem érzékekkel szerezzük meg. Tehát biztosan belülről fakad.
b) Talán úgy őrzi, mint a számokat? Nem, a számok is szellemi dolgok, de nem vágyakozunk rá, a boldogságra viszont igen, és a számok előállíthatók.
c) Talán úgy, mint az ékesszólás? Az ékesszólás is szellemi tárgy, attól, hogy a lelkünkben az ékesszólás eszméje, nem rendelkezem az ékesszólás képességével, tehát vágyakozom rá, ha megvan bennem az eszméje. DE nem.
d) Talán úgy, ahogy az öröm? Talán így van. Egy fogalomnembe tartozik az öröm és a boldogság.
A római királyság és köztársaság 4. márc. 2.
A kutatók egy része megkérdőjelezi, hogy a királyok hatalmát egyből 2 consul vette át, a valószínűbb, hogy először 1 praetor volt az egyszemélyi vezető, és fokozatosan alakult ki a collegialitas elve.
Kr. e. 444 és 367 között több olyan év volt, amikor katonai tribunusok irányították a közt-ot.
Kr. e. 367 nagy reformok éve: praetori intézmény, aedilis curulisok megjelenése, a 2 consul egyike plebeius kell, hogy legyen. Lex Liciniae-Sextiae. A „klasszikus köztársaság” megformálódása.
A kutatók organikus fejlődést tulajdonítanak a római intézményrendszernek, míg a római történetírók elképzelése szerint eleve a közt kezdetén bele volt kódolva a siker.
Hagyományosan Kr. e. 287-hez kötik a plebeius vs patrícius pol küzdelem lezárulását.
A Gracchusok utáni, populares vs optimates küzdelem már a „polgárháború felé gyalogoló” római történelem.
Scipio Aemilianus apja Aemilianus Paulus fia volt, de örökbe fogadta Scipio. A Gracchusok távoli rokona volt. De általában azért a rokonok egy politikai oldalon vannak.
Tribunus plebis szerepe
- egy ideig tényleg a „nép képviselője” a plebeiusok emancipálódásáig. De utána kiüresedett ez a funkció és hozzákapcsolódott a cursus honorumhoz.
- Szokványos karrierkezdés volt, aki elég nagy népszerűséget szerzett vele, az később felhasználhatta. De ha túl sokat politizált a senatus ellen, akkor vsz befellegzett neki a későbbiekben is.
- „Kitessékelhet” senatorokat a politikából két censori összeírás között is, ált. más senatori csoportok megbízásából teszi meg… A Gracchusok rúgták fel a tribunus plebisek és a senatus együttműködését, ezzel új szakaszt nyitottak a néptribunusi politizálásban.
- Rengeteg szimbólum kötődik hozzá, Caesar, Pompeius és Octavianus sem akárhogy viszonyul hozzá. Ez az a tisztség, amit Tiberuis még Augustus életében megkap.
„nép védelmezője” szerep manipulatív
Még a császárság korában is tudták, hogy ki melyik nemzetség volt eredetileg plebeius, de már nem jelentett politikai hátrányt.
A rómaiak „konzervativizmusa”: egy csomószor nem szüntették meg az elavulttá vált hivatalokat és tv-eket, ez is új megoldások keresésére ösztönözte őket. Új dolgok régi intézményeken keresztül.
Cato az egyik leghíresebb homo novus a róm pol-ban. A II. pun háborúban kezdte karrierjét, a consulságig vitte.Korának legmeghatározóbb politikusai közé tartozik, de a Scipioval való szembenállása miatt még többet tulajdonít neki a hagyomány, ahogy magának a szembenállásnak is. Azért anyagilag Cato sem a semmiből jön, hanem többgenerációs lovagi családból, tehát elég tehetős, a Rómán kívüli vidéki elithez tartozott. + katonai tehetség, jogászi pálya. Végigpereskedte életét, még 91 évesen is pereskedett. Lucius Valerius Gracchus pártfogolta, vele együtt volt consul és censor is.
Marius is híres homo novus, nála még döntőbb volt a katonai karrier, neki is szüksége volt rá, hogy beházasodjon az elitbe, mint ahogy a legtöbb homo novus tette.
Scipio Kr. e. 205ben consul, ez pont olyan év, amikor ténylegesen nem harcol, hanem készül a 204es afrikai átkelésre Szicíliából. Politikai kudarc, és már 203ban meghal-> korabeli (bizonyítatlan) gyanú: politikai bukásával függ össze korai halála…
„Scipio-perek”: Publius, testvére, Lucius ellen. De felőrölte Publius karrierjét.
A peres eljárások nagyon-nagyon fontos eszköztárat jelentettek a róm pol-ban. A görögöknél is, pl. ha nem lehet Periklészbe belekötni, támadjuk meg Pheidiészt, azzal is dehonesztáljuk Periklészt… Jogszolgáltatás politikai konnotációja…
A nyilvánosság is nagyon lényeges.
A bírói és a végrehajtó hatalom nincs a montesquieu-i elvárásnak megfelelően elválasztva.
Ciceronak nagy segítség volt a consulatus eléréséhez a Verres elleni er sikere.
Otium (nyugalom) vs negotium (tevékenység). A negotium része a jogi életben való részvétel is, nemcsak a politizálás (pl. a patrónusok intézték a cliensek pereit), nyüzsgés a forumon etc. Az otium elfogadott ideje:ünnepnapok, az aznapi tevékenykedéseket úgysem kísérné szerencse.
Cato hogyan buktatta meg Scipio-t
- Scipio hatalmas sikere veszélyessé tette őt a nobilitas többi tagja számára, mert saját képére akarta formálni a közt-ot.
- Scipio tekintélyének köszönhetően csupa Cornelius volt egy ideig a patrícius consul-> eléggé közelített volna az oligarchiához, ezért alakult ki ellene széled koalíció, több hadjáratot nem bíztak rá.
Kr. e. 444 és 367 között több olyan év volt, amikor katonai tribunusok irányították a közt-ot.
Kr. e. 367 nagy reformok éve: praetori intézmény, aedilis curulisok megjelenése, a 2 consul egyike plebeius kell, hogy legyen. Lex Liciniae-Sextiae. A „klasszikus köztársaság” megformálódása.
A kutatók organikus fejlődést tulajdonítanak a római intézményrendszernek, míg a római történetírók elképzelése szerint eleve a közt kezdetén bele volt kódolva a siker.
Hagyományosan Kr. e. 287-hez kötik a plebeius vs patrícius pol küzdelem lezárulását.
A Gracchusok utáni, populares vs optimates küzdelem már a „polgárháború felé gyalogoló” római történelem.
Scipio Aemilianus apja Aemilianus Paulus fia volt, de örökbe fogadta Scipio. A Gracchusok távoli rokona volt. De általában azért a rokonok egy politikai oldalon vannak.
Tribunus plebis szerepe
- egy ideig tényleg a „nép képviselője” a plebeiusok emancipálódásáig. De utána kiüresedett ez a funkció és hozzákapcsolódott a cursus honorumhoz.
- Szokványos karrierkezdés volt, aki elég nagy népszerűséget szerzett vele, az később felhasználhatta. De ha túl sokat politizált a senatus ellen, akkor vsz befellegzett neki a későbbiekben is.
- „Kitessékelhet” senatorokat a politikából két censori összeírás között is, ált. más senatori csoportok megbízásából teszi meg… A Gracchusok rúgták fel a tribunus plebisek és a senatus együttműködését, ezzel új szakaszt nyitottak a néptribunusi politizálásban.
- Rengeteg szimbólum kötődik hozzá, Caesar, Pompeius és Octavianus sem akárhogy viszonyul hozzá. Ez az a tisztség, amit Tiberuis még Augustus életében megkap.
„nép védelmezője” szerep manipulatív
Még a császárság korában is tudták, hogy ki melyik nemzetség volt eredetileg plebeius, de már nem jelentett politikai hátrányt.
A rómaiak „konzervativizmusa”: egy csomószor nem szüntették meg az elavulttá vált hivatalokat és tv-eket, ez is új megoldások keresésére ösztönözte őket. Új dolgok régi intézményeken keresztül.
Cato az egyik leghíresebb homo novus a róm pol-ban. A II. pun háborúban kezdte karrierjét, a consulságig vitte.Korának legmeghatározóbb politikusai közé tartozik, de a Scipioval való szembenállása miatt még többet tulajdonít neki a hagyomány, ahogy magának a szembenállásnak is. Azért anyagilag Cato sem a semmiből jön, hanem többgenerációs lovagi családból, tehát elég tehetős, a Rómán kívüli vidéki elithez tartozott. + katonai tehetség, jogászi pálya. Végigpereskedte életét, még 91 évesen is pereskedett. Lucius Valerius Gracchus pártfogolta, vele együtt volt consul és censor is.
Marius is híres homo novus, nála még döntőbb volt a katonai karrier, neki is szüksége volt rá, hogy beházasodjon az elitbe, mint ahogy a legtöbb homo novus tette.
Scipio Kr. e. 205ben consul, ez pont olyan év, amikor ténylegesen nem harcol, hanem készül a 204es afrikai átkelésre Szicíliából. Politikai kudarc, és már 203ban meghal-> korabeli (bizonyítatlan) gyanú: politikai bukásával függ össze korai halála…
„Scipio-perek”: Publius, testvére, Lucius ellen. De felőrölte Publius karrierjét.
A peres eljárások nagyon-nagyon fontos eszköztárat jelentettek a róm pol-ban. A görögöknél is, pl. ha nem lehet Periklészbe belekötni, támadjuk meg Pheidiészt, azzal is dehonesztáljuk Periklészt… Jogszolgáltatás politikai konnotációja…
A nyilvánosság is nagyon lényeges.
A bírói és a végrehajtó hatalom nincs a montesquieu-i elvárásnak megfelelően elválasztva.
Ciceronak nagy segítség volt a consulatus eléréséhez a Verres elleni er sikere.
Otium (nyugalom) vs negotium (tevékenység). A negotium része a jogi életben való részvétel is, nemcsak a politizálás (pl. a patrónusok intézték a cliensek pereit), nyüzsgés a forumon etc. Az otium elfogadott ideje:ünnepnapok, az aznapi tevékenykedéseket úgysem kísérné szerencse.
Cato hogyan buktatta meg Scipio-t
- Scipio hatalmas sikere veszélyessé tette őt a nobilitas többi tagja számára, mert saját képére akarta formálni a közt-ot.
- Scipio tekintélyének köszönhetően csupa Cornelius volt egy ideig a patrícius consul-> eléggé közelített volna az oligarchiához, ezért alakult ki ellene széled koalíció, több hadjáratot nem bíztak rá.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
