Az iszlám 9. dec. 9.

A sharija a thálio elven alapul, de vannak humanizálások, pl. a vérbosszút ki lehet váltani vérdíjjal.

Alapelv a szolidaritás-> a rokon nőket kötelező eltartani. Ha meghal egy férfi, a feleségét és a gyerekeit el kell tartania a család egy másik férfi tagjának.

Iszlám bank: bizonyos értelemben fából vaskarika, mert tilos kamatot szedni. De a gyakorlatban vannak iszlám bankok:

A Koránon kívül a hadísz s az idzsma is forrása a sharijának. Idzsma: a közösség kompetens tagjainak (teológusok) konszenzusos döntése, ami jogerőre emelkedik. Azokról a kérdésekről hoznak idzsmát, amik őjonnan merülnek fel a Koránhoz és a hadíszhoz képest.

A sharija forrásai.

• Korán
• Hadísz (?)
• Idzsma
• Idzstihád/qijász: „erőfeszítés”

A Sharija a megy ige gyökéből van képezve, tehát út, amin járni kell. [~halacha! -> הלך]

Halál=kóser, megengedett. Ezen belül vannak kötelező, javasolt és közömbös dolgok, és utálatosak (ami nem tilos, de jobb nem csinálni, az az utálatos/undorító kategória, pl. dohányzásJ).

Harám=nem kóser.

Fiqh: jogtudományi magyarázat, törvénykönyv szerűség.

Fakih: jogtudós

Mufti: gyakorlati kérdésekkel foglalkozik, fetvákat (vallási döntvény) hoz. Muftitanácsok is vannak a muszlim országokban. A fetvák nme kötelező érvényűek, csak javaslatok.

A 4 szunnita jogiskola (a 8-9. sz.-ra mennek vissza)

• Málikita: É-Afrika, Arábia. Emberséges. Pl. nőknek megengedte a válást, ha nem bírták elviselni a férjüket.
• Safiita
• Hanafita: az oszmánok ezt követték, ez volt a legelterjedtebb. Elég toleráns.
• Hanbálita: a legszigorúbb, legmerevebb, a törvény betűjéhez ragaszkodik, a vahábiták követik, a mai szaúd-arábiai törvényhozás ezen alapszik.

Órai jegyzet a fontos, nem lehet könyvekből pótolni!!!

Bevezetés a XX. századi vallásfilozófiába (Buber, Ebner, Rosenzweig) 9. dec. 9.

Szt. Ágoston: Unde malum? – mindkét bibliai vallás számára alapprobléma.

Stanislaw Lem: Ahhoz, hogy megérthessük az univerzum jelentését, ismétlődnie kellene, másképp nem értünk meg jelet.  A vallások viszont az aktuális világegyetem értelmét keresik.

Hans Jonas-> Túlélheti-e a bibliai istenkép a XX. sz. eseményeit? A hagyományos teológiai gondolkodás szerinte alkalmazhatatlan.

A Holocaust teológia isteni büntetésként állítja be a legborzalmasabb dolgokat is.

Jonas novellája egy mítoszt fogalmaz meg-> a Teremtő kiszolgáltatta magát a keletkezésnek.

Das Sein (a lét) nem létező! „Das Sein des Seienden” a létező léte kifejezést használja Jonas (és Heidegger is). A lét isteni alapja átadja magát önként a Werden-nek. Meg kell különböztetni a filozófiában egymástól: das Sein, das Werden! A lét isteni alapját arisztotelészi módon gondolja el Jonas, tehát szerinte sem jellemző rá a Werden. De szakított azzal, h ő a lét isteni alapja és átadta magát a keletkezésnek. Az Egy és Minden megtartotta magának azt, h Ő Egy, de lemondott arról, hogy Ő Minden. Lemondott a transzcendens arról, h transzcendens legyen. Tehát a világ immanens, nincs rajta kívüli isten. Az univerzum magára lett hagyva, nincs semmiféle gondviselés, hiszen Isten még önmagára sem visel gondot. Ugyanakkor Jonas elutasítja, hogy ez egy panteista elgondolás lenne. Isten és a világ nem azonosak! Ahhoz, h világ legyen, Isten lemond a létéről. A létezés egésze a lét, Isten hűlt helye. Most nem Ő van, hanem világ van-> ez a gondolat megengedi, h előtte Isten volt, és a világ után is lesz Isten.  Isten reménye, h az idő kalandjától valamiképpen visszakapja Önmagát. De a kaland rosszul sül el, nem fogja visszanyerni magát, vagy ha igen, akkor sem fog már hasonlítani a bibliai Istenre az a lény, aki visszanyeri önmagát.

•     analógia a hegeli Világszellem kalandjával. De Hegelben fel nem merül, h a végén kiderülhetne, hogy a Világszellem egy szörnyeteg. Szerinte nincs önálló pozitív gonosz, ez az európai keresztény filozófia öröksége: a rossz az hiány.
•             Jonas szerint viszont még a feltevésnek sincs értelme, hogy a rossz a jó hiánya. Ezt bizonyította be számára a XX. sz. A gonosz pozitív létező.

[story: Linnét meg akarta ijeszteni egy kutatótársa, ördögnek öltözve felébresztette éjjel, és ráordított, h „Megeszlek!” mire Linné: „Olyan nincs, hogy hasított patájú és húsevő.”]

A világ természettudományos klasszifikációiban (pl. periódusos rendszer…) az individuális én fogalmilag elhelyezhetetlen.

Platón: mindennek és mindenkinek lehetséges, hogy van ideája, kivéve Szókratésznek.

Jonasnál az individuális, megismételhetetlen én-ek megjelenése a végtelenszámú isteni önmegismerések része. Az istenség megszámolhatatlan szemszögből ismeri meg önmaga lehetőségeit szakadatlan meglepetés sorozatban. Időben éli a maga örökkévalóságát, ezt jelenti, h kiszolgáltatta magát az idő kalandjának.  Jonas nyitva hagyja azt a kérdést, h Isten tudtul adja-e magát az emberiségnek. Fenntartja a lehetőségét, hogy éreztetheti magát.

A Bibliában az emberi lélek Isten gyertyája, olyan fény, amivel Isten látja a világot. „Te magad vagy az Ítélő képe” Babits

Milyen lenne ez a jonasi gondolatmenet teológiának?

·        Szenvedő Isten, a létezés maga ismétlődő szenvedés. A keresztény Isten egyszer szenvedett egy konkrét célért, és azt el is érte.

·        A világhoz való viszonya szenvedő, passzív a teremtéstől fogva. A teremtés maga szenvedés. <-> bibliai Isten

·        Isten érez: haragszik, remél… -> ez rokon a bibliai istenképpel, a filozófiától ez a lehető legidegenebb a Bibliában.

·        Időben keletkezésben levő Isten, nem örökkévaló, nem öröktől fogva magától értetődően, változatlanul lét. A bibliai istenfogalomtól teljesen idegen arisztotelészi istenfogalom betüremkedett a zsidó és a keresztény teológiába is. Sőt, igazából, azóta lehet zsidó és keresztény teológiáról is beszélni, mióta átvették a görög filozófia fogalomtárát.

·        Minden, ami a világban történik, hatással van Istenre <-> primus movens, a mozdulatlan mozgató.

·        Mivel minden hat rá, Isten sorsa van az emberek kezében, nem Isten viseli az ő gondjukat. „veszélyeztetett Isten”

·        A gonosz pozitív létező, nem a jó hiánya, de nem isteni princípium itt sem! Ha nem mondott volna le Isten az abszolút hatalmáról, akkor nem létezne a gonosz! Így azt is megússza Jonas, hogy azt kelljen mondania, Isten teremtette a gonoszt. Csak lehetővé tette a kialakulását.

·        A világ tökéletlen, ez 2 dolgot jelenthet Jonas szerint: A) Nincs Isten. B) Isten kiszolgáltatott. Lemondott arról, h hatalmával garantálja célja (önmaga visszanyerése) teljesülését. Ennek az indítékát nem tudjuk, talán bölcsességből, talán szeretetből, kifürkészhetetlen a magyarázat…

·        A tapasztalat fenntarthatatlanná tette azt az elképzelést, h Isten egyszerre jó és egyszerre mindenható. Ahhoz, h bármit is átmentsünk az istenhitből, le kell mondanunk a két fogalom valamelyikéről vele kapcsolatban. (Pl. A Holocaustot vagy nem tudta, v nem akarta megakadályozni, különben nem történhetett volna meg.)

[Hogyan keletkezett a monoteizmus? Nietzsche poénja: az egyik isten a sok közül kijelentette, h ő az egyetlen isten, erre a többiek halálra röhögték magukat és tényleg egyedül maradt.]

Az, ahogyan a bibliai Isten uralkodik az emberen, teljesen idegen a görög világtól, Zeusz csak az istenek királya, nem az embereké.

A héber Bibliában nem fordul elő a „mindenható” szó! Az אל שדי                               

fordítása lett mindenféle nyelvben az, hogy mindenható

•              Az a kérdés, hogy melyikről mondjunk le: Isten jóságáról, mindenhatóságáról, v érthetőségéről. Akármelyiket is vetjük el, már nem ismerhetünk rá a bibliai Istenre, de Jonas szerint a mindenhatóságról kell lemondanunk ahhoz, h valamicskét átmentsünk a Istenből. (Az érthetetlenségét azért nem fogadhatjuk el, mert ha képtelenek lennénk megérteni Őt, akkor  nem tartoznánk neki az erkölcsi parancsolatai betartásával.)
•              Valami korlátozza Isten hatalmát, azért nem avatkozott be a történelembe. 

Történeti segédtudományok 12. dec. 8.

Numizmatika

Nomizma= pénz görögül.

Az arany és az ezüst mindig kiemelkedett, mert kis mennyiség van belőlük, könnyen thesaurálható.

Florenus: firenzei liliom - a magyar forinton is.

Pénzcsonkítás hamar kialakul.

Károly Róbert, Mária Terézia-> értékálló pénz.

Lapkát ráteszik a verőtőre, amin rajta van a reverza, a pénz hátlapjának mintája, ráütik az előlap mintáját.

Az antik numizmatikában gyakran használtak elektronpénzt.

Szt. István áll a magyar pénzverés élén. Első pénzein lándzsa (lancea regis felirat az előlapon), a hátlapon regia civitas felirat. Német pénzeket utánoz. Stephanus Rex felirat, esetenként Pannonia is.

Papírpénz a 18. sz.-ban jelenik meg Mo-n. Az adott pénz beváltható volt a megfelelő értékű aranyra.

Címertan

Katonai jelképek-> címerek kialakulása.

Egyre vastagabb páncélokra volt szükség a nyilak fejlődése miatt-> címerrel tették felismerhetővé a lovagokat.

Címer: pajzsra festett színes jelvény eredetileg. Tartós használatra készül, öröklődik. Probléma: hátulról nem látszik-> a zászló viszont igen, ezért zászlóra került a címerpajzsok mintája.

Elterjedt a címer a polgári életben is.

14. sz. megjelenik a puskapor, a címer továbbra is használatban marad, de nem annyira a harcmezőn, mint inkább tulajdonjelölőként, használati tárgyként, díszítőelemnek. 15-16. sz. „hanyatló heraldika”.

Egyesek szerint pajzs nélkül nincsen címer. De B. I. a sisakpecsétet is címernek tekinti, mert tulajdonjelölő. A sisakdísz gyakran azonos ábrájú a címerpajzzsal.

Kyma= csúcs (görögül)-> csúcsra helyezett jelképet jelent eredetileg a címer.

Tehát a pajzson kívül más heraldikai keretben is megjelenhet a címer.

Normann pajzs: 12. sz. hosszúkás (mandula alakú). Aztán dobor/kerektalpú pajzs, csücskös talpú pajzs, lófejpajzs. + háromszög és rombusz alakú pajzs (lemaradtam a szakszóról).

Barokk rámás pajzs (akármilyen alakú lehet, a díszített keret a lényeg), tárcsapajzs (öböl van rajta az egyik oldalon a lovag karjának).

A címerpajzs nem annyira fontos, mert ugyanaz a címer elhelyezhető bármilyen alakú pajzson. De a címerek leírásához hozzátartozik a pajzs alakja.

A címertanban rendezői bal és jobb van, mert úgy tekintik, h a címert egy velünk szemben álló harcos tartja.

Az alsó harmad a pajzstalp/pajzsláb. A középső harmad a pajzsderék, a felső harmad a pajzsfő. Mindháromnak van eleje, közepe, hátulja (balról jobbra nevezzük el). Ez alapján lehet leírni, h melyik részen mi van.

A csatamezőn felismerhetőséghez rikító színek kellettek!

Színkód

Arany: pontozott

Ezüst: üresen hagyott

Vörös: függőleges csíkozott

Kék: vízszintesen csíkozott

Bundabőr: a magyar heraldikában ritkaság.

„A pajzs fél az űrtől.”-> telepingálják.

Geometrikus ábrák/heroldalakok/mesteralakok: mértani testek. A leggyakoribb mesteralakok: vágás (ha vízszintesen osztjuk a pajzsot), hasítás (ha függőlegesen vágjuk).

Nem lehet szín mellett szín v fém mellett fém. Ez a szabály nem áll, ha két külön címer kerül egy pajzsra.

Máltai kereszt: görög kereszt alakú, minden végén van középen bevágódás.

A pápai címerben hármas kereszt van. A kettős kereszt felső keresztben álló része az INRI tábla helyének meghosszabbítása, a hármas kereszt harmadik ilyenje a lábtámasz meghosszabbítása.

Sakkozott: egy színnel és egy fémmel kockázott mező.

Minden, ami nem mesteralak a címeren, az címerkép.

Vannak képzeleti címerek. Jézus címerét is megkomponálták!

A valóságban előforduló dolgokat a saját színükhöz legközelebbi heraldikai színben kell ábrázolni. Vitatható volt, h pl. az oroszlán színe az aranyhoz, v a vöröshöz állt közelebb-> az oroszlán hol vörös, hol aranyszínű a címereken.

Kkori sisakok heraldikai csoportosítása: csuporsisak; csöbör sisak; csőrös sisak. Ez a kronológiai sorrendjük.

Tűzfegyverek-> eltűnik a nehézfegyverzet. Tornasisak, pántos sisak, rostélyos sisak (most is ezt használják a vívók).

Sisakdísz: minden irányból látható a pajzzsal ellentétben. Két oldalt sisaktakaró türemkedik ki, a nagy nyári melegben védett a hőségtől. De nem biztos, h emiatt alakult ki, mert pont a szentföldi sisakokra nem jellemző.

Rangjelölő koronák: 5 gyöngyös/5 lombú: sima nemes, 7 gyöngyös előkelőbb.

Ki viselhetett címert?

• Eredetileg mindenki
• Címeres adománylevél az uralkodótól előbb-utóbb elterjed, mert későbbi viták esetén így érvényt lehetett szerezni, h márpedig ez a MI címerünk. A címeres adománylevelek a heraldika legkedveltebb forrásai.

A daru az éberség szimbóluma, „őrdaru”. Plinius Maior Historia Naturalisára megy vissza a hiedelem.

Divatos címerállatok: daru, oroszlán, sas (a madarak királya), medve (az oroszlán előtt a medve volt az állatok királya), sárkány.

Pajzstartók: angyal, vadember, állatok, mindenféle lények, növényi ágak (kartus).

Címerpajzs köré rendjelek.

Alluzív címerek: a nemességet elnyerő ős érdemére utalnak.

A magyar államcímer története

Hasított pajzs, első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második mezeje vörös, zöld hármas halomból kinövő ezüst kettős kereszt.

Már III. Béla idején megjelent a kettős kereszt, pénzeken, pajzsokon. Bizánci díszítés, már ott nem használtak akkor még címereket, ezeket a mintákat bizánci ereklyetartó ládákról vették át.

1202 lépkedő oroszlános címer. II. András után kimúlnak az oroszlánok a címerből. A 7 oroszlán lehetett a 7 magyar törzs jelképe, csak az a baj, h az oroszlánok száma ingadozott a királyi címeren.

A sávozott pajzsok eltűnnek II. András után, IV. Béla visszanyúl III. Béla kettős keresztjéhez. A föld azért kell alá, mert a magyar heraldika nem szereti a lebegő címerképeket. 

Anjouk aranyliliomokkal behintett kék mezejét egyesítették az Árpádházi-ak sávozott címerével, mert utalni akartak rá, h leányágon utódai az Árpád-háznak.

Kettős kereszt: inkább uralmi jelkép. A sávozás meg Árpád-házi családi jelkép.

Zsigmond címerállata a brandenburgi sas. Ő is egyesíti családi címerét a magyar címerrel.

I. Ulászló behozza a litván lovast és a lengyel sast (az utóbbi már I. Lajosnál is felbukkant).

Mátyás családi címere a holló. Mátyástól divat a boglár helyére tenni a családi címert a magyar címernél.

A királyi címer már nem csak a személyre utal, hanem az országára is!

Igénycímer: feltüntetünk mindent a címeren, aminek az uralmára igényt tartunk.

Habsburgok. (Ferenc Józsefnek már 28 címe volt.)

Kiscímer: az eredeti magyar címer, körülötte a magy korona többi országának címerei: Horváto., Dalmácia stb.

Erdély címere: a 3 politikai nemzetet jelképező 3 rész: magyar (növekvő fekete sas), székely (nap és hold), szász (vörös mezőben 7 arany torony).

Mária Terézia nagyfejedelemségi rangra emeli Erdélyt-> még jobban kihangsúlyozza Erdély különállását Mo-tól.

Horváto.: vörössel és ezüsttel sakkozott.

1848 új címer Horváto. Címerének kihagyásával (Kossuth ötlete).

A koronás kiscímert nevezték el Kossuth címernek. A szabharc után 1867-ig tilos a magyar címer használata.

Osztrák-Magyar Monarchia közös címere: első címerfél Ausztria, másik címerfél Mo (ez a későbbi magyar középcímer).

Bosznia-Hercegovina okkupációja, majd annexiója-> 1915 belekerül a bosnyák címer az osztrák és a magyar címerrészbe is.

1916 visszakerül Horváto. címere a nagycímerbe.

1918 Károlyi Mihály. A korona a királyság jelképe, ezért a kiscímer a magyar címer, a korona helyett a köztársaságra utaló jelkép kell. A Tanácsköztársaság elvileg nem használja a magyar címert, mert ugye internacionalista, átveszi a vörös zászlót és az 5ágú vörös csillagot is.

A címertartó angyalokat fiatal fiúknak képzelték el. Helyettük cserfaág/olajág is felmerül 1915-ben.

A Horthy rendszer nem deklarálhatta a kiscímert, mert ellentmondott volna a revizionizmusnak, de a gyakorlatban a koronás kiscímer volt érvényes. Szálasi a kiscímert választja, alatta horogkereszt A betűvel.

1946. febr. 1. Magyar Köztársaság kikiáltása. Elterjed, h Kossuth címernek hívják a korona nélküli kiscímert.

A Magyar Népköztársaság és az NDK pajzs nélküli címert használt.

Amikor Napóleon lerohanta Spo-t és a dél-amerikai spanyol gyarmatok sorban kikiáltották a függetlenségüket, tudatosan pajzs nélküli címereket választottak (mert a spanyol heraldika nagyon fejlett volt).

A Kádár-rendszerben a címer egyszerűen vörös-ezüst-zöld sávos.

1990-ben nagy viták, h legyen-e ott a korona a magyar címeren. San Marino, a világ legrégebbi köztársasága is használt a címerén koronát, mint „simbolo della sovranità” – érv amellett, h belefér nálunk is a korona, Andorra, Lengyel Köztársaság, más köztársaságok is használnak koronát a címerben.

Magyarország kora-újkori története I. (Borsodi Csaba, Molnár Antal) 9. dec. 8.

Társadalmi rétegződés a 18. században

A 18. sz.-ban Mo. lakossága kb. 9 millió. Ebből 8 millió jobbágy, 500 ezer nemes és 500 ezer egyéb (polgár, honorácior).

Nemesség egységes kiváltságai: megjelenés a vármegye gyűlésén, az országgyűlésen követ lehet, adómentes. Ez az egy jobbágytelkes nemesre éppúgy vonatkozott, mint a 700 ezer holdas Esterházy hercegre, de a gyakorlatban egy nagyon szűk réteg szólt bele az ország irányításába (100-120 család).

Az arisztokrácia a 18. sz-ban már sokkal jobban bekapcsolódott a birodalom irányításába, mint a 17.-ben, amikor még elzárkóztak ettől.

Az arisztokráciába felemelkedés egyik módja a hivatalviselés volt. Pl. Grassalkovich Antal.

Kihalnak régi dinasztiák, pl. Zichy, új dinasztiák emelkednek fel az arisztokráciába.

Házasodás az örökös tartományok arisztokratáival. „Elnemzetietlenedett a magyar arisztokrácia” egyes történetírók között, elköltözik Bécsbe elszórni a vagyont és nem csinál semmit, csak palotákat építtet. Ez nem igaz, azért mentek Bécsbe, h részt vegyenek a birodalmi döntéshozatalban, tehát vmit csinálni.

Theresianum: Mária Terézia alapította, cél: nemzetközi birodalmi arisztokrácia kinevelése.

Rengeteg apró középnemesi kúria épül Mo-n, jó részük most jó nevű wellness hotel. J Arra épültek, h a középnemesség utánozza az arisztokráciát.

Bécs jelenti a Nyugatot Mo. számára. Késő-barokk, rokokó, klasszicizmus átvétele.

A Habsburg-ház igyekszik megnyerni a magyar köznemességet is, mert az arisztokrácia nagyon kis létszámú ahhoz, h arra támaszkodjon.

1717-18 az utolsó háború Mo. területén a 18. sz.-ban, Bánát felszabadítása.

1761 Mária Terézia létrehozta a magyar testőrséget. Minden mo-i és erdélyi vármegye küldhetett 2 ifjút. Ez is a köznemesség megnyerését szolgálta. Színház, városias, nagyvilági élet Bécsben, magukba szívják a felvilágosult abszolutizmust. Testőrírók-> magyar felvilágosodás! Ezután nagyon nehéz hazatérni Mo-ra-> változtatni akarnak Mo-n.

A jómódú középnemesség néhány 10 ezer fős, két perspektíva: felemelkedés az arisztokráciába v lecsúszás a szegényebb középnemességbe.

Kisnemesség: 1-2 jobbágytelke és adómentessége van.

Lengyelországban és Spanyolországban hasonlóan túlméretezett létszámú nemesség volt.

Háborúk-> gabona konjunktúra.

Ahhoz, h egy birtok rentábilis legyen, rengeteg robot munkát kell végeztetni a jobbágyokkal.

-> az 1750-es években iszonyatosan megnőnek a jobbágyok terhei, főleg a dunántúli birtokokon, mert azok vannak közel az aktuális hadszínterekhez (pl. Osztrák örökösödési háború), ahova gabonát adtak el a magyar nemesek. Akár heti 4 napra is nőhet a robot, de a gyakorlatban ez nem nagyon volt behajtható, mert ha heti 4 nap elmegy a robotra, akkor gyorsan éhen hal a jobbágy. Az 1760-as évekre odáig fajul a helyzet, hogy az államnak bele kell szólnia a földesúr és a jobbágy magánviszonyába.

1764/65 országgyűlés: Mária Terézia rendezni próbálja a jobbágyok helyzetét, a nemesek nem hajlandók erre-> Mária Terézia nem hív össze több országgyűlést, rendeletekkel kezd kormányozni.

Úrbéri rendelet: szabályozza a földesúr és a jobbágy viszonyát az állam. Robot maximalizálása heti 1 nap igás- v heti 2 nap gyalogrobotra.

Ugyanakkor meggazdagodhattak jobbágyok annyira, h jobban éltek mint az 1-2 jobbágytelkes kisnemesek.

Zsidó vallás és kultúra 12. dec. 7.

Ha véletlenül tej kerül húsos ételbe, akkor tréfli lesz, ha a tej magának az ételnek több mint 1/60 része.

A szójatejes dolgok húsos étkezéskor fogyaszthatósága vitatható a marit ayin szempontjából, de elég elfogadott.

A húsos szendvicsnél oda kell figyelni, h vizes zsemlét használjunk, és ne tejes zsemlét.

A hal parve, tehát a kasrut szempontjából ehető együtt hússal, de nagyon sok helyen nem esznek halat hússal.

Masgiach: megfigyekő, pl. végignézi a tehénfejést, hogy biztos lehessen benne a zsidó közösség, h a nem zsidó helyről jövő tej kóser (nem tesznek hozzá állati eredetű adalékanyagot, v tartósítószert). A Masgiach bizalmas állás, elismert, jámbor embernek adják. Hitelesnek kell lennie minden embernek, aki rést vesz az ételek előállításában!

Az amerikai konzervatív zsidók jó része kiemelten fontosnak tartja azt a micvát, h ne okozzunk szenvedést az állatoknak, tehát nem tekintik kósernek a libamájat sem, mert a libatömés állatkínzás.

Hagyományos életút

Azért születünk meg, hogy tanuljunk. (Legalábbis a férfiak mindenképpen.)

5 évesen Tórát, 10 évesen Misnát, 13 évesen a parancsolatokat, 15 évesen a Talmudot kellene tanulni és 18 évesen az esküvői sátor alá állni, 20 éves kortól keresni (a Talmud szerint).

Az esküvő után 1-2 évig szokás a lány szüleinél lakni, azalatt lehet szakmát tanulni.

A tanulás alapvetően ismétlés, olvassák a gyereknek a héber szöveget és lefordítják, a gyerek elismétli. Hamarosan hozzátanítják nekik a kommentárokat, minden azonnal egymásra épül. 

Elvileg 120 év a kiszabott emberöltő, arra limitálta Isten az özönvíz után. Innen a „Bis hundertundzwanzig!”.

Apa kötelességei:

• Reprodukció. A nőnek opcionális a halakha szerint, hiszem őt veszélyezteti.
• Körülmetéltetés 8 napos korban: a fiú felvétele Izrael népének tagjai közé, részese lesz a szövetségnek. Brisz v brít mila. Genezis 17: Ábrahám körülmetéli magát és a 8 napos fiát. Amúgy majhél (jiddis) v móhél (szeférd) hajtja végre. Szandek tartja a gyereket az ölében, keresztapa szerű funkciója van. Nem mindenhol van szandek, sok helyen egyszerűen felteszik a bimára a babát. Szefárd, valamint orosz, örmény, grúz területeken el szokták tenni az előbőrt termékenységi amulettnek. A mojhél a művelet után hagyományosan bort vesz a szájába és kiszívja a vért a gyerek sebéből, h fertőtlenítse…
• A brít miláig nem ejtik ki a gyerek nevét (nem halachikus előírás, de minhág). Lányoknál a tóraolvasáshoz tartozó áldásig nem említik. Névmágia!
• Lilit a legismertebb terhes nőket és újszülötteket veszélyeztető démon. Lilit egy midrás szerint Ádám első felesége volt, de nem volt hajlandó aláfeküdni, mert derogáló volt, hogy démon létére ráfeküdhessen egy ember. Minden nevetésével v mások szerint simán naponta 1000 új démont teremt.
• Pidjon ha-ben: az elsőszülött fiúgyerek kiváltása. Bekhor: elsőszülött fiú. A bekhor születésekor az apának adományoznia kell. Elsőszülött az, aki a nőnek az elsőszülöttje, akkor is, ha halva születik. Ha valaki elvetélt az első terhessége alatt, akkor a megszülető gyerekei közül egyik sem számít majd elsőszülöttnek.

Betérés/Giur

• Nem csak a vallás, hanem a nép részévé is válik!
• Prozelita=gér, gér cedek (=igaz betérő)
• Rut 1. 16-17 par excellance betérés történet

Fázisok: lebeszélés (Rutot le akarta beszélni az anyós, 3x vissza kell utasítani a betérést, nem kötelező, de hagyomány), tanulás és közben beépülés egy zsidó közösségbe… egyszerre elméleti és gyakorlati felkészülés, bét din előtti vizsga, brit mila, mikve:

• megmerítkezés rituális fürdőben (férfiaknak is kell!)
• előtte kötelező higiéniai fürdést csapni!
• a mikvének kritériuma, h legyen benne természetes víz, esővíz is megteszi
• átnézik az embert megmerítkezés előt, h nehogy rajta maradjon véletlenül vmi, ami elválaszthatná a testét a rituális víztől (pl. körömlakk, ékszer…)
• a bét dinnek jelen kell lennie, h hallja, h a nő elmondja az áldásokat, miközben 3x megmerül
• nem szabad közben a padlóhoz v a falhoz hozzáérni, minden felületen a vízhez kell érni (az egész hajnak is)

+ a betérés utolsó fázisa: „kabala tol malkut samajim”:az égi királyság igájának elfogadása.

Izrael Államnak van szefárd és askenáz bét dinje, de mindkettő ortodox-> csak ortodox betéréseket fogadnak el. 

Gazdaság- és társadalomtudományok történészek számára 12. dec. 7.

Folytatás: Komparatív előnyök – Ricardo

Cserearány lehet pl.: elad A ország 100 P1et B országnak, aki meg 56 P2-t ad el A-nak. Miért? Mert A P1-et kedvezőbb egységköltséggel állítja elő, így specializálódik P1 termelésére.

Még az elmaradott országoknak is érdemes becsatlakozni a világkereskedelembe-> optimista felfogás, a 19. sz-ban inkább úgy gondolták, h számukra nem terem ott babér.

Nemzetközi forgalom új elmélete

Csak az tudományos tétel, ami esélyt ad arra, h megcáfolják.

Ricardo példája: portugál bort szállítanak angol textilért – lenne a logikus. De a valóságban angol tulajdonú bort szállítanak Portugáliába portugál textilért. (A portugáliai szőlők brit tulajdonban voltak.)

A komparatív előnyök csak akkor érvényesek, ha a termelés eszközei nem, csak az eredménye mozgatható.

Centrum-periféria

• Friedrich List: strukturális konzerválódás: alternatív elmélet Ricardoéval szemben. Német volt, Amerikában élt, amikor beindultak a nagy vasútépítések. Később csődbe ment és visszatért Németországba, ahol propagálta a vasútépítést, európai vasúthálózat tervezetet készített, ami Mo-t is bekapcsolta az európai vérkeringésbe. Azt vizsgálta, h a szabad kereskedelem mikor előnyös ill mikor hátrányos egy ország számára. Ha egy orsz tisztán agrár ország, akkor érdeke, h vámok nélkül kereskedjék egy ipari országgal. Amikor egy orsz az iparosítás mellett dönt, akkor védővámokat vezet be. List ezt sokkal indulatosabban fejezte ki, politikusként gondolkozott, ezért a tudományos életben nem népszerű-
• Nemzeti piac: amin belül az árak együtt mozognak, max a szállítási költségek alapján különböznek egymástól.
• Myrdal: a nemzetközi kereskedelem svéd szakértője. Spread vs backwash: előnyös hatások és hátrányos hatások visszacsapásának kölcsönhatása. Ha egy orsz belép a nemzetközi munkamegosztásba, lehetnek számára hátrányos következményei, mint pl. az agyelszívás.
• A fejletlen országok nyersanyagtermelők, a fejlettek iparcikktermelők. A nyerstermények ára ingadozóbb, mint az iparcikkeké. -> a fejletlen országok sebezhetőbbek a fejletteknél.
• A nyersanyag-árak ingadozása nem nőtt az évszázadok során.

A piacok terjeszkedésének kettős hatása:

1)      A nemzetközi piac terjeszkedése ált. csökkenti az árak ingadozását.

2)      A 19. sz-ban a piaci nyitás hatására a fejletlen országok nyerstermények előállítására kezdtek specializálódni.

Termelési tényezők

• 1Móz 3,17 „Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban.” -> régóta tudatában vagyunk, annak, h léteznek termelési tényezők…
• Heinrich Thünen képlete (1826): p=hx q az n-ediken, p=Q/L (Q=kibocsátás, L=munkaerő), q=C/L (C=tőke), h= föld termékenységét kifejező együttható. A mezgazd termelékenység függ a föld minőségétől és a munkaerő ellátottságtól is.
• Cobb-Douglas függvény (1928): végigszorozva az egyenlet L-lel: Lp=Q=hx g az n-edikenxL=hx(C/L)az n-edikenxL=hx C az nediken / L az nediken x L= hx Caz nediken x L a mínusz nediken x L= hx Caz nediken x L az 1mínusznediken, ami a Cobb-Douglas függvény.  N ill 1-n a kibocsátás tényezőrugalmasságát fejezi ki.
• Ha csakúgy megváltoztatunk egy-egy termelési tényezőt, az nem biztos, h jó, pl. ha túl sok inast veszünk fel ugyanakkora műhelybe, akkor csak akadályozzák egymást a munkában. Vagy: hiába veszünk a műhelybe több kaptafát, ha ugyanolyan kevés marad az inas.
• Üzemméret hozadék: arányosan változnak a termelési tényezők.

John Komlos: Az osztrák magyar közös piac gazdasági fejlődése

A gazdasági kiegyezés előnyös és hátrányos hatásait vizsgálta az Osztr-Magy Monarchiában.

Komlos a kliometria mozgalomhoz tartozott:

• Tények helyett számok (az adatok szabványosított tények, tehát értékelésükhöz háttértudás kell)
• Statisztikai elemzési módszerek
• Scott Eddie: Ami köztudott, az igaz is? c könyv. A történészek lazán kezelik a tényeket, bezzeg a kliometrikusok.

A vámunió hatása a gazd fejlődésre. Egyszeri hatás volt, nem konstans befolyás.

A jobbágyfelszabadítás dinamizálta a gazdaságot?

• Munkaerő alap: 540 millió munkanap állította elő az ország termékeit. A robot max évi 24 millió munkanap volt (törvényi maximum).
• Hipotézis: a szabad munka 50 %-kal intenzívebb volt, mint a robot. 1 h szabad munka felért 1,5 h robot munkával.
• A robot eltörlése nagyon kevéssel (2,2%) növelte meg a munkaerő alapot.
• Mo-n a tőke, mint tényező, nagyon kevéssé vett részt a termelésben.
• Végeredmény: a jobbágyfelszabadítás csak 1,2 % növekedést hozott a magy gazd-nak
• A 19. sz. folyamán, már a napoleoni háborúktól kezdve megindult egy specializálódás Mo. és az örökös tartományok között, a vámtól függetlenül. Az örökös tartományokban hamarabb kezdődött a városiasodás, ezért célszerű volt Mo-ról bevinni terményeket, ez egyben lehetőség Mo-nak, h fejlődjön (mint agrár termelő ország).
• A magyar malomipar virágkora akkor kezdődik, amikor a magy gabonát már nem érdemes nyersterményként exportálni, hanem inkább feldolgozni érdemes (1880-as évek).

Történeti segédtudományok 11. dec. 1.

Iratkezelési és irattári rendszerek

14. sz.-tól megjelennek az oklevelek hátára írt jegyzetek arról, h majd később az üggyel kapcsolatban milyen okiratokat kell még kiállítani. Ezekből következtethetünk, h mivel kapcsolatban milyen oklevelek léteztek. De regesztratúra nem volt nálunk a kkorban.

Mohács hozza a nagy változást, mert a Habsburgok importálnak más iratkezelési módszereket.

Fraktur: hosszában félbehajtják az iratot, h oda lehessen írni vmit.

1560' évek 2. felében: Nova manipulatio: új iratkezelési mód: áttérés a formai rendszerezésről a tartalmi rendszerezésre.

Kialakul az egyszerű számrendszer. Minden irat iktatószámot kap és egyetlen nagy sorozatot alkot a többi irattal. Személynév-, helynév- és tárgymutatók mindehhez.

1785 II. József összevonja a Kamarát a Helytartótanáccsal-> új rendszerezés. Departamentum: részleg. Egyedi ügyek szerint lajstromoznak.

Fons=kútfő

Positio=tétel, ezen belül van az egyes irat numerusa.

Egyedi kútfőkön belül megkülönböztetnek általános kútfőket [ennek mi értelme?]

1848 változások: kezdetben 1 db minisztérium van, személyzete lénygében a Helytartótanácsból örökölt. A minisztériumon belül osztályok. Az ügykezelés nem változik lényegében.

1850 Bach korszak-> polgári közigazgatás átalakul-> tárgyi osztályok és alosztályok.

Másik rendszer alapszámos ügyiratrendszer. Ügyirat az alapegysége. Számsorkönyvek. A kútfőrendszer más.

A bíróságok az alperes neve szerint tartják számon az ügyeket. A gazdasági életben az adott cég határozza meg, h hogyan iktat, általában ügyfél szerint, és azon belül számoznak.

Kommunista korszak: a gazdasági életet is államosítják-> egységes iratkezelés. Közigazgatási számrendszer/Botár Olivér féle számrendszer. Az ETO volt a mintája. Úgy omlott össze, ahogy felállították, mert túl bonyolult volt. A 49 és 51 közötti iratokat szinte lehetetlen megtalálni.

1951 Csoportszámos iratkezelés: a bíróságok és ügyészségek kivételével mindenhol bevezették. Főcsoportok… Ez is megbukott a hozzá nem értésen. 1956-ban megszüntették az egységes iratkezelést és rábízták a hivatalokra, h hogyan iktatnak.

Filológia

Szövegkritika és szövegkutatás tudománya. Textológiának, szövegfilológiának is hívják.

Az irdtud és a törttud is támaszkodik rá.

A szövegkritika a lényege. A történész első kérdése mindig: Cui prodest?

Kéziratosság kora; könyvnyomtatás kora.

Autográf manuscriptum: maga a szerző írta, szerzői kézirat.

Hibák: ortográfiai (pl. a C és a G nagyon összekeverhető a maiuscula írásokban). Diftográfia, haptográfia. Dittográfia: megkettőz egy szövegrészt a másoló. Diftográfia: kétszer szereplő részt egyszer másol csak át a másoló. Szövegbanalizálás: a Metód krónika király szava Károly nevéből. Szócsere. Auktorok pontatlan idézése. Pl. obszcén és csúnya szavakat tilos volt leírni. A pergamen drága-> takarékosságból is rontják a szöveget. Pergamenről leradírozzák a szöveget és újrahasználják (palimpszeszt).

1. Recenzió: a teljes szöveghagyomány összegyűjtése.
2. Kolláció: a szövegek összevetése
3. A helyes lectio (olvasat) meghatározása/Examinatio: errores significativi: jelölőhibák, ezek alapján megállapítható a szövegek egymáshoz képesti filiatio-ja (melyiket másolták melyikről).
4. Stemma felállítása a filiatio-ra: kisbetű jelzi az elveszett változatokat, nagybetű a fennmaradtakat, az ábra mutatja a filiatio-t.
5. Archetypus/közös forrás megállapítása. Lehet 1-nél több. Nagyon gyakori, h nincs meg az archetipus. Az is kiderülhet, h amit annak hittünk, az is másolat, ilyenkor keresnek egy hiperarchetypust. Az usus scribendi (szerző nyelvhasználata) is segít megállapítani, h mely másolatok fakadnak közös tőről.

Lectio difficilior/nehezebb olvasat elve: amit nehezebb értelmezni, az a régebbi. J Pl. krónikában a kalandozó magyarok az egyik másolatban maxime onore érkeztek, egy másikban maxime honore. J

Apográf:  változtatott szöveg, nem autográf.

Emendatio: szöveg javítása

Corruptae: hibás helyek

Interpolatio: beékelnek egy részt a szövegbe

A scriptor felderítése a filológia csúcsa.

Incunabulum=ősnyomtatvány, 1501. jan. 1. előtt nyomtatták.

Editio princeps=Első kiadás

Acheográfia=forráskiadás. Kritikai kiadás jelzi a variáns lectio-kat és értelmezi őket, kritikai apparátussal segíti az olvasót.

Betűhív kiadás.