Mezopotámiai vallástörténet XII. 2011.05.12.

Mi végre van az ember?

·        NYi kult: ember léptékű <-> Közel-keleti kult.: az isteni világ a kiindulópont.

·        Minden mezpot teremtéseposzban fel kell áldozni egy istent az ember megteremtéséért, hol egy jó istent (Gestu-e), hol egy rosszat (Qingu). Van ahol csak azért teremtik meg az ember, h dolgozzon az istenek helyett.

·        Ilu, Istaru, Sédu, Lamasszu.

	hímnemű	nőnemű
isteni	Ilu	Istaru
démoni	Sédu	Lamasszu (védőszellem)

·        (Más kontextusban (amikor az alvilág kapuit őrzik) Sédu és Lamasszu, akkor Lamasszu nem egyértelmű, h nőnemű.)

·        Az egyéniséget az határozza meg, h a fenti 4 komponensből mennyi van benne milyen arányban. (mint Galénosznál a 4 testnedv…)

·        Lexikális lista: korai műfaj: fogalmi és tárgyi csoportok szerint számba veszik a világot, pl. istenek, városok, fából készült tárgyak listája etc.

·        A városi életmód magasabb rendű a nomádoknál a mezpot-ak szerint

·        Adapa félig halszerű lény tanította meg az embereket a írásra.

·        Purushattum (külön kell ejteni az s-t és a h-t) anatóliai város, óasszír kori kereskedőtelep. A 18. sz.ban lehanyatlott. Hettita időkben is létezett a város, de Mezpot-ban már nem tudtak róla, mesés régióvá vált a mezpot irodalomban az I. évezredre.

·        Sumérül és akkádul fekete fejűeknek hívták magukat az emberek, etnikumuktól függetlenül.

·        A magas kult-tudat lehetővé tette a nagy létszámú, írásbeliség nélküli nomádok asszimilálását. De aztán jöttek az arámiak, akiknek volt saját írásbeliségük, ezért nem asszimilálódtak, hanem fokozatosan (1000 év alatt) háttérbe szorították az ékírásos kultúrát. Az utsó ékírásos tábla i. sz. 76-ból való!

·        sapientia/bölcsesség ird: intelmek, közmondások. I. e. 2600 k Suruppak intelmei az első intelmes szöveg. A halál tengerén túl találkozik az elbeszélő/líai én (?) Sziduri kocsmárosnővel, aki elmondja, h az ember csak élvezze ki az életet, ~carpe diem, mert a halhatatlanság csak az isteneké…

·        visszatérő motívum az ird-ban az istenek és az élet kiszámíthatatlansága. Ludlul Bél Némeqi c szöveg. Formailag Mardukhoz szóló hálaadás, de igazából panasz az élet nehézségeiről, persze a végén Marduk közbenjárására minden hirtelen jóra fordul. Nem lehet tudni, h miért fordult hirtelen minden rosszra… az Úr útjai kifürkészhetetlenek…

·        panaszok a halálról

·        Szín-Ituram (Szín visszatért hozzám), Bél-ismeanni (Bél, hallgass meg engem), Adad-réméni (Adad, könyörülj rajtam), Masziam-Ilí (nekem már elég, Istenem), Minnam-Épus-ilum (mit tettem, Úristen)-> majdnem minden mezpot név beszélő név, gyakran panaszos-könyörgő jelentéssel

·        Arámi ékírásos táblák is fennmaradtak (ez az anyag 1 ezreléke), ált papiruszra írtak arámiul, ez tragédia, mert Egyiptomon kívül sehol nem marad fenn a papirusz, kb. az egész arámi szövegkorpusz elpusztult

·        Az Ahuramazda ikonográfia egyértelműen mezpot átvétel (igaz, a szárnyas napkorong Egyiptomból került be a közel-keleti koinébe).

·        Anáhitá perzsa termékenység-istennő, oroszlánon állva ábrázolják, ez Istár alakjának átvétele.

·        Leggyakoribbak a Nabu nevét tartalmazó személynevek

·        Biz Talmud-szövegek szerkezete megfeleltethető mezpot orvosi szövegeknek!

·        Horoszkópok kérdése. A klasszikus antikvitásban káld tudománynak hívták a csillagjóslást. -> hatása lehet Mezpot-nak a NYi asztrológiára? Mezpotában csak az 5. sz.ban bukkannak fel a személyre szabott jóslatok, bőven a perzsa uralom korában, kérdéses, h belső fejl eredménye-e. Mezpot-ban mindig az államok sorsával kapcsolatban alkalmazták a csillagjóslást.

Amit a vizsgáról tudni kell

Máj. 19., 26,. 27.

Jún. 2., 3., 9.

Beugró: az olvasnivalók. Az a lényeg, h kiderüljön, h tényleg olvastuk. Ha magyarul olvasunk vmit, amit angolul kellett volna, automatikusan elégtelen.

Ha a beugró sikerült: választhatunk témát, de ne olyat, amiről aznap már többen beszéltek.

Végén 1-2 kérdés más témából. Pl. Melyik városnak ki az istene? Hogy hívják egy adott istenség híres templomait? Milyen szám jellemzi az adott isteneket? Egyes istenek funkciói. Istenek családjai, ki kinek a felesége.

Történelemből minimálisan lesznek kérdések, és a zsidó vallásban érzékelhető mezpot hatásokból is. Pl. mondjunk 1-2 jelet, ami arra utal, h a Fogságból visszatérés előtt nem volt olyan egyértelmű a monoteizmus a zsidóságban?

Aki megugrotta a beugrót, azt már nem akarja megbuktatni a t. ú.

Egyszerre több ember lesz benn, amíg az előző van, addig kidolgozzuk a vázlatunkat a témánkról és azt meg kell mutatni. Ha nincs is rendszerben, akkor is mindent írjunk le, ami eszünkbe jut. Így elég lesz 1,5 óra 6 emberre.

Nincs külön UV időpont, külön meg lehet beszélni, ha megbukik vki. 

A dualista rendszer XI. 2011.05.12.

Társadalomtörténet

Népesedési viszonyok

Javuló életviszonyok, életlehetőségek-> jelentős népességnövekedés.

1851 Horvo. nélkül 11,5 millió Mo. lakossága, 1880-ban 13,8 millió, 1910-ben 18,3 millió. (ez fontos adat, szerepelhet az írásbeli beugróban)

A születéskor várható élettartam is nőtt, a reformkorban születőké 24 év volt, a kiegyezéskor születőké 30 év, 1910-es években születőké 40 év. Óriási maradt a gyermekhalandóság (50%) végig a 19. sz.ban Mo-n, ennél rosszabb adatok csak Oroszországban voltak Európában. A gyermekhalandóság oka a betegségeken kívül gyakran a gyerekekre oda nem figyelés volt.

Még egy csomó népesedési katasztrófa volt a 19. sz.ban is. A 18. sz-i pestist felváltja a kolera. A 19. sz. folyamán 5 nagyobb és 5 kisebb kolerajárvány volt Mo-n! 1831 és 91 között 1 millió ember halt meg kolerában!

A himlő is komoly probl volt sokáig, 1870’ évektől csecsemők beoltása, 80’ években újraoltás, ekkor tűnt el a himlő. Sokáig nem voltak hajlandók az emberek beoltatni a gyerekeket, utána kötelező lett.

Mo-n évi 45000 fő halt meg TBC-ben, Európában ez a legmagasabb arány. Rossz életkörülmények és rossz táplálkozás okozza általában.

Az I. VH-ban 660 ezer katona halt meg Mo. területéről. Ennek duplája a háború miatt meg nem született gyerekek száma.

Már a 18. sz.ban megjelent biz területeken az egykézés. A vagyon megléte és hiánya is lehet az oka.

Házasodási szokások és gyermekekkel kapcsolatos bánásmód változik. Az egyhpol TV-ek bevezetésével lehetséges lett a válás-> megváltozott a házassággal kapcsolatos gondolkodásmód.

A nők helyzete nagyon lassan változott. Az 1890’ évek közepétől tehettek érettségit és mehettek egyetemre. Jogképesség tekintetében nem változott lényegesen a helyzetük. Csak annyit, h örökölhettek már egyenes ágon is. De jogi védelmük megoldatlan maradt.

1850 magyarok aránya a Horvátországgal együttes területen:  35%, románok 17%, németek 10,3%, 13,2% szlovákok

1910  magyarok 48,1%, románok 14, németek

-> jelentősen nőtt a magyarság aránya, az elmagyarosodás miatt, főleg az asszimilált 700 ezer zsidónak, 600 ezer németnek és 400 ezer szlováknak köszönhetően.

Az elmagyarosodás elsősorban a nagyvárosokban élőket érintette, ezért jártak élen a zsidók és  németek.

Pl. a századfordulón Budapestre érkező 100 ezres szlovák munkástömeg nagy része nem tér vissza a Felvidékre, hanem letelepszik és elmagyarosodik.

Belső vándorlás: minden 3. ember máshol halt meg, mint ahol megszületett. -> mobillá vált a társadalom.

Kivándorlás: 2,2-2,4 millió emigráns 1914 előtt. Ennek 25%-a visszatért! Ezen felül volt 300-400 ezer ember, aki a birodalmon kívülről vándorolt be. Az emigránsok nagy része a Felvidékről ment, főleg szlovákok, főleg Amerikába, de Csehországba is mentek. Rengeteg pénzt küldtek haza a rokonoknak. Csak munkáért vándoroltak ki általában.

A társadalom rétegződése

Elit

arisztokrácia + „új ezerholdasok” + nagypolgárság.

Rengeteg címadományozás katonatiszteknek, a hűségükért cserébe. 1200 család arisztokrata család a korszak végére. Sokan közülük külföldön élnek (Bécsben főleg).

A nagypolgárság társadalmi mintát követ, nemesi címekre hajt, megvásárolják őket. Ez úgy ment, h a kormánypártot megdobták jó sok pénzzel, választási célokra, cserébe a kormány kihajtotta az udvarnál nekik a nemesi címeket. A hagyományos arisztokraták nem közösködtek az új arisztokratákkal, de ez nem zavarta különösebben az utóbbiakat.

17. sz. hitbizomány bevezetése: a hitbizományra bejegyzett földbirtok nem forgalomképes, nem eladható, csak 1 kézben öröklődhet, de a jövedelemből a testvéreket is részesíteni kell.

A 19. sz. elején és a napóleoni háborúk idején terménykereskedelemből keleteznek a hatalmas új vagyonok. Utána ezt mezgazd-gal kapcsolatos feldolgozó iparágakba fektetik. Na aztán a század során szeretnének a vagyoni helyzetüknek megfelelő társadalmi pozíciót-> címeket vásárolnak, bekapcsolódnak a politikába. Na nem személyesen, hanem mások előretolásával, a képviselők megvásárlásával úgy, h felveszik őket a cégeikhez tanácsadónak. Pl. Tisza István is tizenvhány igazgatótanács tagja volt. És ez nem kivételes. 1901 TV a képviselők igazgatótanácsi összeférhetetlenségéről.

Értelmiség. Már van lehetőség pusztán a saját tehetségből felemelkedni a nagypolgárságba. Jókai elszórta ezt a vagyont, Hauszmann Alajos befektette.

„Új ezerholdasok” a nagybirtokosok legnagyobb létszámú csoportja és politikailag a legtevékenyebb. 1000 család. 1000 és 10 ezer hold közötti birtok. (1 hold az kicsivel több, mint fél hektár, kb. 5700 négyzetméter). Származás és gondolkodásmód egysége teszi őket csoporttá. Ált. ők viszik az agrárius vonalat a politikában, az ipari lobbival szemben. Károlyi Sándor a vezér.

A kaszinó általánosan elfogadott szórakozás. Arisztokratáknak a Nemzeti Kaszinó (1827-től), a nemesi birtokosoknak és tisztviselőknek az Országos Kaszinó, nagypolgároknak a Lipótvárosi Kaszinó. Szóval azért nem keveredtek össze. A társadalom alsóbb rétegeinek is megvolt a maga kaszinója: pl. altisztek kaszinója (altisztek és minisztériumi tisztviselők), munkásoknak olvasókört szervezett a Szocdem párt.

Középosztály

Gentryk+középpolgárság

Összetartja őket: polgári vagyon, közös értékrend és életmód, mentalitás.

Vannak itt lecsúszott nemesek és felkapaszkodott parasztok is.

Nagyon fontos nekik a gyerekek iskoláztatása, az olvasottság, ők látogatják a múzeumokat és a színházakat és egyre nagyobb tömegben utaznak. Bp-en szép nagy polgári lakást tartanak fenn, és vidéken kisebb kúriát.

Hauszmann Alajos polgárcsaládból küzdötte fel magát a nagypolgárságba. Berlinben járt egyetemre, úgy, h közben eltartotta magát. Érdemes olvasni az emlékiratát.

A polg lakáshoz természetesen hozzátartozott 1-2 cseléd.

Gentryk. Kezdetben jómódú nemesi réteget jelentett, középbirtokosságot. Az 1870’-80’ években lett pejoratív: birtokukat vesztett v elveszítőben lévő nemesek. A századfordulóra betonozódik be a „birtoktalan nemesség” jelentése a szónak. 200 és 1000 hold közötti birtokok. 1848ban 30 ezer család tartozott ide, a századfordulón 6-7 ezer családnak volt ezek közül bármilyen birtoka. Ez a társ csop a polgárosodás vesztese, mert a gondolkodásmódjuk nem tudott alkalmazkodni az 1849 utáni társ rendszer, a vállalkozói szellem, az üzlet, a birtoknak, mint tőketermelő lehetőségnek a felhasználása, életképtelenek. Mikszáth novellákból lehet megismerni őket. A kormányok próbáltak építeni erre a társ csop-ra a történelmi hagyományaik miatt, a nemesi értékrendű tudásuk miatt, ami hasznosítható volt a pol-ban, legalábbis mint szavazat-> a közigazgatás felszívta a nagy részüket. Pár értelmiségi pálya is nyitva állt előttük. Gyerekeik Bp-re jönnek egyetemre. A jogász klasszikus gentry pálya. A képviselők 2/3-a gentry volt a kiegyezés környékén, a századfordulón 1/3-a.

Kispolgárság: alkalmazottak (aki fix fizetésből él: altiszt, hivatalszolga) + szolgáltatók (iparos, kiskereskedő).

Szolgáltatók: Munka érték, mert ők csak magukra számíthatnak. Takarékos életmód. Taníttatják a gyerekeiket. A szakmájukat igyekeznek továbbörökíteni a gyerekekre. A századfordulón 400 ezer család tartozik ide-> komoly létszám.

Alkalmazottak: nyugdíjjogosultság.

A középosztály alatt

Törpebirtokosok: 5 hold alatti birtok. Kül területeken kül szinten elég az életfenntartásra ugyanaz a birtokméret! Nagy részük elvándorol és nagyobb birtokosoknál vállal munkát.

Középső sáv: 25 és 50 hold közötti birtok. Több családot képes eltartani.

Nagygazdák: 50 hold feletti föld, bevonnak külsősöket is a birtokba. Nem adják szegény parasztokhoz a lányaikat.

Uradalmi cselédek: kevés pénzbért kapnak, de kiegészítik mindenhol terménybérrel. Állandó munkaalkalom és fix fizetés-> kiszámítható helyzet.

Summások: bandákba tömörülve járják az országot és vállalnak munkát. Bandagazda vezeti őket. Sokan a Felvidékről mennek így az Alföldre idénymunkára.

Kubikusok: róluk már sok fénykép és leírás készült. Állami építkezéseken dolgoznak. Képzetlenek. Kiszolgáltatott csoport. 1890’ évektől kezdik megszervezni őket a parasztpártok. De ez szétszórt, nehezen mozgósítható csop, aki nem képes nyomást gyakorolni a politikára.

Ipari munkásság

1840’ évektől létezik. Nagy részük nem magyar ekkor, hanem Ausztriából, Németo-ból v Cseho.ból jöttek. Még az 1860’ években is külf a munkásság nagy része Mo-n. Ezért is hívják a szocdem pártot Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, és nem magyarnak. A vezetők egy része azért jött Mo-ra, mert a szülőhelyén pol okokból kiutasították. Jól szervezett, érdekeit jól képviselő csoport. Jók a nyomásgyakorlásban, villámgyorsan megszervezik a tüntetéseket és a sztrájkokat. Önszerveződés. Összetartás.

A sajtószabadság a munkássághoz kötődő és a nemzetiségi lapokra nem teljesen terjedt ki. A sajtóperekben a cikkíró volt a felelős, ha nem sikerült kideríteni, h ki írta, akkor az újság szerkesztője. Ezért elterjedt volt, h aláírás nélkül jelentek meg cikkek. A Népszava sajtópereiben gyakran felvállalták mások az inkriminált cikkek szerzőségét, akikről aztán kiderült, h analfabéták.

A társadalom hozzáállása a bűnhöz

A társadalom csomó mindent bűnnek tartott, amit az állam nem. És fordítva. Bizonyos jogilag lopásnak számító cselekedetek belefértek.

A vidéki társadalom büntette a káromkodást, számított, h mikor és hol és ki káromkodott. (Éjjel v nappal, kocsmában v templomban, nő v férfi). Büntetés: pl. szégyenkő, szájára veszi a falu, kiközösítés.

A betyárokkal együttműködést az is magyarázza, h nekik volt fegyverük, a falvaknak nem…

A 19. sz. folyamán 100 ezer fő tartozott a „pásztori rendhez”, ők teljesen a saját törvényeik szerint éltek, nem érdekelték őket az állami törvények. Be is tartatták egymással a törvényeiket, pl. amíg vki nem lopott, addig nem férfi, nem lehet pásztor. 

Istenérvek XI. 2011.05.04.

J. L. Mackie 2 pótpremisszája, amivel deduktív módon fogalmazta meg a rosszból vett ateista érvet:

·        Egy mindenható lény mindent meg tud tenni, amit akar.

·        Egy végtelenül jóságos lény mindig meg akarja szüntetni a rosszat.

·        De a világban van rossz, tehát az az állítás, h Isten mindenható és jó, inkonzisztens.

De nem jó a két pótpremissza, mert egy végtelenül jó lény sem szünteti meg a rosszat, ha az egy nagyobb jó logikailag szükséges előfeltétele vagy egy még nagyobb rossz megakadályozásához szükséges logikailag.

A rosszból vett deduktív ateista érv csak egy morálisan jó Isten ellen működik. De lehet, h Isten van, csak nem jó.

W. L. Rowe érve: 2 premissza + 1 konklúzió:

·        Vannak olyan esetei a rossznak, amit egy mindentudó, mindenható és végtelenül jó lény megakadályozhatna anélkül, h vmi nagyobb jó létrejöttét megakadályozza, v hogy rosszat idézne elő.

·        Egy mindenható, mindentudó és végtelenül jó lény minden rosszat megakadályoz, ami nem logikai előfeltétele egy nagyobb jónak, v segít megakadályozni egy nagyobb rosszat.

·        -> nincs mindenható, mindentudó és végtelenül jó lény

·        Rowe ezt barátságos ateizmusnak hívja, mert nem rázza meg a teistákat J

Teodiceák: konkrét felekezeti teológiákba illeszkednek. Különböző teodíceák magyarázzák, hogy Istennek melyik rosszat miért kellett hagynia.

Free Will Defence: Szabad akarat: választhatunk jó és rossz között. Ez a szabadság egy hatalmas érték, ezért akarja Isten megtartani ezt a dolgot, amihez meg muszáj lehetővé tenni a rossz létét.

·        Van egyáltalán szabad akarat?

·        Összeegyeztethető ez a teizmus többi állításával, vagyis hogy Isten mindenható, mindentudó és végtelenül jó?

·        Megéri-e ezért az értékért megengednie Istennek a rosszat?

·        Megmagyarázza-e a szabad akarat a rossz minden esetét?

Értelmezések:

·        Vannak filozófusok, akik szerint a szabad akarat léte nem zárja ki azt, h cselekedeteinket determináltak (tulajdonságaink által)-> kompatibilista álláspont. Ez nem alkalmas a free will defence megtámogatására.

·        Cáfolni nem tudjuk, h van libertárius szabad akarat, de valószínűtlennek tarthatjuk. A természeti dolgoknak ált. van determináltságuk. Kvantumelmélet: biz mikro szintű fiz folyamatok, amik az emberi agyban is zajlanak, indeterminisztikusak. De a természet nagy része determinisztikus a nem mikro szinteken, kauzális összefüggések alapján működik, ezért valószínűleg az ember is determinisztikus.

·        Mi van akkor, ha az emberi viselkedés előre jelezhetősége nem zárja ki a szabad akaratot, mert mindenki annak alapján dönt úgy, ahogy megjósoljuk. Lehet, de minél több esetet ismerünk, annál valószínűtlenebbnek tűnik, h nem a kauzális faktor határozta meg őket.

·        (az USÁban az egész II. VH alatt 1etlen katonát végeztek ki dezertálásért!)

·        Ha van is szabad akarat, olyan kis mértékben határozza meg cselekedeteinket, h nem alkalmas Isten erkölcsi felmentésére

·        Ha Isten előre látja a szabad akaratunk alapján hozott döntéseket, mert mindentudó, akkor miért nem teremtett olyanra minket, h mindig a jót válasszuk, attól még ha a szabadság miatt elvileg választhatnánk a rosszat is? Plantinga: Isten előre látta, h rosszat is fogunk tenni, de mégis megteremtett minket, mert mi van akkor, ha van egy olyan tulajdonság, h transworld  depravity?  Ez egy diszpozicionális tulajdonsága a szabad személynek. Plantinga: nem lehet, h minden szabad személynek van ez a tulajdonsága, tehát minden elgondolható személyes lényeg biztos, h bármilyen lehetséges világban min 1 rossz tettet végre fog hajtani? És akkor nem állt módjában Istennek olyan szabad személyeket teremteni, akik nem követnek el rosszat? Még ha ez így is lenne, akkor is nyilvánvaló, h Istennek módjában állt volna olyanokat teremteni, akik ennél azért kevesebb rossz döntést hoznak létre, mint amennyi van a világban.

·        Jobb megoldás a teista számára, ha azzal védekezik, h Isten nem látja előre a rosszat, ez nem teszi lehetetlenné, h mindentudó, hiszen elég azt tudnia, amit logikailag lehetséges tudni és a jövőt nem feltétlenül. Na, jó, de akkor a teremtésnél azt sem zárhatta ki, h az összes jövőbeli emberi döntés rossz lesz, ha nem látja előre a döntéseket! Ezt megkockáztatni nem túl morális dolog.

·        Nem éri meg a szabad akarat értékéért megengedni ezt a rengeteg rosszat.

·        Szét lehet választani az erkölcsi és a természeti rosszat. Természeti rossz: nem az emberek szabad döntése következménye, hanem tőlük független tényezők okozzák (természeti csapások). Ezt nem védi ki a szavad akarat értékét hirdető teodicea. Plantinga szerint a szabad akarati védelmet nem cáfolja meg a természeti rossz léte, mert azt bukott angyalok szabad döntése okozza. De a démonok létezése nem következik a teizmusból! És jó tapasztalati érvek sem támasztják alá… A természeti rossznak csak vmi a szabad akarati védelemtől különböző teodícea lehet a magyarázata.

Generacionizmus: a gyerek lelkét a szülők lelke teremti.

Mezopotámiai vallástörténet XI. 2011.05.05.

A mezopotámiai birodalmi teológiák hatása a JHWH teológiára

Az utóbbi évtizedekben észrevették az Ószövetségben évezredek óta jelenlévő jeleit annak, hogy nem olyan tiszta monoteizmusnak indult a zsidóság.

Egy csomó olyan dolgot tart az Ószöv bálványimádásnak, ami eredetileg a legtisztább JHWH kultusz része volt.

Amikor az aranyborjút imádták a zsidók a Szináj alatt, akkor JHWH viharisten aspektusát imádták.

Hirbet El-Qóm: a város mai neve, lelet. Sírkamra falán lefelé mutató kéz köré írt tetragrammaton. Aséra, alvilági környezetben szerepel JHWH.

Kuntillet Adoród (karavánszerájt tártak ott fel): „Szamária JHWH-ja és az ő Asérája” felirat egy férfi és egy nő ábrázolása mellett (mindez egy osztrakonon). Egy másik cserépdarabon „Témán JHWH-ja”.

è    JHWH-t több formában tisztelték, egyáltalán nem csak az a formája volt a kultuszának, amit a Bibliában ismerünk. Külön tiszteltek jeruzsálemi és témáni JHWH-t. -> nem összeegyeztetheő az Ószöv monoteizmus-képével, de teljesen szokványos a közel-keleti politeista magas kultúráiban.

Aséra: ugariti szövegekben Athiratu (a végén a T sémi femininumképző, mint a héberben).

Kőszeghy Miklós szerint politeizmusból nem lesz monoteizmus, a magas JHWH-teológia tényleg absz monoteista volt, csak a népi vallásosság tántorgott. T. ú. szerint annyira nagyon nagy különbség nincs poli- és monoteizmus között.

Azért fontos az Assur- és a Marduk teológiák hatása JHWH-ra, mert a Fogságból visszatért próféták reformálták meg a zsidóságot.

Az asszír deportálásoknak más volt a gyakorlata, mint a babiloniaknak. Kisebb csoportokat vittek el, és azok felolvadtak a környező arámi nyelvű népek között. A babiloniak viszont egy tömbben telepítették le őket.

A deportált zsidók helyére más népeket telepítettek Szamária környékére-> szamaritánusok eredete. Animelek és Adramelek nevű isteneik voltak. Ez a melek a moloch-hal függ össze! (-> Tatár Györyös jegyzetek)

II Kir 17:24-41. írja le a deporátlásokat.

Mezopotámiában Kúta város istene volt Nergal. Nergal-hívőket telepítettek a zsidók helyére.

Marduk és Assur mindenhatóságát örökölte JHWH.

Ammon-kultusz is hatott, őt is mindenhatónak tartották. Thébai Ammon orákuluma.

Egyiptomon belül is tudunk mezopotámiai istenek kultuszáról, pl. Elephantiné szigetéről került elő rengeteg ilyen lelet! Nabú a második leggyakrabban említett istennév. Ráadásul JHWH-kultuszhely is volt a szigeten.

A zoroasztrianizmus dualizmusa is hatott a zsidóságra, mert a perzsa hódítást követően elterjedt az egéaz Közel-Keleten. Az aveszta (korai zoroasztriánus) szövegekben a Gonosznak még nincs neve, csak Ahuramazdának, a Jónak.

A halál Mezopotámiában

A zsugorított temetkezés néha a magzati pózt utánozza, de néha az alvó helyzetet-> a civilizációk régóta párhuzamba állítják a halált a születéssel és az alvással.

Mezopotámiában a halál legyőzhető:

·        Fizikailag-> örök élet. Gilgames-eposz akkád verziója.

·        Szellemileg-> 1. Túlvilág. Mezopotámiában nem volt ismert a test tartósítása. 2. tetteink által: Sumer Gilgames eposz. A királyok megörökítették feliratokban, hogy mennyi helyre jutottak el, amikről apáik nem is tudtak. 3. Név által: Gyakran elnevezték az unokát a nagyapáról v a nagyapa testvéréről.

Gyakran a saját házba temetkeztek, a padló alá-> családban marad a halott.

Helyettes király állítása: a helyettesítése után feláldozták. Ezzel megmentette az igazi királyt a halálos ómentől. Assur-ah-idina idejéből tudunk az utsó ilyen esetről (7. sz.).

Csecsemőhalandóság és gyermekágyi láz a mindennapi élet velejárói voltak. Lamastu démon támadta meg a szülő és gyermekágyas nőket, vmint ragadta el a csecsemőket. Viszonyt az amulettje védett egy másik gonosz démon, Pazuzu ellen.

Csecsemőket nem rögtön nevezték el, csak 1 v 2 éves korban.

Ha olyan családban született gyerek, ahol nem sokkal előtte meghalt egy, akkor a nevében benne volt a korábbi gyerek neve.

Api-aj-amsi név=Apámat nem felejtem el.

Lublut.ilí név= hadd maradjak életben (maradjak egészséges), istenem!

Temetkezés

A holttestet átvitték egy másik ágyba abból, amiben aludt életében. Üres széket tettek az ágy mellé, h legyne hova ülnie megpihenni az eltávozó léleknek.

Fa koporsók. Királyoknál kőkoporsó és kripta.

A sírmelléklet mindig gazdag volt a lehetőségekhez mérten. Hivatásos siratóasszonyok, szükséges volt a siratás ahhoz, h nyugodt legyen a halott túlvilági léte.

Törődni kellett a halott szellemével, az etemmu-val. Ha nem törődtek vele, gonosz lett. Főleg új-és teliholdkor és Dumuzi ünnepén (július) volt veszélyes. Ha erőszakos halállal halt meg, akkor aztán végképp.

Kalhu város feltárása az 1980’ évek végén. Asszír főváros volt, de a kultikus főváros akkor is Assur maradt. Királynésírokat találtak gazdag leletekkel. Levetítették az ásatás felvételeit egy asszírológia konferencián, kiderült, h minden dokumentáció nélkül történt az ásatás… 4 sírkamra, 18-20 éves királynék gyerekekkel, aranymellékletek, bronzkoporsók. Az egyik királyné neve jahvista, vagyis az egyik asszír királynak zsidó felesége lehetett!

Emberáldozat

2 nyom van róla Mezopotámia területéről: 1 régészeti és 1 irodalmi. Mindkettő a III. évezredből.

Ur-i királysírok az i. e. 26-24. sz. között. Sorba állított holttestek felállítva. Zenészek, szolgálólányok, megcsináltak egy udvart a halott királynak.

Az irodalmi nyom: egy Gilgames haláláról szóló szöveg.

Túlvilág

„a vissza nem térés országa” sumerül Kurnugia. Az alvilágban minden fordítva volt.

Enkidu alvilágjárása, Gilgames tárgyakat rejtett ott el. Gilgames elmagyarázza Enkidunak, h ami itt jó, az ott rossz (pl. nem szabad tisztelettudóan beszélni), Enkidu nem elrontja, ezért örökre ott kell maradnia.

Pszichikai hadviselés

Holttestek póznára húzása. A közel-keleti éghajlaton pár nap alatt dögvészt okoz, ezért rituális kötelesség volt a gyors eltemetés.

Egy csomó ábrázolás, ami karóba húzásnak látszik, igazából holttest póznára tűzése.

Az ember teremtése

Egy istent feláldoztak hozzá több eposz szerint is. Részben isteni eredetűek vagyunk, de földdel kevertek.

Az egyik verzióban a bölcsesség istennőjét, egy másikban Marduk gonosz ellenfelét áldozták fel.

Vizsgaidőpontok: máj. 19., 26.,27., jún. 2., 3., 9. A csütörtöki vizsgák fél 6kor kezdődnek, a péntekiek fél 3-kor. Ezek egyben UV időpontok is.

Buddhizmus IX. 2011.05.02.

A Buddha haláláról szóló szutta folytatása

·        Dalai láma= „óceán” láma

·        Dipa: Vekerdi világosságnak fordította, de itt igazéból szigetet jelent

·        A buddhizmus atipikus vallás, nagyon kevés rítusa van, pl. a szerzetessé válás rítusa (az sem Buddha korára megy vissza)

·        Triszarana: hármas oltalom kérése: a szerzetessé válási rítus kulcskifejezése

·        Buddha ebben a szövegben azt mondja, h ő meghal, ezentúl tőle ne kérjenek menedéketm de a tradícióban megmaradt a triszarana

·        A buddhizmusban nincsenek filozófiai dogmák, csak 1: „atman pedig nincs”-> 5 szkandha tanítása! (test, érzetek, öntudat, hajlamok, tudatos gondolkodás: ezekből tevődünk össze, nincs szubsztanciánk). De a lélek nem léte népszerűtlen dogma.

·        A Nirvana gyakorlatilag ad acta került az É-i és a D-i tradícióban is

o       D-i hagyományban: gyakorlatilag elérhetetlen, nem reális, majd, amikor legközelebb eljön a Buddha

o       É-i hagyomány (Mahayana): rendes ember itt marad a létforgatagban segíteni a többieket

·        Bódhiszatwa fogalom kitágult: az, aki megtehetné, h eléri a nirvánát, de nem teszi meg, mert itt marad segíteni. Pl. Awalaki Déswarta is bódhiszatwam akinek megtestesülése a mindenkori dalai láma

·        Erre a szuttára hivatkoznak az európai és az amerikai buddhisták, akik szeretnék eltusolni, h Buddha szerint nincs halhatatlan lelkünk

·        Itt az átman névmás-> „Támaszkodjatok önmagatokra!”

·        A halandóság az istenek ajándéka az emberek számára a tündék szerint…

·        Sankara: India egyik leghíresebb brahmanja, a klánja kiátkozta, mert brahmansága ellenére hazament az anyja halotti szertartását elvégezni

·        Buddha kedvelte az erős példázatokat

·        Közvetlenül vmi rossz kaja okozta Buddha halálát

·        „az összetett dolgok elmúlók” vagy „a szanszkhárák múlékonyak”? fordítási dilemma

A dualista rendszer X. 2011.05.05.

A nemzetiségi kérdés

1849 előtt

Nemzet: kult, nyelvi és pol egység. Integrált pol, nyelvi és kult közösség.

A 19. sz. előtt nem merül fel konfliktusforrásként a nemzetiségek együttélése. Az elválasztó vonal a nemesek és a nemtelenek között volt.

A nemesség döntő többsége magyar anyanyelvű volt-> a 19. sz. első felétől feszültségforrás, hogy a rendi rendszerrel szembeni ellenérzést átvitték a magyarokra, mivel a nemesek nagy része magyar volt. Ez az ellenállás 1848-ban tűnik el

1790-es évektől küzdelem azért, h a magyar legyen a hivatalos nyelv az élet minden területén. 1844-ben valósul meg. A 18. sz.-ban nem is volt egyértelmű, hogy a magyar nyelv fogja átvenni a latin helyét! Mari Teritől megvolt az uralkodói szándék, h modern nyelvre cseréljék le a latint, de az a német volt.

1848 körül lett csak világos a magyar politikai elit számára, h a magyarok nemzetté válásával párhuzamosan az ország többi nemzetisége is nemzetté vált. Előbb is feltűnhetett volna nekik, ha odafigyeltek volna. A liberális nemesség azt hitte, h mivel olyan jogokat kapnak majd a nemzetiségek, mint korábban senkitől, ezért előbb-utóbb úgyis asszimilálódnak majd.

1848: a nemzetiségek fellépése óriási pofon a magyar politikusok számára. Kiderül, h vannak nemzetiségi követelések! Ráadásul ezek Mo. föderatív átalakítására irányulnak a nyelvi határok mentén. Tehát máris atomjaira akarják hullasztani az épphogy egységesülő magyar államot (48 Erdély uniója!). A magyar politika képtelen reagálni, annyira meg van döbbenve.  

1849. júl. 29. a Képviselőház legutolsó ülésén, Szegeden, elfogadják a nemzetiségi határozatot (nem lett TV belőle), ami a nyelvi jogokat helyezte előtérbe.  A tárgyalások is csak július közepén kezdődtek el a románokkal és a szerbekkel. Előtte csak a fegyveres harc merült fel velük szemben.

A magyar liberálisok szerint mindenkinek meg kellett volna elégednie azzal, h minden egyén megkap minden jogot, nyelvtől függetlenül.

A magyarok magukon kívül csak a horvátot ismerték el nemzetnek. Volt, aki már az 1830-as években belement volna Horvátország leválásába.

Olmützi alkotmány jelzésértékű (1849. márc. 4.): jelezte a nemzetiségeknek, h mire számíthatnak a Habsburg-háztól, ha folytatják a harcot a magyar szabadságharc ellen.

·        Szerbeké lesz a vajdaság, de nem írták körül a pontos területet

·        A Határőrvidék külön marad a vajdaságtól közigazgatásilag

·        Horvát önigazgatást szűkre szabta

·        Erdély külön koronatartomány lesz Mo-tól

·        Nem mondta ki a románok egyenjogúságát Erdélyben! A szászok megtarthatják az addigi különleges jogaikat, de Szászföld nem lesz önálló koronatartomány.

·        Szlovákokat meg sem említi.

·        Alapfokú oktatás mindenkinek anyanyelven, a legalsó szintű hivatali ügyintézés is

·        A rendeleteket minden nyelven ki fogják adni

·        Az egyházak maguk választhatják meg működési nyelvüket

·        Ehhez képest az 50-es években kellemetlen meglepetés minden nemzetiségnek, h besorozzák őket katonának.

A szerbek 1849 után

Szerb vajdaság és Temesi bánság 1 tartománnyá szervezése. Csalódás, h nem csatolták hozzá ehhez Baranyát és a Határőrvidéket sem.

Nem lett szabad vajdaválasztás, Ferenc József a vajda. Helyettesét is Ferenc József nevezi ki.

A német többségű Temesvár lett a püspökség kp-ja a szerb többségű Karlóca helyett.

310 ezer szerb lakott és 1 millió 200 ezer más nemzetiségű ember a szerb Vajdaságban.

A horvátok 1849 után

Felszámolták a horv közig autonómiáját, nem hívták össze a horv ogy-t. Feloszlatták a báni tanácsot, ami korábban irányította Horvo-t, mert nem voltak hajlandók kihirdetni annak idején az olmützi alkotmányt.

Horvátok területi követelései Mo-gal és Szerbiával szemben. Dalmáciát nem kapták meg, azt Bécsből irányították.

1848-49-es liberális vezetőket börtönbe zárták. Betiltották a a Habsburg-politikát kritizáló újságokat.

Románok

Nagyszebenből irányítják Erdélyt! Nem lett román koronatartomány.

48-as felkelés vezetőjét („a havasok királyát”) bebörtönözték.

Szászok

Megszűnt Szászföld területi és közigazgatási különállását.

Szlovákok

Kemény németesítés.

1861

27 fős nemzetiségi ügyi bizottság 12 tagja nemzetiségi.

Minden nemzetiség tart vmilyen kongresszust, csak a szlovákok követelik nemzetként való elfogadásukat.

Túl hamar feloszlott ez az ogy.

Kossuth alkotmányterve: dunai tartományok föderációja minden nemzetiségnek azonos nemzetiségi jogokkal.

Az 1868-as nemzetiségi törvény és követlezményei

Óriási csalódás a kiegyezés a nemzetiségek számára.

1868 nemzetiségi tv: csak a nyelvhasználat lehetőségeivel foglalkozik. A legalsó iskolázási, hivatali, egyházi, igazgatási szinten mindenhol a többségi nyelv a kötelező. Ahol egy másik nyelvből 20% ot elér a lakosság aránya, ott azt a nyelvet is használni kell.

Bíróságok: községi szinten lehet a saját nyelvet használni, de attól a szinttől, ahol az állam nevezi ki a bírót, onnantól kötelező a magyart használni (aki más nyelvvel fordul oda, annak tolmácsot kell biztosítani).

A magyar pol túlzásnak találta, a nemzetiségek túl kevésnek. Úgy élték meg, h az udvar feláldozta őket a magyar nacionalizmusnak.

Az erdélyi románok a politikai passzivitást választják-> képviselőjelöltjeik folyton elbuknak. A magyarországi románok annál aktívabbak, minden mo-i románt képviselni akarnak.

1881 egységes Román Nemzeti Párt-> Erdély autonómiája a fő cél. Közig etnikai alapú átszervezése, román nyelv hivatalos használatának engedélyeztetése magasabb fórumokon.

1884 Tribuna román napilap elindulása-> radikálisabb pol stílus, ők a tribunisták. Ők már nem akarnak tárgyalgatni a magyar politikusokkal. Ők nem Mo-n tanultak és szocializálódtak, mint a korábbi mo-i román nemzetiségi vezetők, hanem Romániában tanultak, nincsenek úgy kiszolgáltatva a magy pol-nak, merészebbek.

1893 Replika per.

1894/95 Memorandum per.

·        Sérelmek összegyűjtése egy memorandumban, 1892-ben követség elvitte Bécsbe, Ferenc József nem fogadta őket, a memorandumot elküldte a magyar kormánynak, az meg visszaküldi a Román Nemzeti Pártnak

·        A Román Nemz Párt nyilvánosságra hozza, nem csak Mo-n. Európában terjesztik.

·        Erre beperelte őket a magy állam, a Rom Nemz Párt vezetőjét 5 évre elítélték, meg másokat is lecsuktak-> jól nemz hőst csinált előlük a magy pol és jól lejáratta magát az eu közvélemény szemében.

Az ált választójog követelése ált a nemzetiségeknél.

Horvátok. A dual-ban ált sikerült elérni, h ha választási csalásokkal is, de mindig a magyarbarát párt nyerje a választásokat. A horvátok 2 %-a volt választópolgár, jelentős részük a magyar állam kinevezésétől függő hivatalnok.

A magy pol igyekszik kijátszani egymás ellen a horvátokat és a szerbeket.

1883-1903 Khuen-Héderváry horv bán. Ő kezdte a horv ellenzék szerbekkel riogatását.

Jobbpárt: ez lett a legnagyobb horv párt a 80-as években, de nem tudott választást nyerni. Elképzelésük egy integrált délszláv állam lett horv vezetéssel. A szlovénok létezését tagadták, csal hegyi horvátok…

A szerbek már egyre inkább a horvátokkal szemben nyilvánították ki nemzetiségi követeléseiket a magyarok helyett. Horvo.-ban amúgyis több szerb élt, mint a Bácskában és Bánátban együtt véve.

Miletić Svetozar: a liberális szerb értelmiség vezetője, kemény nemzetiségi vezető, a magy Képviselőház tagja, kiegyezés bírálója. Besúgott a Belügyminisztériumnak és őt is figyeltették. Nemzetiségi izgatásért sikerült is beperelni és 5 évre elítélni.

Matica: van horv, szerb és szlovák is. A szlovák a legfontosabb. Kult szervezet. Tankönyveket adtak ki, amiben visszavezették 1000 évre a szlovák történelmet és csak negatív szempontból említettek magyarokat. Erre a magy korm bezáratta a 3 szlovák nyelvű gimnáziumot-> az az elit, ami ezekbe járatta a gyerekeit, most elküldi Csehországba és felnőttként sokkal radikálisabb mozgalmat fognak létrehozni.

A szlovák társadalmat sokkal nehezebb volt megmozgatni, mint a szerbet és a románt, úh annyira nem is tartottak tőlük a magy politikusok.

Vörös Károly tanulmánya a budapesti szlovákságról. 80 ezren voltak itt a századfordulón, az építőipar miatt. Nem tudta megszólítani őket egyik szlovák nemzetiségi szervezet sem.

1907 Csernovai sortűz. Utólag kiderült, h a sortüzelő csendőrök nagy része szlovák volt. A magy korm nem hozta ezt nyilvánosságra.

1907 Lex Apponyi. Oktatási reform. Felemelik a tanárok fizetését köt jelleggel, de a korm nem utalja át az iskolafenntartóknak a szükséges összeget. Ha nem tudják kifizetni, akkor államsegélyért folyamodhatnak, de annak olyan feltételei voltak, amiktől az isk elveszítette volna nemzetiségi jellegét. (államjelvényeket ki kell tenni, magy állam által jóváhagyott tk-ek és tanrend, magy nemz szellemű nevelés). Ha nem emelik fel a tanárok fizetését, bezárják az iskolát. Ha kérik az államsegélyt, de nem felelnek meg a feltételeknek, akkor is. A 4. év végére minden diáknak képesnek kellett lennie írásban és szóban kifejeznie megát magyarul. Vizsgák voltak, ha a gyerekek buktak, kivizsgálták a tanárokat.

-> 140 felvidéki szlovák népiskolát zártak be a következő néhány évben.

1910 türelmesebb lett az iskolapolitika, bezárások helyett dorgálások és pénzbírságok.

Az európai közvélemény teljesen a magyat nemzetiségi politika ellen hangolódott-> Trianonnál látszani fog.

Magányos szamaritánus

Ez az zraeli dokumentumfilm igazából arról szól, hogy mennyire nem irgalmasak a szamaritánusok. Egy Sophie Tzedaka nevű énekesnőről szól, aki ott elég híres és kitért szamaritánus. A szamaritánusok számára pont olyan kitérés ha valaki betér zsidónak, mintha kereszténnyé vagy muszlimmá vált volna. Sophie a lelke mélyén nagyon tiszteli az egész szamaritánus hagyományt, csak egyszerűen ellehetetlenítették a közösségben az életét, mert a két nővére kitérése miatt folyamatosan megalázták gyerekkorában az egész családját. Utána a húga is kitért, ma már csak az öccsük szamaritánus. Meg az apja, Baruch, szeretne, de kitaszították. Az egész történet pszichoszomatikus vakságot okozott neki, Sophie hurcolja mindenhova kocsival, ez is valami, hogy kapcsolatban van a kiugrott lányával. Az anya szinte egyszer sem szólal meg a filmben, ahogy a többi szamaritánus nő sem. Asszonynak hallgass a neve...
Baruch még mindig eljár a szamaritánus ünnepekre, ahol állatokat is áldoznak, mivel abban a stádiumában vették fel a zsidóságot, amikor még nem csak a Szentélyben lehetett áldozni. És ezekben a jelenetekben látjuk, hogy a betű tényleg öl, mindenki szó nélkül nézi, hogy ott botorkál egy vak ember, a világért sem szól hozzá vagy segít neki és mindenki halálosan meg van nyugodva saját erkölcsösségével kapcsolatban, hiszen betartja a Tóra minden betűjét, az öreg meg nyilván azért vakult meg mert megérdemelte. Senkit nem érdekel, hogy pont hogy azért ragaszkodik hozzájuk még jobban, mert hatalmas trauma volt neki a lányai kitérése, őt hibáztatják miatta.
Nagyon jó a bárányáldozós jelenet, mert megérteti, hogy miért ragaszkodik mindennek ellenére mégis a szamaritánus közösséghez az apa. Teljesen átéreztem, hogy neki nem lehetséges más élet. Sophie folyamatosan izraeli temperamentummal gesztikulálva ordibál vele, hogy értse már meg, hogy a Szekta tette tönkre az életét, de a végén, amikor a kislánya megkérdezi, hogy visszatérne-e a szamaritánusokhoz, ha lehetne, igent mond...