Isten városáról 8. 2011.11.14.

XI-XVI. könyv

·        A IV. kötet felé haladva egyre jobb a fordítás. J

·        Az első 10 könyvben eléggé kimerítette Ágoston az apologetikus témákat, a XI. könyvben visszatér a két civitas eredetéhez.

·        Egyre inkább elmozdul a biblikum fleé, nő az exegétikai elem súlya.

·        Célkitűzés: a civitas terrena és a civitas Dei történetének áttekintése (XI. könyv I. fejezetének végén)

·        Rossz akarat eredete, test státusza kp-i témák

·        Genezis kommentálása

·        Ciklikus kozmológiák a XII. könyv 2. felében, az ember teremtése kapcsán

·        A bűnbeesés következtében az emberi ész elromlott, ezért nem képes felfogni a világosságot (XI. könyv 2. fejezet)

XI. könyv 14. fejezet

·        Miért nem előbb teremtette meg Isten az eget? Érv ellen szól Ágoston, tehát a világ örökkévalósága ellen. Ez már majdnem 1000 éves érv volt, Parmenidész: ha vmi keletkezett, akkor miért pont akkor, amikor, miért nem korábban?

·        E kell bizonyítani, h az, h egy adott pillanatban döntött Isten a világ megteremtése mellett, nem jelenti azt, h ő (a változhatatlan) megváltozott.

A világkezdet körüli vita az antik filozófiában

·        Platón: Timaiosz volt a fő textus, ami alapján vitatták a kérdést. Keletkezett, de vég nélkül fennálló világ.

·        Ehhez képest a platonikus tradíció az lett, h nem temporális a világ függése Istentől.

·        Arisztotelész: De coelo

·        Szimplikiosz kommentárt írt a De coelo-hoz.

·        Arisztotelész és Platón-tanítványok: nem volt világkezdet. Xenokratész is tagadja.

·        Ágoston: a világ nem időben, hanem idővel lett. Az ágostoni érv azért nem üti ki teljesen ezt a teremtés-temporalitás problémát.

XI. könyv 21. fejezet

·        Az angyalok is teremtmények

·        A világosság és a sötétség elválasztása a Genezisben utal az angyalok 2 csoportjára.

·        Isten tudása örök és változhatatlan

·        Szimultanitás van, nincs időbeli sorrendiség

·        Ágoston a bibliai exegétikai olvasatát a neoplatonistáktól merítette.

XII. könyv 11. fejezet

·        A Teremtés óta még csak 6000 év telt el (akik szerint sok ezer év, azok hazugok) J

XII. könyv 12. fejezet

·        Ciklus elmélet: több világ volt és lesz is, kataklizmák.

·        Ágoston szerint még azoknak is, akik ilyen ciklus elméletben hisznek, el kell ismerniük, hogy az emberiség első alkalommal nemzés nélkül jött létre. Hiszen nem gondolhatják, hogy egy-egy világ elpusztulását vkik túlélték (ahogy az egy világ történetén belüli özönvizeknél mondani szokták).

XII./14.

·        Cikluselmélet komolyabb formában jön itt elő. A sztoikusokig ment vissza. Immanens isteni princípiumból indul a világ kibontakozása, először tűz a kozmosz állapota és strukturálatlan, aztán strukturálódik. De egy idő után mindig visszafordul önmagába a világ, visszaszippantja magába az isteni princípium. Teleologikus felfogás. A lehető legjobban futnak le a történések, ezért minden ciklus teljesen egyforma. Szókratészt ugyanúgy ki fogják végezni, minden pont úgy fog megtörténni.

·        Némely platonikus filozófus átvette ezt a sztoikus elméletet, de nem mindegyik. Pl. Plótinosz nem volt oda érte.

·        Origenésznek volt egy keresztény cikluselmélete. Intellektusok eltávolodnak Istentől-> létrejön a világ, a bűn (tehát Istentől való eltávolodottság) mértékének megfelelően bűnhődnek a személyek, aztán bűnbánat és világ megsemmisülése: ez 1 ciklus. Aztán kezdődik elölről.

XII./18.

·        Ágoston: a végtelent lehetetlen megismerni. Ha lineárisnak tekintjük az időt, akkor lehetetlen tudni az egész történetet. Ott van az a premissza, h Isten mindent tud-> de a végtelent ő sem ismerheti meg, úh Ágoston ciklus elmélethez nyúl, mert az lehetővé teszi a világ megismerhetőségét.

·        Lucretius (epikureus alapon állt) polemizált a kreacionizmus ellen. Mit csinált Isten előtte? Hogyhogy tétlenül hevert? Ciceronál is ott van ugyanez.

·        Ágoston szerint nincsen idő a teremtés előtt. Csak azóta létezik az idő, mióta vannak teremtmények.

XII./20.

·        A „saecula saeculorum”/korszakok korszakai bibliai kifejezésről értekezik.

·        Ebben tekintély támaszt találtak a ciklus elmélet számára.

·        Ágoston szerint akármelyik értelmezés is a helyes a kifejezéssel kapcsolatban, az biztos, h nem függ össze a ciklus elméletekkel.

XII./21.

·        Azért hülyeség Ágoston szerint a ciklikusság, mert Isten nyilván nem olyan kegyetlen, h miután megüdvözültünk, újra szenvedjünk kelljen. Morálisan elfogadhatatlan lenne.

·        Az a boldogság, amit el lehet veszíteni, nem igazi boldogság.

·        Megváltás 1x volt, az üdvösség örökké tart.

Összehasonlító vallástörténet I.9. 2011.11.14.

·        Robertson Smith A sémita pogányság címen készült könyvet írni.

·        Az a totemizmus, amire Smith szerint a zsidóság és az iszlám épült, állatkultuszra épül, erősen patriarchális társadalmú, nagycsaládi együttélés jellemzi, Társadalmi kohézió alapja a leszármazási család és a házasságok sajátos rendszere.

·        Exogámia: kívülről házasodás.

·        Velejárója ennek a totemizmusnak az állatáldozat, mint központi rituálé.

·        Állatáldozat comunio vetülete.

·        Kultuszközösségre tudnak lépni idegenekkel, be tudják őket olvasztani.

·        Erőteljes fizikai megjelölése a kultuszközösséghez tartozóknak, ebben az esetben a körülmetélés.

Mítosz és rítus problematikája

·        Mindkettő nagy gyűjtőfogalom. A valláshoz kapcsolódó gondolati és cselekvési vetülete.

·        Mítosz: minden, ami hitvallás, teológiai rendszer, elmélet

·        Rítus: cselekvés, dráma, akció

·        Melyik volt előbb? A cselekvések kapnak utólagos magyarázatokat, vagy az eredeti hiedelmek fejeződnek ki később cselekvésekben? (~A tyúk vagy a tojás volt előbb?)

·        Robertson Smith és Frazer szerint a rítus az elsődleges. A vallási viselkedés ritualisztikus, nem feltétlenül kapcsolódnak hozzá magyarázatok. -> rítuselmélet

·        Az angol és a francia kutatók háttere a 19. sz.ban erőteljesen élő rítusrendszer volt (otthoni ritualizált vallási élet + gyarmatbirodalomból érkező tapasztalatok törzsi rituálékról). A közép-európai és német kutatók élményanyaga viszont egész más: német értelmiség színe-java lutheránus lelkész, rituális élet sokkal egyszerűbb, a vallás központjűban a szent szöveg és a prédikáció áll. + német gyarmatbirodalom nem volt olyan kiterjedt, nem inspirálta őket annyira a primitív vallásosság. -> német tudósok a mítosz elsődlegességét hirdetik általában.

·        High church: a hivatalos anglikán egyház, ami liturgiában nagyon közel áll a római katolicizmushoz. Low church: az anglikán egyház gyakorlatban protestantizálóbb része.

Julius Wellhausen

·        Ismerte Robertson Smith-t

·        Jellegzetesen a vallást a mítosz irányából megközelítő tudós.

·        A mítosz kutatása divatjelenség volt akkoriban. Szervesen kapcsolódott az archaikum iránti romantikus érdeklődéshez és a nemzeti eszméhez.

·        ->Pl. Grimm testvérek gyűjtése! Nép ősmitológiájának tekintették a germán mesék gyűjteményét. Osszián énekek hamisítása. Wagner operák cselekménye a germán-skandináv mítoszkincs kultuszára épül. Edda dalok. Kalevala.

·        A homéroszi corpus egységességét valószínűleg Peiszisztratosz korában komponálta meg az athéni redakció.

·        Ipolyi Arnold kísérletezett a magyar mitológia hasonló egységgé komponálásával.

·        A 19. sz.ban minden magára adó nép kötelezőnek érezte saját egységes mítoszkincsének feltárását.

·        Max Müller és kortársai gyakran idéztek kortárs költőket vallástudományos állítások alátámasztására- a romantika tényleg vátesznek tekintette a költőket. J

·        Szóval a 19. sz.ban elkezdték az Ószöv. kanonikus szövegét a héber mitológia corpusának tekinteni, mintha az lett volna a Tanach a zsidóknak, ami az Edda-dalok a germánoknak.

·        Goldziher Ignác: Mítosz a hébereknél. A Max Müller iskola módszereivel dolgozik, de ő is mitológiai anyagnak fogja fel a héber Bibliát.

·        A lutheránus ortodoxiának nem tetszet Wellhausen interpretációja, mert úgy tűnt, h veszélyezteti a szent szöveg tekintélyét.

·        Verbál inspiráció: a kinyilatkoztatott szöveg szó szerint ihletett, az isteni lélek szó szerint lediktálta. -> elfogadhatatlan minden tudományos tevékenység, ami a szövegek különböző eredetét feszegeti.

·        Wellhausen a forráselméletről és a redakcióelméletről híres, de ez téves asszociáció! Ezeket jóval előtte kitalálták.

·        A héber kánon szövegbeosztása erősen hierarchikus. A gör-keleti és a róm. kat. keresztény kánon homogén egységként kezeli az Ószövetséget, amivel szemben áll az Újszövetség. Mindkét kánon egy bebetonozott változata a corpusnak.

·        A 16. sz.ban a humanista Bibliakritika alapján állva azt gondolták a protestánsok, h a zsidók őrzik az eredeti, igazi szent szöveget, amit a katolikusok elrontottak, hiszen a zsidóság volt régebben. Pedig a zsidó szövegredakció sem állt meg a kereszténység megszületése miatt.

·        Wellhausen szerint Józsué könyve szerves egészet alkot a Pentateuchus könyveivel.

·        A deuteronomista szerzőt elkülönítette a többi forrástól.

·        A narratív, tehát élvezetes részeket tartotta Wellhausen régebbieknek (a romantikusok mindig régebbinek tekintik, azt mi jobb), az unalmas és élvezhetetlen részeket újabb betoldásoknak.

·        Wellhausen szerint a kronológiailag első és amúgy is legértékesebb rész az ősmitológiai, történeti rész. Sok bibliai könyv esetében el lehet választani történeti és későbbi réteget.

·        Már teremtéstörténetből is 2. van. Az egyik ritualisztikus, kultikus nyelvhasználattal elbeszélt, tele van ismétlésekkel, papos. A másik az érdekesebb, Ádámmal és Évával, gyümölccsel, mesélősebb, tehát ez a mitikus réteg, ezt már oda lehet tenni Homérosz meg Osszián mellé. J

·        A Wellhausen szerint hanyagolható részek a Bibliában: az aitológiai kitérések, a nemzetségtáblák, a kultuszok leírásai (amiket azért írtak le, h legitimmé tegyenek későbbi kultuszokat).

Wellhausen konstrukciója Izrael történetéről

·        Volt Izrael történetének egy kollektív népi szakasza, amit a mitikus önkifejezés jellemzett. Klánszerű patriarchális nemzetségek időszaka.

·        Utána jött a királyság kora, ami történetileg jobban dokumentálható, még magán hordozza a mitológiai potenciált, de már kilépés a történelem előtti mitológia korából. (Wellhausen szemléletére rányomta a bélyegét az európai nemzetállamok születése!)

·        Aztán Dávid és Salamon kialakítja a templomi kultuszt: papság, prófétaság, királyság (a zsidó vallási tekintély 3 pillére) egységben van, ami gyorsan megváltozik.

·        A későbbi királyok nem olyan jó királyok, a próféták folyamatosan dorgálják őket.

·        A papság elszakadt az integritástól, önállósult papi lobbyvá válik-> hierokrácia (amikor nincs király és próféták sem, papság akkor is van)

·        A korai történeti részek szerzője Izrael népének kollektív szelleme.

·        A papok folyamatosan hamisítják a szent szöveget, betoldanak rengeteg mindent, h alátámasszák hatalmukat. -> Tóra kontamináltsága

·        Pl. azért kell felsorolni név szerint, h melyik pap vitte a frigyládát, melyik cintányérozott és így tovább, mert ezekre a papokra vezették vissza a származásukat azok a papok, akik írták az adott bibliai részt.

·        A próféták állandóan kritizálják a kultuszcentralizációt és a hierokráciát.

·        A hierokrácia miatt elkorcsosult Izrael eredeti népszelleme.

·        Wellhausen a német egység és Bismarck híve volt. Ez szembeállította őt olyan tudósokkal is, akiket tisztelt.

·        Pozitivizmus-> a hozzá kapcsolódó vallástudomány is azt kereste, ami egyformává teszi az embereket és a vallásokat.

·        <-> Német szociológiai iskola (Weber, Spengler): miben különböznek egymástól az emberek és a vallások. Wellhausen is ide tartozik.

·        Evangélium kommentárokat is írt Wellhausen, és arabisztikával is foglalkozott, őt is érdekelte a sémi pogányság.

·        100-150 éven keresztül tudományos konszenzus volt, h a papi szövegek későbbi betoldások, ma már egyáltalán nem tartjuk egyértelműnek.

·        Izraeli tudósok kicsit szeretnék rehabilitálni a Wellhausen által lejáratott papságot, mert identitásalkotó tevékenységük volt a zsidóság szempontjából.

·        Probléma az is, hogy már az ókorban is archaizálták a szövegeket, h tekintélyt kölcsönözzenek neki, nem egyszerű datálni őket.

Goldziher Ignác

·        Valltört isk szempontjából nem volt saját korának gyermeke, kicsit archaizált

·        Max Müller naturista iskoláját követte: az alapvető mitológiai rétegek a természeti jelenségek nyelvi megjelenítései. Természetmitológiai vonal.

·        Mítosz a hébereknél és történeti fejlődése.

Magyarország jelenkori története 1944-1990. 8. 2011.11.09.

Rákosi rendszer

· 1950’SZU úgy ítélte meg, h nem túl fényes Mo. gazd. fejlődése

· bizalmatlanság Moszkvában Rákosival szemben (a15 börtönben töltött éve alatt sok mindenkit feldobhatott, aztán 46-ban NagyFerenccel Amerikában járt)-> Rákosi megfelelési kényszerében nagyontúlhajtott mindent

· 1953 elejére bizonyos szovjet körök úgy ítéltékmeg, h Rákosi személye akadályozza a szovjet rendszer építését Mo-n. Ebbenszerepe volt zsidó származásának is (épp a cionista pereket készítették elő).Berijának nem tetszett, hogy túl sok zsidó származású vezetője van a magyarkommunista rezsimnek.

· 1953-ig nem járt sikerrel a szövetkezetesítés

· A kulákok földjeit nagyon súlyos különadókkalterhelték meg + bérmunka korlátozása + földet eladniuk nem szabad-> sokaninkább lemondtak a földjükről.

· Internálás=bírói ítélet nélküli fogva tartás

· rendőrparancsnok internálhatott

· internálótáborok: Kistarcsa, Kazincbarcika. Anagy szocialista beruházások mellett volt általában internáló tábor is.

· A recski tábor titkos volt. Ide azokat zárták,akiket nem akartak bíróság elé állítani sem, de a társadalomba visszaengednisem. Kb. 1500 személy. Egy embernek sikerült megszöknie: Mihnai Gyula.Csehszlováki felé szökött ki és eljutott az NSZK-ba, az Amerika Hangja rádióbabeolvasott 1100 nevet, h kiket tartanak fogva Recsken!

· Műszakihatárzár a NYi országhatáron: Vasfüggöny.

· Kitelepítések.12 millió németet telepítettek ki Közép-Európából az NSZK-ba, ez lett az alapjaa német gazdasági csodának az 50-es években, mert pótlódott a VH soránelszenvedett vérveszteség.

· 1951 osztályellenségek kitelepítése. Ált. aHortobágyra költöztették őket kulákok portáira, barakkokba, ólakba… 17 és félezer ember. Kónyatanya, Borsóstanya, Dinnyés… A kitelepített osztályellenségekdolgoztak és fizetést kaptak, közben megfigyelték őket és nem tudhatták, hányévig folytatódik ez így. Minden nagy ünnepkor (nov. 7., ápr. 4., aug. 20., dec.21., máj. 1., Rákosi szülinapja) reménykedtek az amnesztiában.

· Koncepciósper= egy pol kp-ban megfogalmazott pol cél alátámasztására kreált per, aholkoncepciónak megfelelően együttműködik a rendőrség, a bíróság (és lehetőleg avádlott is).

· Igyekeztek köztörvényes vádat is illeszteni akoncepciós perek vádlottainak bűnlajstromába.

· 1947 Köztársaságellenes összeesküvés-> halálos ítéletek, Kisgazdapárt likvidálása.

· Mindszenty-per.Mindszenty nem volt hajlandó becsiszolódni sem és emigrálni sem. 48 Karácsonyánvitte el az ÁVO. Vád: demokratikus államrend és köztársaság ellenesszervezkedés vezetése. (1946/VII. tv.) + hűtlenség (kémkedés) + valuta üzérkedés.

· A Rajk-per volt az igazi klasszikus koncepciós per, mert Rajk László együttműködött avádlóival. Annak a rögeszmének lett az áldozata, h „az ellenség beférkőzött apártba”-> kerestek egy magas rangú vezetőt, aki nem volt moszkovita, hanemitthon volt illegális kommunista a Horthy-rendszerben. Ráadásul a spanyolpolgárháborúban is harcolt, tehát volt NY-on. Titoval való együttműködés volt avád, és hogy összeesküvést szőtt Rákosi, Gerő és Farkas Mihály meggyilkolására.

· Politikai perek az ellenfelek likvidálására. KovácsBéla 20 év gulágot kapott. Peyer Károly is hasonló vádakat kapott, a legendaszerint NY-mo.i bányászok menekítették meg. Pfeiffert, aki antifasisztaellenálló volt, fasizmussal vásolták.

· Nitrokémia-per.

· Kelemen Gyula szocdem államtitkár->életfogytiglan.

· Gazdasági célokat szolgáló perek. Külfölditulajdonban lévő cégek tulajait elítélték kémkedésért. Őket kiadták általában asaját államuknak, de a magyarokat halálra ítélték. Pl. MAORT-per Papp Simon ellen (Magyar-Amerikai Olaj Rt.)-> életfogytiglan. Aztán vele irányították abörtönből a MAORT-ot, h ne menjen tönkre. Amikor meghalt a kitelepítettfelesége, eltitkolták Pap Simon elől és grafológussal irattak levelet a feleséghelyett, h ne omoljon össze Pap Simon és továbbra is bírja irányítani avállalatot. Galgóczi Erzsébet megírta ezt a történetet (Vidravas)

· Grősz József kalocsai érsek ellen is koncepciósper-> életfogytiglan.

· Pócs-Petri ügy.

· Izgatási perek. Rémhírterjesztők ellen.

· 431 volt szocdemet elítéltek.

· Tábornok-perek.

· 1953. jan. Péter Gábor letartóztatása, 1954-benelítélték életfogytiglanra. 1960-ban amnesztiával szabadult.

· 1953. márc. 5. Sztálin halála.

· 1953. május. Országgyűlési választások. 99%-osgyőzelmet aratott a Népfront lista.

· 1953. jún. Moszkvába hívták Rákosit, Gerő Ernőt,Nagy Imrét és Dobi Istvánt. Rákosit nagyon váratlanul érte a moszkvai kritika.

· Közben munkásfelkelés Kelet-Berlinben->szovjet tankokkal kellett leverni. Megmozdulások Csehszlovákiában is.

· Rákosi 52-től min. eln. és párt első titkár is.53-as moszkvai döntés: a min.eln. most már legyen Nagy Imre, Rákosi maradhatelső titkár.

· Nagy Imre kormányprogramja: kuláklistamegszűntetése, TSZ-ből ki szabad lépni, internáló táborok megszüntetése,kitelepítettek elmehetnek a Hortobágyról (de nem haza, mert ott már más lakik).

· 1953-55 Új szakasz/Júniusi út. Szimbóluma Nagy Imre.

· Az ÁVH-tbeolvasztották a Belügybe (rossz nyelvek szerint fordítva), csökkent acsengőláz és a fekete autó-forgalom. A társadalom lélegzethez jutott. Ezt sosemfelejtette el Nagy Imrének, innen a kultusza.

· 1953-56 átmeneti állapot a SZU-ban, nem tudtákki lesz Sztálin utódja.

· Berija (aki a legveszélyesebb volt Rákosira) ismeghalt 53 nyarán.

· Rákosi egyfolytában Moszkvába járt áskálódniNagy Imre ellen, aki erős bástya helyett rést csinál Mo.ból a szocializmusfaláb..an. Elérte, h 55-ben Moszkva önkritikára szólítsa fel Nagy Imrét->pályája során többször gyakorolt már önkritikát, de most már nem hajlandó.

· 55 febr. Nagy Imre kórházba került, Rákosiékelszigetelték. A KV visszahívta a kormány éléről. Kizárták a pártból. Delegalább életben hagyták. Nagy Imre sorsából tanulta meg Kádár, hogy nem szabadéletben hagyni a fő riválist.

Isten városáról 7. 2011.11.07.

·        Ágoston a platonikus filozófusokat tartotta a legelfogadhatóbbnak teológiai szempontból.

·        De akkor mi a helyzet a politeizmusukkal? -> VIII. könyv 1? fejezet. A színjátékokat a démonok (akik az istenek helyébe lépnek és folyamatosan becsapják az embereket) parancsolják az embereknek.

·        Mik a démonok?

o       Nem határozza meg a De civitate Dei, de úgy tűnik, h Ágostonnak nagyon határozott elképzelései voltak erről. A platonikusokra támaszkodott, főleg Apuleiusra.

o       Apuleius: Szókratész istenéről/De deo Socratis c. műve alapján beszél Ágoston a démonokról.

Apuleius démonológiája

·        Apuleius Numídiában született, a 2. sz.ban élt. Ügyvédként is dolgozott Rómában.

·        Afrikában perbe fogták, emiatt írta meg az Apologiát.

·        Leghíresebb műve a Metamorphoses.

·        A démonok az istenek és az emberek közötti lények Apuleiusnál.

·        Lsd. handout!

·        Komoly démonológiai hagyományokra támaszkodik. Platón és nála korábbi szövegel.

·        Lakoma: a daimónok az istenek és az emberek között vannak. Ők teszik összefüggő egésszé a világmindenségét. Az istenek és az emberek nem kommunikálnak egymással, csakis a daimónok közvetítenek áldozatokat az emberektől az istenek felé illetve álmokat az istenektől az emberek felé. Aki ezekben a dolgokban bölcs, az daimóni ember.

·        Szókratész daimónjáról azt írja Platón, hogy egy hang, időnként szólt Szókratészhoz, de mindig csak azzal kapcsolatban, hogy mit ne tegyen.

·        Szókratész arról is beszél, h a daimónok az elhunyt harcosok lelkei. Ez olvasható a Munkák és napokban is. Az aranykorban az emberek életükben csak jó dolgokat éltek át, a halál álmukban érte, és utána jó lelkek lettek, daimónok.

·        Hérakleitosz is a harcban elesettek lelkeit tartja daimónoknak.

·        Archaikus szövegekben, és Parmenidésznél, Empledoklésznél a daimón egyszerűen istent jelent.

·        Xenokrátész (Akadémia)-> szisztematikus metafizika. Az isteni monász=núsz. Ebből generálódnak az ideák, mint matematikai entitások és végül a fizikai valóság. A népi mitológiát is integrálni akarta a rendszerbe. Bekapcsolta a démonológiát is, nagyon kidolgozott formában.

·        Ágostonnak nagy szerepe volt abban, h a daimón fogalma átment rosszba.

·        Csak a jó daimónokat volt szokás ábrázolni, a rosszakat nem.

·        Ágoston nem tartotta fikciónak az egész gör-róm vallási rendszert és a daimónokat sem.

·        Apuleius kiindulása: Platón 3 részre osztotta a természetet, függőlegesen. Az istenek az éterben lakoznak, túl messze ahhoz, h az emberekkel érintkezhessenek. A levegő térségében élnek a daimónok, akik közbülső hatalmak (mediae potestates). A földön meg az emberek élnek.

·        Daimónok típusai:

o       Magasabb méltóságú daimónok (testetlenek)

o       Alacsonyabb méltóságú

(i)      Az ember testen belül: genius

(ii)    Az emberi testen kívül: lemures

1.      jók: Lares

2.      rosszak: Larvae

3.      jók vagy rosszak: Manes

(iii)   A theológia fabularis istenei

·        Démonok 5 jellemzője:

o       Nemük szerint lelkes lények,

o       eszesek,

o       lelkük hatást szenved el-> emiatt képesek közvetíteni emberek és istenek között!,

o       testük légies (itt ellentmond magának egy kicsit, mert korábban azt mondta, h a magasabb rendű démonok testetlenek)

o       életük nem szűnő

·        -> tehát azért tudnak közvetíteni, mert bizonyos jellemzőjük az istenekkel, más meg az emberekkel rokonítja őket.

·        De civitate Dei IX. könyv 9. fejezet: a démonok pervertált lények, mert magasabb rendű jellemzőik rokoníthatók az emberekkel (lélek, értelem), és pont az alacsonyabb rendű jellemzőjük isteni: a test.

·        A IX. fejezetben felmerül a probléma, h mik az angyalok. Vannak jó közvetítő lények is? DE az angyalok Isten országának részei, nem a két világ között vannak. Azért Ágoston zavarban van az angyal-problematika kapcsán.

·        Ágoston nagyon szelektíven és a saját interpretatív szűrőjével átvilágítva használja a pogány szerzők szövegeit.

·        Diafónia érv

·        Strukturálisan hasonlóan ír Ágoston, mint a kortárs platonikus szerzők.

·        A platonikus és a keresztény szerzők sem bíztak igazán az emberi értelem erejében. :D

·        Sztoikusok: a civilizáció megrontja az embert. Hiába van meg az emberben a potenciál, h azonosítani tudja a jót, a nevelés elveszi tőle ezt a képességet, szisztematikusan téves vélelmekkel tömi tele a fejünket.

·        Köv. órára: XI-XIV. fej. teremtés és bűnbeesés

Politikai teológia 7. 2011.11.08.

·        Peterson könyve, amelyet Schmitt ellen írt, főleg hellenisztikus anyagra épít.

·        „A hellenizmus idétlen terminus.” Angolszász környezetben a „hellenic” görögöt jelent, a 19. sz.i értelemben, vmi szubsztantív görögséget. „Megalé idea” a görög szabadság antik mintája-> I. VH után kísérlet a török tengerpart megszerzésére, mert az ókorban az ión volt… váratlan és katasztrofális vereség, népességcsere…-> a hellenic kifejezés diszkreditálódott

·        Theodor Droysen definíciója: a hellenisztikus kor Nagy Sándortól az actiumi csatáig tartott, onnan kezdőik Róma. Nagyon mesterséges határvonal. A kultúra szempontjából semmi jelentősége nem volt az actiumi csatának, a görög nyelv Egyiptomban épp hogy megerősödött, nem meggyengült a római hatalomátvétel után.

·        Igazából oikumenikus kornak kéne nevezni a hellenisztikus kort, amikor a nyelvi oikymené lehetővé tette a gondolatok szabad áramlását. Egy fogalmi térben gondolkodtak a Földközi-tenger medencéjében. -> a Biblia biz könyvei már görögül íródnak és tele vannak hellenisztikus utalásokkal

·        A nyelvi falak levoltak bontva, így átjárhatóak voltak a kulturális határok.

·        Apamea (Orotész völgyében északon) város, filozófiai isk. vezetője Numéniosz: „Mi más volna Platón, mint attikaiul beszélő Mózes.” Numéniosz valszeg görög kultúrájú szír volt.

·        Idiotész=magánember

·        Peterson 2 nagy érve Schmitt-tel szemben: kappadokiai argumentum és eszkatológiai argumentum

·        Naszianszoszi Szt. Gergely=a „teológus Gergely”

·        A 3 hagyományosan elismert teológus: János evangelista, Nazianszoszi Szt. Gergely, Szt. Simeon (11. sz. Bizánc, misztikus)-> Mi az, h teológus? A teológia az oikumenia (ökonómia) kiegészítő fogalma volt. Az ökonómia Istennek a világgal fenntartott kapcsolatát jelentette, a teológia Istent (a Sztháromságot) önmagában vizsgálta.

·        Kappadokiai teológia (Naszianszoszi Szt. Gergely): nem lehet analógia a Háromság belső világa és a külső, teremtett világ között.

·        Eszkatológiai argumentum (Ágoston):

Naszianszoszi Szt. Gergely teológiai álláspontja

·        Naszianszoszi Szt. Gergely: 3 féle lehetséges elképzelés a világ vezetéséről: Anarchia (gondviselés hiánya) - epikureusok; poliarchia (sok gondviselő isten van, homéroszi világ) – poliszok világa; monarchia (1 isten kezében van a gondviselés) – zsidók álláspontja.

·        Mindhárommal van probléma. Ha nincs vezető, v sok van, akkor rendezetlen a világ.

·        Epikurosz: feltételezi, h vannak istenek, de azok nem törődnek a világgal-> nincs gondviselés, ezt hívják anarchista álláspontnak a filozófiában.

·        Monoteizmus terminus: az 1650-es években született meg a cambridge-i neoplatonisták körében. Álgörög szó, neologizmus.

·        Monarchia nem egyenlő monoteizmus. Egy arisztoteliánus világot is lehet monoteistának tekinteni (1 mozdulatlan mozgató), de nem monarchikus, mert ez az 1 isten nem vezeti a világot.

·        D. O’Meara: Platonopolis c könyv: arról a tervről szól, amit Plótinosz vetett fel császári tanácsadóként, h építsenek egy Platonopoliszt.

·        Plótinosz: az 1 isten közvetlenül nem irányítja a világot, csak közvetetten, az ifjabb istenek révén, mint a perzsa nagykirály a satrapák igénybevételével. Az 1-től származik a lélek, lekerül a világba, ahonnan vissza kell térnie az 1-hez. Ez a neoplatonikus misztika.

·        Gergely nem fogadja el a monarchiát abban a szűk értelemben, amely szerint az 1 személy uralma lenne. A keresztények elképzelése a világ és Isten kapcsolatáról nem az a monarchia, amikor az 1ből sok lesz, mert akkor thaszisz (lázadás) keletkezne. A létrehozott sokféleség lényegét tekintve más mint létrehozója, az 1. Gergely szerint nincs emanáció. A világ nem Istenből jön létre, hanem Isten szavából (ami a semmiből hozza létre a világot). 

·        Proszopon (személy)= 3 persona-> A Sztháromság 1 személy, de 3 persona.

·        Émile Brémer: Plótinosz és Sankara kapcsolatát vizsgálja

·        Rubljov: Ószövetségi háromság. (Az Ábrahámot meglátogató 3 angyal, hagyományosan a Szentháromság előképének értelmezik.) Eza  kép pontosan a kapadokiai trinitológiát (3ságteológia) fogalmazza meg: szünoikészisz (együttlakás, egymásban élés), közös akarat, együtt lélegzés/gondolkodás (homonia)

·        Ez a fajta egység a teremtett világban elképzelhetetlen. A 3ság nem lehet mintája a földi uralomnak.

Eszkatológiai argumentum - Ágoston

·        Eszkata= végső dolgok

·        A világ harc és változás, a világ vége eszkatologikus béke.

·        A világ történetének normatív lírása: Teremtés, kiűzetés, özönvíz, Bábel tornya – népek megszületése, Exodus, Ígéret földjének elfoglalása, I. Templom, II. Templom, Kr. születése a kp-i esemény, utolsó ítélet

·        -> a világ kontingens (esetleges), nem szükségszerű! Nem is tart örökké.

·        Arisztoteliánus és plótinoszi környezetben a világ létezése szükségszerű, a középkorban is nagy viták forognak majd a világ örökkévalósága körül

·        Vita arról, h a Timaiosz dialógus implikálja-e a világ örökkévalóságát?

·        Az állandóság isteni privilégium. A világ változik, tehát véget is ér.

·        Van-e akarata az 1nek? Nélküle nehéz megmagyarázni a gondviselést, de ha van akarata, akkor meg hogy lehet, hogy változhatatlan?

·        A végidő felől nézve minden politikai berendezkedés kontingens-> nem indokolható keresztény szempontból, h miért kell a róm. birodalomban élni.

Összehasonlító vallástörténet I.8. 2011.11.07.

Sémi népek vallástörténete

A bibliai corpus mint forráscsoport

·        A különböző felekezetek változatai eltértek és minden felekezet fenntartotta magának az interpretáció jogát. -> objektív szándékú tárgyalás problematikus volt, feszültséget keltett, volt is benne polgárpukkasztó szándék

·        Robertson Smith

·        Julius Wellhausen: lutheránus lelkész

Robertson Smith

·        Ő adta ki a totem és a tabu Encicl. Britannica szócikkeket Frazernek, h írja meg

·        Skót presbiteriánus lelkész volt eredetileg

·        Érdeklődése: „sémi pogányság”: a kinyilatkoztatott vallásokat megelőző, v azokon kívül rekedt sémi vallásosság. Pogányság a zsidósághoz és az iszlámhoz képest.

·        A zsidók és az arabok ősei is beduin-szerű nomád állattenyésztő életmódot folytattak, klánszerű berendezkedéssel.

·        A sémi népek egységesnek kezelése a 19. sz. axiómáiból következett: az etnikai rokonságokat szerves egységeknek fogták fel. „faj-nyelv-táj” egysége. A 19. sz.ban ez még az értelmiségi diskurzus része volt.

·        Sémi őshaza nem volt, a sémi nyelvek sokkal kevésbé váltak el egymástól, mint az indo-iráni nyelvek.

·        Ernest Renan: eredetileg katolikus papnak készült, aztán az antiklerikalizmus fő harcosa lett. Főleg az újszövetségi szövegek és a kora-keresztény szövegek kritikájával foglalkozott, a Jézus élete tette híressé és hírhedtté. A papság után a sémi filológia professzora lett, héberül és arabul tudott nagyon jól. Szembeállította a fejlett indo-európai kultúrát a primitív sémi kultúrával. „A sivatag monoteista.” Bezzeg az intelligens görögök és rómaiak sok istenben hittek… A nyelvtani szerkezetben is primitívnek tartotta a sémi nyelveket.

·        R. Smith szerint a kanonizált bibliai szövegek egy későbbi szellemi állapot szolgálatába akarnak állítani régebbi szövegeket-> kritikai szövegvizsgálattal ismeret szerezhető belőlük a pogány állapotokról.

·        A zsidóság és az iszlám ketrecbe akarta zárni a vallási képzeteket, de akkora tekintélye volt ezekben a kultúrákban a kanonizációnak, hogy sosem lehetett kivenni belőle a nem odaillő részeket sem. Inkább kimagyarázzák az ellentmondásokat. A régiség szentséget kölcsönöz a szövegeknek.

·        Totemizmus: sok vallástört. isk. ált. magyarázóelvnek fogta fel a 19-20. sz. fordulóján. De mindegyik kicsit másképp definiálta a totemizmust.

·        Totemizmus- áldozat- exogámia- communio – emblémakeresés. Igény arra, h fel kell osztani a világ jelenségeit és emblémával ellátni. A totem maga ez az embléma. Pl. körülmetélés.

·        A körülmetélést a vallástörténészek a pogány sémi csonkítás rítusok maradványának tekintették.

·        R. Smith 30 vhány évesen meghalt tüdőbajban, nem maradt fenn tudományos gondolatainak összefüggő kifejtése. L

·        Sémi társadalmak klánszerűek, nagycsaládokban élnek. A Bibliában is nagyon késői jelenség a birodalmi eszme. A pátriárkák családtörténetei klán-történetek, nem nemzettörténetek.

·        R. Smith elsősorban a genealógiai állati totemekkel foglalkozik: egy állat a totem, amitől származtatja magát a közösség. (de amúgy az eső is lehet totem)

·        Áldozat: a totemállat leölése és feláldozása. Az állat halálából sokszoros élet származik. Alapító v építő áldozat nem ismeretlen a Biblia számára sem. Elsőszülött feláldozása, annak imitálása.

·        Áldozat communio jellege: egyesülni kell vele-> áldozati lakoma (commensatio). Egészen elégő áldozat fogalma (görögül holokauszton). Vagy a vérével meghintik az áldozat bemutatóit és azt, akinek érdekében történt: infekciós rítus.

·        A 19. sz. végén a commensatio részletezésével a szerzők gyakran az eukarisztiáról akarták lerántani a leplet és kompromittálni azt.

·        Exogámia: kívülről nősülés. Ellentétes jelenség az amúgy ezeket a népeket jellemző xenofóbiával. Szabin nők elrablása, Izsák és Jákob távolról nősül. Mondjuk Ezsdrás és Nehemiás már tisztogatják a népet azoktól, akik beszennyezték magukat idegen nőkkel. Az exogámia nem vérségi kötelékre törekszik, hanem szellemi dimenzióba helyezi át a népek összekapcsolását.

·        Claude Lévy-Strauss: minél kisebb egy társadalom, annál szigorúbbak a feleségválasztás szabályai, vérfertőzés elkerülésével nem foglalkoznak, hanem a communio teremtő erő a lényeg.

·        R. Smith: a totemizmusra építi a sémi vallásosságokat és társadalmi berendezkedéseket. A totemizmust szorította háttérbe a zsidóság és az iszlám.

·        Kultuszcentralizáció folyamata szépen kibontakozik az Ószövetségben, mert a pusztai vándorlással együtt járó sok helyi kultusz egy korábbi vallási állapotot képviselt.