Gershom Scholem: A zsidósággal foglalkozó tudomány egykor és ma

Leopold Zunz hozta létre Németországban, 1825-ben.

Első képviselőire hatottak a romantikusok eszméi. De a német romantikusok elevenen akarták megragadni saját történelmük szervességét, nemzeti távlatból és a jövő szemszögéből. A zsidó tudomány létrehozóit ezekkel ellentétes törekvések mozgatták: a zsidóságot tisztán szellemi jelenséggé redukálták. Cenzúrázták a zsidó múltat.

A zsidóság tudományának szinte minden szereplője teológus volt, a 2 kivétel Leopold Zunz és Moritz Steinschneider is rabbinikus műveltséggel kezdték pályájukat, de a tudományban szigorúan nem-teológiai szemléletet alakítottak ki. Steinscnneider beállítottsága direkt teológia ellenes volt. Tanítványaik viszont rabbik voltak.

Korábban nem volt a zsidóságnak egyetlen tisztán tudományos intézménye sem, ami fölötte állt volna a vallási irányzatok érdekeinek (ortodox, liberális, konzervatív zsidóság), ezért lehetetlen volt az átfogó munka. Ami eleven organizmusként foglalkozott volna a zsidósággal.

Zunz 1825-ös programja a néprajzi kutatást tűzte ki célul, de ez alig talált követőre.

2 irányzat versengett a zsidósággal foglalkozó tudomány fejlődése alatt:

A) cél: a zsidóság, mint eleven organizmus megszüntetése, zsidótlanítás. Róluk szól Salman Rubaschow (Zalman Shazar) A zsidótlanítás úttörői c írása.

B) cél: a zsidóság dicsfénybe burkolása.

Moritz Steinschneider: „Csupán egyetlen feladat vár még ránk: méltó temetést rendezni a zsidóság maradványainak.”

A zsidó történelem „elvarázsolása”: a 19. szban ez a tudomány elvonatkoztatott az érzéki valóságtól. Így jött létre egy sajátos zsidó giccs, aminek semmi köze nem volt a valóságos zsidósághoz. Nem volt élő kapcsolat a tudomány és a hagyomány között.

Nagy szerepe volt ebben a tudományban az apologetika, mert a zsidók éppen az egyenjogúsításért küzdöttek. Először Zunz A zsidók istentiszteleti eladásairól c műve emelte tudomány rangjára a zsidósággal foglalkozó tudományt (1832) és apologetikus szándékkal született. Aztán egyoldalúan leragadt ennek a tudománynak az érdeklődése az apologetikában hasznosítható dolgok mellett, a hagyomány bele nem illő részeihez ellenségesen viszonyultak. A 18-19. századi zsidó alvilág, rablószervezetek kérdése tabutéma lett.

Tisztán racionális zsidóságot akartak látni-> semmibe vették a zsidó misztikát.

A cionizmus fordulatot hozott itt is, mert a zsidóságot organizmusnak, nem puszta eszmének tekintette. A Héber Egyetemen középpontba kerültek a zsidó tanulmányok, de ideológiai hangsúly nélkül. A 2 másik mozzanat is fontos-> „A katasztrófára gondolok, amelyet mindannyian átéltünk, valamint Izrael Állam megalapítására.” A zsidóságot ezután már nem lehet másképp tekinteni, csak egy társadalmi egység folyamatában. A katasztrófa miatt a „legnagyobb erőtartalék, a következő nemzedék, a lelkes ifjúság ígérete … ottmaradt Auschwitzban”.

Veszély: a zsidó történelem szemléletén eluralkodhatnak a cionista szempontok.

A zsidó lét szekularizált szemlélete pozitív esélyeket nyithat meg.

„A zsidóság eleven szellemének újjáélesztése mellett köteleztük el magunkat, és az antikváriusi-irodalomtörténészi szemlélet helyett a fenomenológiai, a dolgokat átvilágító, tárgyilagos szemléletet szeretnénk megvalósítani.”

Gershom Scholem: Izrael és a diaszpóra

Sok zsidó legendában visszatérő mondás: a Templom lerombolásának napján született a Messiás. A történelmi katasztrófa és a megváltás elválaszthatatlan egymástól. Amikor a Templom romba dőlt, egy másik síkon megnyílt a Megváltás lehetősége. A Megváltás célja mindig a lerombolt központ helyreállítása volt.

Dosztojevszkij (aki nem volt oda a zsidóktól): nme tud elképzelni olyan zsidót, akinek nincs Istene.

A cionizmus tisztességes és nyílt viszonyokkal akarta felváltani diaszpóra-beli zsidó életben kialakult fikciókat (mint pl. csak a vallás választja el őket polgártársaiktól).

A cionizmus győzelme 3 tényezőnek köszönhető:

1. az ifjúság mozgalma volt

2. a társadalmi tiltakozás mozgalma volt

3. készen állt arra, h a zsidók sorsával minden szempontból azonosuljon

Senki sem tudja megmondani, h a holokauszt katasztrófája nélkül is eljutottak volna-e Izrael megalapításáig.

? A cionizmus lázadás volt a zsidó nép galut (diaszpóra) –beli élete ellen, vagy egyensesen következett mindabból, ami formálta a zsidóságot a diaszpóra alatt?

Ahad ha-Amra: a zsidó nép újjászületését valló, inkább konzervatív cionista irányzat szószólója.

Micha Joszef Berdiczewski és Josef Chaim Brenner: a zsidóknak szakítaniuk kell múltjukkal. Nagy befolyást gyakoroltak a szocialista haluc-mozgalomra.

A közös élmény (a shoah) alkotja Izrael és a diaszpóra között a legerősebb érzelmi köteléket. A trauma Izraelben a következő jelszóvá vált:: soha többé! „Azt akartuk, hogy saját létfontosságú döntéseinkért, amelyek elől nem térhetünk ki, mi magunk viseljük a felelősséget.”

Az erőszak kérdése megkerülhetetlen lett Izrael számára, nem csak azért, mert meg kellett védenie magát az araboktól. Új aspektusban a diaszpórában is jelent meg az erőszak helyeslése olyan esetekben, amikor a zsidók egzisztenciájáról van szó! Szemben a galut-beli hagyományos jámbor vallásos ember eszményével. Így pont egy olyan téren jött létre egyetértés Izrael és a diaszpóra között, ami messze esik a zsidóság hagyományos életszférájától!

A talmid hakam (írástudó) 2000 éven át volt a zsidó nevelés célja. És ezzel vetekedve jelent meg az I. VH végén az úttörő, a haluc eszményképe.

A talmid hakam eszménye megvalósítható volt a diaszpórában nagyon is, de érdekes módon Izraelben - ahol pont a haluc találta meg a helyét – is sikerült újjáéleszteni az írástudót is. A jesivák fontos összekötő elemek Izrael és a diaszpóra között, de sokban megjelenik a bezárkózás, az elfordulás az izraeli élettől, ami ellentétben áll korábbi funkciójukkal. A jesiva mindig is nyitott volt a zsidó élet és a zsidó közösség felé.

Az alijázó tömegek integrálásával olyan feladatok merültek fel, amiket nem lehetett a halucok arisztokratikus és puritán normáival kezelni.

1950 után elidegenedés Izrael és a diaszpóra között. A galut-beliek számára az izraeliek nem voltak eléggé zsidók, mert nem feleltek meg a régóta kialakult zsidó eszményének. Izrael meg csalódott, h nem érkeznek mindenhonnan tömegestül a zsidók. A hatanpos háború (1967) tapasztalatai segítették tisztázódni ezt a viszonyt. Mindkét helyen vannak centripetális és centrifugális erők. Izraelben a centrifugális erők a diaszpórával való kapcs leépítésére irányulnak. Szószólóik azt ajánlották, h illeszkedjen be az orsz egy „sémi térségbe”, magasztalták Baál és Astarte kultuszát, h legyőzzék a monoteizmus „életellenes” jelszavait.

G S: „mi elsősorban zsidók vagyunkm és a zsidóságunk manifesztációjaként izraeliek”. Izrael Állam felépítésének a zsidó népet kell szolgálnia.

Az izraeliek és a többi zsidó nem mondhat le egymásról, különben elhalnak. A nevelés a legfontosabb feladat, aminek szintézist kell teremtenie a hagyomány és az új értékek között.

Gershom Scholem: A prágai és a rehovoti Gólem

A prágai Maharal=Rabbi Júda Löw ben Becalél alkotta agyagból, szájába pergamenlapocskát tett I. szent Nevével, amíg az benne volt, élt. Mindig kivette a rabbi pénteken, de 1szer elfelejtette->a Gólem nőni kezdett, a rabbi kivette a szájából a Nevet és megoldódott a dolog.

Másik változat: egy 16. sz-i nagy lengyelországi rabbiról szól, aki szintén lebírja a Gólemét, de rázuhan az agyagtömeg és megöli.

Rabbi Löw szellemi és vérszerinti őse is Kármán Tódornak, a matematikusnak, aki Löwben látta az alkalmazott matematika első nagy géniuszát a családban. G S szerint Löw szellemi elődje Neumann Jánosnak és Norbert Wienernek is, akiknek döntő szerepük volt a számítógépet, napjaink Gólemét létrehozó matematikai varázslatban.

Az ember leutánozhatja a Teremtést, de egy dolgot nem tud adni teremtményének, a beszédet, ami a bibliai szellemiség számára azonos az értelemmel. Lásd a talmudi Raba és Rabbi Zera történetét (Raba elküldte műemberét Zerához, de az rájött, h nem igazi ember, mert nem tudott válaszolni kérdéseire.)

Széfer Jecira: a legrégebbi héber szöveg, ami a világ számokból és betűkből való felépítésével foglalkozik. A SZéfer Jecira szerint Jeremiás fiával együtt az alefbét betűinek kombinálásával létrehozott egy embert, akinek homlokára volt írva: „JHWH Elohim Emet”, de saját maga vakarta le az emet (igazság) szó elejéről az alefet, így a mét (halál) szó maradt-> vagyis így azt hirdette, h Isten halott!

Chaim Löw Pekeris prof a rehovoti Gólem Rabbi Júda Löw-je.

A két Gólem összehasonlítása

1. a régi a világot alkotó 22 betűre épül, az új a kettes számrendszerre

2. a régi erőforrása a szó, az újé az elektromos energia

3. a régi ember formájú volt valamennyire

4. A régi nem tudott tanulni, az új bizonyos mértékig képes javítani önmagát.

5. az emlékezést illetően az új fejlődést mutat. Ádám sohasem volt beteg, a kabbalisták gólemje szintén nem. A rehovoti viszont nagyon is hajlamos erre.

6. Tudnak-e szeretni? Rabbi Löw: „A Gólem sohasem volt beteg, minthogy nem volt, ami rosszra indította volna.” És direkt volt nemi vágy nélkülinek teremtve, h biztonságban legyenek a nők.=)

Scholem háborog azon, h Weizmann Intézet nem szán pénzt a Kísérleti Démonológia és Mágia Intézetének Létrehozására, hanem inkább a kísérleti matematika kétes lehetőségeit részesítették előnyben. Modern kaland.

„…azt mondom a Gólemnek és alkjotójának: működjetek békében és ne pusztítsátok el a világot. Salom.”

Beszélgetés Gershom Scholemmel

Gershom Scholem: A kabbala helye az európai szellemtörténetben II.

AZ interjút Muki Tsur és Abraham Sapira készítették, a Sdemotban jelent meg 1975ben.

A dőlt betűs részek Scholemtől származó idézetek.

A cionizmus mellett

A cionista alternatíva érzelmi indíttatású, az őszinteséget kereső morális döntést jelentett. Lázadás volt a hazugság ellen, amely az akkori zsidó élet volt, a középszerű polgárság életvitele ellen is.

Négyen voltak fiútestvérek, az egyik jobboldali német nacionalista (Deutscnationaler), a másiknak nem voltak politikai ideái, a harmadik kommunista (1927ben kizárták mint trockistát), maga G. S. meg cionista lett.

G S számára nem volt különbség zsidóság és cionizmus között.

Németo-ban az 1880as években kezdett kibontakozni az antiszemitizmus, amikor Berlin liberális város volt. A legtöbb szervezet, aminek voltak zsidó tagjai, diszkréten éreztette velük, hogy nem kívánatosak, ehhez pl. G S apja is alkalmazkodott. „Nem mondhatom, h gyermekként szenvedtem az antiszemitizmustól.”

A német cionisták általában műveletlenek voltak. G S nagybátyja nyomtatta a Nemzetközi Cionista Szervezet újságját, a Die Welt-et és a Német Cionista szervezet lapját, a Jüdische Rundschau-t. G S a Jung Juda cionista ifjúsági klubhoz csatlakozott 1912-ben, 1913ban Talmud Tórára kezdett járni Dr. A. J. Bleichrodéhoz, aki nagyon nagy pedagógus volt és idealista (sosem nősült meg, mert a szerelme hozzáment helyette egy gazdag fickóhoz).

G S az Agudat Jiszraelhez is csatlakozott, amit 1911ben alapítottak, és a 20’ években a cionizmus vetélytársa lett (és később az izraeli parlament legszélsőségesebb ortodox pártja). A tanításban hatékony szervezet volt, G S 1913ban tanult ezen keresztül ortodox rabbiknál és tudósoknál Németo-ban és Svájcban, és soha egyikük sem kért pénzt érte, mind idealisták voltak. De aztán kilépett innen, mert nem akart ortodox lenni. Pár évig járt zsinagógába. Az ortodoxok kiváló baal tesuvának (bűnbánónak) találták.

G S szerint a cionizmus: Yiddishkeit minden egyéb nélkül.

Aszociális anarchista volt: „meglehet ennek az igazi, titkos oka az volt, h nem szerettem a cigarettát.” =)

Először a cionista szervezetek romanticizmusa (pl. a Blau-Weiss kirándulásokat szervezett, olyanok jártak oda, akik semmit nem tudtak és nem is igyekeztek tanulni a zsidóságról) ellen (1917ben megírta egy újságcikkben, h előbb tanulni kéne a zsidóságról), aztán a mozgalom renddé szerveződésének módja ellen lázadt.

G S: a cionisták között is akadtak fasiszták!!! A Blau-Weiss-féle romanticizmustól sokak útja a Walter Moses-féle fasiszta szervezetig vezetett, 5 év alatt. A Hasomer Hacair átalakulása ellenkező előjelű volt. A galíciai Hasomer Hacair tagjainak nagy része szakított a cionizmussal és a kommunizmus felé fordult.

G S bírálta a cionista álruhába bújtatott, valójában német romanticizmust, amely nem kapcsolódott Erec Jiszraelhez. Írt egy nagy proklamációt a Walter Moses-féle Blau-Weiss ellen.

A háború ellen

Kommunista bátyjával együtt Németo. azon szűk kisebbségéhez tartozott, amely ellenezte a háborút. A háború elején néhány barátjával tiltakozó levelet írt a német cionista újságnak egy hazafias, háborús részvételre ösztökélő cikk ellen, amit Martin Buber egyik híve írt. G S-et a cikknek ez az állítása dühítette fel: „A háborúba pedig nem zsidó mivoltunk dacára mentünk el, hanem azért, mert cionisták voltunk. A szerkesztők a cenzúrától való félelem miatt csak ilyen németpárti cionistáknek mertek hangot adni, miközben G S szerint a németek és a zsidók érdekei nem estek egybe, max kötelességből vonulhat be egy cionista, de cionizmusból nem. „Felháborítónak tartottuk, h a cionista mozgalom helyesli a németek háborúját Nagy-Britannia ellen.” Hát igen…

1914ben, miután G S otthagyta az Agudat Jiszraelt, Buber hatása alá került, 1 év múlva szakított vele is, mert kiábrándította, h Buber is támogatta a VHt. „azt hittem, h a háború után Buber is el fog menni ERec Jiszraelbe – ahogy mindnyájunknak el kellett volna mennie – de nem ment el – ahogy nem mentek el mások sem.”

1915-16ban kiadott egy földalatti, háborúellenes cionista újságot Kék-fehér szemüveg címen. A papája nyomdájában készült el a megjelent 3 szám.

A cionista lapnak írt háborúellenes levél miatt kirúgták az iskolából 1915ben (17 éves korában). Egyből elkezdte az egyetemet (volt egy eredetileg a junkergyerekek érdekeit szolgáló tv, aminek értelmében mindenki a 10. oszt. Elvégzése után járhatott egyetemre, csak nem vizsgázhatott. Erről kevesen tudtak.)

1915-19 matematikát tanult az egyetemen és erec-jiszraeli tanárnak készült, már eldöntötte, h a VH után alijázni fog.

Kiűzetés a családi házból

1917ben letartóztatták a bátyját, amiért részt vett egy háborúellenes tüntetésen. Az apjuk: „Szocializmus vagy cionizmus, egyre megy, mindegyik hazafiatlan.” És kirúgta G-t is 100 márkával. G összeköltözött Zalman Shazarral egy kóser panzióban, ahol G volt az egyetlen jekke (német zsidó), csupa orosz zsidó lakott ott. Azon a nyáron behívták a hadseregbe. „Nem voltam pacifista, de nem voltam hajlandó harcolni Németországért.” 3 hónappal később hazaküldték, mint gyógyíthatatlan skizofrént, olyan jól szimulált a hat hetes elmegyógyintézeti megfigyelés alatt. Erre orvosi utasításra kénytelen volt őt visszafogadni az apja, de nem akart hazaköltözni, hanem Jénába ment matematikát tanulni. Jénában hébert tanított cionista diáklányoknak. Behívták felülvizsgálatra, de ott is megadták a katonai szolgálat alóli felmentést és egy útlevelet Svájcba! Másfél évet töltött ott Walter Benjaminnal.

A kabbala

„Világos volt számomra, h a kabbalisták nem lehettek gazfickók, csalók v idióták, ahogy ő [Graetz] jellemzte őket.” A maszkilim (a felvilágosodás hívei) nem írtak a kabbaláról természetesen. Volt viszont egy buzgó katolikus liberális, aki 4 kötetet írt a kabbaláról németül.

„Azért akartam behatolni a kabbala világába, mert hittem, h a cionizmus olyan élő ügy, amellyel egy némileg elkorcsosult nép újra feltámasztható.”

Münchenbe ment, mert csak ott volt Németo-ban jelentős gyűjtemény kabbalista kéziratokból.

„Azt hiszem, valamelyest fogékony vagyok a miszticizmusra. Soha nem néztem le a misztikusokat, és nem értek egyet azokkal, akik ezt teszik. Van bennük valami, ami belőlünk hiányzik.”

Franz Rosenzweig (A megváltás csillaga c könyv szerzője) a zsidóságot egyfajta jámbor protestáns egyháznak állította be és zsidó-német szintézist akart létrehozni (ez felbőszítette G S-et). Rosenzweig egyházi formában akarta megszilárdítani a hagyományt.

„Ami pedig a diaszpórát illeti, nem látok benne olyan termékeny erőt, amely kinyilváníthatna bármit, ami maradandó érvényű zsidó érték.”

A 20as évek elején Erec Jiszraelben virágzott a korrupció, az ingatlan spekuláció, a földterület volt a legkonkrétabb kérdés, ami akkoriban foglalkoztatta a cionistákat. G S a baloldalhoz húzott, így a föld államosítása mellett foglalt állást (de nem volt szocialista, nem gondolta, h a szoc kérdése egyáltalán befolyásolja a zsidó életet). A halucim (úttörő földművelők) felé hajlott.

Világi messianizmus G S szerint: a dialektikus materializmus az igazságosság, a pszichoanalízis a kegyelem szerepét foglalta el, Isten pedig száműzetett mind a kettőből. Walter Benjamin-> világi messianizmus. W B-nal is szakított Scholem, de a VH után nagyon közel álltak egymáshoz-> Scholem Walter Benjamin – die Geschichte einer Freundschaft c könyve. G S szerint W B munkásságát a rombolás tisztasága jellemzi.

A zsidó nép hatalmas árat fizetett a messianizmusért, amiről G S sem mondott le.

„A pszichológiai koncepciók afféle vészkijáratok a történettudományban.” ! G S tartja magát a történelmi kriticizmus elveihez.

Az ész olyan dialektikus eszköz, amely egyaránt alkalmas építésre és rombolásra, de a rombolásban eredményesebb. A termékeny rombolás a kritikai szellem (Kant!). AZ ész alapvetően a rombolás eszköze, az építéshez kell még vmi többlet: erkölcsi tartalom. A moralitás, mint konstruktív erő, elképzelhetetlen a vallás nélkül! A világi moralitás a rációra épít, ezért pusztán a filozófusok illúziója. W B eszméi vallásosak voltak, de élete végéig a marxizmus álcájába burkolta őket.

Az egyetlen ésszerű társadalmi elmélet az anarchizmus.

A zsidó történelemben elkerülhetetlen és szükséges a szekuláris átmenet. A zsidó soha nem lesz ugyanolyan, mint a többi nép, v ha ez bekövetkezik, az a végét jelenti. A szekularizmus részét képezi a zsidóknak a történelembe beépülési folyamatának.

„Sohasem szakadtam el Istentől.” Egyetért Dosztojevszkijjel abban, h ha nincs Isten, akkor minden megengedett.

G S is ezzel definiálja a cionizmust: „És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép” [Exodus 19:6].

Bét-Él Jesiva: kabbalista jesiva Jeruzsálem régi városrészében, Rabbi Simon Sarabi alapította, egy jemeni zsidó, aki a szefárdok szemében a legnagyobb kabbalista mindjárt Rabbi Jichak Luria után.

Az inga az utánzás (Izrael olyan, mint minden más ország) és a kreativitás (Izrael teljesen zsidó) között leng.

A 20as években tagja volt a Brít Salomnak is, a zsidó-arab megbékélésért indult mozgalomnak.

Nem szabad összekeverni a vallásos és a politikai fogalmakat! A cionizmusnak van vallásos-misztikus oldala is, de ez nem mutatkozik meg politikai síkon.

G S nem tekinti magát világi zsidónak, Istenben való biztos hite miatt.

„A kabbala attól izgalmas, h képes a dolgokat szimbólumokká átalakítani. A szimbólumok pedig nem szubjektív valamik. … emiatt állok a kabbala oldalán, és emiatt utasítom el a technikát. A technika azt hiszi, h a szimbolikus dimenzió száműzhető a valóságból.” A kabbala viszont az egész világot misztikus dimenzióval ruházza fel. Ha az emberiség valaha is megszűnik úgy érezni, h van misztérium a világban, akkor mind elveszünk, de ez G S szerint nem fog bekövetkezni.

Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae

Minden kérdésnél először rossz válaszokat mondja el, utána jön egy „ezzel szemben áll az…” fordulat és utána jön a helyes válasz, csak ezeket jegyzeteltem ki.

I. kérdés: A szent tudományról, arról, hogy milyen a szent tudomány? Mi a tárgya?

1.szakasz: Vajon szükség van-e a filozófiai tudományokon kívül más tudományra?

A Szentírás nem tartozik az emberi ésszel alkotott filozófiai tud-okhoz, hasznos tehát, h van a fil tud-okon kívül más tud is, amir Isten sugalmazott. A szent tud-hoz tartozó teológia nemében különbözik a fil részét képező teológiától.

2. szakasz: Vajon a szent tudomány tényleg tudomány-e?

A szt tud tényleg tud. Egyes tud-ok az értelem természetes fényénél mwgismerhető alapelvekből indulnak ki, más tud-ok viszont a náluk magasabb rendű tud fényénél megismerhető alapelvekből indulnak ki.

5. szakasz: Vajon a szent tudomány magasabb rendű-e más tudományoknál?

A szt tud bizonyos szempontból spekulatív, bizonyos szempontból gyakorlati, ezért az összes többi tud-t felülmúlja. Alapelveit közvetlenül Istentől kapja, kinyilatkoztatás által nyeri. Ahhoz, h az emberek megértsék mindezt, a teol felhasználja a fil tud-okat, akik alacsonyabb rendűek nála, a szolgálóleányai.

7. szakasz: Vajon Isten-e a sajátos tárgya ennek a tudománynak?

Teológia=Istenről való beszéd-> ennek a tud-nak a sajátos tárgya Isten. Alapelvei az Istenről szóló hittételek.

II. kérdés: Istenről: Van-e Isten?

1. szakasz: Vajon Isten léte önmagában nyilvánvaló-e?

Ha megértjük, mit JELENT ez a szó: Isten, akkor nyilvánvalóvá válik számunkra, h létezik, mert Isten=az a lény, akinél nagyobb nem gondolható el.

Wgy ítélet lehet önmagában és számunkra is, v csak önmagában nyilvánvaló. Akkor nyilvánvaló önmagában, ha az állítmány fogalma benne van az alany fogalmában. Azok számára sosem nyilvánvaló egy ítélet, akik nem ismerik v az alany v az állítmány fogalmát. Az „Isten létezik” ítélet önmagában nyilvánvaló, mert az Á fogalma benne van az A fogalmában (az a lény, akinél nagyobb nem gondolható el: ezzel kell behelyettedíteni Istent), de számunkra nem nyilvánvaló, mert van aki képes azt állítani, h nincs Isten. Tehát bizonyítani kell létezését. Az okozataiból kell Istenre következtetnünk.

2. szakasz: Vajon Isten léte bizonyítható-e?

2féle bizonyítás lehetséges:

Propter quid: az okból (az elsődlegesből) következtet az okozatra

Quia: az okozatból (ami számunkra elsődleges, mert könnyebben tudjuk felfogni) következtet az okra.

Az a kérdés, h vmi létezik-e, megelőzi azt a kérdést, h mi a dolog.

3. szakasz Vajon van-e Isten?

Isten létét 5 úton bizonyíthatjuk:

1. a változásból: Ő az első változtató, Akit semmi sem változtat. Ami változik, azt szükségképpen más változtatja.
2. az okból: Ő az első ok.
3. az esetleges és szükségszerű révén: Ami szükségszerűen létezik, az nem képes nem létezni. Ami már megszűnt, v keletkezett, az csak esetleges létző, mert képes nem létezni. Ha minden ilyen lehhe, akkor most sem lenne semmi, mert azt ami nincs, csak egy létező hívhatja életre. EZ a mindig is létezett és létező a szükségszerű létező, Isten. Ő lényegénél fogva szükségszerű, mert szükségszerűségének nem más lény az oka, hanem ő az oka más lények szükségszerűségének.
4. a dolgok fokozataiból: kell lennie Istennek, aki minden lény számára a lét, a jó és minden tökéletesség oka.
5. a dolgok célirányosságából: Isten az az értelmes lény, Aki minden lényt célra irányít. Itt Tamás kiüti az argument from evil-t is a következővel: „Isten végtelen jósága folytán tehát megengedi a rosszat, és abból is jót hoz ki.”

Quine: Arról, hogy mi van

Willard Van Orman Quine: A tapasztalattól a tudományig c. könyvében.

Arról, hogy mi van

Minden ontológiai vitában hátrányban van a negatív oldal képviselője, mert nem ismerheti el, h ellenfele nem ért vele egyet. Ez a nem létező platóni problémája, vagyis Platón szakálla, mert már annyira régi. McX (egy fiktív filozófus) érve: ha Pegazusnem létezne, akkor semmit nem jelentene a Pegazus szó, márpedig értünk alatta vmit, akkor is, amikor azt mondjuk, h nem létezik. Tehát Pegazus létezik.

Wyman egy kicsit élesebb elméjű fiktív filozófus, mint az előző (why+man- > rákérdez a dolgokra), ő differenciálja a létezések fogalmát. Pegazus léte nem aktualizált lehetőség, de aktualizálható lehetőség. Ezzel túlnépesíti az univerzumot, ami veszélyes. Quine cáfolata: Wyman rendszere szerint lehetséges létező a Berkeley College kerek 4szögletű kupolája, pedig önmagában is lehetetlen, tehát létezése is lehetetlen.

Lehetetlen általánosan alkalmazható tesztet találni az ellentmondásosságra. Russel szinguláris leírásokról szóló elmélete alkalmazható a komplex leíró nevekre, pl. „a jelenlegi fr király”, „a Waverley” szerzője. A látszólagos név leíró kifejezés.

A nyelv a probléma kulcsa az ontológiában is.

Az Alkonycsillag ugyanazt a dolgot nevezi meg, mint a Hajnalcsillag, mégsem azonos a jelentésük. Tehát a jelentés különbözik a megnevezett tárgytól. McX összekeverte Pegazust, a megnevezett tárgyat a Pegazus szó jelentésével, ezért hitte azt, h Pegazusnak léteznie kell, ahhoz, h a Pegazus szónak legyen jelentése.

McX hisz az attribútumokban is: mivel vannak vörös házak, vörös naplementék és vörös rózsák, ezért szerinte az a vörösség attribútuma, ami ezekben a vörös dolgokban közös. De Quine szerint nincsenek attribútumok, attól még, h vannak fehér kutyák, nem kell lennie sem fehérségnek, sem kutyaságnak.

Létezni annyi, mint egy névmás referenciatartományába esni. A névmások a referálás alapvető eszközei, a főneveket helyesebb volna névmás-helyettesítőknek hívni.

A klasszikus matematika el van kötelezve az absztrakt entitások ontológiája mellett.

Az univerzálékra vonatkozó 3 középkori álláspont: realizmus, konceptualizmus, nominalizmus. A 20. sz-i matematikáról szóló filozófiában is ezek az irányzatok születtek újjá a logicizmusban, az intuicionizmusban és a formalizmusban.

Realizmus: platóni tan, az univerzálék/absztrakt entitások az elmétől függetlenül léteznek, az elme felfedezheti, de nem teremtheti őket. Frege, Russel, Whitehead, Church és Carnap gyakorlatilag ugyanezt képviselik a logicizmusban.

Konceptualizmus: az univerzálékat az elme alkotja. ~intuicionizmus: Poincaré, Brouwer, Weyl.

A logocosták v realisták képesek Cantor növekvő rendű végtelen számosságainak megragadására, míg az intuicionisták kénytelenek feladni még a valós számok pár klasszikus tv-ét is, mert leragadnak a legalacsonyabb rendű végtelenségnél. A logicizmus és az intuicionizmus közti vita a végtelenségekre vonatkozó nézetkülönbségekből ered.

A formalizmus Hilberthez fűződik, a nominalistákhoz hasonlóan nem ismeri el az absztrakt entitások létezését.

„Létezni annyi, mint egy változó értékének lenni” szemantikai megfogalmazás.

Az intológiai vita hajlamos átcsúszni a nyelvről szóló vitába.

Az egyszerűség elve vezérlő maximánk az érzetadatok tárgyakhoz való hozzárendelése során . Két fogalmi séma rivalizál egymással: a fizikalista és a fenomenalista. Quine szerint mindkettőt érdemes fejleszteni, mindkettőnek megvan a maga előnye az egyszerűség szempontjából. A fenomenalista ismeretelméletileg, a fizikalista fizikailag alapvető.

A matematika alapjait érintő második nagy válság (1931 Gödel: lenniük kell az aritmetikában eldönthetetlen állításoknak) kiváltójának régóta megvolt már a párja a fizikában: Heisenberg határozatlansági elve.

Emanuel Le Roy Ladurie: Montaillou

Emanuel Le Roy Ladurie: Montaillou
Fournier püspök, a későbbi XII. Benedek pápa, inkvizíciós jegyzőkönyve alapján (ami az albigens eretnekek felderítését solgálta) egy Pireneusok-beli falucska 14. sz. eleji mentalitásáról szól a könyv. A Clergue klán nagy befolyása miatt gyakorolhatta és terjeszthette az eretnekséget, pláne, h a plébános is közülük volt, aki kettősügynökösködött az inkvizíciónak. De aztán mégis lebuktak.
9. fejezet A Clergue-ek szerelmi élete
A városokban virágzó nemi erőszak és prostitúció nem nagyon van M-ban (de nemi erőszakra és kurtizánságra látunk majd példát).
A Clergue-domushoz több fattyú is tartozik. Bernard Clergue-nek is van egy, de később romantikusan szereti feleségét, az érzelem átháramlik a nő domus-ára és családjára is.
Pierre Clergue, a plébános szoknyavadász. „A papi cölibátus szabályai 1300 méteres magasságban már nincsenek érvényben.”
A plébános a földesúri szerepben odáig is elmehet, h magának vindikálja a ius primae noctis-t. Fournier feljegyzései alapján 12 hivatalos szeretőjéről tudunk. Siker okai: 1. hatalom és gazdagság (ez vice versa is működik, a viszonyok növelik a klán hatalmát, hiszen besúgónak használja a nőket, h jelentgessék fel a Clergue-ek ellenségeit a carcassone-i inkvizíciónál). 2. Ifjúsága alkonyán Pierre Clergue szokása: az inkvizícióval fenyegeti meg a lányokat… 3. A korszakban a paraszt és a nemes világi férfiak iszonyatosan durván bántak a nőkkel, a papokban viszont ha megvolt a gyengédség és az odafigyelés. Pierre-nek is ez volt az egyetlen jó tulajdonsága: nem alkalmazott nemi erőszakot (mondjuk a megfenyegetés sem jobb szerintem) és odafigyelt, h a nőknek is jó legyen a szex. Egyébként undorítóan viselkedett katar létére az inkvizíciónál katarként adta fel személyes ellenségeit. Megvolt benne „az agrárvilág vérfertőzés iránti nosztalgiája” is, szerinte sokkal egyszerűbb lenne megtartani a család vagyonát, ha nem kéne egy halom pénzt kiadni a lánnyal hozományként, hanem vmelyik fivér venné feleségül. Nem forgácsolódna szét az ostal vagyona. Nála kiegészíti egymást a domus érdekeinek képviselése a Don Juan-i életmóddal.
Pierre szeretői és szerelme
1313-14ben egyszerre két nővér. Gaillarde Benet azért megy bele, mert védtelen, családját már kikészítette az inkvizíció, nincs nagyon választása, ha a pap zaklatja. Pierre okoskodása: „a bűn ugyanaz, akár van férje, akár nincs. Ez azt jelenti, h nincs is bűn.”
A faluban a tv-t a pap-szerető és domusának tagjai diktálják, ezért a férjek tűrik a nyilvános megaláztatást.
Béatrice de Planissoles volt az igazi szerelme. Kisnemesi hölgy, még első házassága alatt Pathau Clergue (egy fattyú Pierre klánjából) megerőszakolta, 1 évvel később, amikor Béatrice megözvegyült, a szeretője lett Pathau-nak. Első férje a montaillou-i várnagy volt.
A hitvesi szerelem (legalábbis a feleség férj iránti érzelmeit nézve) az okszitán költők szerint ízléstelen. Aquitániai Vilmos elve: a nők kancák, amit „megülünk és éreztetjük vele a lóvakarót”.
Pierre és Béatrice viszonya végeláthatatlan sekrestyeszerelem: a gyóntatószékben kezdődik és a templomban végződik (ott is szoktak szeretkezni”. Intellektuális kapcs is van köztük: B. visszariadt P katarságától, hozzáment egy derék síkvidéki katolikus nemeshez. Második özvegységében, már a változó kor után, beleszeretett és viszonyt kezdeményezett egy fiatal vikárius pappal. Fournier ténykedése nyomán rábizonyítódik az eretnekség és az Inkvizíció sárga kettős kereszt viselésére ítéli.
10. fejezet Futó viszonyok
A foix-i lakosság körében a 14. sz. elején relatív szabadosság a 17-18. sz fordulójához képest, amikor az ellenreformáció szigorú erkölcsei már behatoltak a falvak mélyére is. 1310 és 1320 között M-ban 5-6 tvtelen párról tudunk, ez 10%ot jelent. És a pap járt elől ugyebár.
A házasság nehéz ügy: érzelmet fontosnak tartják hozzá, de a hozományt és a lelkiismereti egyetértést is. Ezért könnyebben jönnek az ágyassági viszonyok. A házasok viszont szinte teljesen hűségesek egészen a következő özvegységig, azután nem zavartatják magukat, ahogy a hajadonok sem, ugyanis jó fogamzásgátlási módszereik is vannak. A fiatalkorban kilengő hölgyek is simán találtak jó férjet. Az albigensek támadták a házasság intézményét, de amúgy csak a ’jóembereket’ kötelezták szexuális önmegtartóztatásra, a földi halandókkal szemben engedékenyek voltak. Az ágyasi viszonyok már virágoztak az eretnekség előtt is, nem annak a következményei. A papok ágyastartása mindig is megengedett volt a Pireneusokban. Az ágyasság jól illeszkedett a földművelő életbe is, a szolgáló barátnő is volt, és ha házassággal kecsegtették, még keményebben dolgozott, de ált. átverték. A férfiak szívesen dolgoztak szerelmük földjén, archaikus elképzelés: a pároknak a földje is közösnek számít.
Pierre Clergue szerint a férjjel való szerelmeskedés a legrosszabb eset, mert akkor a nők nincsenek a bűn tudatában (katar elmélet). A paraszti ágyastartás a 19. szban másodvirágzását éli M-ban. Pierre vajákosis, ahogy a reformáció előtt minden pap, ért a fogamzásgátláshoz is, Béatrice vmi fura nyakba aksztandó füveket tartalmazó tasakról számol be, ami amulettnek tűnik, de mivel működött is, lehet, h pesszáriumszerűség, mert fotos volt az elhelyezése.
Egy csomó fattyú volt M-ban, mert a későbbiekkel ellentétben ekkoriban nem exportálták a vársokba és nem alkalmazták a Le Roy Ladurie szerint a gyermekgyilkosság késleltetett formájának minősülő dajkaságba adást sem. A fattyúk simán be tudtak házasodni a falu családjaiba. A Lizier család pl. a Clergue fattyak gyűjtőhelye lett=)
Aki szűz ellen követett el bűnt, annak utána együtt kellett élnie vele egyideig, v férjet találni neki, vagy is-is.