Isten városáról 3. 2011.10.03.

V. könyv

· V. könyv első 11 fejezete: traktátus a fátumról

· Gondviselés ~ fátum téma:

o Platón: Törvény az ateizmus ellen. Halálbüntetésig viszi. Isten jó és racionális lélek. A mozgás forrása végső soron nem a test, hanem a lélek. Egyéni lelkek autonóm ágensek, minden lélek a kozmosznak abba a régiójába kerül, ahová kerülnie kell a saját mozgásai következményeként. De az istenek gondviselése végül elrendez mindent, amit az egyéni ágensek elronthatnak.

o Sztoikusok determinisztikus kozmológiája: minden előzetes okok szerint történik, tehát a fátum irányít mindent. Fátum= az okok szövevénye. A legapróbb eseménynek is megvannak a maga okai. Részint kauzális, részint teleologikus láncolat. A sztoikus isten immanens princípium. Probléma: ez a determinizmus veszélyezteti az emberi felelősségbe vetett hitünket és a felelősségre vonhatóságot is. - >Klüszipposz (?) védelmezte, h összefér a teljes kauzális meghatározottság és az autonóm agentia.

o Szkeptikusok, peripatetikusok, közép-platonikusok is érveltek a sztoikusok ellen a hellenisztikus korban. A hellenisztikus korban nagyon népszerű lett az asztrológia, a horoszkóp-készítés, burjánzott az irodalma. Asztrális determinizmus az egyéni élet szintjén és kozmikus szinten.

o -> standard téma volt a fátum a kései antikvitásban

· Ágoston kérdése az előszóban: Miért akarta a Gondviselés Róma dicsőségét?

· A fátum elmélettel első sorban a késő antik asztrális determinizmuson keresztül száll szembe.

· A római történetírók hittek abban, h Rómának végzete van. Livius, Vergilius-> birodalmi ideológia megalapozása Augustus korában.

· A földi országokat teljesen Isten gondviselése irányítja.

· Ha Isten akaratát, tervét értenénk fátumon, igaz lenne, h a szerint történnek az események. De fátum alatt általában a csillagok állásának befolyását értik, ami Istentől független, és így már nagyon nem igaz.

· A gnosztikusok szerint a bennünk lévő pneumatikus mag nem tud szabadulni a csillagok befolyásától. -> ez tarthatatlan Ágoston számára, de a pogány istenek mellett érvelőkkel való vitára koncentrál.

· Voltak, akik azt gondolták, h Isten hatalma egy részét delegálta a csillagoknak, így tudnak szuverén döntéseket hozni az államok sorsáról. Ez azért volt praktikus, mert akkor a rossz emberi cselekedetek felelősségét le lehet venni Isten válláról… De az ember morális felelősségét is tönkreteszi ez a rendszer…

· Más változat: egyesek szerint a csillagok nem okozzák, csak jelzik a történéseket. Pl. Plótinosz. A kozmosz egyetlen organizmus, ezért az egyik rész állapotából lehet következtetni a másik rész állapotára.

· Szekérderék érv az asztrális determinizmussal szemben: 2-7. fejezet

o Ikrek példái: ugyanaz alatt a csillagkonstelláció alatt születtek, mégis mennyire különbözhet a sorsuk...

o Cicero De fato, De divinatione, De natura műveivel dolgozott főleg Ágoston

o Cicero - akadémiai szkepticizmus: feltételesen elfogadott bizonyos elméleteket, mint valószínűeket.

o 6. fejezet: a horoszkópnak semmilyen hatása nincs a sorsra

· Felvázolja Cicero vitáját a sztoikusokkak, és gyakorlatilag melléjük áll a műben (Cicero ellen).

· Az isteni létezés atemporalitását ebben az érvelésben nem használja fel Ágoston, pedig máshol jelen van a teológiájában!

· A véletlennek nevezett okok valójában rejtett okok

· A véletlen és a természeti okokat is visszavezeti akarati okokra.

· Az okság univerzálisan érvényes (mindennek van oka), ahogy még Cicero is elismerte.

· Isten adja az akaratot magát, de azt nem, h mit akarunk. Ezzel védi ki, h Isten rossz dolgok oka legyen. Isten jó akaratot ad, max kifordítjuk. Az akaratunk attól szabad, h a mi hatalmunkban áll. Ezt nem szünteti meg az isteni előretudás, így aztán nem mond ellent neki. Nem fejti ki, h mit jelent az, h „a mi hatalmunkban van”?! Klasszikus sztoikus megközelítés: hatalmunkban áll az, aminek mi vagyunk az ágensei. Másik megközelítés: hatalmunkban áll az, ami helyett mást is tudtunk volna választani. Nem tudjuk, h itt Ágoston döntött-e a kettő között, h melyiket érti „hatalmunkban van”alatt.

· Az akarat is része az ordo causarum-nak. Nem mondja meg, h akarati döntéseinknek mi az előzetes oka.

· 10. fejezet. Implikálja itt Ágoston, h ugyanaz az ember ugyanolyan belső és külső prediszpozíciók mellett képes vétkezni és nem vétkezni is?

· Köv. óra: politikai-történetfilozófiai vonatkozások

Összehasonlító vallástörténet I./4. 2011.10.03.

· Rudolf Otto példája: a numinózus lefokozott változata a kísértethistóriák hatása, ez is azt mutatja, h az ember fogékony a numinózusra.

· R. Otto korában kezdett elterjedni az a felfogás, h a vallást bizonyos társadalmi osztályok találták ki más osztályok elnyomására-> erre reagált Otto

Walter Friedrich Otto

· Akmé: az életút csúcspontja, a görögök ezt tartották számon a fontos személyekkel kapcsolatban, nem a születési dátumukat. A férfiak akméja a korai 40-es éveire esett, amit a rómaiak „consuli kornak” hívtak.

· Megalkudott a náci hatalommal-> népszerűtlen szerző

· A Nietzsche archívumot vezette a Hitlerei alatt.

· A nácik nagyon szerették a romantikus népszellem kultuszt-> bemocskolta a romantikus vallástörténeti iskola nimbuszát… utána nem illett idézni ezeket a szerzőket (Bachofent megmentette, h idézte Engels-t)

· Francia vallástudományban kp-i kérdés, h a mítosz v a kultusz az elsődleges-e. A németek szerint a mítosz. Ezt is 2 felé lehet bontani: a sztori a lényeg vagy a karakterek? A mítosz a karakter időben elbeszélve? Tolsztoj: ugyanolyan ember ugyanolyan körülmények közé helyezve mindig ugyanúgy fog cselekedni.

· Kerényi Károly Görög mitológiája először angolul, aztán németül jelent meg, csak később fordította le magyarra Kerényi Grácia. Kerényi módszere is abból indul ki, h a mítoszok időben kibontott jellemrajzok. A szereplő köré csoportosítja a hozzá fűződő mítoszvariánsokat. Nem definíciókkal („Hermész a tolvajok istene”) kll megfeleltetni az isteneket, hanem a különböző történetekben bemutatásukkal lehet megértetni az emberekkel, h milyenek. Analógia: a nyelvi struktúra előbb megvan az agyunkban, mint maga az anyanyelv, tetszőleges elemek illeszthetők be a gyerek nyelvi struktúrájába a megfelelő életkorban. Kontextusokból tanuljuk meg a szavak jelentését, nem definíciókkal.

· Átmenet a romantikusból a frankfurti iskolába

Walter F. Otto: Görögország istenei

· A mítoszt nem elsősorban történetnek kezeli, hanem olyan kontextusnak, amiből megismerhető a jellem.

· A romantikus vallástörténészek ihletett, szépirodalmi szerzők is voltak, szoros kapcsolatokat ápoltak a kortárs irodalommal. Thomas Mannra nagy hatással volt a romantikus vallástörténeti iskola. Levelezett Kerényi Károllyal.

· Walter F. Otto: Dionüszosz. Kerényi K. írt róla magyarul recenziót „Gondolatok Dionüszüszról” címen.

· Halhatatlanság és Apollón-vallás: Kerényi K. munkáinak eddig magyarul megjelent legteljesebb válogatása

Frankfurti iskola

· A német romantikus vallástörténeti iskola folytatása.

· Szerb Antal: Utas és holdvilágában Rudi Waltheim Kerényi és Altheim kereszteződése-> érzékelteti a kor érzésvilágát.

· Otto (Melyik Otto, még Rudolf?) gondolkodása a humanizmusban gyökerezett-> klasszicitás tökéletesnek látása és szembehelyezése saját korának romlottsága. (nota bene Spengler szerint az antikvitás Európa apakomplexusa). Emblematikus figurája Homérosz, őt tekinti a görög mitológia leghitelesebb megnyilvánulásának, mert a legrégibb ismert epikus alkotások szerzője, a tiszta görög szellem képviselője. A nem szimpatikus részleteket betudták az obskurus K-i befolyásoknak, amiket elszenvedtek a görögök. Kerényi ezeket már nem tekinti „tisztátalannak”, hanem természetesnek.

· Ehhez e szemléletváltáshoz hozzásegített az antropológia, mert kiderült, h mennyire behálózzák az ilyen szalonképtelen jelenségek az emberiség gondolatvilágát. -> a görög, mint archaikus nép párhuzamba állítható primitív (tehát archaikus) népekkel.

· Másik fontos segítség Freud-> gyerekkori traumák formálják az egyéniséget

· -> a gyerek- régi – primitív analógia axiómává vált a 20. sz.ban, a klasszicitás „sötét oldalát” is sikerült elfogadni

· Freud polgárpukkasztónak indult, de aztán divatba jött úri körökben a pszichologizálás.

· A jungi pszichológia és a Kerényi-féle vallástörténet illeszkedése a kollektív tudatalatti révén.

· Kerényit Horthyék megkérték, h maradjon külföldön, h emelje Mo. hírét. 45 után Lukács sajtóhadjáratban a fasizmus szálláscsinálójának bélyegezte, így nem kapott Mo-n állást, aztán Rómában sem nyerte el a magyar tanszék vezetését, úh Svájcban telepedett le és ott is halt meg.

· Homérosz szövegéből az alexandriai filológiai iskola kicenzúrázta pl. azt a jelenetet, ahol Héphaisztosz csapdába ejti Árészt és Aphroditét, és kinevetteti őket az istenekkel, de Hermész kijelenti, h 2x annyi kötelet is bevállalni Aphroditéért… A német humán gimik számára kiadott szövegekből is kihagyták ezt. -> nem fért össze a görögökről alkotott humanista képbe, a „homéroszi lovagságba”.

· Dionüszosz sem fért bele a humanista elképzelésbe.

· Nincsenek Homérosszal egykorú népi forrásaink! Nem ismerjük más területek és rétegek vallási elképzeléseit!

· Kerényi: Die antike Religion. Visszavezeti az antik vallást egy közös mediterrán szubsztrátumra és kiemeli a K-i kultúrákkal felfedezhető kapcsolatokat, az indo-európai párhuzamokat.

A „primitív” vallások kutatása

· Persze csak fenntartásokkal lehet használni a „primitív” kifejezést. Leíró értelemben azt jelenti, h kezdetleges tárgyi kultúrával rendelkező. Nem értékítélet.

· Az emberiség ősállapotából jelenítenek meg vmit a primitív népek az aitiológiai szemlélet modellje szerint.

· Aitiológiai szemlélet: akkor ismerhetek meg vmit, ha a gyökerét ismerem. Mi is így gondolkozunk, amikor azzal magyarázzuk vkinek a rossz tulajdonságait, h nehéz gyerekkora volt. Vagy, hogy az apuka azért agresszív a gyerekkel, mert a főnök felidegesítette a munkahelyén. 200 évvel ezelőtt ez még nem volt evidens magyarázat.

· Az eredetet keresi a kognitív pszichológia, a darwinizmus és az őstörténet is.

· Kerényi: Mi a mitológia? tanulmány. Leír egy sztorit egy angol hivatalnokról, aki hiába tanulta meg a maurik nyelvét, annyira homályosan beszéltek, h nem értette őket, mert mindig mindenre történetek sokaságával válaszoltak. A hivatalnok megértette, h nem csak a nyelvet, hanem a mitológiát (a nyelvet, amin a nyelv beszél) is meg kell ismernie.

· A „primitív” kultúrákban minden a vallás szférájába tartozik.

· Gyarmatosítók erőfeszítései a vadak megtérítésére: spanyolok és portugálok tűzzel-vassal. Angolok misszionáriusokkal, akik a bennszülöttek lelkére beszéltek.

· Az első információk a primitív népekről a hivatalnokok és a misszionáriusok révén érkeztek Európába.

· A gyarmatosítók, akik felsőbbrendűségük tudatában közeledtek e bennszülöttekhez, direkt a szerintünk szalonképtelen elemekre figyeltek fel a kultúrájukban. <-> misszionáriusok megközelítése: az ember alapvetően homo religiosus, hiszen ők is rájöttek, h van isten és erkölcsi normák.

· Mire megjelentek az első antropológusok, már nagyon nehéz volt európai misszionáriusoktól, hivatalnokoktól és katonáktól érintetlen primitív népeket találni. Mint szegény régészek, akik a középkori Rómát kutatnák, de már megelőzték őket több évszázad kincsvadászai…

Edward Burnett Tylor

· Az antropológia atyja, rá vezetik vissza magát az antropológiát is (a kulturális antropológiát).

· 1870 előtt Angliában a nem anglikán felekezetűek nem járhattak egyetemre! Tylos sem járhatott, mert kvéker volt. De amikor ezt feloldották, ő lett az első antropológiai tanszék vezetője.

· A primitív kultúra c. könyv

· Ő helyezte módszertani alapokra a primitív kultúrák tudományos kutatását

· Angolként a pozitivizmusból indult ki.

· Animizmus és survival fogalmak bevezetése

· Animizmus:

· A vallás minimuma Tylor szerint a szellemi létezőkben való hit. Mik a szellemi létezők? -> követlező óra. J

Magyarország jelenkori története 1944-1990. 3. (2011.09.28.)

· 1 nappal a fegyverszünet aláírása előtt volt egy minisztertanácsi ülés-> vita: sorozni v toborozni kell a hadsereget, ami harcolni fog a németek ellen a szövetségesek oldalán? -> végül toborzás, „sürgős” jelzővel-> de a sürgős toborzás gyakorlatilag sorozás

· Jan. 30. közzéteszik a jan. 19-én eldöntött „sürgős” toborzást, határidő: febr. 8.

· MKP késleltette a magyar hadsereg felállítását

· Végül 2 hadosztály lett áprilisra, addigra már nem volt alkalma részt venni Mo. németek alóli felszabadításában-> nem tudta Mo. bizonyítani, ha szövetségesek mellett van

· Febr. 11. „Álljunk bosszút Budapestért Berlinben!” toborzási jelszó

· Ffi: 18-40, nőknél 20-40 éves korúakat toboroztak

· Szeged, Viharsarok, Miskolc, Bp. környékén sikeres a toborzás

· A felállított hadsereg már nem a háború, hanem a béke hadserege lett volna, ezért nem akarta a SZU, h túl erősre sikerüljön.

· Tisztekkel meg tokkal-vonóval 12 000 fős hadsereg jött létre.

· A két VH között 3 fegyveres testület létezett Mo.n: hadsereg, rendőrség, csendőrség.

· Máj. 10. volt csendőrségi tagok (korábban megszüntette egy rendelet a csendőrséget) nem esnek igazolási eljárás alá, maguknak kellett igazolást szerezniük, annak hiányában nem lehet őket többé közszolgálatban alkalmazni

· A rendőrség megmarad-> feladat: közbiztonság megteremtése minden településen

· A falvak saját őrséget hoztak létre (polgárőrség), ahogy átvonult rajtuk a front.

· A rendőrség leginkább az MKP-tól függött, mert Erdei Ferenc kriptokommunista kisgazda vezette a Belügyminisztériumot. A régi rendőrségből megtartották a közlekedésrendészetet és a bűnüldöző szervezetet. Viszont új részleg: politikai rendőrség.

· A hadsereg állománya nagyon kicsi volt, a rendőrség állománya viszont 40 000 fő.

A földosztás

· Földek 40%-a nagybirtokhoz tartozott (100 hektár feletti birtok)

· A Koalícióban mindenki földosztást akart, de a hogyanban már nagyon különböztek a koncepciók.

· A kisgazda párt elsősorban gazdasági, az MKP politikai-szociális kérdésnek tekintette.

· 600-as miniszterelnöki rendelet a nagybirtokrendszer felszámolásáról

· 45 . márc. 7-én született meg a törvény

· Szovjet katonai hatóságok is sürgették a földosztást, Vorosilov is a SZEB elnökeként

· Parasztpárt: kisegzisztenciák támogatása a lényeg, kisgazdák: életképes birtokokat kell létrehozni.

· Mo. lakossága: 1939es népszámlálás szerint:8,7 millió; 1941-es népszámlálás: 9,3 millió

· 1 millió agrárproletár volt, fél millió szegényparaszt, 250 ezer kisparaszt (5-10 hold föld), 250 ezer középparaszt (10-25 hold föld), 75-80 ezer módos paraszt (25-250 hold)

· A módos parasztokat a Rákosi-rendszer „zsíros parasztnak” fogja hívni…

· Még agrárszektor: 5000 úri birtokos (200-1000 hold, tehát középbirtokosok), 1000 nagybirtokos (1000 hold fölött)

· Birtokstruktúra területenként eltérő: gazdagparaszti birtokok: Alföld

· Dunántúl: nagybirtokok

· Tiszántúl: közép- és kisparaszti birtokok

A 600-as miniszterelnöki rendelet

· Földigénylő bizottságok átalakulnak földosztó bizottságokká

· Kp-i földosztást intéző bizottság elnöke Veres Péter népi író

· Földelkobzás a „háborús- és népellenes” bűnösöktől: ennek minősültek a magyarországi németek is!

· Kisajátítás: ismer fokozatosságot. Teljes kisajátítás: 1000 holdon felüli nagybirtokok, ipari- és banktőke birtokai mérettől függetlenül. Fokozatos kisajátítás: Bp. körzetében max 50 holdat lehetett visszaadni. 100 hold visszaadható az 1000 hold alatti birtokosoknak. Aktív antináci magatartást tanúsítók kérhettek birtokmentesítést (300 holdig), erről a Politikai Bizottság döntött.

· A birtokmentesítésbe az MKP a Koalíció fenntartása érdekében ment bele.

· Végül a több, mint 3000 község 96%-ában volt földosztás, 4%ban nem, mert nem volt mit.

· Átlagosan 5,1 kataszteri holdat juttattak.

· -> arisztokrácia eltűnt

· Kisparaszti gazdaságból sokkal több lett, mint előtte

· De maradtak agrárproletárok is. Nem szűnt meg, de szűkült a paraszti polarizáció ollója.

· Sok életképtelen, pici birtok jött létre-> kollektivizálás talaja

· Weisz és Chorin átadta vagyonát a németeknek, h a saját életét megmentse-> ezek a hatalmas földtulajdonok nem vettek részt a földosztásban

Társadalmi változások

· Rengeteg kisüzem tulaj nélkül maradt 45-re a Holocaust miatt

· Felner Pál, Fenyő Miksa: gyáriparosok országos szervezetének csúcsai, angolszász orientációjuk miatt kerültek most előtérbe

· Kisiparosok beáramlása pártokba: Kisgazdapárt, Szocdem Párt, MKP

· Középpolgárság politikai aktivitása is megnőtt

A pártok bázisai

· MKP és szocdemek: ipari munkások

· Munkásarisztokrácia és szakképzett munkások inkább a szocdemekhez húztak, a rosszabb körülmények között élők (bányászok, építőmunkások, textilmunkások) az MKP-hoz.

· 1948 Magyar Dolgozók Pártja: MDP

· Nemzeti Parasztpárt: a falusi szegénység pártja, MKP és szocdemek szövetségese. Volt gazdasági cselédek, mezgazd napszámosok, szegény- és kisparasztok, és értelmiségiek is: népi írók, falusi tanítók, papok. Azok a szegények, akiket az MKP és a szocdemek nem tudtak megnyerni.

· Szocdem és parasztpárt együttműködése problémás volt, a népi-urbánus vita továbbélése miatt.

MKP

· MKP tagsága: egyrészt aki előjön az illegalitásból (Kádár, Rajk László, Kis Károly), másrészt aki a moszkvai emigrációból jön haza (Rákosi, Gerő, Nagy Imre, Farkas Mihály, Révai József)-> a 2 csoport között látens feszültség volt

· Rákosi M. a főtitikár

· Szabadnép az újságra

· Szabad föld: a vidéki lapja

· Megszüntették a tagfelvételi procedúrát

· Kispolgárok, agrárproletárok, kisnyilasok (is!)

· Számoltak a más pártokban működő kriptokommunistákkal is: Dobi István, Erdei Ferenc, Darvas József (kisgazda), Dinnyés Lajos. radikálisoknál: Halász Aladár, Kende Zsigmond. Szocdem párt: Marosán György.

Szociáldemokrata párt

· Markáns szocdem csoport: polgári demokráciát akartak: Kéthly Anna, Szeder Ferenc

· Kommunistákkal együttműködő szárny: Szakasics Árpád főtitkár, Bán Antal, Marosán György.

· Lapja a Népszava 1890-től

· Vidéki lap: Föld és szabadság

Nemzeti parasztpárt

· Markáns parasztpárti politikát vivő szárny: Kovács Imre főtitkár

· Centrum: Veres Péter

· MKP-vel együttműködők: Darvas József

Kisgazdapárt

· MKP-val együttműködők: ez a legkisebb szárny, 2 felé oszlott: szegényparaszti tagozat (Dobi), és „O-csoport” (Ortutay Gyuláék)

· Tildy Zoltán a centrum és az „O-csoport” között

· Centrum: Nagy Ferenc pártelnök, Kovács Béla főtitkár, Varga Béla,

· Paraszti-polgári demokrácia volt a centrum célja: pénztőke és bankok bírálata, mert a 29-es válság tönkretette a paraszti világot; nem tűzi ki célnak állam és egyház szétválasztását

· Polgári-módosparaszti szárny (jobbszárnynak is hívják néha): heterogén. Ide tartozott mindenki, aki önállóan nem kapott pártalakítási engedélyt: konzervatív, legitimista, keresztény-demokrata. Jogász értelmiségiek. B. Szabó István, Vásári István és József, Sulyok Dezső, Pfeiffer Zoltán, Gr. Dessewffy Gyula (?).

· Újság: Kis Újság

Választás

· Szervezeti típusú és választási pártokra lehet osztani a 45-ben létező pártokat.

· Szervezeti típusú párt: tagnyilvántartás folyamatos és a párt szervezeti élete is. Területi elv alapján rendeződik.

· Választási pártok: párt vezetősége csak mint választókra épít a tagokra, helyi szinten nem tart fenn irodákat, nincs rendszeresen taggyűlés. Tagozati rendszer: pl. mérnök tagozat…

· MKP, Szocdem Párt, FKGP, Polgári Demokrata Párt: választási párt

Politikai teológia 2. 2011.09.27.

· Jacob Taubes neológ rabbi beleszólt Peterson és Schmitt vitájába, Szt. Ágostonnal érvelve. A 70’ években a berlini judaisztika tanszék vezetője lesz.

· Schmitt kihívó, hangsúlyozott katolicizmusa a 20’ évek Németországában értelmezendő, az I. VH-ban a német evangélikus egyház is vereséget szenvedett metaforikusan-> weimari közt.ban kat. egyh. előnyben

· A t. ú. szerint Schmitt elveszítette a vitát, de ezt nem lehet objektíve kijelenteni. Egy jó tudományos vita az olvasó kezébe adja az eszközöket, h ő maga tudjon dönteni, nem dönt helyette.

· A pol. teol. a legitimitásról szól, nem a legalitásról.

· A keresztény felekezetek közötti legnagyobb közös osztó az esetleges hagyományoktól megtisztított közös vallási anyag lett a 17. sz.ban-> teizmus

· Albertus de Saxonae szofizmája (14. sz.): „Averroës hisz istenben. Isten 3ság, ergo Averroës hisz a 3ságban.” 2 igaz premisszából is kijöhet hamis konklúzió, ha ugyanaz a kifejezés valójában két különböző fogalmat jelent a 2 igaz premisszában. . Csak látszólag jelenti ugyanazt Isten a két premisszában.

· Platón: Phaidón c dialógus: az egyenlőség fogalmát lehetetlen levezetni a természetből-> nehéz megalapozni

· A kereszténység lényegileg politikai, szisztematikusan kerültek a terminológiájába politikai kifejezések.

Antikvitás

· Josephus Flavius úgy vezeti be a zsidó államberendezkedés bemutatását, h különbözik az összes görögök áltla ismert alkotmányformától (amiket Polübiosznál olvastunk), a monarchia Istennél van, ezért vezeti be a teokrácia fogalmát.

· 12 db Alexandria nevű várost alapított Alexandrosz, a 12. az afgán-kínai határon van!

· A Talmudban és a Koránban is szerepel Alexandrosz, minden mediterrán kultúrában is tovább élt.

· Alexandrosz volt az első oikumenikus uralkodó. Az oikumené egyeduralkodója.

· Oikumené= a világ-ház, a civilizált világ, ahol az emberek tudnak beszélni görögül

· Talmudi sztori: Alexandrosz zokog az Okeánosz partján, mert nincs több föld, amit meg lehet hódítani.

· Alexandrosz hozta létre az egyetemes birodalom eszméjét is, ami egy normatív dolog lett. Alexandrosz neve a világbirodalom szimbóluma lett.

· Az „Alexandrosz kapuin” (Kaukázus) túl élő népeket nem értették bele az oikumenébe-> probléma lesz, zárójelbe tettek ezzel rengeteg népet, köztük Izrael 9,5 törzsét

· A baszileosz, mint császár, a lakott világ, az oikumené uralkodója.

· A kozmosz rendje legitimálja, h a földi világnak is egységes uralom alatt kell léteznie (világcsászárság), hiszen a kozmosz felett is 1 vki uralkodik, a nomosz, a TV, ami Zeusz felett is áll, a párkák képviselik. -> Zeusz nem önkényúr, hanem legitim uralkodó

· Legitimálás analógiás alapon: párhuzamos szerkezetet kell találni az égi és a földi világ között, ez a pol. teol. egyik alapja

Theologia tripartita

· Terentius Varro-nak köszönhetjük a politikai teológia fogalmat. 3 féle teológiát különböztetett meg (ennek volt görög egyezménye):

o Költői – poetica -> szabadság

o Természetes – naturalis -> tudás

o Politikai – civilis -> szokás

· A teológia Varro-nál az istenekről beszélés-> ha költők beszélnek róla, akkor költői teológia, kitalált dolgokat mondanak az istenekről. Csak esztétikai szabályok kötik a költőket.

· A természetes teológia a tudományos v filozófiai. (Cicero: a teoretikai tudománynak 3 ága van: teológiai, fizikai, matematikai). Argumentatív-> következtet, az igazságra törekszik

· Theologia civile: a városállam (civitas) teológiája, a civitas-t meghatározó vallási szokások fenntartása és bennük részvétel. Nem érvel a szokások mellett, hanem fenntartja őket.

· A hit hiányzik a rendszerből!

· Malbus sztoikus és Cotta pontifex maximus vitája: Cotta szerint Malbus istenérvei rosszak. Cotta, mint pontifex maximus azokkal a szokásokkal foglalkozik, amik a rómaiságot adják, azért kell követni őket, h a rómaiak ugyanolyan sikeresek legyenek, mint őseik voltak, akik nem érveltek a szokások mellett, de nyilván beváltak nekik.

· A Varro féle pol. teol. a város identitásának ápolásáról szól, a Schmitt féle viszont a világi jogrend transzcendens legitimálásáról.

· A szokások formát adnak, tagolják az életet. Addig nem indíthatott el a consul egy hadsereget, amíg nem kedvező végeredmény jött ki a májjóslatból, addig kellett ismételgetni, amíg jó jött ki.

· Polübiosz Scipio környezetéhez tartozott, így rálátott mindenre, ami Rómában történt akkoriban. A tömeg vallásos hitét nem szabad felszámolni, sőt erősíteni kell, akkor is, ha babonás, mert így maradnak legitimek a politikusok cselekedetei.

· A zsidó háború során a zelóták kisajátították a Szentély aranyraktárát a felkelés céljaira-> óriási szentségtörés és botrány.

Politikai teológia 1. 2011.09.20.

Gyakorlati információk

Magyarul elérhető könyvek a témában:

· „Királlyá lett a te Istened”.

· Geréby György: Isten és birodalom

Itt kell lenni az órákon és előre olvasni!

Órai napló: mindenki 1-1,5 oldalban összefoglalja az órát és az olvasmányt, legyen benne, hogyha nem értettünk vmit, az a lényeg, h kiderüljön! Kérdéseket is fel lehet tenni. Ez feedback a t. ú.-nak. E-mailben kell elküldeni, mindig hétfő reggel 8-ig. gereby.gyorgy@gmail.com

Bevezetés

· 1922-ben indult útjára a pol. teol. Németo.ban, amikor Carl Schmitt alkotmányjogász (+ politikai jogelmélet) publikálta a Politische Theologie c könyvét. Akkor nem volt nagy visszhangja, és az is csak német nyelvterületen.

· Erik Peterson egyh.történész, lutheránus, de 1930-ban katolizált. Pl. Joseph Ratzinger is a tanítványa volt.

· Ernst Kantorowicz történész (II. Frigyesről írt monográfiát): kitért zsidó család, tiszt volt az I. VH-ban, Stephan George köréhez tartozott (elitista-nitzsche-ánus társaság). A Frigyes monográfiát költői műként adta közre, egy darab lábjegyzet nélkül-> szakma letolja, másodszor kiadja csak a lábjegyzeteket. A Hitlerei miatt Amerikába menekült, a Harwardon kötött ki.

· Kantorowitz: A király két teste: a középkori pol. teol.ról szól.

· II. VH után a kat egyh rádöbbent, h nem folytathatja korábbi politikáját, hanem szociális üzenetet kell közvetítenie. „Politika a hitből”: a hit előfeltevéseire épülő pol, az egyh szociális üzenete. 1960’. J. B. Metz, J. Moltmann. II. vatikáni zsinat. D-amerikai ferencesek: a felszabadítás teológiája: az elnyomottakért és kizsákmányoltakért.

· A pol teol területe egybeesett a ném kult területével. A 70’ években, a felszabadítás teológiájának és a ném-fr értelmiségi együttműködés beindulásával terjedt el angolszász és francia területeken.

· Amerikában Leo Strauss és Leo Voegelin írt a pol teol problémájáról.

· Hans Barion: kat egyhjogász, de lelkes náci párttag is, támogatta a sterilizációs TV-t! Fel is függesztette a Vatikán (suspensio in divinis), a náci rezsim kinevezte Münchenben rektornak. A II. VH után nyilvánosan visszavonta náci nézeteit. Schmitt közeli barátja volt és Petersont is ismerte.

· Schmitt 80. sznapján Festschrift (1970): Barion írt bele arról, h Schmitt tételeit a pol teol-ban igazából csak Peterson tudta megcáfolni. De ez is sértette Schmitt hiúságát-> megírta a II. Politikai teológiát.

Carl Schmitt: Politikai teológia

· Mitől tekintünk legitimnek egy jogrendet?

· Történeti változás során alapvetően változnak a jogrendek is. A megalapozások is történetileg változnak.

Miről szól a politikai teológia?

· A teokrácia szót Josephus Flavius alkotta, neologizmusként a Zsidó háborúban, csak zsidó kontextusban van értelme, ha precízek vagyunk

· A politika vallás is, a vallás meg politika is, még a legtisztább formájában is!

· A gör világban a politika a tekhné politikhét jelentette, a város ügyeivel foglalkozást, ez minden polgárnak kötelessége volt (pl. népgyűlésről lógásért pénzbírság járt)

· A K-i egyh azért nem fogadja el a Gergely naptárat, mert az egyházi évet csak egy egyetemes zsinat változtathatná meg… (de ők is tudták a 16. sz.ban, h már nem túl jó a Julián naptár)

· 19. z. vége prot liberalizmus; Kierkegaard: a vallás az egyén dolga. Korábban nagyon is a nyilvánosságról szólt a vallás! A templomok nyilvános épületek voltak.

· A pol berendezkedésnek van vallási vonatkozása is.

· Politika és vallás sokkal jobban összefonódik, mint Kierkegaardék gondolták. Az elválasztás alapelve történelmileg nagyon körülhatárolható körülmények között született: 30 éves háború, totális háború, a nulladik VH-> értelmiség válasza: találjuk meg a legnagyobb közös osztót a felekezetek mögött, ezt képviselje az állam, de a részletekbe ne avatkozzon bele. Megszületik a teizmus, népszerűvé válik az unitárius felekezet. (Thomas Paine is unitárius volt.) Megjelenik az elv az amerikai alkotmányban is.

· Pol és vallás akarva-akaratlanul összefonódik, ez a kurzus az akarva oldallal foglalkozik (az akaratlan oldalra ott van a néprajz).

· „Királlyá lett a te Istened” c könyv borítóján Lothar-kereszt: keresztben gemma, azon Augustus a római sassal.

· Basileus: egyszerre jelent királyt és császárt.

· A perzsa királyok címe „királyok királya” volt.

· A kereszténységben rengeteg politikai terminus van! „Tiéd az ország, hatalom és dicsőség.”-> mind uralkodói tulajdonságok. „Isten országa”

· „Szótér” görögül megváltó, Krisztust is hívták így, korábban hellenisztikus uralkodók mellékneve: pl. I. Ptolemaiosz Szótér. Aki megmenti a városát v a seregét.

· Augustus 1x szerepel az ÚSZben, Lukácsnál, amikor elrendeli a népszámlálást. Pilátus sem véletlenül került a Credo-ba… A római államhatalomnak is komoly szerepe volt a kereszténységben.

· A róm bir nem történeti entitás volt a bennük élők számára, hanem a Birodalom, a birodalom a lényeg, véletlen, h római. A császárság népEK berendezkedése, a királyságok csak egy-egy nép országai. Ezért volt oikymenikus a róm bir.

· Akklamáció: királlyá kikiáltás, nyilvános dicsőségnyilvánítás. A „qados, qados, qados” (Izajásnál) is akklamáció, azért kiáltják a kerubok, h nyilvános legyen Isten szentsége.

· A politikai berendezkedést mindig a jogrend írja le. A jogrend teológiailag megalapozott legitimációjával fogunk foglalkozni.

· Valláson gyakran a vallási gyakorlatot értik, politikán meg elméleti spekulációt.

· A „vallás” szó eredete: keveredik benne a religio és a confessio szavak jelentése.

· Religio: gondoskodni, megművelni, foglalkozni vele. Az ősök hagyományának ápolásáról van szó. A hitvallás nem volt fontos az antikvitásban, abban hitt az ember, amiben akart, de a városa religio-ját tartania kellett. Egy epheszoszi nem maradhatott ki Artemisz ünnepéből és nem bliccelhette el az adakozást. Emellett bárki bármelyik misztériumvalláshoz kapcsolódhatott. A nyilvános vallásgyakorlat az állam identitását is kifejezte. Szókratész ellen is az volt a vád, h új isteneket hozott a városba (daimón), tehát istentagadó, mert megtagadja Athén isteneit.

· Religio licita vs religio illicita-> engedélyezett és nem engedélyezett vallási gyakorlat Rómában (a vallás tartalma tök mindegy volt az államnak, a gyakorlat a lényeg, h beilleszthető-e a város vallásgyakorlatába). A religio licita határáig volt magánügy az egyén vallása, nem üthette az állam vallásgyakorlatát.

· A mediolanumi edictum azt jelentette, h a kereszténység religio licita lett a Birodalomban.

· Jefferson: Declaration of Independence. Minden embert egyenlőnek teremtettek és minden embert a Teremtőjük felruházott bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal: élet, szabadság, boldogság megszerzésére való jog. -> teológiai alapra helyezi az egyenlőséget, ami egy politikai jog is! A Teremtő ruházta fel ezzel az embert! A természetből levezethetetlen az egyenlőség, mert mindannyian különbözünk. De teológiailag levezethető. A függetlenséget azzal legitimálja a nyilatkozat, h „a világ legfőbb bírójához fellebbezünk helyes szándékainkért”-> pol szándék teol legitimálása