Litván György: Sorstársak és kortársak (Bp., Noran, 2008)

Somló Bódog

·         1899 HSZ megindítása, 1901 TT megalapítása: „második magyar reformnemzedék”, amely aztán dezintegrálódott:

·         Gratz G. és Hegedüs Lóránt a 20-as évek ellenforradalmi kormányainak miniszterei lettek.

·         Kolosváry Bálint konzi egyetemi tanár lett

·         Berinkey Dénes a Károlyi-rezsim miniszterelnöke

·         A baloldalon tulajdonképpen csak Jászí és Vámbéry Rusztem tartott ki, aztán még ők is szembekerültek, mert Jászi rosszul vette, h Vámbéry elvállalta 45 után Mo. washingtoni képviseletét.

·         ketten voltak, akik se jobbra, se balra nem tudtak állni: Pikler Gyula és Somló Bódog, akiktől társaik tudományos szempontból a legtöbbet várták

·         Somlónak kezdeményező szerepe volt a TT létrehozásában

·         Sonló szerint a TT feladata: egy új társadalomszemlélet elfogadtatása a libi kormányzattal, de amikor ebből politikai harc lett, azt nem tudta vállalni

·         vállalta az öntudatos citoyen és független tudós szerepét, , aki visszautasítja a grófok és főpapok beavatkozását a tudományba, de nem vállalta, ami erre következett: az összefonódást a szocialista munkásság ügyével

·         Kolozsváron lett prof, a ehlyi függetlenségi nacik befolyása alá kerül: Apáthy István. Lemond a HSZ szerkesztéséről

·         1918ban Pestre költözött és Jászi minisztériumában dolgozott

Hazatért-e Jászi Oszkár?

·         1919. máj. 1. emigráció, 1947 őszén párhetes látogatás

A demokrácia szimbóluma volt – Károlyi Mihály

·         az enyhülő Kádár-rendszernek kellettek tört. hagyományok, h létét igazolja-> rátaláltak a vörös grófra, a 60as években elkezdték kiadni műveit

·         de mivel demokratikus hagyomány is volt Károlyié, ezért vele bomlasztotta ismagát a Kádár-rendszer, hiszen a farvizén beúszott pl. Jász is a köztudatba

Tudomány és politika Szabó Ervin életművében

·         temetése az őszirózsás forradalom nyitánya lett

·         Marx és Engels első magyar kiadása

·         Mo-n ő volt az első tudományosan képzett marxista

·         a szoci modellt a fr-olasz szindikalizmusban találta meg

·         1903ban lépett ki a Népszavából és ment át a HSZ-hoz

Egy magyar néptribun emléke – Kunfi Zsigmond (1879-1929)

·         szegény zsidó család

·         bölcsészhallgató

·         kult és oktatásügyi népbiztos, helyettese: Lukács György-> nem a legnagyobb egyetértés

·         a mérsékelt szárny képviselője a forradalmi kormányzótanácsban

·         képtelen volt bolsevikká válni

·         ellenséges viszony az illegális Kommunisták Mo-i Pártjával

·         de a Peyer-féle szocdemekkel sem tudott egyetérteni

·         megmérgezte magát

·         „Magyarul író voltam, németül csak újságíró vagyok.”

·         megmérgezte magát

·         hamvait 1947ben hazahozták

Szellemidézés az egykori Madzsar-házban – Megnyitó egy „családi” kiállításon

·         Jászi kezdettől határozottan antikomcsi, Madzsar viszont a Horthy-rendszer elleni tiltakozás közben fokozatosan balra tolódott, kizárták a szocdem pártból

·         a 30as évek elején már az illegális KMP vezetőihez tartozott

·         1935 Jászi Alice halála-> Madzsar elhagyta az országot, először Kassára ment lányához, Lilihez és annak férjéhez, majd Moszkvába

·         amikor megtudta a New Yorkban élő Hollós Józseftől, h Jászi belépett a Trockij védelmére alakult nemzköz bizottságba, akkor megszakította Jászival a kapcsolatot

A magyar polgárság citoyen lelkiismerete – Csécsy Imre (1893-1961)

·         kálvinista családból szárm.

·         1914 tavazsán, 20 évesen Kosztolányival közös folyóiratot indított: Új Magyar Szemle, háborúellenes, ezért betiltották

·         Jászi személyi titkára a nemzetiségi minisztériumban, Jászi lemondása után a külügyminisztérium állományába került, mivel a Tanácsközt. alatt is ott maradt, utána elveszítette állását

·         1919 októberében az ellenzéki Világ munkatársa lett

·         az örök emigráns Jászi hazai képviselőjének, „helytartójának” tekintette magát

·         a 20as évek közepén megpróbált polgári egzisztenciát teremteni családjának: a Phőnix Biztosító Társaság tisztviselője lett, de elege lett: 1933ban átvette a Századunk szerkesztését (ami a HSZ-ot volt hivatva pótolni)

·         Csécsy neve összeforrt a Századunk történetével

·         1945 megalakította a magyar Radikális Pártot, majd a Haladás c radikális hetilapot (amely hamarosan Zsolt Béla vezetése alá került)

A Jagelló-kor bel- és külpolitikai problémái - záróvizsga tétel

Belpolitikai problémák   

II. Ulászlót a rendek választották királlyá (1490), mert Beatrix férje volt (később elvált Beatrix meddőségére hivatkozva)

·   1491 pozsonyi béke: megerősítették a Habsburgokkal az 1463-as szerződést: ha Ulászlónak nem lenne örököse, a Habsburg család örökli a magyar trónt

·   Ulászló átengedte a subsidium (hadiadó) egy részét a báróknak, h a saját felelősségükre fegyverkezzenek a török ellen, de ez deficit a királyi kincstár számára, magánhadseregek kezdenek uralkodni, a királynak nincs zsoldos serege.

·   A Jagelló korban tömeges részvétek az országgyűléseken

·   1505 rákosi országgyűlés: nem legyen soha Habsburg a magyar trónon, ha Ulászlónak nem lenne örököse, akkor is „magyar vérből való király” legyen

·   De 1506-ban megszületett Ulászló fia: Lajos

·   Az Országtanács (39 báró + esztergomi érsek [most épp Bakócz Tamás] politikailag és anyagilag is eluralkodott az országon a Jagelló-korban.

·   A familiaritás átalakult szervitori viszonnyá: köznemesek pénzért ajánlották fel szolgálataikat a báróknak.

·   : a földrajzi felfedezések hatásának begyűrűzése: Ny-Európában rengeteg lett a nemesfém-> lecsökkent az értéke-> felemelkedtek az árak-> növelik az ipari termelést és K-Európából vesznek gabonát-> K-Európában extenzív termelésnövelés-> több föld kell, de a jobbágytelket nem lehet elvenni!-> a mezővárosok jobbágyságától veszik el a közföldeket

·   Mezgazd konjunktúra-> verseny alakult ki a földesurak és a mezővárosok között.

·   A földesurak igyekeztek majorságot csinálni a közös földekből is (legelő)

·   1514 X. Leó (Giovanni Medici) pápa török ellenes keresztes hadjárat szervezésével bízza meg BakóczTamást-> Dózsa György parancsnok, Pest alatt gyülekezett a sereg. Sok parasztot nem engedtek el a földesurak a nyári munka miatt, Bakócz már épp fel akarja oszlatni a gyülekezőket-> FELKELÉS háttérben Lőrinc minorita barát is

·   Dózsáék megtámadták Temesvárt, elfoglalták Csanádot, a csanádi püspököt karóba húzták…-> Báthory István temesi ispán segítséget kért Szapolyai János erdélyi vajdától

·   Szapolyai felmenti a felkelők által ostromlott Temesvárt-> megtorlás, Dózsa György tüzes trónon elégetése…

·   A megtorlás része még a jobbágyok röghöz kötése, a robot intézményesítése: évi 52 nap igás robot állattal vagy 104 nap gyalog robot=jobbágyi ingyenmunka a majorsági földön

·   1514 Werbőczy István: Tripartitum/Hármaskönyv

Külpolitikai problémák

·   1495 II. Bajezid szuktánnal megújította az 1485-ös magyar-török békét, ez a béke 1520-ig tart

·   1506 Habsburg Miksa megtámadta Mo-t (rákosi gyűlés!), békekötés-> Habsburg-Jagelló házassági szerződés: Miksa unokáinak összeházasítása Ulászló gyerekeivel-> Habsburg Mária ~Jagelló Lajos, Habsburg Ferdinánd ~ Jagelló Anna

·   1519 fegyverszünet II. Lajos és Szelim szultán között

·   1520 I. Nagy Szulejmán trónra lép-> követet küld Mo-ra, h meghosszabbítsa a békét, a követét 1 hónapra bebörtönzik-> diplomáciai sértés-> újabb török portyák

·   1521 aug. 29. Szulejmán elfoglalja Nándorfehérvárt-> megsérül a végvárvonal-> csatát kellv állalni

·   II. Ulászló zsoldos sereget fogad (Habsburg segítséggel), mégse jön a török támadás…ez így ment 5 évig, aztán amikor nem számítottak rá már annyira, akkor 1526 volt…

·   Mohács előtt csak a pápaság (VI. Adorján, VII. Kelemen) nyújtott komoly anyagi segítséget Mo-nak a törökök elleni háborúkra.

·   1526 aug. 29. Mohács

Luxemburgi Zsigmond uralkodása: Török elleni védelem és várospolitika - záróvizsga tétel

Luxemburgi Zsigmond uralkodása: Török elleni védelem, várospolitika

·   1387-1437

·   1410-től német király

·   1433-tól német-római császár

·   Anjou Mária férjeként kerül a magyar trónra: de iure Mária, de facto Zsigmond uralkodott (1395-ben Mária terhesen meghalt egy lovasbalesetben)

·   Példaképe Nagy László, lovagkirály akar lenni

·   Ő találta ki a „Mo. a kereszténység védőbástyája” propagandát

·   1401 Siklóson bebörtönzik, h lemondjon a lengyel trónigényről, azt nem fogadta el, de együttműködést ajánlott-> szövetség a Garai Miklóssal és Czillei Hermannal, liga, Sárkány rend. És házasság Czillei Borbálával-> lányuk Luxemburgi Erzsébet

·   A siklósi fogsága alatt bárói tanács kormányzott, „sacra corona regni” szent koronatan bevezetése

·   1404 Placetum regium/királyi tetszvényjog

·   1416 Főkegyúri jog

Török elleni védelem

·   1396 keresztes hadjáratot vezet-> Nikápolynál vereség I. Bajezid szultántól-> Zsigmond tanul: lemond a nagy hadvezér szerepéről és védekezésre rendezkedik be

·   1397 telekkatonaság bevezetése: általános felkelés esetén a nemesek nemcsak személyükben kötelesek hadba szállni, hanem haderőt is ki kell állítaniuk: minden 20 jobbágytelküke után egy-egy könnyűfegyverzetű lovas íjászt. Megyék dolga megszervezni az új egységeket.

·   -> továbbfejlesztés: 1435-ös hadügyi reform: csak minden 33. jobbágytelek után kell kiállítani egy íjász felszerelését.

·   Védelmi ütközőzóna szervezése a déli szomszédok hűbéri láncba vonásával. A szomszédos uralkodóknak mo-i birtokokat adomáynozott, h érdekeltté tegye őket. -> Szerbia, Bosznia, Havasalföld.

·   Szerbia a minta ütközőállam. 1402-től Lazarevics István volt a despota, szultáni vazallus az ankarai csata hírére Zsigmond fennhatósága alá helyezte magát. 1408-ról a Sárkány-rend tagja, 1411-től Mo. egyik legnagyobb birtokosa. Szerémség, Torontál megye  nagy része, Debrecen, Hajdúböszörmény, Nagybánya, Szatmárnémeti, Munkács, Beregszász­-> haláláig, 1427ig hűséges maradt, megvédte a szerb határ menti magyar megyéket a török portyáktól.

·   Mircea havasalföldi fejedelem 1395 óta Zsigmond vazallusa, de nem vált be annyira, mint Lazarevics István. 1418-ban meghalt-> belháború tört ki a török és a magyar orientáció hívei között Havasalföldön.

·   Boszniában nem volt tartós központi hatalom-> nem volt egyértelmű, h kivel kell megkötni a szövetséget. A király hatalma névleges volt, a tényleges hatalom tartományurak között oszlott meg-> a török orientációnak is voltak hívei. A bogumilok pl. a magyarokkal együtt járó egyházat látta a legnagyobb ellenségnek.

·   1405 és 1410 között Zsigmond 5 hadjáratot vezetett Boszniába. A Zsigmond számára pozitív fordulatot Hervoja tartományúr 1409-es behódolása jelentette, mert sok bosnyák nemes és a király is követte a példáját. Rengeteg mo-i birtokot kapott, felvették a Sárkányrendbe. De 1413-ban visszapártolta törökökhöz. De leaglább pár é-boszniai terület magyar fennhatóság alá került és így D-ebbre húzodott Mo. határa.

·   Bánságok szervezése (katonai- közigazgatási körzet): macsói, jajcai, nándorfehérvári

·   D-i végvárrendszer: 1391 előtt: Orsova, Haram, Keve, Galambóc. Az 1420-as évek végére 11 új végvár a Duna É-i partján Belgrádtól Szörényig. 1428 Szentlászlóvár.

·   1402 ankarai csata: Timur Lenk legyőzi I. Bajezidot, a következő évtized Bajezid fiainak egymással háborúskodásával telik, a Török birodalom inaktív-> Zsigmond haladékot kap. Aztán 1413-21 I. Mehmed szultán, 1421-51 II. Murád: ú indítja el az új oszmán expanziót.

·   1404 Szrebernik várának megszerzésével É-Bosznia magyar fennhatóság alá került. 1435 Tallóci Matkó Jajcát is magyar fennhatóság alá vette.

·   1412 és 19 között Zsigmond nyugaton volt, közben repedések keletkeztek a balkáni szövetségi rendszerén, mert 1413-ban újra lendületesebbek lettek a török támadások. 1414-től török portyák Szlavóniában, 1415-ben megsemmisítették a Doboj vára alatt Hervoja megfenyítésére felvonult magyar sereget, Garai János (a nádor öccse) és Maróti János bán évekre török fogságba esett.

·   1425 II. Tvrtkó bosnyák király elismerte hűbérurául Zsigmondot, de folyton támogatni kellett, mert meggyűlt a baja a törökökkel és törökpárti nemeseivel.

·   1426 tatai szerződés Zsigmond és Lazarevics István között: István halála esetén unokaöccse, Brankovics György követi majd a szerb trónon és mo-i birtokaiban, cserébe Nándorfehérvár és Galambóc magyar fennhatóság alá kerül.

·   1427 Lazarevics István meghalt, a trónját át is vette Brankovics György és Zsigmond meg Nándorfehérvárt, de Galambócot a kapitánya török kézre adta. -> Mo. határos lett az Oszmán birodalommal.

·   Zsigmond 1426 óta egyfolytában a déli végeken tartózkodott, rögtön elkezdte visszaostromolni Galambócot 1428 tavaszán. Nagy vereség.

·   1429-ben a Német Lovagrendre bízta a Szörény és a Haram közti magyar végvárak védelmét, cserébe megkapták az adott uradalmakat, az ő vezetőjük lett a szörényi bán. 1432-ben a törökök nagy vereséget mértek rájuk, a Német Lovagrend kivonult innen.

·   1429 és 37 között fokozatosan egy kézben összpontosította Zsigmond az eégsz végvárrendszer irányítását, Tallóci Matkót tette az élére, testvéreivel közösen, cserébe rengeteg egyházi uradalom bevételét kapták a célra és a királyi só jövedelmet.

Várospolitika

·   Zs. Uralkodása alatt dőlt el, h mely városok szereznek majd pol. jogokat és tagozódnak be a rendiségbe, és melyek nem.

·   A városi lét jogi és pol. kritériumai a 15. sz. első felében formálódtak ki

·   A legnépesebb és a gazdaságilag legerősebb városoknak sikerült elérni a királyi város státuszt

·   Szabad királyi városok ekkor: Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Bártfa, Eperjes, Kassa, mindegyik a budai szokásjogot vette át, amelyet az 1405-ös Budai jogkönyv rögzített írásban. Tárnokszéki városok, mert van saját fellebbviteli törvlnyszékük: tárnokszék.

·   -> polgáraik személy szerint nem nemesek, de a város mint testület a nemesekkel egyenrangú földesúr, jobbágyfalvakkal ellátva

·   NYi mértékkel nézve ritka volt a mo-i városhálózat és nem voltak nagyvárosok

·   Főleg távolsági kereskedelemből éltek-> nagy kereskedőcsaládok ragadták magukhoz a városok vezetését

·   1402ben Budán mozgalom, h ne sajátítsák ki a városvezetést a német kereskedőcsaládok. A németek egyeduralma megszűnt, de a kereskedőcsaládoké nem, csak azon belül a magyar családok is kaptak pozíciókat.

·   1405-ös városi törvény: hatálytalanították Buda árumegállító jogát az ország kereskedői jogára, külföldi kereskedőknek tilos kis mennyiségben posztót árulni, ország belsejében nem kell a királyi vánhelyeken vámot fizetniük a mo-i kereskedőknek, csak a harmincadvámot a határokon, Buda mértékrendszerét kell használni

·   -> + A polgárokkal szembeni pereket első fokon a városi bíróság tárgyalja, fellebbviteli fúrum a királyi tárnokmester bírósága, pallosjog,

·   Sok „szabad falut” felruházott Buda ill. Kassa jogaival, feltétel: vegyék körül fallal,

·   Zs. Korában vált el egymástól a szab kir és a földesúri mezővárosok sorsa. 

Összehasonlító vallástörténet II./9. 2012.04.18.

Erdély

· szász királyi városok lutheránus reformációja

· Kolozsvár reformációja: lutheránus, majd kálvinista, majd unitárius irány, aztán vissza reformátusba

· Erdéllyel kapcsolatban nem ábrázolja a történeti folyamatokat MacCulloch, pedig elvileg ez a szándéka

· nem csak a szászok voltak németajkúak a 16. sz.-i Erdélyben, hanem pl. Kolozsvár is!

· a polgárság nagy része a lutheránus reformációra volt fogékony, a nemesség a reformátusra

· az unitáriusok gyakorlatilag mind székelyek, Felső-Maros mente, Homoród-völgye

· a „paraszt” szó a kkori magyarban laikust jelentett (mmint a klerikusokhoz képest laikust), nem azt, amit ma!

· A szepességi és a szebeni németajkú polgárság a németországi Bauerekéhez volt hasonló, a Bauer sem a mai értelemben vett parasztot, hanem „módos gazdát” jelent.

· nem volt nagybirtok gyakorlatilag, úh nem lehetett a „cuius regio eius religio” elvet érvényesíteni

· „A pogányság mindig jobb, mint az eretnekség” elvet sok közösség vallja, úh jobban utálja a belső ellenzéket a külső ellenségeknél.

· rengeteg erdélyi vándordiák, találkoznak más európai protestantizmusokkal-> hazatérve ők akarják megtisztítani az erdélyi ref. egyházat a katolikus maradványoktól, puritanizmus

· kb. a romantika koráig latin nyelvűek maradtak a protestáns egyetemek és középiskolák is, a sárospataki és a debreceni kollégium is!

Itália

· Mac Culloch bagatellizálja a tridenti zsinatot

· Carafa bíborost, aki IV. Pál pápa lett, a katolikus sötétség megtestesülésének állítja be MacCulloch, mert leszámolt a spirituali-val

· formálódott egy „tipikus déli katolicizmus” itt és az Ibériai-fsz-en, aminek csak egy eleme a tridentizmus, van nagy reformációs szándék, purifikáció, laikus társadalom megregulázása: ugyanazokra a problémákra keres választ, mint a protestánsok

· a tridenti zsinatra hivatkozó katolikus megújulás – Kálvinhoz hasonlóan –felfedezi, h nem szabad túlelitizálni a vallást, hanem tömegbázist kell építeni-> Kálvin visszalép a Zwingli-féle eukarisztiatanhoz képest, mert kell, h élmény legyen az úrvacsora, ne csak értelmiségi diskurzus

· Trident után puritanizmus az egyházi művészetben is, de pár évtized múlva rájöttek, h kell a művészet a népnek J ahogy a zarándoklata Mária-kultusz és az eukarisztiakultusz is-> igenis rá kell erősíteni a kkori egyház bizonyos intézményeire, amiket a protestánsok gyűlölnek

· a tridenti dogmákat nem Tridentben találták ki, csak ott tették rá a pecsétet a mainstream elképzelésekre és többé nem tűrték el az azoktól eltérést

Németalföld

· a begina-mozgalom és a devotio moderna tipikusan németalföldi jelenségek voltak. Ezek csak retrospektíve kapcsolódnak össze a reformációval, valójában semmi hajlamuk nem volt a heterodoxiára!

Szerzetesrendi reformok, missziók, koldulórendek (10-14. sz.) - záróvizsga tétel

Szerzetesrendi reformok, missziók, koldulórendek (10-14. sz.)

· 910 Aquitániai Jámbor Vilmos herceg új bencés kolostort alapított Cluny-ben->

o 11. sz. cluny reform: egyházfegyelem visszaállítása: harc a simonia, a nepotizmus, a laicizáló életmód, a magánegyházak jelensége ellen és a cölibátusért

o Szt. Hugó apát (1049-1109) II. Orbán pápa barátja-> komoly befolyás

o 13. sz. Kongregáció=kolostori szövetség, 1500 bencés kolostor tartozott hozzá Európa-szerte, élén a cluny apát

o „egyházi hűbérség”, 5 perjelség Európában, anyakolostor és filiálék, egységes liturgia

o Probléma: az évszázadok során sokan felkarolták a nemes elképzeléseket és agyonadományozták a cluny apátságot-> meggazdagodott, eltűnt a krisztusi szegénység (alapprobléma, h a szerzetesnek csak személyében kell szegénynek lennie, a közösségek meggazdagodhatnak, és a sikeres kolostorokkal meg is történt)

· 11. sz. cölibátus komolyan vétetése:

o VII. Gergely semmisnek nyilvánította ki a cölibátusra kötelezettek már megkötött házasságait

o 1123 lateráni zsinat: a szubdiakónustól felfelé minden klerikusnak coelebsnek kell lennie, ha házasságot köt, az automatikusan érvénytelen

o Mo-n 1092 szabolcsi zsinat: minden pap és diakónus hagyja el az asszonyt, akivel együtt él

o A cölibátus kötelezettségét nagyjából mindenhol sikerült érvényesíteni, a simoniát és a nepotizmust nem sikerült felszámolni

· Új mozgalom a szerzetesi szegénység és egyszerűség helyreállítására-> új szerzetesrendek

· 1084 Kölni Szt. Brunó megalapította a karthauzi rendet fekete csuha)

· 1098 Clairvaux-i Szt. Bernát-> ciszterci rend

o hatalomtól és emberektől távol élés

o állattenyésztésben jeleskedtek: szügyhám, patkó,

o nehézeke elterjesztése-> nagyobb termésátlag-> nagyobb esély a gyerekek életben maradására-> népesség nő Európában (12. sz. 45 millió-> 13. sz. 75 millió)

o Mo-n: III. Béla idején települtek be, Bélapátfalva

o Végül ez a rend is meggazdagodott a mezőgazdasági szakértelem miatt

· 1120 Szt. Norbert-> premontrei rend

o Konteplatív

o Közösségben élő remeték

o Miniatúrakészítésben nagyon jók

o Máig is szegény maradt

· 1212 Kamalduli

o Szt, Romuald az alapító, III. Ince hagyta jóvá

o Szakítás a meggazdagodott bencés és ciszterci rendekkel

o Kontemplatív rend, közösségben élő remeték

o Hallgatási fogadalom, magányos cellák

o A conversus (laikus) testvérek dolgoztak nekik

· 1073 (VII. Gergely: Dictatus papae) – 1122 (wormsi konkordátum) invesztitúra háborúk

· Sokszor volt kettős pápaválasztás és amiatt skizma

· 1095 clairmont-i zsinat: II. Orbán pápa keresztes hadjáratot hirdet

· keresztes hadjáratok-> ispotályos (johannita) rend 1099, templomos rend 1118 (1314 Szép Fülöp és V. Kelemen közös hajtóvadászata máglyára küldi a nagymestert, feloszlatja a rendet és elosztják egymás között a vagyont), 1189 Német Lovagrend

· a 12-13. sz. egyháztörténete VII. Gergelytől VIII. Bonifácig a keresztes háborúk, a koldulórendek és skolasztika kora

· sokan III. Ince pontifikátusát (1198-1216) tartják a pápai hatalom csúcspontjának, pl. elérte, h Welf Ottót válasszák ném-róm császárrá és azt is, h letegyék…

· mivel az egyház kapcsolata nagyon meggyengült a néppel, és a nép kezdett „eltévelyedni” vallási kérdésekben, III. Ince felkarolta a koldulórendeket:

o 1215 lateráni zsinat III. Leó keresztes hadjáratot hirdetett a katharok ellen is-> domonkosok jeleskedése az inkvizícióban

o 1220/21 domonkosok

o 1223ban Assisi Szt. Ferencéknek adott regulát a pápa-> szürkebarátok

o + még a 13. sz.ban klarisszák, karmeliták, ágostonosok

· 12. sz. új mentalitás: a világi tudásnak is van értéke - skolasztika-> egyetemek: itt is fontos a szerzetesek szerepe

· A vagyon miatt még a ferences renden belül is szakadás keletkezett a konventálisok és a szegénységhez visszatérők: spirituális/obszerváns/minoriták között

· 1300 VIII. Bonifác jubileumi évet hirdet, búcsúév: adósságok eltöröltetnek,

· A pápák avignoni fogsága

o Szép Fülöp bebörtönzött egy pápai legátust-> VIII. Bonifác az Ausculta, fili c. bullával a pápai bíróság elé idézte Rómába.

o Szép Fülöp Franciaországban a bullát sokkal agresszívabbá átfogalmazva tette közzé-> pápaellenes, király melletti hangulatot keltett az országban.

o Unam sanctam c bulla: elmagyarázza a két kard (világi és egyházi hatalom) elméletét és azt, h az üdvösséghez egyedül a pápai fennhatóság elismerésén át vezet az út

o V. Kelemen pápa (francia és francia nyomásra választották meg), Avignonba teszi át a Curia székhelyét

o 1309-77 pápák avignoni fogsága, 77ben Sienai Szt. Katalinnak is szerepe volt abban, h a pápa vissza mert térni Rómába

· 14. sz. konciliairzmus, zsinati mozgalom: a zsinat primátusa a pápával szemben. De a zsinathoz kell, h összehívja a pápa (néha a császár).

· Mindeközben misszó a még mindig pogány K-európai területek megtérítésére (hospesek+klerikusok)-> Német Lovagrend Litvániában, aztán saját államot alapítottak, amiből majd Poroszország lesz,

· Források: saját füzeteim, Herber-féle törikonyvsorozat, Ludwig Hertling: Storia della chiesa, Norman Davies: Európa története, Katolikus Lexikon online változata

A korai egyház (4-9. sz.) - záróvizsga tétel

·  

·         Constantinus=defensor ecclesiae

·         Constantinustól immunitast kapott

·         Róma püspökéé lett a Laterán dombján álló volt császári palota

·         apostoli alapítású keresztény közösségek városai lettek a központok: Jeruzsálem, Antiochia, Alexandria, Róma-> metropóliák. Constantinus nyomására persze Konstantinápoly is metropólia lett.

·         Róma püspöke=pater patriae -> pápa. ő a legbefolyásosabb metropolita, hiszen az egész NYi bir. a fennhatósága alá tartozik.

·         325 niceai egyetemes zsinat: Athanasziosz tanítása győz: homo usius, tehát Krisztus egy Istennel. A Trinitas, szentháromság része. Akit elítélnek: Arius, tanítása szerint Krisztus homo iusius, vagyis Istenhez hasonló, de nem része. Nincs Szentháromság, Isten 1 személy és kész.

·         akiket a zsinatok elítélnek, azokat „elhajlónak”/hereticusnak=eretneknek nevezik

·         amit a zsinatok elfogadnak, az az orthodoxia, tehát az „igaz hit” része lesz. -> una vera catholica fides= egy igaz egyetemes hit.

• II. Constantius császár (337-361): a püspököket udvaroncokká tette.

o   Athanaszios alexandriai püspököt is le akarta tetetni, mert úgy vélte csak az arianizmussal lehetne egybe kovácsolni a  birodalmat. 359-es rimini zsinat az arianizmus győzelme, és bukása, mert a  mérsékelt arianisták megijedtek szélsőséges társaiktól, ésátpártoltak.

·         Iulianus Apostata 361-63 sikertelenül próbálja restaurálni a régi római vallás uralmát. Mármint azét a vallásét, amit ő annak tekintett.

·         Nagy Theodosius császár-> 380 az orthodox (tehát a niceai dogmák alapján álló) kereszténység kötelező államvallás a birodalomban-> az államhatalom üldözi a pogányokat és az eretnekeket is

·         NY-on hanyatlott a világi uralom, ezért egyre nagyobb lett az egyház világi felelőssége és így hatalma is. Ezt jól szemlélteti az a történet, h hogyan mentette meg Rómát I. Leó pápa a hunoktól. Keleten pont az ellenkezője történt.

·         380 Jeromos bibliafordítása: Vulgata.

·         barbár nyelvekre is lefordították a Bibliát, pl. Wulfila gótra.

·         Róma elsőbbséget követelt magának a 4 nagy keleti patriarchátussal szemben: Alexandra, Konstantinápoly, Antiochia, Jeruzsálem

·         a 4. sz. végére a legműveltebb emberek már nem az állam, hanem az egyház szolgálatába állnak

·         451 khalkedóni egyetemes zsinat: monofiziták elítélése. Monofiziták: Krisztusnak csak egy természete van, egyesül benneaz isteni és az emberi, különállás nélkül. (az ezzel ellentétes eretnekség a nesztoriánus: Krisztusnak két külön természete van: isteni és emberi)

·         a barbár támadások idején az egyháznál keresnek oltalmat az emberek: 410 gót támadás: Alarik feldúlta Rómát, 452 Nagy Szt. Leó pápa visszafordulásra késztette Attilát, legalább is úgy tartották

·         a NY-Róm. bir. bukása után:

o   az ariánus gót királyok toleránsak az egyházzal

o   Justinianus legyőzte a gótokat, utána igyekezett elnyomni az egyházat, de ez nem tartott soká

o   568 langobárdok bevándorlása Itáliába-> részekre szakad, megszűnik a bizánci befolyás Itália közepén, a pápa államot szervez földjeiből a langobárd herdegségek gyűrűjében

·         I. Nagy Szent Gergely pápa (590-604)

o   kiépíti a pápai hivatalt: Curia,

o   Rómához csatolta a város körüli területeket-> ez lett Patrimonium Sancti Petri: az a birtokegyüttes, amely felett csak a pápa rendelkezhet

o   liturgia reform

o   gregorián egyházzene

o   misszionáriusokat küldött az angolszászokhoz

·         6. sz. NYi-gótok, Britannia megtérítése

·         751 a langobárdok elfoglalták Ravennát, az itáliai bizánci befolyás központját és megindultak Róma felé-> II. István pápa átkelt az Alpokon, h segítséget kérjen Kis Pippintől, cserébe frank királlyá kellett koronáznia

·         Pippin a pápának ajándékozta a legyőzött langobárdok É-itáliai területeit-> létrejött a Pápai Állam

·         a hamisított Donatio Constantini

·         Nagy Károly a langobard állam maradékát is megsemmisítette-> III. Leó pápa 800-ban császárrá koronázta. A langobárd vaskorona is Károly fejére került jelezvén, h ő Itália királya is. Az új császárságot Szent Római Birodalomnak hívták.

·         az Itáliába betörő arabok és normannok időnként Rómát is megsarcolták

·         a pápai trón, ami korábban görög egyháziak kezében volt, most  már hosszú időre Közép-Itális nemesi családjainak kezébe került

·         962 I. Ottó német király Itáliába vonult, legyőzte a pápa ellenségeit-> XII. János pápa császárrá koronázta-> Szent Német-római Birodalom

·         egyházmegye-püspök-pásztorbot és gyűrű, egyháztartomány-érsek,

·         az egyházmegye székhelyén a püspök körül dolgozó egyh ziak a kanonokok, testületük a káptalan (8. sz.tól), élén prépost/dékán

·         a vidéki közösségeket (plébánia) presbiterek vezetik, elterjed a plébános elnevezés

Pogányok megtérítése

·         376 az ariánus Valens császár megkereszteltette a gótokat, így ariánusok lettek-> továbbra is különállnak a katolikus rómaiaktól

·         a frank volt az első germán törzs, amely a katolikus kereszténységet vette fel, mert Chlodwig a katolikus burgund hercegnőt, Klotildot vette feleségül

Szerzetesség

·         4. sz. Egyiptom

·         imitatio Christi aszkézis aspektusa

·         Remete Szent Antal az első híres remete típusú szerzetes. Kopt nyelven írt, tübbek között az első regulát, de annak szerzősége vitatható.

·         320 körül Pakhómiosz szervezett először közösséget az egyiptomi remetékből

·         a sivatagi remetéket Nagy Szt. Vazul szervezte közösséggé

·         NYi szerzetesség az 5. sz. végétől, inkább közösségi, térítésre koncentrál. Szent Ágoston regulája.

·         529 Nursiai Szt. Benedek megalapította Monte Cassinóban az első (később bencésnek elnevezett) kolostort. Regulát írt. A 11. sz-ig a bencés regula volt az alapja a NYi szerzetesi közösségeknek. „Ora et labora”

·         szegénységi, szüzességi és engedelmességi fogadalom

·         10. sz. elterjedt a magánegyházak alapítása-> megnőtt az egyházat ért laikus befolyás

·         10. sz. a szerzetesség válsága, de Aquitániai Vilmos Clunyben bencés kolostort alapított, ahonnan elindult a cluny reform.