Mindhárman úgy 20. sz-iak, h még bőven a 19.-ből jönnek. Az I. VH cezúra itt is.
Dialógusfilozófia
Das dialogische Prinzip c. könyv
Buber és Rosenzweig vallásos zsidók. R. vallástalan családból jön, évente egyszer 1 órát töltöttek zsinagógában… R. viszont fokozatosan, egyre mélyebben belemegy az ortodoxiába, elszakad a családjától.
Ferdinand Ebner katolikus és osztrák.
Martin Buber
Buber a legliberálisabb hármuk közül, de fundamentalista is, abban az értelemben, h teljesen a vallás ősi alapjaihoz tért vissza. A bibliai vallás alatt szó szerint a bibliai vallást érti, a későbbi judaizmust nem. Persze ez teoretikai álláspont, nem gyakorlati, nem áldozott állatot meg ilyenek… J
Martin Buber: Haszid történetek. A haszidizmus sok tekintetben Buber filozófiáját is jelenti.
Buber a legidősebb közülük és ő élt a legtovább. Az I. VH idején már ismert publicista. Nagyon fiatalon csatlakozott az éppen alakuló cionista mozgalomhoz 1896-ban. Felszólalt a baseli kongresszuson. A kultúrcionizmus irányzatához tartozik.
Solomon Bubernél, a nagypapánál helyezték el, amikor a szülők szétmentek. Solomon B. nagy, híres haszid tudós. Ny-eu. Zsidónak K-eu-i haszidok közé kerülni olyan volt, mint egy időutazás. A kis Martin beszélt héberül!
Kamaszkorában beleszeretett Nietzsche-be, elkezdte lefordítani lengyelre az Így szólott Zarathustrát. De vele párhuzamosan egy lengyel is fordította Varsóban, és B. úgy látta, h annyival jobb az a fordítás, hogy le is tett a lengyel szerzőségről és német nyelvű szerző lett.
Eksztatikus vallomások: az egyik első kötete. Első sorban a K-i misztika hat benne. Rosenzweig ekkoriban „eksztatikus locsogásnak” titulálja azt, amit Buber művel.
1914 találkozás B és R között, B elkezdi a Der Jude c lapot szerkeszteni, rendel egy írást a zseniális ifjú hírében álló R-től. Erre R megírja az Ateista teológia c írását, ami B-t kritizálja. Nincs vallásfilozófia a kinyilatkoztatás fogalma nélkül. R ateista teológiának nevezi a 19. sz-i vallásfilozófiát, ami nem vesz tudomást a kinyilatkoztatást. B nem közölte. R halála után látott csak napvilágot az írás.
Franz Rosenzweig
Kasselben szül. 1886. Vilmosi Németo. Tökéletesen asszimilált, vallástalan zsidó család. A hívő családtagok mind keresztények, jelentős evangélikus teológus rokon is van. Jómódú polgári lét. Mindenki zenél stb.
Orvosi egyetem (Freiburg), elvégez 3 félévet. Azért ment oda, mert kihívás olyat tanulni, amit nem szeret tanulni… Analógia a vallfilozófiájában: Isten meg akar tanítani minket olyat is kérni, amit igazából nem akarunk. (mert ki a fene akarja, h újra naponta 3szor véres áldozat legyen a Szentélyben )
A 3. félév után átevez a bölcsészkarra (még mindig Freiburg), történész lesz. Meinecker (a korszak legnagyobb történésze) tanítja, később átmegy Berlinbe és odahívja R-t is. Meineckerhez írja a doktori disszertációját, aminek címe Hegel és az állam. A berlini Hegel Archívumban kutatva felfedezett egy levelet, amiben Hegel felvázolta az akkor még egyáltalán nem létező hegeli rendszert. Rosenzweig bebizonyítja, h Schelling írta a levelet Hgelnek, attól még, h Hegel másolatában maradt fenn. Ettől R egy csapásra híres filozófiatörténész lett.
Rudolf Ehrenberg biológus, Ehrenberg keresztény filozófus, Eugen Rosenstock egyiptológus és evangélikus teológus valamint középkori jogtörténész mind Rosenzweig unokatestvérei. 1913ban beszélgetés velük Lipcsében, Rosenstock evangélikus hitvallással lerohanta Rosenzweiget és rábizonyította, h egy semmiben sem hívő, kulturált és intenciózus figura, de nem hívő. Rengeteget tud, de nem hiszi, amit tud.
EZ oda fajult, h na akkor Rosenzweig bizonyítsa be, h a judaizmusnak van létjogosultsága a XX. Sz.-i Németo.-ban. Rosenzweig nem tudja magát meggyőzni, összeomlik. Öngyilkosságon gondolkodik, majd közli, h kitér. Utoljára meg akarja vizsgálni, h mi is az, amit otthagy.
A keresztény egyházak elvárják, h amikor egy zsidó akar megtérni, a megkeresztelkedés pillanatáig éljen zsidó vallási életet. (Egy pogány esetében viszont a megtérési folyamat elejétől tilos a régi szokásokat követni.)
Az anya problémája R kitérésével: Mit fognak szólni az emberek? -> R nem tud hazautazni az ünnepekre 1913 végén, úh elmegy Berlinbe és elment találomra egy zsinagógába. Ortodox haszid zsin. Itt történt valami, halálra misztifikált történet. R nem beszélt róla, de valszeg összefügg azzal, h mégsem tért ki. Sőt elment Hermann Kohen előadására a Jüdische Hochschulébe. Erről azt írja később: „Ott ültem, és köpni-nyelni nem tudtam. Végre láttam egy igazi filozófust.” Összebarátkozik Kohennel-> beszélgetések, levelezés.
Rudolf Ehrenbergnel megírja, h mégsem keresztelkedik meg: „mivel a megkeresztelkedés többé nem tűnik szükségszerűnek, ezért számomra nem lehetséges.”
R mamája amikor nyugdíjas lett, beiratkozott filozófia szakra a freiburgi egyetemen, teljesen odavolt Simmeltől, aki R-t is tanította korábban. R-nek az a baja Simmellel, h azért filozofál, mert még arra is képes, nem azért, mert muszáj neki. (mármint nem belső késztetése, nem a sorsa)
Kitör az I. VH. Rosenzweig a balkáni frontra kerül légelhárító tisztként.
Erdélyben nem volt határőrség az I. VH alatt! -> amikor Románia belépett, egyszerűen elözönlötte Erdélyt katonákkal. Erre a Monarchia hadvezetése német segítséget kért-> ebben a német hadseregben szolgált Rosenzweig.
Szóval komoly harcban nem vett részt, a lövészárokban ült és írogatta a leveleket a mamájának, h épp melyik könyvet kell neki elküldeni, mama elküldte, megjött. R tábori levelezőlapokon egyenként feladta A megváltás csillaga részeit, mama folyamatosan gépelte. Rosenstock Verdun-nél ült a lövészárokban, végig hitvitázta levelezőlapon a háborút Rosenzweig-gel. Rosenzweig stratégiai tanulmányt is ír a VH alatt. A német hadsereg nyilvántartotta, h kik foglalkoznak tudományos kutatással a katonák között és elhívták őket néha előadásokat tartani a tábornoki kar részére (cserébe szabadságot adtak)! Rosenzweiget felkérték, h a balkáni tábornoki karnak tartson előadást az iszlámról. (R. arabisztikát is tanult Freiburgban.) A kapott szabadság alatt R Bulgáriában vándorolt.
A háború után visszatér Kasselbe és kiadja A megváltás csillagát. Meinecker levele? Menjen Berlinbe tört prof-nak. De R nem akar akadémiai karriert, már nem érdeklik a tud kérdései, az emberek kérdései érdeklik, amiket tényleg feltesznek.
Frankfurtban megalapítja Freie Jüdische Lehrhaus-ot. Csak olyan iratkozhatott be tanulni, aki hajlandó volt tanítani is. R meghívja Bubert tanítani, így találnak egymásra.
1922-ben R megbetegszik szklerózis multiplexben…fokozatosan, de gyorsan megbénul és elveszíti beszélőképességét. Az életmű nagy részét 22 és 29 között írta! A felesége azt a billentyűt üti le, amit R a szemével fixíroz. Lefordította Jehuda Halévi összes (120) himnuszát. És Buberrel neikálltak lefordítani a Bibliát. Ézsaiás 53 az utolsó hely, amit R még látott, a kereszténység számára legfontosabb messiási jövendölés.
A 20-as évek közepén véletlenül R. kezébe került Ebner főműve, rájön, h az keresztényben ugyanaz, mint A megváltás csillaga. Ráadásul ugyanabban az évben írták! Ezért elküldte Ebnernek A megváltás csillagát.
A Holocaust után nagy változás, h a világon élő zsidók 99%a nem tud németül! Rosenzweig munkássága annyira mélyen német, hogy nem lehet lefordítani a mai világban. Tele van rejtett Goethe utalásokkal, amiket az akkori művelt német spontán megértett.
Nincs folytatása az ő dialógusfilozófiájuknak!
Ferdinand Ebner
Ebner egész életében vidéki főiskolai tanár volt. Kierkegaard szellemi hatására írja fragmentumait. Magányos zseni. Csak fragmentumokat hajlandó írni. Katolikusként Kierkegaard hatása alatt: szokatlan!
A könyvét elküldi egy kiadónak, a lektor megsemmisítő kritikával megspékelt elutasító levelet ír. Ebner saját költségen kiadja, és beteszi előszónak a lektor levelét, mondván, h annál alaposabban nem is lehetett volna elemezni a könyvét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése