Epigráfia
Kőre, fára, fémre, bőrre írt feliratokkal foglalkozik.
Benkő Elek kiadott egy erdélyi harangokra vésett feliratokról szóló könyvet.
1942 Deutsche Inschriften kiadása: kkori és kora-újkori német és latin feliratok.
1970-es években a kkori Fro. feliratainak korpuszának kiadása.
Magyarországon nincs ilyen átfogó epigráfiai kiadvány.
Epigráfiai emlékeink nagy része persze lat nyelvű. Azért német nyelvűek is vannak. Magy nyelvű feliratok későn, 1538-ból az első. Héber feliratok nagy számban fennmaradtak, elvétve görögök is (de ált csak a XP monogramból állnak).
A templomokban található a legnagyobb mennyiségű epigráfiai emlék. „X, Y aedificavit”…
A börtönök is kincsesbányák a bevésett feliratok szempontjából.
Bérpalotákon a tulaj neve.
Sajnos csak a 18-19. sz-tól divat a sírfelirat…
Temetkezés a templom padozata alá: előny a feltámadásnál v az alázatosság jele, mert akkor rajta taposnak a hívők. -> feliratok a padozat alatt: név és halál évszáma. Az oltár mögött félkörben is lehetnek sírfeliratok. A halotti pajzsokat kiaggatták a templom falára.
Az útonállók áldozatainak emlékkereszt a gyilkosság helyén (de nem ott temetik el).
Használati tárgyak feliratai: pl. harang. Mo-n a 11. sz.-tól vannak harangok, harangozás hívta a népet a misére. Gyakran írnak rá, pl. „az élőket hívom, a halottakat megsiratom, a villámot megállítom”. Az adományozót is ráírták.
Keresztelő kutakon (baptisterium). Kegyszereken, pl. a miseruhákra, a koronázási palástra ráírták, h mikor készült.
A bogumilok csak az öregeket keresztelték meg, mert a keresztvíz minden addig elkövetett bűnt lemosott!
Oltárképek: határterület a művtört-tel. A donátor szerepel ált.
A templomi padokon is szerepel a donátor (ha épp nincs ott az a család, akkor más is odaülhet, de ha megjönnek, akkor át kell adni a helyet, szóval úgy működik, mint az IC helyjegy).
Mária feliratok v M betűk mindenféle tárgyon a Mária kultusz jegyében.
Karikagyűrűkön a pár neve, v „omnia vincit amor”.
Kályhacsempék feliratai. Az edényekbe is belevésték néha a tulaj nevét. Pl. serlegekbe: „a hal iszik vizet”. J
Szőnyegek, kárpitok, fegyverek, főleg a kardokba vésnek előszeretettel feliratot: belemaratás savval, belekalapálás. Ágyúkon is. Számszeríjakon.
Na jó, konklúzió: mindenen lehet feliratot találni.
Már a 14. sz-ból tudunk ötvösökről, akik megtanulták a betűket, h tudjanak feliratokat készíteni.
1179 Abalardus hospes földet kapott III. Bélától-> kőbe vésett oklevél! Nem tudni, h volt-e oklevél előzménye.
Az epigráfiai betűtípusok követik az ált írástör-et. Capitalis/maiuscula, minuscula. A régi írások ált szögletes betűkből állnak, mert vésni nem nagyon lehet másmilyet. Ezért használtak v-t az u helyett, amikor capitalis elegans-sal írtak. A csupa nagybetűs írás átadja a helyét a kis-és nagybetűt váltogatónak. Unciális: kerekített nagybetű. Nagyon szerették a rövidítéseket. A kőbe vésett feliratoknál igyekeztek egyenes sorokba írni.
Népszerű rövidítés a sírokon: CARIP=ciuis anima requiescat in pacem
A 15. sz-ban sokszor az évszám egyik felét római, a másik felét arab számokkal írták le.
Németo. az 1930-as évekig gót betűkkel írt!
A régi írások tanulmányozásához nagyon jól kell tudni latinul, de nagyon nagy fantázia is kell.
Ma sincs egységes laton helyesírás, pl. a franciák tesznek vesszőt az ablativus absolutus után. Hát még a középkorban…
Papírológia
Nem fog szerepelni a vizsgán.
Szamarkandban kezdtek papírt gyártatni kínai foglyokkal.
Európába arab közvetítéssel jutott el a papír, a 13. sz.-ban már volt. A 14. sz. elején már használatos.
Rengeteg víz kellett hozzá, mindig víz közelében voltak a papírmalmok. Minden malom saját vízjelet rajzolt a szitán száradó papírra (ahova írtak, ott vékonyabb lett a papír a száradás után).
Oklevéltan/Diplomatika
Oklevél: olyan, önmagában álló, bizonyító erejű irat, amelynek tárgya vmely jogi tény bizonyítása, eredeti rendeltetése, h e tény bizonyítékául szolgáljon, koronként és helyenként változó, de mindig megfelelő szabályok szerint kiállított irat.
A leszerelt legionáriusok is kaptak oklevelet, arról h leszolgáltak minden évet, fémlap volt az oklevelük.
Az oklevéltan elmegy a modern korokig is.
Oroszországban nyírfakéregre írtak okleveleket.
Mo-n különleges típusú forrás a missilis levél, ezekkel is foglalkozik a diplomatika. Mo-n az 1526 előtti levelek tartoznak a diplomatika tárgyához, a későbbiek már nem.
A 11. sz-ból 10 db mo-i oklevelet ismerünk, mindegyiket másolatban, Mohács idejéből már 80 ezret.
Oklevél hitelességének feltétele, h hiteles helyen írják. Ebben az esetben az átírat is érvényes, egy csomó oklevél átiratban maradt fenn.
Az Aranybullát 7 példányban állították ki, ma egyik sincs meg, az 1317es átirata a legrégibb, ami most megvan.
A bíróságra másolattal volt érdemes menni, nem az eredeti oklevéllel, mert a perbeni ellenfél útonállókkal lenyúlhatta már a bíróságra menet közben az oklvelet.
Divat volt eleve 2 példányban kiállítani az okleveleket. A 2 példányt ugyanarra a hártyára írták és kettévágták egy felirat közepén, az egyik a hiteles helyen maradt, a másik lett az „ügyfélé”. Később ellenőrizni lehetett, h hiteles-e egy oklevél az alapján, h a felirat összeilleszthető-e, ha odateszik a hiteles helyen tárolt oklevél mellé.
Egy oklevél lehet tartalmilag, formailag, v mindkét szempontból is hamis.
A II. VH előtt egy csomó mo-i oklevelet lefényképeztek, ami aztán elpusztult, és most csak a fényképről ismerjük.
Regisztrum/cartularium/inventarium: a leghíresebb a 16. sz. eleji pannonhalmi Vörös könyv (liber ruber), amibe belemásolták az összes addigi oklevelüket, h egy helyen legyen és áttekinthető. (kb. 60 db-ot)
A középkorban sosem hívták diplomának az oklevelet, hanem cartának!
Formuláskönyv: az oklevélírás tankönyve a kkorban.
16. sz-tól nyomtatásban is kiadnak régebbi okleveleket. Pl. a veszprémi zsinattal kapcsolatos okleveleket.
1550 az első tört forrásgyűjtemény kiadás – Fráter György kiadta a váradi regisztrumot.
Az 1055ös tihanyi alapítólevél arról is híres, h 2 példányban ismerjük, és az egyikben több birtok szerepel, mint a másikban. J
Tomkó István (?) boszniai püspök hamisította a 17. sz-ban azt az oklevelet, ami arról szól, h II. Szilveszter pápa elküldte a szt koronát Istvánnak.
A konstantini adománylevél a leghíresebb oklevél hamisítás, Lorenzo Valla bizonyította be, h hamis.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése