Az Erdélyi fejedelemség a 16. században - záróvizsga tétel

Az Erdélyi fejedelemség a 16. században

·         Fráter György alakítja ki az intézményrendszert, 1541-től:

o   rendi gyűlés – törvényhozó hatalom= magyar nemesség + székely lófők + szász városi patríciusok, tehát az 1437-es kápolnai unió 3 nemzete (a románok már sokkal többen vannak, mint 1437-ben voltak, de még mindig nincs saját elitjük)

o   fejedelem – végrehajtó hatalom: ő a legnagyobb birtokos Erdélyben, fejedelmi abszolutizmus

·         szabad fejedelemválasztás

Az erdélyi fejedelemség intézményrendszere

·         A kkor-ban volt bizonyos lokális önállóság, de nem volt meg a csírája az államiságnak. Szlavóniában ugyanez volt a helyzet, de Erdélyben jött létre az e pol helyzet, ami miatt állam lett.

·         A mainstream szerint Szulejmán politikájának eredménye lett az erdélyi fejedelemség.

·         Még Báthory István és Kristóf is vajda volt hivatalosan!

·         Szászok: Habsburg orientáció.

·         Magyarok: protörök és pro-Habsburg pártok

·         Nem volt nagybirtokos társadalom, ezért tudtak a fejedelmek nagy személyi hatalmat kiépíteni.

·         Fráter György szekularizálta az erdélyi püspökséget. -> A fejedelem a legnagyobb birtokos.

·         A rendiség gyenge és megosztott is, a magyar nemesség is megosztott, és még ott vannak a székely lófők és a szászok is.

·         1570 speyeri egyezmény János Zsigmond és Habsburg Miksa között: János Zsigmond Erdély és a Partium (Bihar, Kraszna, Közép-Szolnok vármegye) princeps-e, lemond a rex electus magyar királyi címről. Erdély a Magyar Királyság elidegeníthetetlen része. Török támadás esetén kölcsönös segítségnyújtás.

·         1571-től beszélhetünk igazából Erdélyi fejedelemségről.

·         A fejedelmet az erd ogy választja, a szultán erősíti meg ahdname-val (kegyelemlevéllel). Bethlen Gábort pl. a szultán parancsára választották meg.

·         A választási feltételekre esküt tesz a fejedelem, ez az egyetlen korlátja, de azért át tud lépni rajtuk. Pl. a 4 bevett vallást nem bánthatják, de támogathatják jelentősen a saját felekezetüket.

·         A 3 nemzet képviselői tartományi gyűlést tartanak.

·         Egykamarás ogy. Évente több gyűlés is volt. Főméltóságok, regalisták, akiket a kir külön meghív. Adómegszavazás, bíráskodás. Mozgástér csak ex lex korszakokban adódik igazából.

·         Erdélyi országgyűlési emlékek: 20 kötet.

·         Fejedelmi tanács: Tanácsadó testület a fejedelem mellett, teljesen középkori, semmi döntés előkészítés.

·         A kancellária az egyetlen kormányszerv, Csáky Mihály szervezte meg. Tagjai jogilag magánviszonyban vannak a fejedelemmel (a familiárisai). Nagyobb kancellária: mindig ott van a fejedelem, akárhova megy, követi, ~”kir személye körüli minisztérium”. Kisebb kancellária: kizárólag bíráskodik, ítélőmesterekből áll.

·         Kincstartó: állandó jövedelmek kezelése.

·         A legtöbb funkciót a fejedelem magán familiárisai töltik be és alkalmilag.

Erdélyi események a 16. században

·         1551 nagykorúsítják János Zsigmondot,

·         1568 tordai országgyűlés-> 4 bevett vallást szabad gyakorolni: katolikus, lutheránus, kálvinista, unitárius. A legbevettebb a kálvinista.

·         1568 drináolyi béke: Mo. 3 részre bomlása hivatalossá vált

·         János Zsigmond 1571-ben meghal-> Báthori István fejedelem 1571-86

·         1576 Báthorit megválasztják lengyel királynak-> erdélyi-lengyel perszonálunió-> egyezmény: Erdély segít visszaszerezni Livóniát Lengyelo.nak, utána Lengyelo. segít Magyaro. újraegyesítésében. Annyi megvalósul, h Báthori legyőzi IV. Rettegett Iván cárt

Az erdélyi vallásszabadság kérdése

• Az erdélyi valláspolitika hagyományos képe a történetírásban-> Balázs Mihály kritikája.
• Nem említik meg a felekezeteket, amelyeknek szabadságot biztosítanak, mert még nem kristályosodtak ki az egyházi struktúrák.
• A libertas religionis nem más, mint a protestáns felekezetek szabad működése!
• Fides ex auditu lutheri elv a tordai határozatban-> prédikálás szabadságának jelentősége. A Rómaiakhoz írt levél 10. fejezetének 17. verse: „Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által. „ = „Ergo fides ex auditu, auditus autem per verbum Christi.” (Károli ford.)
• Szász és magyar szuperintendencia szétválása: 1556/57. Nem felekezeti, hanem politikai törésvonal mentén. -> Dávid Ferenc a magyar protestánsok szuperintendense.
• Báthory István katolikus fejedelem-> cenzúra bevezetése, vallásújítás tilalma, unitáriusok korlátozása -> szétválik az unitárius és a református egyház. A folyamat végpontja 1576-ban: Dávid Ferenc a püspöke azoknak, akik az ő „vallásán vagynak”.
• 1595. ápr. gyulafehérvári országgyűlés: receptae religiones/bevett felekezetek felsorolása-> csak ekkortól beszélhetünk bevett felekezetekről. Ez a felsorolás egyben legitimmé tette a katolikus egyházat is.

A helvét irányzatokon túl

• Anabaptizmus.
• Jacobus Palaeologus: Jézus csak emberi természete. Gyerekkeresztelés ellenzése.
• Unitárius vallás terjedése
• Az antitrinitárius irányzat Európában.
• Erdély küldetése az unitárius vízióban.
• Kérdések János Zsigmonddal kapcsolatban.
• Dávid Ferenc szerepe.
• Giorgio Biandrata.
• Lengyelország után Erdély lett a mentsváruk.
• Akiket még az unitáriusok sem fogadnak el: szombatosok.
• Székely szombatosok: Eössi András, Péchi Simon, Bogáthy Fazekas Miklós.
• Bözödújfalu, a „Székely Jeruzsálem”.

·          

A 15 éves háború

·         II. Szulejmán halála után csökken a törökök háborús aktivitása

·         I Rudolf császár fanatikus katolikus, mindenáron harc a hitetlenek és az eretnekek ellen

·         Őrült Hasszán boszniai pasa (pasa: széles jogkör, kezdeményezhet háborút magától is, csak éppen selyemzsinórt kap verség esetén) 1591-ben sikertelenül megtámadta Sziszek várát, mielőtt megjönne a selyemzsinór, megismétli, de 1592-ben is kudarcot vall-> megjön a selyemzsinór

·         és Sziszek ostromaival fel is lett kínálva a casus belli Rudolfnak

·         1593 Rudolf hadüzenete

·         első szakaszban főleg várostromok (pl. Balassi Bálint Esztergomnál)

·         Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem kivár, h kiderüljön, melyik fél az erősebb és oda álljon, 1595-ben Rudolf mellé áll, ezzel megszegi a szultánnak tett hűbéresküjét-> török támadás Erdély ellen, de Gyurgyevónál Zsigmond legyőzi a török bosszúhadsereget, hatalmas győzelem,

·         1596 a törökök beveszik Eger várát, h elvágják Erdélyt a királyi Mo.tól, a keresztény felmentő sereg elkésik Egerből, de még utolérik az elvonuló török katonákat-> mezőkeresztesi csata, eleinte keresztény győzelem, de miután a keresztény zsoldosok szétszóródtak fosztogatni, a törökök visszajönnek és legyőzik őket

·         1596 és 1600 között Báthori Zsigmond 4x mond le a fejedelemségről és vonja vissza (minden visszavonáskor küldenek ellene egy török hadsereget, ami minden lemondáskor elvonul)

·         végül a Habsburgok is megelégelik ezt és Báthori Zs. Lengyelo.ba menekül

·         1600 a káosz kellős közepén Vitéz Mihály havasalföldi vajda bekebelezi Moldvát és Erdélyt is

·         1602 egy Habsburg sereg lemondatja Vitéz Mihályt, 1605ig Erdély Habsburg megszállás alatt, közben a főfronton folyik a várháború a törökökkel

·         ámde a ném-róm birodalmi gyűlés nem szavaz meg több hadikölcsönt a császárnak-> elkezd vagyonelkobzással pénzt szerezni, na és persze protestáns nemeseket fog felségárulási perbe, amiknek az ítélete vagyonelkobzás. Pl. homonnai testvérek, Bocskai István: eddig Habsburg-hű hadvezér. Nem jelenik meg a bíróság előtt

·         ráadásul spórolásból leszereli a császár a hajdúkat és nemességet sem ad nekik (aminek az ígéretével pótolta a zsoldjukat…)-> Bocskai a hajdúkra támaszkodva ellenáll a jogsértés ellen -> Bocskai felkelés

·         1604 Álmosdnál Bocskai legyőzi Belgiojosót, ez katalizálja a Habsburgokkal szemben sértődött nemességet, melléállnak

·         a Bocskaihoz csatlakozott nemesek célja: rendi jogaik helyreállítása és vallásszabadság + a törökök ellen folytatott háború (amit utólag 15 évesnek hívunk) lezárása, mert úgyis reménytelen a török kiűzése, a lakosság fölöslegesen szenved

·         1605 Bocskait Erdély fejedelmévé választják, Besztercebányán Mo. fejedelmévé is választják török támogatással-> ergo török hűbéres

·         sokak illúziója, h majd Bocskai egyesíti Mo-t, de ő racionális, látja, h ez nem reális, úh nem örül a hajcihőnek

·         1606 bécsi béke Rudolf és Bocskai között

o   vallásszabadság

o   rendiség helyreállítása

o   Erdély független a császártól

o   Bocskai lemond a magyar fejedelmi címről

·         1606 zsitvatoroki béke Rudolf és a törökök között, picit előnyösebb a törökök számára, mint a drinápolyi béke volt

·         Bocskai letelepít 10 000 hajdút és nemességet ad nekik

·         Bocskai politikai végrendelete erdélyi fejedelemként: Testámentumi rendelés (1606): ameddig a magyar királyság a németeken forog, mindig hasznos lesz egy magyar fejedelmet tartani Erdélyben, mert ez biztosíték a királyi Mo. nemességének is a jogvédelemre.

Historiográfiai háttér

A Bocskai vita

Őze Sándor és Pálffy Géza vitája arról, h a Bocskai szharc szabadságharc volt-e.

Pálffy: Bocskai támogatottsága csak lokális volt, társadalmilag is korlátozott: rendi mozgalom. Az alternatíva csak annyi volt, h Habsburg v török fennhatóság legyen-e.

è <- Őze: a kor írásai egyértelműen a szabadság eszméjét látta a harcban, attól még sokan voltak Bocskai mögött, h kevesen vettek részt. (Analógia: 56-ot pár ezer ember csinálta, ettől még mögöttük volt a társadalom.)

è Sok bizonyíték van arra, h Bocskai nagyon komolyan tárgyalt a törökökkel, tudta, h a támogatásuk nélkül nem rúg labdába. Minden erd fejedelem mozgalmával ez volt. Pálffy több forrásra támaszkodik, jobban megmarad a pol realitás talaján. Csak az eszmetörténeti aspektust nem építette bele annyira a gondolkodásmódjába.

A Habsburg királyság vagy Erdély vitte tovább a középkori Magyar Királyság paradigmáját?

·         A két struktúra együtt, jelentősebb részben a királyi országrész, de annak nagyon kellett támaszkodnia az erdélyi fejedelemségre.

·         R. Várkonyi Ágnes kutatásai: Erdély, függetlenségi mozgalmak

·         Benda Kálmán Bocskai életrajzzal indult a pályán.

·         Köpeczi Béla főszerk: Erdély története. A kék 3 kötetes Erdély történet. A nyugati értelmiség korábban csak román könyvekből tudott Erdélyről. Nagyon nagy lépés volt kiadni egy higgadt magyar szemszögű Erdély történetet, amit lefordítottak nyugati nyelvekre! Köpeczi miniszter volt a Kádár rendszerben amúgy.

·         Benkő Samu, Magyari András, Kis András, Demén Lajos: az erdélyi magyar történészek nagy nemzedéke, a 40es évek végén indultak és 30 évig meghatározóak voltak. Nincs nagy utódnemzedék.

·         Trócsányi Zsolt: 16-17. sz. Erdély igazgatásáról mindent Trócsányitól tudunk.

·         Báthory kutatás fellendülése mostanában. Az a 25-30 év volt a fejedelemség katolikus vezetésének időszaka, szoros kapcsolatok Itáliával, bekapcsolódás az eu. késő reneszánszba. Az előtte lévő korszak a vallási sokszínűség miatt izgalmas, ez a 30 év viszont a reneszánsz miatt.

Források

·         saját jegyzeteim

• Balázs Mihály: „A hit hallásból lészön” – Vallásszabadság és bevett vallások (receptae religiones) Erdélyben a 16. században. In: Balázs Mihály: Felekezetiség és fikció. Régi Magyar Könyvtár Tanulmányok 8. Balassi Kiadó, Budapest, 2006. 11-36.o.
• Balázs Mihály: Dávid Ferenc életútja. In: A reneszánsz Kolozsvár. Szerk.: Kovács András és Kovács Kiss György. Kolozsvár Társaság, Kolozsvár, 2008. 176-212. o.