Nagyon szó szerint megjelenítették a memento mori-t a Via Veneto-n lévő kapucínus kriptában. Négyezer ember csontjait felhasználva dekorálták ki a kápolnák falát és mennyezetét, van külön a koponyáknak és a medencecsontoknak is helyiségük. Egyébként nagyon szép virágformába rendezett medencecsontok és egyéb csontokból összeállított arabeszkek díszítik a nem túl sok szabad falfelületet. A földtől másfél méteres magasságig kreatív csontkonfigurációk borítják a falakat, amiken egész csuhás csontvázakat helyeztek el, jelentős kapucinusok földi maradványait. Legalábbis, gondolom, ezzel magyarázható, hogy valakik kiemelt helyet kaptak, míg a háromezer-kilencszáz valahány sima halottnak szétszedték a csontjait és díszítőelemnek használták. Az egyik kápolna falába befalazták V. Sixtus dédunokájának szívét.
Az a legsokkolóbb, amikor az ember békésen olvassa a feliratokat, és egyszer csak odasiklik a tekintete jópár szemmagasságban lévő üres szemgödörre. Már épp kialakult bennem az a benyomás, hogy a Feltámadás nem annyira izgatja a kapucinusokat, mint a halál, de a végén, kifelé jövet áthaladunk vigasztalásul a feltámadás kápolnáján is. Így is korhatáros néznivaló!
Ez a kripta egy ferences templom (Chiesa dell'Immacolata Concezione) oldalában van. Magában a templomban temették el Sobieski János fiát és még sok mást. Szimpatikus, hogy nem pénzbedobással működik a képek megvilágítása, hanem sima villanykapcsolóval. :) Utólag utánanéztem, és Sobieski János szívét is egy kapucinus templomban őrzik, Varsóban.
2010. február 4., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése