2010. november 30., kedd

Zsidó vallás és kultúra 11. nov. 30.


Dec. 14. ZH, 20 perces, óra után.

Kasrut

Kaser (szefárd)/kóser (askenáz)=megfelelő, alkalmas, tiszta. Elsősorban élelmiszer, de másra is vonatkozik. „Ez nem kóser.”
Az Ószöv-ben 3x szerepel a kifejezés.
(teudát) Hekser: kóserságot bizonyító pecsét. Bét din adhatja ki. A Badác (Bét Din Tzedek) a legszigorúbb, az izraeli rabbinátus pecsétje, gyakorlatilag mindenki elfogadja kósernek. Étterem, cukrászda is kaphat heksert, óriási üzlet, Izraelben piac is. A kóserságba beleszámít az étel készítőinek és felszolgálóinak vallási megbízhatósága is, Izraelben ált. csak az ennek megfelelő helyek kapnak heksert. (Máshol ez nem nagyon érvényesül.) Magyarországon 1 ortodox bét din van, ami kiad heksert, nagyon keveset. Informális listák is keringenek fogyasztható ételekről, amiknek nincs hekserük, de megengedettek (pl. pirospaprika, paradicsompüré.

Növényi eredetű ételek kritériumai

  • Elvették-e a növényből azt a részt, amit hagyományosan a Szentély számára el kell különíteni. A termény egy részének elválasztásaקדש)- ami szent, az el van különítve!
  • Nem szombat-évben termelték. (Ha abban az évben nem zsidó birtokában van a föld, akkor fogyasztható a terménye).
  • Bor. Probléma: ne bálványimádásra (más vallások szertartásaira) használt bor legyen. -> mevusal: főzött bor (rituális használatra alkalmatlanná tétel szertartásán átesett). Az iszlám nem minősül bálványimádásnak, a kereszténység igen! Az ábrázolás miatt. A szobor a legsúlyosabb. Minden szőlőből készült italra érvényesek (borpárlatokra is) a borra vonatkozó szabályok. A sima borból készült forralt bor a törvények alapján rendben van, de a gyakorlatban egy ortodox nem inná meg. Marit ayin: a szem megtévesztése: olyas vmit csinálok, ami halachikusan nem tilos, de úgy tűnhet, h tiltott dolgot csinálok. Pl. pisilni sem megy szombaton egy ortodox a McDonaldsba, mert azt fogják gondolni, h vásárolni ment be, és akaratlanul rossz példát mutat a tudatlanoknak.
  • A nem szőlőből készült alkoholokra nem vonatkoznak a bor szabályai. Ne legyen köze bogárhoz. Ha nem átvizsgált gyümölcsből készült a pálinka, akkor nem megengedhető az adott pálinka fogyasztása.
  • Lisztet, lencsét, babot, salátát, káposztát, gyümölcsöt figyelmesen meg kell vizsgálni, h nincs-e benne bogár. Szitálás. Ha kiszedték a zsiszsikeket, már használható a kaja. A salátát levélről levélre kell átnézni. Petrezselyemnél és pici leveleknél ecetbe áztatás az eljárás, v tűzben megpörkölés (gáztűzhelyen is lehet).
  • A növényi ételek parvék.

Állati eredetű ételek kritériumai

  • Felosztásuk nem felel meg a biológiai felosztásnak.
  • Emlősök: tahor (tiszta) <-> tame (tisztátalan, jiddisesen tüme)
  • Egy állat akkor tiszta, ha a Tóra annak tekinti (ökör, bárány, kecske, gazella, antilop, őz, bölény) Deuteronomium 14:6. A többi állat tisztaságát analóg módszerrel határozzák meg. A Deuteronomium szerint az tiszta, ami teljesen kettéhasadt patájú, kérődző” (páros ujjú patás és kérődző), kérődzőnek minősül minden állat, amelyik csócsálja az ételt, pl. teve.
  • Madarak: Leviticus 11:13-19, 20. Deuteronomium 14:12-18. Tisztátalan madarak felsorolása. Sas, keselyű, sólyom, héja, kányafélék, strucc, bagoly, sirály, kuvik, bölömbika, vöcsök, denevér. Tiszta madarakat nem sorol fel. Tisztátalan madárnak a tojása is tisztátalan. Megtermékenyített tojás akkor is tilos, ha tiszta madáré (meg kell vizsgálni a sárgáját, ha vérpötty van benne, ha sikerül eltávolítani a sárgája megsértése nélkül, akkor ehető, ha nem, akkor nem).
  • Minden húsból és hússzármazékból el kell távolítani a vért-> sózás. Ha kóser hentesnél vettük, akkor már mindent megcsináltak vele, biztosan meg lehet enni.
  • Hal: pikkelyes és uszonyos halak ehetők a Leviticus 11,9-12 alapján. Kaviárból a piros kóser. Nem kóser hal ikrája sem kóser.
  • Rovarok. Leviticus 11.21-22.: a sáska bizonyos fajtái tiszták, de mivel nehéz megkülönböztetni más, tisztátalan fajtáktól, ezért az askenázok nem eszik egyik fajta sáskát sem. Szárnyas bogarak tisztátalanok. A méh tisztátalan, de a méz kóser!
  • Kóservágás (schita-> sakter végzi): a kés hibátlan, éles, egyenes kell, h legyen, h egyetlen vágással meg lehessen ölni szegény állatot. A magyarországi kóser húsokat ingázó bécsi sakter vágja. A megölt állatot meg kell vizsgálni (bediká): ne legyen hibás. Tréfli (hibás): vmi miatt 1 éven belül elpusztult volna az állat (ezt a belső szervek alapján állapítják meg). Ilyenkor ki kell dobni a húsát. Akkor is, ha a tüdejébe vér került. Ha átment a vizsgán a hús-> vértelenítés (sózás, sütés nyílt lángon). A szökőínt is el kell távolítani, mert az angyal megérintette Jákob derekát, amikor az Izrael nevet adta neki.
  • Az állatból kivett faggyút (chelev) és beleket nem lehet megenni.
  • Minden dög tréfli. A levadászott állat sem kóser, mert a vadászat nem kóser állatölés.
  • Glatt kóser: abszolút tökéletes. Szafek: kétség. Ha kétség merült fel, akkor kétségesen kóser, de elmegy, megeszik.

Tejes és húsos elválasztása

  • Baszari: húsos. Chalavi: tejes.
  • Parve: tojás, növényi ételek, hal.
  • „Ne főzd meg a gödölyét anyja tejében!” Exodus 23:19, Deut. 14:21. Kiterjesztő jellegű tilalom. Keverésnek minősül: idő, íz, hő. Együtt evés, együtt főzés, nem szabad hasznot húzni ilyen ételekből. Ha ugyanabban a mosogatóban csak mosogatóhálóval elválasztva mosogatjuk a húsos és tejes edényeket, akkor nem szabad forró vizet használni, mert a hővel együtt a húsosság is átkerülne a tejes edényekre és fordítva (taam).  A hideg hús nem tisztátalanítja a tejes edényt.
  • Evőeszközök, edények, konyhai berendezések szétválasztása. Színnel jelölik, h mit melyikre használnak. Van ahol parve szett is van külön.
  • Mosogatásnál az egyik mosogató tálban csak húsos edényeket, a másikban csak tejeset, a parvét a kettő fölött mosogatják. Külön szivacs.
  • A két hűtő hiedelem hülyeség! Lehet egy hűtőben tárolni a tejes dolgokat húsosokkal.
  • Bizonyos idő el kell, h teljen a kétféle dolog fogyasztása között, mert az emésztésünkben sem szabad keveredniük. 6 óra a legelterjedtebb (Németo.-ban 3 óra, Hollandiában 1 óra). Tejes után lehet egyből húst enni. Hús után kell órákat várni. 

    Gazdaság- és társadalomtudományok történészek számára 11. nov. 30.

    Központi helyek

    Christaller D-Németországban vizsgálta a városhálózatot: méhkasok közepén vannak a városok. Mint a sörösüvegek a rekeszben-> egyenlő távolságban vannak egymástól, egyenletesen lefedik a területet. A különböző méretű városok a városhierarchia különböző szintjein vannak.
    Mitől központi hely egy központi hely?
    • Földrajzosok szerint: központi funkciókat lát el. -> Mitől központi egy funkció? Pl. a falvakban nincs több száz főt befogadó kórház, központi funkció-> a városban van. A különböző központi funkciók vonzzák egymást, ahol van egy csomó ilyen, odavonzódik egy csomó más is. Ahol volt templom, ott lett piac is. A holt idő/holt teher minimalizálása miatt optimális, ha közel vannak egymáshoz a központi funkciót betöltő dolgok.
    P1=elsődleges város, a terület elsődleges központi helyének népessége.
    Pn (a rangsorban az n-edik helyen álló város népessége)=P1/n
    [Szép is számszerűsíteni a társadalomtudományokat!]
    Történeti okoknál fogva általában nem teljesül ez az egyenlet. Pl. London lakossága sokkal nagyobb, mint a környező terület indokolná, a gyarmatbirodalom miatt. Budapest is túl nagy az országhoz képest, mert sokkal kisebb lett az ország.
    Grafikon: Angol rank size 1500-ban, 1650-ben, 1750-ben, 1800-ban és 1850-ben. (Carter & Lewis).
    Egy sajátos eset: Szászország.
    Bácskai Vera, Beluszky Pál, Győri Róbert.

    Társadalom földrajzi esettanulmány Carter & Lewis

    Az európai városhálózat központja ÉNY-ra tolódott az idők során.
    ?Átrendeződés v kontinuitás a jellemző az európai városhálózatra?
    • 16. sz. többcentrumú, 17. sz-ban törés, ÉNY-i hegemónia jön létre (Jan de Vries szerint)
    • Iparosodás hatása: beleilleszkedett a városrendszerbe, nem alakította azt át.
    Agglomerálódás kérdése (város-hátország)
    • Alen Pred amerikai példája alapján a városfejlődésben megfigyelhető egy pozitív visszacsatolás, kumulatív hatás: mértani haladvány szerint nő. Malthus, stb. „Akinek van, annak adatik.” (a nagyobb tömeg növekedése arányosan nagyobb) [az kap bankkölcsönt, akinek van elég vagyona fedezetre]
    • Alfred Marshall: externáliák: nem szándékosan, de egy cselekedet következményeként megtörténő dolog. Vannak pozitív és negatív externáliák.
    Grafikon: egyenes vonalak: olyan városok, amelyek népessége stagnál, miközben a többieké nő, emiatt egyre hátrébb sorolódnak a rangsorban.
    A tanulmány következtetései:
    • A városrendszer a kkorban keletkezett, a kora újkori változások átalakítják, aztán forradalmi változások miatt teljesen átalakul a városok belső struktúrája is, ez megmutatkozik a népességnövekedésükben.
    • A kkori európai városszerkezet lényegében megmaradt. Még ha új nagyvárosok is jöttek is létre.
    Mentális térképek: belső térképek az ember fejében, amik nincsenek fogalmakba öntve, nehéz kifejezni őket. Például:
    • Prágát K-ebbre képzeljük el, mint ahol van a térképen, a vasfüggönyről alkotott képzetünk miatt.
    • Los Angeles tudat alatti térképe a városlakók szavazatai alapján: a zölddel jelölt magaslati részt tartják biztonságosnak, a pirossal jelölt lapos részt veszélyesnek.
    • A kkori tipikus világtérképek, ahol Jeruzsálem volt a világ közepén és a három kontinens köré csoportosult, mint 3 virágszirom. Vagy lóherelevél.
    • Amit egyenesnek gondolunk: Pécs és Szeged között nem a legegyenesebb út a legrövidebb, hanem az, ha É-ra kerülünk, Baja felé.

    A Föld éjszakai megvilágítottsága (fényszennyezettségi térkép): É-Amerika, Európa és Japán a legkivilágítottabbak. Ez is Cartert és Lewist igazolja, Európában ma is azok a legközpontibb városok, amik a kkorban (éjszaka a legmegvilágítottabbak).

    Térszerveződés

    Föci, közgazdaságtan, történelem.
    Adam Smith: Vizsgálódások a nemzetek gazdagságáról
    • Mibe kerülne Edinburgh-ból Londonba szföldön elszállítani vmit és mennyibe part menti hajózással
    • érvelés: egy nagy ország úgy működik, mint egy család, az ember semmit nem készít otthon, aminek a készítése drágább, mint a megvásárlása. Mindenki arra specializálódik, amiben neki van előnye, h megszerezhessen olyan dolgokat, amikben a másiknak van előnye.
    David Ricardo
    • komparatív előnyök: ha egy ország mindenben bénább, mint a másik, akkor is lehet értelme kereskedniük [hát igen, itt nem teljesen voltam képben]
    • nem csak a természetes előnyök számítanak
    • -> táblázat: A és B ország P1 és P2 a termékeik. Pl. A országnak kell 100 db P1, ha 10 Ft-os egységköltséggel állítja elő, akkor 1000 Ftba kerül neki azt előállítani. B ország is 10 Ft-os egységköltséggel bírja előállítani P1-et, de 20 kell neki-> 2000 Ft-ba kerülne a szükségletét előállítani. Folyt. Köv.

    2010. november 29., hétfő

    Könyvtári és levéltári ismeretek nov. 23.

    Bán Marina jegyzete

    Társadalomföldrajz és történelem
    Történeti földrajz
    földrajz és történelem közös gyökerei
    -         leírások
    történeti események, tájleírások, népszokások keveredése
    Bél Mátyás: Notitia…
    -         természettörténeti szemlélet
    felvilágosodással alakul ki: humán és term. tud.-ok egysége
    emberi cselekvéseket ált. természeti események határozzák meg (pl. házasság)
    időbeli események és térbeli történések nem választhatók el egymástól (Herder)
    tér=szinte mozdulatlan történelem, lassan változik (F. Braudel)

    klasszikus elképzelés: világ szférákból áll (égi: minden változatlan v. kiszámítható pl. csillagok, Nap, Hold)
    megdőlt, amikor új csillagok jelennek meg: kozmológiai zavarújfajta gondolkodás, világkép kialakulása
    geológia leválik a földrajzról
    földtörténeti idő: a leülepedett, fölhalmozott kronológia
    az idő kitágulása: 18. sz. közepétől 19. sz. közepéig nagy változás (millió években mérik a földtörténeti időt): Linné, Buffon, Cuvier, Lyell, Darwin: evolúciós elmélet
    pozitivizmus: földrajzi determinizmus

    földrajz és történelem viszonya:
    -         földrajz a tört. alárendelt segédeszköze
                    feladata: a történelem tényeit helyhez rögzítse, hátteret adjon neki
    -         földrajz=term. tud.
    földfelszín jelenségeit vizsgálja
    -         földrajz felismeri az emberi jelenségek és a földfelszíni jelenségek kapcsolatát
    tárgykör bővülése: nagy viták kísérik
    kifelé: más tudományokkal küzdés
    befelé: ember és környezet viszonya
    Teleki Pál (Vidal de la Blache): földrajz sokáig a geológia és tört. között ingadozott

    humán földrajz képviselői
    -         Franciao.
    o       Paul Vidal de la Blache (1845-1918)
    táj (paysages), régió, környezet (milieux), életmód (genres de vie), sűrűség fogalmak bevezetése
    posszibilizmus: földrajzi tényezők korlátokat szabnak, lehetőségeket kínálnak az emberi életmódban
    geopolitika
    o       Lucien Febvre (1878-1956)
    histoire total: a tört. integrálja a földrajzot, történelem földrajzi kontextusban
    művei: Franche Comté, Rajna
    o       Fernand Braudel (1902-1985)
    milliő és hosszú időtartam
    a tér eszköz, amivel az elhanyagolt idő (hosszú időtartam) a tört.-be integrálható
    -         Németo.
    o       Friedrich Ratzel (1844-1904)
    anthropo-geográfia: az emberiség története
    geostratégia: az állam organizmus, aminek tér kell
    szárazföldi és tengeri hatalom különbsége: szárazföldi fogyasztja az erőforrásokat, a tengeri önfenntartó (tengeri kereskedelem miatt)
    o       Wilhelm Heinrich Riehl (1823-1897)
    néprajz és földrajz: népföldrajz, népek és formák összekötése
    o       Karl Haushofer (1869-1946)
    geopolitika: autarchia, nagytér-elmélet (nácik felhasználták: Lebensraum elmélet)
    -         Nagy Britannia
    o       Halford John Mackinder (1861-1947)
    a század elején földrajzi értelemben világos egyensúly/geopolitikai patthelyzet állt fenn a tengeri és szárazföldi hatalmak közt
    Északi/Jeges-tenger miatt az eurázsiai kulcsövezet (pivot area) a tengeri hatalom számára elérhetetlen, de az utóbbi bázisául szolgáló, külső óceáni gyűrűt v. külső peremívet (outer crescent) a szárazföldi hatalom nem tudja megközelíteni
    -         USA (társ. földrajz)
    o       Frederick Jackson Turner (1861-1932)
    1893 The significance of the frontier in American history
    a vadnyugat szerepe az amerikai történelemben
    másfajta szellemiségű embertípus jön létre a nagy tér miatt (felszabadultabb gondolkodás)
    eltűnésének következményeit, lehetséges megoldásait vizsgálja
    -         Magyaro.
    20. sz. : a tört. földrajz a társ./gazdaság földrajz része, nem önálló diszciplína
    o       Teleki Pál
    o       Mendöl Tibor
    o       Prinz Gyula: városmorfológiával foglalkozott
    o       Fodor Ferenc
    o       Cholnoky Jenő
    o       Czirbusz Géza: Ratzel gondolatait adaptálta Mo.-ra
    ma:
    o       regionális kutatások: Beluszky Pál, Győri Róbert (Mo. városhierarchiája: fontos és kevésbé fontos települések)
    o       történeti földrajz: Györffy György, Bak Borbála, Rácz Lajos (meteorológiai viszonyok), Tímár Lajos
    o       várostörténet: Bácskai Vera, Nagy Lajos, Kubinyi András (városhálózat történeti azonosítása)

    helyek
    térszerveződés:
    -         gazdasági járadék elmélete (17. sz.): a népesség bővülésével újabb földek kellenek az ellátásához, lakosság mindig a legjobban művelhető földeket műveli, de néha a kevésbé jó földeket is bevonják a művelésbe, ekkor legrosszabb termelőnek a termelés folytatásának érdekében kell fizetni, de van, aki olcsóbban termel, de ugyanannyit pénzt kap érte (járadékhoz jutnak)
    -         telephelyelméletek
    Johann Heinrich von Thünen
    a járadék a földek és a felhasználási hely távolságától függ: minél távolabbi földeket művelnek, annál több lesz a közelebbiekben a járadék (kevesebbet termel, szállít, de ugyanannyiért adja el), bizonyos távolságtól más növényeket lehet előnyben részesíteni a járadék szempontjából (szállítási költség, raktározás miatt)
    termelési övezetek (város- kert/tehenészet- fa/erdő- szántóföld- rétgazdálkodás- extenzív állattartás)
    szállítás útja: kis folyó (sokkal olcsóbb, mint a szárazföldi- a vasút előtt/kivéve élőállat)
                    Heinrich Ditz: A magyar mezőgazdaság
    alig van rendszeres trágyázás (csak a közeli földeken), nagyon jól kirajzolódnak a termelési övezetek+rossz utak (szállítás nehézsége)
    -         centralitás
    -         Rank size
    -         központi helyek
    települések lehelyezése az erőforrások távolsága és a szállítási költség szerint
    szelektálódás: települések próba-szerencse alapon alakulnak ki, a legjobb viszonyokhoz igazodva
    gazdasági központok:
    gazdálkodási szempontból legjobb a négyzet alakú farm közepén, főútról leágazó kis utakkal összekötve
    szociális viszonyok alapján a legjobb a telekhatáron, szomszédságban, egy főút mentén
    téglalap alakú parcellázás: 2 út, szomszédságban
    szalagszerű parcellázás: utat a legjobb földre kell helyezni
    erőterek
    szemlélet

    Könyvtári és levéltári ismeretek nov. 16.

    Bán Marina jegyzete
    kötelezők: Közgyűjteményi ismeretek/Levéltári ismeretek kézikönyve

    MOL: kb. 72-75 km anyagot őriz
    10 főosztály, nyitott gyűjtőkörű levéltár
    intézményhálózat:
    -         hiteles hely (locus credibilis)
    olyan egyházi testület, amely a közép/újkori Mo.-n a közhitelű írásbeliség centruma volt
    közjegyzői intézmény még nem alakult ki
    3 intézmény lehetett ilyen:
    székeskáptalan (capitulum cathedrale): püspöki, érseki székhelyen van
                   társaskáptalan: nem érseki, püspöki székhelyen van
    káptalan=püspök mellett működő tanácsadó testület (tagjai:kanonokok, 4 oszlopos kanonok: prépost, lektor, kántor, custos=őrkanonok)
                   szerzetesrendi konvent (kolostor): bencés, premontreiek, johanniták
                    levéltári anyag nagy része itt maradt meg
                    hiteles hely funkciói:
                                   a, állami/közigazgatási (relációs tevékenység)
    az ország vezetői által kapott feladatok (pl. birtokadományozás: nem lehet-e másé az adandó föld, leírják a birtok határait, beiktatják a családot a birtokba, jelentést írnak róla)
    hiteles helyi országos levéltár
    b, magánjogi, közhitelű írásbeliség (passio, testatio)
    magánember megbízásából járnak el (pl. adományozás, végrendelkezés, zálogba adás)
    hiteles helyi magánlevéltár
    c, saját működéssel kapcsolatos dolgok
    hiteles helyi egyházi levéltár
                    mindig vannak letéti anyagok: kisnemesek számára fontos magándokumentumokat őrzik
    Mo.: kb. 20 székeskáptalan (annyi, mint a püspökségek száma), max. 15 társaskáptalan (pl. Pozsony, Székesfehérvár, Vasvár, Titel, Szepes stb.), kb. 8 bencés (pl. Pannonhalma, Zalavár, Garamszentbenedek, Kolozsmonostor), 5 premontrei (pl. Jászó, Csorna, Lelesz), 3 johannita (Székesfehérvár) konvent
    iratok típusai: ált. jogbiztosító (birtokadományozás, csere, zálogba adás): nagy biztonságba helyezték őket, ezért sok maradt meg
    török elől sokat elmenekítettek (pl. Óbudáról Pozsonyba)
    Mohács előtti források nagy része hiteles helyről származik
    Hódoltság alatt sok hiteles hely megszűnt, utána a székeskáptalanok alakultak újjá, társaskáptalanból kevés volt, bencés, premontrei konvent működött csak
    1867-ig létezett
    1872 teljesen megszűnt
    utána közjegyzők vették át a tevékenységeit
    -         egyéb magyarországi levéltárak
    o       közlevéltárak:
    ·        országos
    ·        önkormányzati (megyei+városi levéltárak): minden megyében, van ahol több is- sok anyagot őriznek és a trianoni határokkal sok megyeszékhelyet elvettek, aztán összevontak (pl. Sátoraljaújhely, Miskolc: Borsod/Zemplén anyaga; Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár)
    5 városi levéltár van: Budapest, Győr, Székesfehérvár, Tatabánya, Vác
    nyitott gyűjtemények, változó mennyiségű
    ·        állami szaklevéltár
    §       hadtörténelmi levéltár
    1918-ban hozzák létre
    magyar hadtörténet dokumentumai
    Generalkommando iratai (Habsburg katonai parancsnokság Budán)
    §        vízügyi levéltár
    vízi építkezés, folyószabályozás stb. anyagai
    §        állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára
    1996-ban jött létre
    volt pártállam nemzetbiztonsági szolgálatainak iratait őrzi
    kezelése: teljesen nyitott (állam megszűnése esetén pl. Németo.) v. korlátozásokkal, részben kutatható (megmaradt az állam pl. többi szocialista ország)
    ·        egyéb szaklevéltárak
    §       egyetemi szaklevéltárak
    13 egyetemnek van: legnagyobb az ELTE levéltára, SOTE, BME, Soproni Egyetem, Állatorvosi Egyetem, Pécsi, Szegedi, Miskolci Egyetem, Képzőművészeti, Iparművészeti Egyetem rendelkezik levéltárral
    tudományos tevékenység, szervezeti működés, tanárok és diákok iratai
    ·        orvostörténeti levéltár
    o       köztestületi levéltár: MTA levéltára
    o       magánlevéltár
    ·        nyilvános
    §       többsége egyházi
    legtöbb katolikus: érseki/püspöki levéltár (4+8=12 egyházmegye pl. Esztergomi Prímási Levéltár), szerzetesrendek levéltárai (Pannonhalma: bencés- legtöbb 11. sz.-i anyag, ferences, piarista: Budapest- 17-19. sz.-i anyag, jezsuita: Budapest, premontrei: Csorna, cisztercita: Kismaros)
    református : 5 levéltár (Református Zsinati Levéltár 1880-as évek óta, Debrecen, Sárospatak, Pápa, Ráday Levéltár)
    evangélikus: 1 levéltár (Budapest, Üllői út)- egyházkerületek+magánhagyatékok őrzése
    zsidó: Magyar Zsidó Levéltár (Dohány utca)
    unitárius: Budapest
    baptista: Budapest
    szerb ortodox egyház: Szentendre
    román ortodox egyház: Gyula
    sok van a határokon kívül is: szlovák püspökségek, Erdély (katolikus: Gyulafehérvár+kihelyezett részlegek: Szamosújvár, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy; református: Kolozsvár; unitárius: Kolozsvár; evangélikus: Nagyszeben), Vajdaság, Ausztria: Kismarton
    Vatikáni levéltár
    §       egyesületi: pártok levéltárai (MSZP)
    magánhagyatékok, interjúk, visszaemlékezések, szakszervezetek anyagai
    §       Mindszenty alapítvány
    hagyatékát kezeli
    §       magánlevéltár: OSA
    20. sz. második feléből származó anyagok
    §       média levéltárak
    Magyar Filmarchívum, Magyar Távirati Iroda Archívuma, Magyar Rádió Archívuma, Magyar Televízió Archívuma
    máshol ezek a levéltári rendszer részei
    ·        nem nyilvános

    levéltári anyag tagolási rendszere
    több száz km iratanyag
    2 elv:
    proveniencia: keletkezés rendjében történő megőrzés (történeti események menetét lehet követni)
    19. sz. vége óta alkalmazzák Európa levéltáraiban
    pl. OMM levéltárának egyes anyagait nem bontották szét
    1926 badeni egyezmény: Ausztria és Mo. megegyezett, hogy a tisztán magyar vonatkozású iratok visszakerülnek Mo.-ra (pl. 1848 lefoglalt katonai iratai), a közös anyagok Bécsben maradtak, de 3 magyar kutató osztrák közalkalmazottként szabadon bemehet az 1526-1918 közti anyagokba és informálhatja a magyar kutatókat
    pertinencia: valamilyen külső szempont alapján szétosztott egységekbe rendezési folyamat (pl. kronológia, tematika, földrajz, személyek stb.)


    Könyvtári és levéltári ismeretek nov. 9.

    Bán Marina jegyzete

    történelem forrásai:
    -         tárgyi
    -         írott
    -         íratlan

    múzeumok:
    közgyűjteménytípus
    -          állandó kiállítás
    gyűjteményleltáruk töredékét mutatják be
    -         időszaki kiállítás
    ált. egy nagy tematikus kiállítás/év: összes nagy jelentőségű anyagot akarják összegyűjteni különböző múzeumokból
    2 fajta kiadvány készül róla: katalógus, tanulmánykötet (adott téma szakértői írják)
    tárgyi források a gyűjtemény leltárakban, adattárakban vannak (írott források, amik egy tárgy mellékleteként kerülnek a múzeumba): katalógus, elektronikus katalógus
    magyar és kárpát-medencei múzeumhálózat
    Történeti Képcsarnok, Éremtár

    Egyetemi Könyvtár
    1561 nagyszombati jezsuita rendház könyvtáraként jött létre
    1561-1616 alapgyűjtemény kiépülése
    fokozatosan nőtt az anyaga az egyetem bővülésével: jezsuiták cserélték a kiadványaikat, begyűjtötték a protestáns anyagokat, tudatosan vásároltak
    1777 Budára költözik
    1780 kötelespéldány jogot kapott
    1784-85 II. József feloszlatta a szerzetesrendeket: teljes anyaguk bekerül a könyvtárba
    1867 könyvtár épülete megépül
    1945 után gyűjtőköre kialakult, arisztokrata családok könyvtárait az OSZK-ból szétosztották: 16-17. sz.-i munkákat kapta
    1950 szakkönyvtár lesz, gyűjtőkör: egyház és vallástörténet, vallásfilozófia, középkor, kora újkor egyetemes története (magyar és nemzetközi anyagok is), művelődéstörténet, egyetemtörténet, pszichológia (ma már nem)

    könyvtári rendszer:
    kb. 1,6 millió dokumentum (ELTE: összesen 3,6 millió: Egyetemi Könyvtár+ kari könyvtárak, kivéve bölcsészkar: kari olvasó, intézeti könyvtárak)
    60 évnél fiatalabb dokumentumokat lehet kölcsönözni
    külön gyűjtemények:
    -         kéziratok és régi nyomtatványok
    kódexek (130 egész+300 töredék: latin, magyar, német, görög): 12 Corvina, Dante-kódex, 36 középkori (török szultán visszaadta 1878-ban)
    ősnyomtatványok (incunabulum): 10300 db (antikvák-16. sz.), 15000 (17. sz.), 55-60000 (18.sz.)
    metszettár, térképtár, aprónyomtatvány tár, tudós hagyatékok (Pray György, Hevenesi Gábor, Kaprinay György: régi oklevelek másolatai)
    -         folyóirat állomány
    külföldi, belföldi folyóiratok (18-19. sz. : nagyon gazdag gyűjtemény)

    egyéb könyvtárak:
    -         egyházi
    katolikus egyház érseki és püspöki székhelyein, szerzetesrendek gyűjteményei (Pannonhalma: bencés, Budapesti: piarista, Zirc: cisztercita, Gyöngyös: ferences, Ráday-Budapest, Debrecen, Sárospatak, Pápa: református, Budapest: evangélikus)
    -         főúri
    Festetics (Keszthely)
    -         határon túli
    Szlovákia: Túrócszentmárton (Szlovák Nemzeti Könyvtár), Pozsonyi Egyetemi könyvtár, Nyitra, Szepes, Kassa, Rozsnyó
    Kárpátalja: Ungvár
    Erdély: Gyulafehérvári Batthyányium (1781- Batthyány Ignác), Kolozsvári Akadémiai Könyvtár, Egyetemi Könyvtár, Marosvásárhelyi Teleki-téka, Nagyszeben
    Vajdaság: tartományi könyvtár
    Ausztria: Kismarton, Németújvár, Bécs
    Horvátország: Zágráb

    levéltárak:
    legkevésbé ismert közgyűjteménytípus
    írott források gyűjtemény típusai:
    -         kézirattár
    csak a szerzők által készített kéziratok
    -         levéltár
    hivatali működés során keletkezett, maradandó értékű iratok
    -         irattár
    hivatali működés során, napi ügyvitelhez kapcsolódó anyagok
    -         adattár
    múzeumokban lévő a tárgyat kiegészítő írott forrásanyag
    magánjellegű működésből keletkező irat bárhova bekerülhet
    a hivatalos iratok egy része sem ott van, ahol lennie kellene (pl. elmenekítették máshova)

    történet:
    1181 magyar hivatali írásbeliség
    III. Béla oklevele: elrendelik a hivatali ügyek írásba foglalását
    már előtte is volt írásbeliség, államalapítás óta (kezdetben csak egyházi)
    Királyi Kancellária mellett volt levéltár az iratok őrzésére (Királyi Archívum/Archivum Regni)
    középkor: mindig a király székhelyén őrizték: külföldi oklevelek, küldemények, kiadott oklevelek, nyilvántartások
    14. sz. királyi könyvbe bevezetik az oklevél rendelkezéseit
    1526 Mária királynő elvitte a levéltár egy részét, elviszi Hollandiába, Spanyolországba
    Hódoltság: császári követek láthatják a Mátyás-kori iratokat
    1868 vár felgyújtásakor elpusztult
    ma: 130000 oklevél+150000 oklevél fénykép (1526 előttről)
    Habsburg Birodalom: nincs központi levéltár (nádori, országbírói, családi gyűjtemények)
    18. sz. eleje levéltár gondolata felmerül
    1749 Habsburg Birodalom Központi Levéltár
    1756 Magyar Központi Levéltár létrejön (Magyar Országos Levéltár)
    kezdetben csak rendi, később központi lesz
    1874 magyar közgyűjtemény, nevét megkapja
    kormányhatóságok anyagait begyűjti
    1848 Erdélyből elhozzák
    1923 épülete megépül
    1945 után államosítások után főúri családok+egyházi intézmények egy részének levéltárait megkapja
    1956 nov. 5. forradalom alatt sok anyag elégett
    2 országos levéltár volt:
    1970-től 1945 előtti és utáni anyagok (45 előtti: lezárt levéltár, 45 utáni: Új Magyar Központi Levéltár)
    1992 egyesültek a levéltárak, MSZMP/MDP adatai is ide kerültek (államosítás, pártlistákat nem)

    Könyvtári és levéltári ismeretek nov. 2.

    Bán Marina jegyzete


    Nov. 2.

    egyetem: káptalani iskolákból alakult ki
    első: Salerno
    legfontosabb központ: Bologna (tanárok és diákok közössége), Párizs (tudományok közössége)
    jellemzők:
    uralkodó erősíti meg a létét
    általánosan elismert tudományos fokozatot lehet szerezni (fokozatok: baccalaureus, magister, doktor)
    felépítés:
    élén a rektor (választott), nem mindig a legfontosabb
    karok élén a dékán
    vezetője jogilag a kancellár (egyházi hatóság vezetője pl. püspök): csak felügyelet
    -         előkészítő: facultas artium (bölcsészkar) 1848-ig: további karokra léphetnek át belőle, kötelező mindenkinek elvégezni, 7 szabad művészetet tanítja
    karok:
    -         jog (juridica)
    -         orvos (medica)
    -         teológia

    belső szerkezet:
    egyetemi náció (natio academica): 19. sz. közepéig, földrajzilag meghatározott terület, ahonnan jövő diákok közösséget alkotnak, függ attól, hol van az egyetem
    élén a procurator (tagok választják, részt vesz a vezetésben)
    migráció: alapítás egy formája
                    egy közösség elválik az egyetemtől és máshol alapítanal egyetemet (pl. Cambridge, Lipcse)
    peregrináció: ma is létezik, külföldön való tanulás
    Mohács előtt 12000 beiratkozó külföldön (főleg Krakkó, Bécs)
    bursa: kollégium típusú intézmény, ahol a hallgatók élnek

    15. sz. második fele skolasztikus egyetemek válsága
    reformáció megjelenése
    felekezeti egyetemek jönnek létre: felekezetek saját egyetemei, ahol a saját filozófiájukat tanítják (pl. Wittenberg, Heidelberg)
    verseny jön létre közöttük: saját értelmiségüket minél magasabb szinten képzik
    kezdetben protestánsok előnyben, majd jezsuita egyetemek magalakulása (2 kar: bölcsészet, teológia)

    16-17. sz. egyetemalapítási hullám Európában
    18. sz. utolsó harmada felvilágosult abszolutizmus időszaka
                    állam beleszól az egyetemi képzésbe (pl. jezsuita rendet feloszlatják), állam tartja fenn őket
                    okok:
    racionális kultúrpolitika (állam számára hasznos ismeretekkel bíró emberek)
    szakfelsőoktatási intézmények kialakulása
    francia forradalom: összes egyetemet megszüntetik
    helyettük szakfőiskolák alapítása: szakembereket oktatnak
    1810 Napoleon egyetemreformja: a Francia Egyetem kihelyezett részlegei minden városban
    közben Poroszország, Berlin: Wilhelm von Humboldt- egyetemalapítás: kutató és oktató egyetem (nem lehet elválasztani őket), más módszerek bevezetése (szemináriumi rendszer: tömegképzés és elitképzés összehangolása, 20-30 ember egy tudományterületen belül szemináriumokat alkot, vezető professzorokkal évekig tanulnak, kutatnak; Lehr und Lernfreiheit: tanítás és tanulás szabadsága- professzor a szakterületén bármit szabadon előadhat, diákok szabadon választhatják, hogy kitől, mit tanulnak)
    bölcsészeten, jogon működik a legjobban
    Európa legjobb egyeteme lesz 19. sz. végére

    20. sz. közepétől
    Magyarország, Kelet/Közép Európa
    szovjet egyetemmodell: centralizált, állami egyetemek
    nehezen lehet bejutni (származás szerinti kategorizálás 1963-ig, de utána is erős felvételi)
    többségében a legjobbak jutottak be, felvettek 95%-a diplomát is szerzett
    átalakítás után bárki szabadon bekerülhet, de kevesen végzik el

    alma mater=éltető anya
    egyetem az identitás egy formája
    életre szóló élményt ad
    magyar egyetemek:
    1367 Pécs
    1395 Óbuda
    1465 Pozsony
    1485 Buda
    nem maradtak meg sokáig a középkori egyetemek
    nagy peregrináció (kb. 27000 diák 1526-1800)
    jezsuiták hoztak létre egyetemeket:
    1581 Kolozsvár
    Báthori István alapította, 1603-ig működik, 1698-ban újjáalakul és működik a 19. sz. –ig
    1635 máj. 12. Nagyszombat
    Pázmány Péter alapítja
    bölcsészet, teológia (1638-tól): 2 karú
    császári jóváhagyást kap
    1667 jogi kar
    1769 orvosi kar
    első teljes szerkezetű egyetem
    átköltözik a Budai Várba
    1784 Pestre költözik
    1844-ig oktatás nyelve latin: neutrális nyelv
    1848 reformok
    1850 modern egyetemi struktúra, egyenrangú lesz a bölcsészkar
    1921 Pázmány Péter Tudományegyetem (előtte Magyar Királyi Egyetem)
    1949 természettudományi kar (addig a bölcsészkaron belül volt)
    1950 Eötvös Lóránd Tudományegyetem
                    leválasztották a hittudományi kart
    1951 febr. orvoskar önállósítása (SOTE létrejötte)
    1953-56 önálló történettudományi kar is volt (dékán: I. Tóth Zoltán)
    ma 8 karból áll az egyetem

    Könyvtári és levéltári ismeretek okt. 19.

    Bán Marina jegyzete


    Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
    1902 Budapesti Közgyűlés határozata: 2 könyvtár egyesítése (Budapest Székes Könyvtára: hivatalnokok számára+Fővárosi Statisztikai Könyvtár)
    városházán volt
    1903 vezető: Szabó Ervin
    1905 gyűjtőkör: társ. tud. +szociológia is
    1910 Sz. Ervin kezdeményezésére átalakulás: angol-amerikai mintára public library létrehozása
                    szellemi igények kielégítése
                    1000 korona állami, később több (54000 korona)
                    Szűri Dénes,      hagyatéka
                    Zichy Jenő gyűjteménye
    felvetődik a helyváltoztatás kérdése (Lajta Béla terve): Köztársaság majd Kálvin térre tervezték
    1912 speciális gyűjtemény: Budapest gyűjtemény
    1913 módosítják a feladatait: jog és államtudományi könyvek gyűjtése+fiókkönyvtárak létrehozása
                    ismeretterjesztő, szórakozató irodalom
    1914 Ferencz István utcába tették át
    I.vh hálózat kiépítése akadozik, de új épületet is akartak (nem sikerült)
    1925 szervezeti és működési szabályzat megváltozik
    pénzügyi nehézségek, kevés új könyv
    1927 új épület: mai helyére kerül
    1931-ben nyílik meg
    II.vh megsérül a könyvtár, állománya egy része megsemmisül
    1946 Szabó Ervin nevét megkapja (Székes Fővárosi Sz. E. Könyvtár)
    1950 több feladat (nagyobb lett Budapest): 23 új fiók
    1955 legmagasabb szintű közművelődési könyvtár: társ. tud.
    1964 kialakítják a különgyűjteményeket (Szűri gyűjtemény)
    1968 szociológia is
    1998-2001 rekonstrukció

    különgyűjtemények:
    -          ritkaságok és kéziratok
    1911 Z. Jenő hagyatéka az alapja
    -         Szűri gyűjtemény
    ő adományozta, magyar vonatkozású irodalmak első kiadásai 1700-1900
    -         ponyvafüzet gyűjtemény
    -         Ballagi Géza hagyatéka
    1910 politikai röpiratok
    -         pamfletgyűjtemény
    -         kisnyomtatványok
    Mo. 18-20. sz. anyagok

    Akadémiai Könyvtár
    1826 márc. 17 alapítás
                    Teleki József felajánlása (apja, nagybátyja gyűjteménye)
                                   magyar vonatkozású anyagok
                                   tudományos gyűjtemény (nyugati tudós társaságok): 24000 kötet
                    nyilvános, tudományos közkönyvtárat akart
                    együttműködés az Egyetemi, Nemzeti Múzeum könyvtárával
                    helye: Teleki palota
    1834 nyelvész gyűjteménye, Batthyány család adománya (30000 kötet), Batthyány Kázmér magánkönyvtára (klasszikus, francia művek)
    1836 kötelespéldányjogot megkapja
    1838 Petőfi utcába teszik át (Károlyi ház): katalogizálás
    1840 törvény: 100-300 forintos állami támogatás a beszerzésekre+Teleki támogatta
    1844 nagyközönségnek átadják
                    50000 kötet (2 rész: Teleki-féle adományt külön kezelik)
    bizottság felügyeli: Toldy Ferenc- tudományáganként 3 csoportra osztják az anyagot (külföldi, magyar, kézirat/ősnyomtatvány)
    1849 elmenekítették
    1850 Teleki saját könyvtárát felajánlotta
                                   Pál főkönyvtáros
                    Reviczki János alkönyvtáros
    működési szabályzat: Toldy F.- akadémiai tagok, tudósok számára
    korlátozták a működését
    60-as évek Akadémia alaptőkéje 900000 forint
                    600000 forint új székházra
                    15000 forint állami adomány a könyvtárnak
    1865-67 átszállítás, új szakrend: Teleki könyvtárat nem kezelik külön
    1867 átköltözik az Akadémiára
    1868 nyilvánosságnak megnyílik
    kiadványcserék külföldi intézményekkel
    érsekújvári kódex
    könyvtár feladatköre: magyar nyelvemlékek, külföldön található magyar könyvek felderítése, más tudós társaságok tanulmányainak gyűjtése
    összeírásokat kezdenek
    kéziratok feldolgozatlanok
    kevés beszerzés, fejlesztés
    vezetés: Akadémia tagjai közül, Teleki család jóváhagyása
    gyűjtőkör: tört., állam és jogtud., magyar nyelvészet és irodalom
    1869 Jakab Elek: állományt feldolgozzák
    1880 Sz. István kéziratai
    1890-es évek megvalósul a kötelespéldányjog
    1904 állomány újrafeldolgozása
    1905 Rády György gyűjteménye
    1906      Dávid hagyatéka
    2 vh. közt visszaesik a gyarapodás, cserekapcsolatok megszűnnek (kötelespéldány, hagyaték)
    Vigyázó hagyaték (kódex, ősnyomt., régi magyar)
    1928 Szinyei József főkönyvtáros
                    be nem szerzett könyvek pótlása, hiányok pótlása
    2.vh. épület megrongálódik, állomány nagy része megmenekül
    1947 gyarapodás: Nemzeti Kaszinó kötetei
    1948      Dezső főkönyvtáros
    1953 változások: feladata- tudományos kutatás támogatása, kutatások eredményeinek cseréje, intézeti könyvtárak támogatása

    gyűjtemények:
    -         keleti gyűjt. (1951 óta)
    keleti vonatkozású anyagok
    Szilágyi D. gyűjteménye (perzsa, arab), Kőrösi Csoma S. hagyatéka, Kaufman Dávid (héber),  Áron (török),    Sándor (perzsa), mongol gyűjt.,                             levelezése
    -         kézirattár
    régi könyvek, Teleki család gyűjteménye az alapja
    Akadémiai Levéltár anyagai, kéziratok, doktori értekezések, ősnyomtatványok
    -         mikrofilmtár (1953)
    több könyvtár anyagából van nekik, francia forr. története

    Országgyűlési Könyvtár
    olvasókörök: kaszinók olvasószobái (1848-ig)
    1832-36 ogy. társalkodási egyesület+könyvtár a képviselőknek (politikai művek tanulmányozása)
    1848-49 Képviselőház alelnöke Vasvári Istvánt nevezi ki az élére
    1866/68 alapítás
                    1000 forintot adnak a beszerzésre
    1867 kormány megalakulása
                    márc. 18 könyvtári bizottság: könyvek meghatározása
    1868 nov.6. házszabály tervezet: tagoknak kell egy könyvtár
    1869 dec. megint felvetik az alapítást
                    Nemzeti Múzeum épületébe akarják vinni a gyűjteményt
    1870 Képviselőházi Könyvtár
                    havi 500 forint könyvekre
    1873 képviselőházi társalgóteremben lesz a könyvtár
    1896 márc. Országházban könyvtár: bizottság kell
    1902 Apponyi Albert: helyszíni szemle- átadják az épületet, földszinten
                    képviselőházi olvasószoba
    2 vh. közt újabb helységek
    2. vh. áthelyezték a könyveket
    1949 újra átadják, visszateszik a könyveket (Duna felőli oldal)
    1950 16 személyes nyilvános, 13 személyes képviselői olvasóterem
    1952 könyvtár hivatal a Parlamentben
    1953 változás: Tanácsközt. különgyűjtemény,
    60-as évek ENSZ gyűjtemény
    1962 Magyar Parlamenti különgyűjt.
    1992 Európa Tanács info.+dok. központ
    ogy. naplók, mutatók: digitalizálva

    Könyvtári és levéltári ismeretek okt. 12.

    Bán Marina jegyzete


    Országos Széchényi Könyvtár

    Magyar könyvtárosok kézikönyve (3.kötet)

    története: 
    alapító- Széchényi Ferenc
    Theresianumban tanul Bécsben, II. József politikájával ellentétbe kerül  és visszavonul
    1787-88 európai körút
    hungarikumot akar kialakítani, 2000 darabos könyvanyag+katalógus
    1802 gyűjteményét felajánlja a haza javára (11800 nyomtatvány, 1500 kézirat, 147 térkép)
                    József nádor segít jóváhagyni
                    megalapítja a Nemzeti Múzeumot
    1803 első tárlat megnyílása
    1804 rendelet: kötelespéldány bevezetése
    Pesti pálos kolostor épületében helyezik el
    1805
    1807 törvény a közgyűjteményekről, fönntartására pénzügyi alap
    első igazgató:   Ferdinánd (magyar nemzeti gyűjtemény kiadása)
    1810 Festetics Júlia ásványgyűjteményéből kialakított gyűjtemény
    1812 magyar jogok érvényesítése a bécsi gyűjteményekkel szemben
    1816 előválasztási lehetőség a Nemzeti Múzeumban
    Grassalkovich Antal egy telket ajánl fel a gyűjteménynek (mai Nemzeti Múzeum helye)
    1837 Pollack Mihály irányítja az építkezést
    1847 átadják
    Széchényi tovább gyarapítja a gyűjteményt (ősnyomtatványok, családi könyvtárából 9200 kötet+anyagi támogatás)
    pozsonyi káptalan, József nádor adományai
    Széchényi halála után a fiai gondozzák a gyűjteményt
    Nemzeti Múzeum: 3 egység
                    könyvtár, régiségtár, ásványgyűjtemény
    Széchényi Lajos 10000 forint értékű adománya
    1830 József nádor jelentése
    1832-36 ogy. jelentős könyvvásárlás (Jankovich Miklós)
                    63000 kötet, 200 érme, 177 fegyver, 500000 forintos adomány
    1836      László adománya, kézirattár létrehozása
    1838 árvíz kárt tesz a gyűjteményekben
    1843 József nádor: új igazgatót nevez ki
    törekvés arra, hogy egy helyen tárolják a gyűjteményt (átköltöztetés)
    szabadságharc: rendszertelen javítások, kevés kötelespéldány
    1849 rendszerezés, katalogizálás, nagyközönség nem jöhet be
    1861 újra ogy. királyi biztos áll az élére
    50000 forintos kegyadomány az uralkodótól, rendszeres állami támogatás
    1866 megnyitás, nyilvános olvasóterem
    kevés van még feldolgozva
    Kölcsey Ferenc, Sándor Lőrinc gyűjteményei odakerülnek
    1867 minisztérium felállítás: Eötvös József
    1868 tanulmányok a könyvtárról, a Nemzeti Múzeum megtervezése, rendezés, katalogizálás
    feladatkörének kjelölése: nemzeti könyvtár lesz, magyar nemzeti bibliográfia
    nem túl jó anyagi háttér, nehéz betartani a feladatokat
    állománygyarapodás a kötelespéldányokból
    1870-es évek 4 osztály tartozik a könyvtárhoz: kézirattár, levéltár
    I.vh. után: gyűjtőköre nagyobb jelentőséget kap
    1920 Országos Széchényi Könyvtárnak nevezik
    1922 Klebelsberg Kunó: közös szervezeti egység
    1929 megrősítik, könyvtárosok ellenőrzik a nyilvántartásokat
    könyvtár 4 egysége: könyvtár, kézirattár,
    Horváth               régi magyar könyvek
    Apponyi Sándor hungarika könyvtár
    1937 velencei egyezmény: kódexek visszakerülnek
    Hóman Bálint: igazgató, szakosodás, megnövelik az alapterületét, új helyre költözik
    1882 levéltár létrehozása
    1926 Magyar Országos Levéltár
    1934 különválik, Magyar Nemzeti Múzeum önálló
                    József könyvtáros: újfajta katalogizálás, nem nagyon lehet kölcsönözni
    1947 véglegesen önálló lesz, de a Nemzeti Múzeum épületében van
                    háborús károk miatt
                    gyűjteményeket nem választják szét
    1946-tól nemzeti bibliográfiák
    1952 központi katalógus
                    kötelespéldány: 2 példányt kell kapnia
    1985 mai helyére költözik

    állomány rendezése: 1860-as évek
    könyvek, kéziratok stb.
    minden dikumentum beletartozik

    nyilvántartás:

    gyűjtemény: Horthy beszéd, 35 Corvina, Biblia, kódexek, Kossuth, Pulszky Ferenc hagyatéka, 20. századi irodalmárok, politikusok hagyatéka (Hóman Bálint, Jászi Oszkár)
    képes levelezőlapok, kisnyomtatványok, gyászjelentések, összeírások
    fotók, filmek gyűjtése (2007-től valósul meg)

    ősnyomtatványok, régi magyar könyvtár
    színháztörténeti tár (1949)
    4 egység: grafikai gyűjtemény, színházi szórólapok
    térképtár (1939)
    adomány, kötelespéldány
    2 egység