1. Hétfő – 2010. aug. 16.
- Egy gépen utaztunk az úszó EB-ről hazatérő izraeli úszóválogatottal. Nagyon finom mentás limonádé volt a repülőn. J
- Tel Aviv: Ben Gurion reptér. Lufik a plafonon!
- Tel Avivból buszozás Jeruzsálembe, aztán D-re a Holt-tengerhez.
- Jeruzsálem
- A brit mandátum óta törvény, hogy kötelező fehér mészkőből építeni az összes épületet.
- Itt is van Goethe Intézet.
- A lakosság 70%-a zsidó.
- Elbuszoztunk Petah Tikvah mellett (a városka A zenekar látogatása c. izraeli filmben)!
- Tel Avivban mediterrán, Jeruzsálemben kontinentális az éghajlat. Jeruzsálemből D-re buszozva az alagúton túl már sivatag van!
- Az arab falvakban nincs cserepes háztető, mert
o A) a nők minden házimunkát a tetőn végeznek-> lapos
o B) az új nemzedék ráépíti az otthonát a szülői ház tetejére->lapos
o -> az európai zsidók hozták be a cserepes háztetőt, mert a Közel-Keleten ugyebár amúgy sincs annyi hó, amitől beszakadhatna a tető. =)
- Este szállás Ein Gedi városkában egy kibucban. Tele van éhesen kószáló csont sovány macskákkal, kicsit nyugtalanító a jelenlétük.
- Fojtogató záptojásszaga van a holt-tengeri levegőnek.
- Este 8-kor más teljesen sötét van!
2. Kedd – aug. 17.
- Masada
o A világ egyik legrégebbi Bét Kneszetje és első keresztény temploma!
o Tök jól szemléltetik maketten, hogy hogyan oldották meg a védők a vízellátást az ostrom 3 évében. Amikor Jeruzsálemben esik az eső, a hegyi vádik megtelnek vízzel és lefolynak az alacsonyan fekvő sivatagba, ezt a vizet gyűjtötték ciszternákba a zelóták. Történeti rejtély: a rómaiak erre hogyhogy nem jöttek rá? Simán megakadályozhatták volna!
o Római rámpa, amiről kőhajító géppel ostromolták az erődöt, a védők meg visszadobálták rájuk a köveket.
o A hadsereg nem csak a folyamatos háborús készültség miatt fontos Izraelben, hanem a világ minden tájáról bevándorolt nép olvasztótégelye funkció miatt is.
o Sivatag definíciója: évente kevesebb, mint 150 ml csapadék. Itt, a Júdeai sivatagban évi 70-80 ml esik.
o Columbarium: Masada védői elfogott galambokat és varjakat ettek!
o Néha az izraeli katonákat itt esketik fel a Tanachra (fegyverestül), hogy Masada soha nem fog megismétlődni.
o Nemzeti zarándokhely, közben erkölcsi-pedagógiai dilemma. ?Az öngyilkosságot példának állítani gyerekek elé? Pláne a gyilkosságot (egymást szúrták le)?
- Ein Gedi Nemzeti Park: sivatagi élővilág
o Csak kecskéket láttunk, a többi állat elbújt a meleg miatt, de amúgy vannak sziklanyulak (!) is.
o Két vízesésnél megálltunk fürödni. Hűsítő, de a kavicsok az aljukon nagyon szúrnak.
o Kobi, a fegyveres őrünk utálja ezt a helyet, mert már unja. Nekem (így elsőre) tökre tetszik.
- Holt-tenger
o Nekem kifejezetten rossz élmény volt fürödni benne. Egyszer az életben ki kellett próbálni, de lehet, hogy ennyi elég is volt belőle.
o Évente 1 m-t visszahúzódik! A kísérő katoáink (akik 20-23 évesek!) is emlékeznek rá, hogy az ő életük alatt tizenvalahány m-t visszahúzódott a tenger. Sószigetek is keletkeztek a vízben.
o A Holt-tengeri kozmetikumok Izrael fő exportcikkei.
o Közök jordániai-izraeli projekt: csatornával összekötik majd a Holt-tengert a Vörös-tengerrel, hogy az előbbit táplálja édesvíz és így megmentsék. Az ENSZ (?) csak akkor ad rá pénzt, ha közösen valósítják meg. Mindkét félnek erőteljesen érdeke, úgyhogy állítólag együttműködnek és 3-4 éven belül kész lesz a csatorna.
o Két és fél óra buszozás D-re, a Vörös-tengerhez.
- Esti túra a Vörös kanyonban
o Szép, de azért nem kárpótol a sok szenvedésért. Szúrós köveken mászás+ szűk szakadékokba ereszkedés… -> fájdalom + halálfélelem (hozzáteszem, hogy ezzel a véleménnyel kb. egyedül álltam a csoportban)
o Az alkonyi fényben leültünk meghallgatni a Zsoltárok könyvének sivatagot dicsőítő részének egy mai megzenésítését. Hangulatos és egyben hatásvadász program volt.
- Eilat
o Tisztára olyan, mint Reggio Calabria, egy Lungomare köré szerveződik a város. Az esti piac meg pont olyan, mint a lungoteverei nyári fesztivál. J
o Mintha Izrael Las Vegas-a lenne, a „bűnös város”, tökre kakukktojásnak tűnt itt az az egy szem pajeszos-kaftános férfi, akit láttam az utcán.
o Tengerpart + piacnézés késő este. Kb. ugyanazt árulják, mint a lellei borhéten.
o Zoli (az izraeli madrichunk) megjegyzései Eilatról: „Sok itt a HMCS.” „Ez a legjobb hely Eilatban” – az Aroma Caféra mutatva, ami pont olyan jellegtelen, globalizált hely, mint a Starbucks. J
3. Szerda – aug. 18.
- Hajnali túra 4:45kor az Eilat hegységben. Napkelte nézés. Muriya főzött nekünk kávét, Zoli meg zsályás-fahéjas („füves”-nek becézett) teát. A Vörös-tenger partján kávézni, a napfelkeltét nézve az egyik leghangulatosabb dolog a világon! Még akkor is, ha utána a szél ránk fújta a gőzölgő kávét, minek következtében a ruhánk pont úgy nézett ki, mint amikor 5 éves korunkban csoki pudingot ettünk. Utána reggel 9-re mentünk vissza a szállodába reggelizni.
- Önkénteskedés egy eilati öregek otthonába. Nekem pechem volt, az olasz bácsi, akivel igyekeztem olaszul beszélgetni, csak héberül beszélt velem, pedig mondtam, hogy nem értem.
- Délután strandolás a Vörös-tengernél.
o Búvárkodás: gyönyörű! Amikor bemegy az ember a vízbe, eleve nagyon mély és tele van különböző halakkal és fehér korallokkal. Ezek a halak egyáltalán nem zavartatják magukat az emberi jelenlét miatt.
o Kristálytiszta, teljesen átlátszó víz.
- Este discohajó a Vörös-tengeren. Csoportdinamikailag nagyon rosszul jött ki, hogy már a harmadik estén volt egy szétesős, hazafelé egymást elvesztős, tehát közösségbomlasztó program. A viharzás fázis túl erőteljes lett. De egyébként maga a buli jó volt.
3 megjegyzés:
Mondd, te nem tudsz kiszakadni a madrichságból? "csoportdinamikailag rosszul jött ki", "a viharzás fázis túl erőteljes lett"... :D Komolyan mondom, nem vagy komplett. Ahelyett, hogy szórakoznál, discoznál a discohajón, Te a csoportdinamikával foglalkozol...
Inkább csináljál sok képet, hogy aztán legyen mit nézni a Picasa-n! ;)
Ne aggódj, magán a bulin nem foglalkoztam a csoportdinamikával, csak a hazafelé út nehézségei miatt nem tudtam nem együttérezni a madrichjainkkal. :D És feltettem 600 valahány képet a Picasára. =)
Petah Tikvához: azóta megtudtam, hogy Petah Tikva ma Izrael negyedik legnagyobb városa és magyarok alapították még a 19. században.
Megjegyzés küldése