Az Anjou- és a Zsigmond-kor rövid összefoglalása

Az Anjou-k Magyarországon

1. Hogy kerülnek ide?

1290 IV. Kun László magyar király fiúörökös nélkül hal meg, a nővére, Mária, Anjou Martell Károly (nápolyi király) felesége -> Martell Károly igényli a magyar trónt

DE III. András lett a király (aki II. András utószülött fia, és Beatrix királyné elmenekítette IV. Béla elől)

1301 III. András halálával kihal az Árpád-ház -> 3 királyjelölt

• Károly Róbert (Martell Károly fia, így örökli a magyar trónigényt)
• Premysl Vencel cseh herceg (IV. Béla ükunokája)
• Ottó bajor herceg (IV. Béla unokája)

2. Károly Róbert megkoronázásai

1301 - Premysl Vencelt megkoronázzák, és Prágába viszi a Szent Koronát

- Károly Róbertet megkoronázza az esztergomi érsek, de Szent Korona nélkül
1305 Premysl III. Vencel cseh király lett, így lemondott a magyar trónról, a Szent koronát átadta Ottónak, akitől Kán László elvette, Ottó hazamegy
1308 Magyarországra jön Gentilis bíboros, pápai követ, h megoldja a trónkérdést

-> gyűlés a pesti domonkos kolostorban, Kán László csak követet küld

-> Károly Róbert megint csak pótkoronát kap
1310 Kán László végre átadja a koronát-> ÉRVÉNYES KORONÁZÁS

3. Károly Róbert tényleges hatalmat szerez

Mellette: köznemesség + városok + egyház
Ellene: tartományurak (Csák Máté, Aba Amádé, Kőszegi Miklós, Kán László…)
1312 a kassaiak megölik Aba Amádét -> a fiai Csák Mátéhoz fordulnak segítségért-> Csák Máté megtámadja Kassát-> Károly Róbert Kassa mellé áll ->Rozgonyi csata – KÁROLY RÓBERT GYŐZ
1314 földek és tisztségek kiosztása a híveknek
1321 Csák Máté meghal örökös nélkül -> NINCSENEK TÖBBÉ KISKIRÁLYOK

4. Károly Róbert uralkodása

A) Királyi bevételek átalakítása

• a regálék (királyi jogon szedett adó) a hatalom anyagi alapjai
• reform: eltörli a nemesfémbányászat királyi monopóliumát, az urbura 1/3-ada azé, akinek a birtokán kibányászták az aranyat -> a földesuraknak érdeke
• (az urbura a bányászok által fizetett bányabér a feltárási jogért)
• 1326 új, értékálló aranyforint -> fölösleges lett a pénzrontás, elveszett a lucrum camarae, új adóval pótolta:
• portális adó: minden jobbágyháztartás fizeti
• harmincadvám : külkereskedelmi vám

B) Külpolitika

- hűbéresei a macsói és a szörényi bán, de a havasalföldi Basarab vajda nem ismeri el hűbérurának, csatában megveri

1335 Visegrádi királytalálkozó: Luxemburgi János cseh király + III. Kázmér lengyel király

- János megkapja Sziléziát, cserébe lemond a lengyel trónra való igényéről

- új kereskedelmi útvonal, ami megkerüli Bécset (aminek teljes árumegállító joga van)

- 1339 ha Kázmérnak nem lesz fia, Károly Róbert fia lesz a lengyel király

5. Nagy Lajos király

- példaképe Szent László -> keresztényi lovagkirály

- missziós hadjáratok a Balkánra és Litvániába

A)Nápolyi hadjáratok:

Johanna Nápoly királynŐje (Bölcs Róbert végrendelete!), összeházasodik Endrével,
Lokietek Erzsébet (Lajos és Endre anyja) kicsikarja XII. János pápától a diszpenzációt (feloldás Bölcs Róbert végrendelete alól) -> Endre Nápoly királya lehet
DE mire Nápolyba ér az oklevél, Endrét már 1 napja megölték a tarantói Anjou hercegek (1345 aversai merénylet)
1347 Lajos bosszúhadjáratot indít, 1348-ban kivégzi Durazzói Károlyt, akinek a fiát felneveli örökösnek -> Kis Károly
Johanna minden támadásnál Avignonba menekül, csak 1389-ben fogják el, Durazzói Károly megfojtatja Johannát

B)Háború Velence ellen:

1346 Lajos nem tudja elfoglalni Zárát, mert nem versenyképes Velence vagyonával (zsoldosok! Épp szünetel a 100 éves háború) és flottájával
1350 Szent Év Rómában Lajos elzarándokol háború közben, a katonái hazahozzák a pestist, amiben Lajos első felesége és fia is meghal, Lajos 2 év múlva meggyógyul

C)Balkáni kapcsolat:

Dusán István szerb fejedelem cárrá nevezi ki magát-> Szerb Birodalom
Nagy Lajos összefog ellene Kotromanics István bosnyák zsupánnal-> feleségül veszi a lányát, Kotromanics Erzsébetet -> 3 lányuk: Katalin, Mária, Hedvig

D) Lengyel és litván ügyek

1370 III. Kázmér fiú nélkül hal meg-> Nagy Lajos lengyel király -> lengyel-magyar PERSZONÁLUNIÓ
mamája, Lokietek Erzsébet, és lánya, Hedvig uralkodnak helyette Lengyelországban,
Hedvig hozzámegy Jagelló pogány litván nagyfejedelemhez, aki megkeresztelkedik-> Ulászló

E) 1351 megújítja az Aranybullát

- >eltörli a IV. törvénycikkelyt, a Szabad adományozást, helyette:

- >Ősiség törvénye: magfogyás esetén a birtok a királyra száll

- ha van lányörökös, azt lehet jogilag fiúsítani

- >Kilenced törvény: a földesúrnak kötelező beszedni a jobbágyaktól a termény kilencedét (ha ezt nem teszi meg, a király szedi be magánakJ)

- így a nagyúr nem csábíthatja át a kisnemes jobbágyait adómentességgel

- > Una et eadem libertas (egy és ugyanazon szabadság a köznemeseknek is)

- sarkalatos/fundamentális nemesi jogok:

– adómentesség

– csak a király ítélkezhet felette

– nem lehet megfosztani a birtokától

– csak védekező hadjáratban köteles követni a királyt

- nem lehet megfosztani a birtokától

- csak védekező hadjáratban köteles követni a királyt

Luxemburgi Zsigmond

1. Zsigmond magyar király lesz

- Nagy Lajos udvarában nevelkedik, Anjou Mária jegyese

- 1382 Nagy Lajos meghal

- Kotromanics Erzsébet Orléans-i Lajost akarja királynak, aki Anjou Katalin jegyese (Katalin meghal közben) -> Máriát és Zsigmondot erőszakkal elválasztják

- Mária királynő, Erzsébet régensként uralkodik

- DE itt van Kis Károly is -> 1385 délvidéki támogatással megkoronázzák -> Erzsébet parancsára meggyilkolják (40 nap uralkodás után)

- 1386 Erzsébet és Mária a Délvidékre utaznak békét kötni, elfogják őket, Erzsébetet és Garai Miklós nádort megölik, Máriát elengedik

- ANJOU MÁRIA KIRÁLYNŐ - összeházasodik Zsigmonddal -> társuralkodók

- 1395 Mária terhesen meghal egy vadászbalesetben

2. Zsigmond, mint magyar király

• 1396 nikápolyi kudarc -> rájön, hogy Magyarország nem elég erős ahhoz, hogy támadó háborúba kezdjen a törökkel, védelemre kell berendezkedni ->végvárvonal
• 1401 Siklóson bebörtönzik, 1 feltétellel engedik el: lemond a lengyel trónigényről-> elutasítja, helyette LIGÁT szervez, vagyis ha külföldön tartózkodik, a főurak irányíthatják helyette az országot
• megpecsételésként feleségül veszi Czillei Borbálát
• ->Garai-Czillei + Zsigmond LIGA -> Szent György/ Sárkányrend majd 1408ban
• -amíg börtönben van, a bárói tanács kormányos a „sacra corona regni” nevében -> magyar koronatan -> NÉPSZUVERENITÁS a király a nemességtől kap hatalmat
• 1404 Placitum regium (királyi tetszvényjog) csak a király beleegyezésével lehet kihirdetni az országban a pápai bullákat
• 1416 Főkegyúri jog – invesztitúra
• 1437 Budai Nagy Antal felkelése Erdélyben –erről már épp csak hall, közben meghal
• birtokadományozással nyer híveket magának ->159 bárói vár, 19 királyi-> territoriális hatalom alakul ki, a török korban minden báró csak a saját birtokáért fog harcolni
• internacionális korszak – pl. Ozorai Pipo (olasz) temesi ispán, Stibor (lengyel) erdélyi vajda

3. Zsigmond nemzetközi szerepe

- bátyja, Vencel a ném-róm császár és a cseh király, aki alkoholista, alkalmatlan -> Zsigmond 1402-ben elfogja – Habsburg Albert osztrák főherceg őrzi
- 1411-ben sikerül magát császárrá választatnia

1414-18 konstanzi zsinat

• megválasztatja V. Mártont pápának, a 3 másik jelölt helyett
• megkapja a placitum regium és a főkegyúri jog ígéretét
• a pápaság visszaköltözik Avignonból Rómába
• a püspökök nyomására megégetteti Husz Jánost, pedig ő írta alá a menlevelét

- Husz János kivégzéséért gyűlölik a cseh rendek, nem engedik be Prágába, nem tudja megkoronáztatni magát cseh királlyá

- Huszita háborúk 1419-33 – keresztes hadjáratnak minősülnek

- 1433 zsinat Bázelben – Zsigmond kiegyezik a kelyhesekkel, akik megverik a taboritákat, ők a Felvidékre menekülnek

- diplomáciailag közvetít VI. Károly és V. Henrik között

- propaganda: Magyarország a kereszténység védőbástyája

1437 Zsigmond fiúörökös nélkül hal meg, veje, Habsburg Albert lesz a magyar király (Luxemburgi Erzsébet férje)

· 1439-ben meghal Albert

· kettős királyválasztás

· V. utószülött László, Albert fia, Erzsébet Bécsbe menekül vele III. Habsburg Frigyes császárhoz, Kottaner Ilona udvarhölgy kicsempészi a Szent koronát

· I. Jagelló Ulászló

· polgárháború 1439-45

Hunyadi János

1. Erdély sajátosságai

· nincs erős bárói réteg, a vajdának van a legtöbb földje és tényleges hatalma

· 4 nemzetiség – magyar nemesség

· székelyek-csak katonai szolgálattal tartoznak, a lófők a hadvezéreik

· szászok- autonómiát kaptak II. Andrástól, universitasban élnek

· román parasztság – csak nekik nincsenek kiváltságaik, nincs román nyelvű értelmiségük, papságuk, nemességük, mert elmagyarosodnak akik magasabb pozícióba kerülnek, Moldovából és Havasalföldről jönnek

· ETNIKAI KONFLIKTUS

1437 Parasztfelkelés

- casus belli: Lépes György püspök elkezdi pénzben szedni a dézsmát, mert most jobb lett a pénz, eddig Zsigmond rontotta a háborúk miatt

- a parasztok tárgyalásra kényszerítik a nemeseket

- Kolozsmonostori Konvent(=káptalan) – a parasztok képviselőket választanak, hogy betartassák a nemesekkel az egyezményeket- REND A PARASZTSÁG IS!

- Kápolnai unió (3 nemzet uniója) a törökök, a parasztok, és a király ellen fog össze a 3 nemzet, ami K-Európában etnikai alapon szerveződő rend

- székely+magyar+szász

2. A Hunyadiak karrierje

· elmagyarosodott román kisnemesek, parvenü család

· Serban fia Vajk (Hunyadi János apja) kapja meg Vajdahunyadot Zsigmondtól

· Hunyadi János a polgárháborúban I. Jagelló Ulászlót támogatja – rengeteg földet kap tőle

· 1443/44 Hosszú hadjárat –Várna L - Ulászló meghal, V. László még kiskorú

· a magyar rendek a sacra corona regni nevében gubernátort neveznek ki-> Hunyadi János kormányzó 1446-52

· 1448 II. rigómezei csataL menekülés közben elfogja Brankovics György szerb fejedelem, de a magyar rendek fenyegetésére elengedi

· 1452 nagykorúsítják a 13 éves V. Lászlót-> Hunyadit megfosztják minden címétől, csak nándorfehérvári főkapitány marad

· 1456 NándorfehérvárJ - Kapisztrán János inkvizítor Rómából érkezik –keresztes hadjárat keretében segít

· 1456/57 pestis v. tífuszjárvány-> meghal Hunyadi

Konstantinos Porphyrogennetos: A birodalom kormányzásáról

Harmatta János

DAI: De administrando imperio

Az udvar belső használatára írta, titkos volt.

Ő volt a legműveltebb bizánci császár.

Fia, a leendő Romanos császár számára írt kézikönyv.

4 részes, mind a 4ben szerepelnek a magyarok, legtöbbet a 3.ban.

Magy-besenyő viszony, magyar – fehér-horv viszony.

Magyarok geopolitikai helyzete.

Magyar-bizánci-bolgár háború.

Besenyő támadás & magyar honfogl.

I, besenyő-magy háború.

Magyar-kazár viszony.

Magyar fejedelemválasztás

A Dzsajháni-hagyomány

Al-Dzsajháni a 10. sz. 1. felében írta meg fldrjzi művét. Vezírként idegen uralkodókkal levelezett és külföldön járt kereskedőktől is szerzett információkat.

2 kronológiai réteg: 870’ évek és 920’ évek K-Európával kapcs-ban. A magyarok leírása a 870’ évtizedre vonatkozik.

A mű nem maradt fenn, csak későbbi szerzők kivonatai alapján rekonstruálható.

Ibn Ruszta

Iszfahánban szül. A 900as évek elején írta fldrjzi művét.

A magyarok a turkok egyik fajtája, főnökük 20 ezer lovassal vonul ki. Főnökük a kündü, tényleges uruk a gyula.

„Sátraik vannak és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval.”

Országuk a Rum (Földközi) tengerig ér.

Télen a folyókhoz vonulnak vissza.

Adóztatják és fogságba vetik a szlávokat.

Tűzimádók.

A bizánciaknak adják el a szláv rabszolgákat (a mai történészek szerint a mai Kercs kikötőjében, Krím-fsz.).

Gardézi

Szinte szó szerint ugyanazt írja, mint Ibn Ruszta, csak ír még a magyaroktól NYra élő keresztény rómaiakról, akik többen vannak, mint a magyarok, de gyengébbek.

Szemrevaló és szép emberek, ruházatukat is leírja.

Leányvásárlás szokása.

Al-Bakri (Abul-Fida)

Spanyolországi törtíró, 1086ban fejezte be művét.

Magyarok bálványimádók, királyuk a kündü. Jurták.

Habud al Álam (A Világ határai)

Ismeretlen szerző, aki valszeg É-Afg-ban szül. 982/83ban készült el.

A magyarok királya a gyula, 20 ezer férfit tudnak kivonultatni, téli szállás.

Gazdagok, de közönségesek. Szemrevalók és félelmetesek.

Minden környező pogány néppel hadakoznak, és mindig nyernek.

Ruházatuk emlékeztet az arabokéra.

Barátkoznak a rumokkal és a turkokkal.

Jurta.

Régen a turk besenyők közé tartoztak.

Marvazi

A szeldzsuk udvarban orvos. 1120 k írta munkáját. EZ hasonlít a legjobban Ibn Rusztáéra.

Sukrallah

Szlávokat meztelenül láncra verik a magyarok.

Brodarics István

Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel történt mohácsi összecsapásáról

B. I. jeles magy humanista. Szlavóniában született az 1470es években. Padovában tanult, Szatmári György támogatta. Kánonjogi doktor, 1526ban szerémi püsp és kancellár. Sokszor árt Itáliában törökellenes segítségre vadászó követségben. 1539ben halt meg Vácott.

Műve először Krakkóban jelent meg 1527ben, a magy humanizmus fontos emléke és a mohácsi csata leghitelesebb forrása.

Lajos élettörténetével vezeti be, kiváló ember volt, ha tovább élt volna, belőle lett volna a legjobb fejedelem. Utána leírja, h melyik tisztséget ki töltötte be éppen.

Tengermellék=Dalmácia+Horváto+Szlavónia.

Nagy-Oláhországban (Moldva) István, a kisebben (Alpokon túli) Radul uralkodott. Dalm, Horv és Szlav bánja Batthány Ferenc, kalocsai érsek Tomori volt. Kincstárnok Thurzó Elek, Szalkai László prímás. A kit pecsét Brodaricsnál volt.

Követek a speyeri bir gyűlésen és Cseho-ban, Morvaorsz-ban, Sziléziában, Lajos tárgyalt Johannes Antonius de Burgio pápai követtel is. Burgiot kérték meg a ppa fülének rágásával, h minél több pénzt adjon Mo-nak.

Hosszas kifejtés következik Mo földrajzi fekvéséről, h a külföldiek is értsék mi fán terem a Száva és hol fenyegetett Szulejmán közeledése.

Sehonnan nem kapott Lajos segítséget, tehát csak saj kíséretével indult el Tolna felé júl 24én, és üzent Báthori István erd vajdának, h menjen ő is Dre. Megint követek mindenhova. Péterváradot bevették a törökök.

Jött: György szepesi gróf, a karthágói Ciprusi Hannibál, plusz más pápai oénzen felvett katonák, Gnoienski Lénárd lengyel vezér, Várdai Pál egri püsp, Perényi Ferenc váradi püsp.

Tolnán tanácskozás vagyis veszekedés, h most akkor mi tévők legyenek. Közben a törökök egy csomó várat elfoglaltak. Brodarics a nádort ostorozza, h nem vállalta a felelősséget a csata levezényléséért és késlekedett. Végül Tomori pál, Krostóf gróf és az erd vajda lett a vezér.

Haditábor Mohács mellett. Földrajzi magyarázat: Mohács környéke lapos síkság mindenfele.

A nemesek eleve csak a menekülésre készítettek, mert puhányak voltak B I szerint.

Éjjel Podmaniczky Mihály (akit a főurak küldtek) felébresztette a kir-t, h azonnal menjen a táborba, mert biztosan tudják, h a török sereg nagy része átkelt a Dráván. Kristód gróf és a vajda üzentek, h ha már olyan hülye volt a kir, h nem maradt biztonságos helyen (Buda), legalább várja meg őket, nélkülük ne csapjon össze a törökökkel. Kiderült, h csak nagyon sok nap múlva érkezik meg mindenki Mohácshoz. Tehát belevágtak a csatába 20ezer katonával. B I szerint ebben szereoe volt a katonák harc iránti sóvárgásának is, demoralizáló lett volna még sokáig ott dekkoltatni őket csata nélkül. És mindenki hitt a győzelemben (hát pl az erd vajda nem…na mindegy). Tomori Pál arra számított, h a keresztény származású janicsárok átállnak a keresztény kir oldalára. Plusz a török seregnél szolgáló olasz és német ágyúsokra. És nem volt lehetőség biztonságosan visszavonulni. Egyesültek a magyar seregrészek, Bécsből érkeztek hadigépek, Budáról ágyúk. Thurzó Elek hozott hadigépeket és 200 gyalogost. Sok szlovén főúr is felvonult.

24 v 25ezren voltak, a naszádosokat nem vetették be.

Szulejmán seregében 300ezer ember.

A főurak kir álruhgába öltözött fővezért akartak, mert a katonáknál kicsaota volna a biztosítékot, ha nem a kir vezeti őket, viszont akkor több esélye lett volna a túlélésre. Így aztán őrzőket rendeltek a kir mellé: Török Bálint, Kállay Jénos, Ráskay Gáspár. Gyors lovak tartalékban velük, h a kir gyorsan menekülhessen majd…itt már azt mondja B i, h kétes kimenetelűnek látták a csatát.

Gnoienski lénárd szekérvárat javasolt, h nehezebben keríthessék be őket a törökök. De nem valósult meg.

Aug 29. Keresztelő János fővételének Napja.

A kir jobbján az esztergomi és a zágrábi püsp, utánuk a pécsi és a szerémi.

A csatatér és a Duna között egy mocsár terült el.

A törökök a közeéi Földvár falunál állították fel az ágyúkat. A faluról utóbb észrevették amagyarok, h minden kunyhója mögött janicsárok bújtak meg.

Kir bíztató, keresztény hevületet izzító szónoklata.

A nap nagy része az ellenség várásával telt el, mert a törökök megbújtak a távolabbi dombok mögött, és csak apránként küldtek ki katonákat harcolni. Kifárasztás taktikája. Utána meg megjelentek hihetetlen tömegükben…a török kicsit meghátrált a sok magyar ágyúzástól és viaskodástól, erre Báthori András azt kiáltozta, h visszavonul az ellenség, mindjárt győzünk, előre…a török ágyúk felé…és a magyarok és szövetségeseinek nagy része elesett…a kir eltűnt…pánik…futás hanyatt-homlok. A esztergomi érsek is elesett…

B I felháborítónak tartja, h van aki, a kir cserbenhagyésával vádolja a nemeseket és az őrzésére kirendelteket.

Sokan a mocsárba fulladtak bele, a Duna áradása miatt magasabb volt a vízszint, ezért fulladt meg Csele falu fölött a kir is.

A törökök felperzselték Pécset, előrenyomultak a Balatonig. Az erd vajda és serege ekkor Szegednél tartott.

A királyné a vereség hallatán (a kir halálhíre előtt) Thurzó Elekkel és a pápai követtel pozsonyba menekült.

A törökök feldúltak mindent, ami útba esett Buda felé, de nem ostromolták ki a várakat.

Marótnál (a Vértesben) kisebb csapat összecsapott a törökökkel, és a törökö nem bírták bevenni a magyarok szekérvárát. Végül ágyúkkal szórták szét a tábort és lemészároltak mindenkit (lehet, h 25000 embert!).

B I szerint a halottakat és a fogságba hurcoltakat is számolva 200 ezer ember veszett el a mohácsi csapás következtében.

Budánál hidat építettek Pest felé és Túlsó-Mo-t is feldúlták (itt a Dunántúl számít Innenső-Mo-nak). De az anatóliai belviszályok miatt haza kellett térnie és sehol nem hagyott őrséget.

Bécsújhelyi szerződés 1463

Bécsújhelyi béke

II. Pius pápa álma a török ellnes keresztes hadjárat-> mindent megtesz Mátyás és III. Frigyes kibékítéséért.

Az 1458as Mátyást megválasztó ogy szerint mindenképp meg kell szerezni a Szent Koronát és azzal megkoronázni M-t, ha Fr nem adja át, akkor háborút kell indítani.

Tárgyalások sorozata Olmützben 1460tól, Podjebrád Gy és Carvajal pápai követ közvetítésével. 1462 ápr-ában sikerült megállapodni a feltételekben, a magy ogy is elfogadta őket, küldettséget választott, h menjen el aláírni az előzetes békeszerződést, aztán a pápa is jóváhagyta a szöveget.

1464. márc. 29én sikerült Mátyást megkoronázni a Szent Koronával Szfehérváron. AZ 1464es ogy is megerősíti a békeszerződést.

Tisztségviselők felsorolása,

Fraknót és Kaboldot megtarthatja Frigyes, de halálakor a magy kir kiválthatja 40 ezer dukátért

Frigyes élete végéig viselheti a magy kir címet

Fr fogadott fia lesz M

Csomó vállveregetés, h mennyire jó kezekben volt a SZt Korona Fr-nél, minthogy a legfelségesebb úrnő, Erzs hagyta rá…

Sopront és a Koronát visszadja Fr M-nak

Ha M-nak nem lesz örököse: Fr vagy az ő örököse lesz a magy kir (ha több is van, akkor azok közül a magy ogy választ!)

A magy ogy nme fogja megakadályozni Fr örökösének magy kir-lyá koronázását sem

Sérelmek legyenek eltörölve, nem megbosszulva

Szent László törvényei - torzó

Nem volt időm befejezni a könyvtárban, de hátha így is jól jön, végülis elég jellegzetes ahhoz, hogy ezek alapján a többi rszét is felismerjük...

Két 15 és öt 16. századi kódexben maradt fenn a szöv.

Lehet, h Salamon és I. Géza alatt keletkezett tv-el László kori egybeszerkesztése.

1. A századosokról és a tizedesekről

A kir hírnöke menjen el az összes várba, ahol lopás volt, ott istenítélet ,minden 10.en, ha ártatlannak bizonyult, akkor a többi 9 is az, ha nem, akkor mindenkin egyenként istenítélet. A falvakba is menjen el a hírnök, aha a lopással gyanúsított személy már lopott korábban, nem kaphat istenítéletet, ah még nem, akkor kaphat. A tolvaj bújtatásáért bírság.

2. Azokról, akik mások szolgáit maguknál tartják

Szűz Mária mennybemenetele napján kell minden szolgát visszaszolgáltatni, aki nem teszi meg-> bírság.

3. A nádorispánról

A pecsétje mindig az udvarban legyen, tehát, ha hazamegy a nádorispán, adja át a pecsétet egy helyettesnek, addig a nádorispán csak az udvarnic-ok felett ítélkezhet, ha ezt megszegi-> bírság. Az udvarnic kir birtokon élő szolgai jogállású paraszt.

4. Bármely tolvajról, aki templomba menekül

A templom szolgája lesz. Ha a pap felszabadítja, akkor a pap lesz helyette szolga! Ha elfogják a tolvajokat, adják el másik országba, ha visszatér, tolják ki a szemeit…

5. A szolgáról, v szabadról, aki ugyanezen bűn miatt templomba menekül

A templomba menekült szolgát adják vissza urának.

6. A lopáson ért asszonyról

Orrát veszítse el, adják el, vesszen el minden vagyonával együtt, ne legyen mivel újraházasodnia férje halála után. Ha özvegyasszony lop, fél szemét veszítse el, és fiai örökrésze kivételével pusztuljon a vagyonával együtt.

7. A lopást elkövető leányról

Adják le, sose nyerje vissza szabadságát, aki felszabadítja, azt az árával bírságolják meg, a leányt meg vezessék a kir udvarába.

8. A 10 v 6 denáe értékűt lopó tolvajokról

Ha szabad veszszen minden vagyonával együtt, ha kevesebbet lop, fél szemét tolják ki és István tvkönyvei szerint ítéljék el. Ha szolga, 6 dénárnál már szemkitolás, ha kevesebbet lop, „csak” az egyik szemét tolják ki, és ura duplán megfizeti annak az értékét.

Ind filozófia 10.

Zubor Zalán

Meditáció fajtái:

Buddhizmus:

- Sati: a tudatosság nem szűnik meg, ez a meditáció legegyszerűbb formája

- Jhava: egyszerű meditáció

- Samadhi: „teljes összeszedettség”, a legmagasabb tudatállapot, ami elérhető anélkül, hogy a lélek elszakadna a testtől. A Jóga tradíciójában ez a legfelső. Japánban a Zen tradíció is ismeri. Egyszeri megvilágosodás (japáuln: Satori) elérhető vele, gyakorlással egyre jobban sikerül.

Hinduizmus:

Smrti (szanszkrit „emlékezés”): Hindu szent szöveg, amely emberi emlékezeten alapulnak (ellentétben a Védákkal, amelyek a vallás szerint kinyilatkoztatott szövegek). Tartalmazza a Kalpa-szútrákat (szertartásokra vonatkozó utasítások) és a két nagy hindu eposzt: a Mahabharátát és a Rámájánát.

Bhagavad-gíta (szanszkrit „Isten éneke”: A Mahabharátában található, a hinduizmus egyik legfontosabb szent szövege. Krisna történetét és tanításait tartalmazza. a Mahábhárata című óind eposz legfontosabb része, amely a védikus szentírások lényegi tanításainak összefoglalása. A 18 fejezetből és 700 versből áll, selekményének keretéül az ötezer évvel ezelőtt lezajlott kuruksetrai csata szolgál, amely a Pándava- és a Kaurava-dinasztiák között dúlt. A hagyomány szerint a tizennyolc napig tartó csatában mintegy 64 millió ember pusztult el. Bár a modern tudomány e csatát pusztán allegorikusnak tekinti, a védikus kultúra követői úgy tartják, hogy valódi történelmi eseményről van szó.

A Bhagavad-gítában Ardzsuna, a kiváló harcos lelki tanítómesterének fogadja el Krisnát (a „Kocsis Istent”, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét (Isten = Bhagavan, a legfőbb istenalak; egyes irányzatok szerint Krisna valójában Visnu megtestesülése volt). Beszélgetésük a csata előkészületei közepette zajlik, miközben a két hadsereg harcra vágyva felsorakozott már a csatamezőn. Ardzsuna az ellenség táborában barátait és rokonait látva hirtelen elveszti harci kedvét, s megzavarodik kötelességét illetően. Ekkor Krisna elmondja nagyszerű tanításait, amelyek a védikus tudás végső következtetései.
Első tanításában rámutat, hogy az élőlény nem azonos anyagi testével, hanem örök lélek, aki csupán átmenetileg került az anyagi test börtönébe. Krisna elmondja Ardzsunának, hogy az élet tökéletessége a Legfelsőbb Úr előtti teljes meghódolás, s arra ösztönzi őt, hogy: "Gondolj mindig Rám, légy a bhaktám, imádj Engem, ajánld hódolatodat Előttem! Így kétségtelenül eljutsz Hozzám. Ezt megígérem neked, mert nagyon kedves barátom vagy."

A Bhagavad-gíta tanításai a brahmanizmus rendszerébe illeszkednek, de idegen elemeket is magába olvasztott. A szöveg az új vallás, a hinduizmus (a védikus örökséget továbbvivő brahmanizmus és a buddhizmus, dzsaianizmus szintézise) „bibliájának” tekinthető. A vallás ebben a fázisban már egyértelműen monoteista, az egyes istenalakokat az egy Isten különféle megnyilatkozásainak tekintik (a másodlagos „istenek”, pl. Indra, aszurák, démonok stb. nem tekinthetők valódi istenségnek, a kereszténységből kb. az angyaloknak felelnek meg) . Az egyes irányzatok abban vitatkoznak, melyik alak a legfőbb.

Krisna a cselekvés szükségességét magyarázza, azzal a megkötéssel, hogy puszta kötelességtudatból, érdek nélkül kell cselekedni. Ezután a meditáció fontosságát hirdeti, majd az istenség áhítatos szeretetét („bhakti") jelöli meg az üdvözülés útjaként, amelynek segítségével az ember eljuthat az istenség legfelsőbb személyiségéig. A költemény csúcspontja kozmikus vízió: Krisna látomásszerűen megmutatja Ardzsunának, hogy az egész világmindenség pusztán az ő lényének megnyilatkozása, a világ pedig csak káprázat (panteizmus: az istenség és a világ egy).

A Bhagavad-gítá öt fő témája:

1. az Isvara: az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről
2. a Prakriti: az anyagi természetről
3. a Dzsíva: az élőlényekről
4. a Kála: az örök időről
5. a Karma: a tettekről

Találtam egy nagyon hatékony gyorssegélyt idegesség és rosszkedv ellen: Örkény. Szerb Antalon kívül ő a másik szívem csücske (na még van pár), különösen az Azt meséld el, Pista! Mácsai Pál előadásában. SZerda este a legnagyobb stressz és ennek következtében egy kis levertség közepette másfél óra majdnem folyamatos nevetést szerzett nekem, és hihetetlenül egy húron pendült az egész közönség egymással is és Mácsaival is, mindig egyszerre röhögtünk, egyszerre komorodtunk el... A hangoskönyv ezt az élményt nem adja meg, de azt is ajánlom azért:)