Brodarics István

Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel történt mohácsi összecsapásáról

B. I. jeles magy humanista. Szlavóniában született az 1470es években. Padovában tanult, Szatmári György támogatta. Kánonjogi doktor, 1526ban szerémi püsp és kancellár. Sokszor árt Itáliában törökellenes segítségre vadászó követségben. 1539ben halt meg Vácott.

Műve először Krakkóban jelent meg 1527ben, a magy humanizmus fontos emléke és a mohácsi csata leghitelesebb forrása.

Lajos élettörténetével vezeti be, kiváló ember volt, ha tovább élt volna, belőle lett volna a legjobb fejedelem. Utána leírja, h melyik tisztséget ki töltötte be éppen.

Tengermellék=Dalmácia+Horváto+Szlavónia.

Nagy-Oláhországban (Moldva) István, a kisebben (Alpokon túli) Radul uralkodott. Dalm, Horv és Szlav bánja Batthány Ferenc, kalocsai érsek Tomori volt. Kincstárnok Thurzó Elek, Szalkai László prímás. A kit pecsét Brodaricsnál volt.

Követek a speyeri bir gyűlésen és Cseho-ban, Morvaorsz-ban, Sziléziában, Lajos tárgyalt Johannes Antonius de Burgio pápai követtel is. Burgiot kérték meg a ppa fülének rágásával, h minél több pénzt adjon Mo-nak.

Hosszas kifejtés következik Mo földrajzi fekvéséről, h a külföldiek is értsék mi fán terem a Száva és hol fenyegetett Szulejmán közeledése.

Sehonnan nem kapott Lajos segítséget, tehát csak saj kíséretével indult el Tolna felé júl 24én, és üzent Báthori István erd vajdának, h menjen ő is Dre. Megint követek mindenhova. Péterváradot bevették a törökök.

Jött: György szepesi gróf, a karthágói Ciprusi Hannibál, plusz más pápai oénzen felvett katonák, Gnoienski Lénárd lengyel vezér, Várdai Pál egri püsp, Perényi Ferenc váradi püsp.

Tolnán tanácskozás vagyis veszekedés, h most akkor mi tévők legyenek. Közben a törökök egy csomó várat elfoglaltak. Brodarics a nádort ostorozza, h nem vállalta a felelősséget a csata levezényléséért és késlekedett. Végül Tomori pál, Krostóf gróf és az erd vajda lett a vezér.

Haditábor Mohács mellett. Földrajzi magyarázat: Mohács környéke lapos síkság mindenfele.

A nemesek eleve csak a menekülésre készítettek, mert puhányak voltak B I szerint.

Éjjel Podmaniczky Mihály (akit a főurak küldtek) felébresztette a kir-t, h azonnal menjen a táborba, mert biztosan tudják, h a török sereg nagy része átkelt a Dráván. Kristód gróf és a vajda üzentek, h ha már olyan hülye volt a kir, h nem maradt biztonságos helyen (Buda), legalább várja meg őket, nélkülük ne csapjon össze a törökökkel. Kiderült, h csak nagyon sok nap múlva érkezik meg mindenki Mohácshoz. Tehát belevágtak a csatába 20ezer katonával. B I szerint ebben szereoe volt a katonák harc iránti sóvárgásának is, demoralizáló lett volna még sokáig ott dekkoltatni őket csata nélkül. És mindenki hitt a győzelemben (hát pl az erd vajda nem…na mindegy). Tomori Pál arra számított, h a keresztény származású janicsárok átállnak a keresztény kir oldalára. Plusz a török seregnél szolgáló olasz és német ágyúsokra. És nem volt lehetőség biztonságosan visszavonulni. Egyesültek a magyar seregrészek, Bécsből érkeztek hadigépek, Budáról ágyúk. Thurzó Elek hozott hadigépeket és 200 gyalogost. Sok szlovén főúr is felvonult.

24 v 25ezren voltak, a naszádosokat nem vetették be.

Szulejmán seregében 300ezer ember.

A főurak kir álruhgába öltözött fővezért akartak, mert a katonáknál kicsaota volna a biztosítékot, ha nem a kir vezeti őket, viszont akkor több esélye lett volna a túlélésre. Így aztán őrzőket rendeltek a kir mellé: Török Bálint, Kállay Jénos, Ráskay Gáspár. Gyors lovak tartalékban velük, h a kir gyorsan menekülhessen majd…itt már azt mondja B i, h kétes kimenetelűnek látták a csatát.

Gnoienski lénárd szekérvárat javasolt, h nehezebben keríthessék be őket a törökök. De nem valósult meg.

Aug 29. Keresztelő János fővételének Napja.

A kir jobbján az esztergomi és a zágrábi püsp, utánuk a pécsi és a szerémi.

A csatatér és a Duna között egy mocsár terült el.

A törökök a közeéi Földvár falunál állították fel az ágyúkat. A faluról utóbb észrevették amagyarok, h minden kunyhója mögött janicsárok bújtak meg.

Kir bíztató, keresztény hevületet izzító szónoklata.

A nap nagy része az ellenség várásával telt el, mert a törökök megbújtak a távolabbi dombok mögött, és csak apránként küldtek ki katonákat harcolni. Kifárasztás taktikája. Utána meg megjelentek hihetetlen tömegükben…a török kicsit meghátrált a sok magyar ágyúzástól és viaskodástól, erre Báthori András azt kiáltozta, h visszavonul az ellenség, mindjárt győzünk, előre…a török ágyúk felé…és a magyarok és szövetségeseinek nagy része elesett…a kir eltűnt…pánik…futás hanyatt-homlok. A esztergomi érsek is elesett…

B I felháborítónak tartja, h van aki, a kir cserbenhagyésával vádolja a nemeseket és az őrzésére kirendelteket.

Sokan a mocsárba fulladtak bele, a Duna áradása miatt magasabb volt a vízszint, ezért fulladt meg Csele falu fölött a kir is.

A törökök felperzselték Pécset, előrenyomultak a Balatonig. Az erd vajda és serege ekkor Szegednél tartott.

A királyné a vereség hallatán (a kir halálhíre előtt) Thurzó Elekkel és a pápai követtel pozsonyba menekült.

A törökök feldúltak mindent, ami útba esett Buda felé, de nem ostromolták ki a várakat.

Marótnál (a Vértesben) kisebb csapat összecsapott a törökökkel, és a törökö nem bírták bevenni a magyarok szekérvárát. Végül ágyúkkal szórták szét a tábort és lemészároltak mindenkit (lehet, h 25000 embert!).

B I szerint a halottakat és a fogságba hurcoltakat is számolva 200 ezer ember veszett el a mohácsi csapás következtében.

Budánál hidat építettek Pest felé és Túlsó-Mo-t is feldúlták (itt a Dunántúl számít Innenső-Mo-nak). De az anatóliai belviszályok miatt haza kellett térnie és sehol nem hagyott őrséget.