A Dzsajháni-hagyomány

Al-Dzsajháni a 10. sz. 1. felében írta meg fldrjzi művét. Vezírként idegen uralkodókkal levelezett és külföldön járt kereskedőktől is szerzett információkat.

2 kronológiai réteg: 870’ évek és 920’ évek K-Európával kapcs-ban. A magyarok leírása a 870’ évtizedre vonatkozik.

A mű nem maradt fenn, csak későbbi szerzők kivonatai alapján rekonstruálható.

Ibn Ruszta

Iszfahánban szül. A 900as évek elején írta fldrjzi művét.

A magyarok a turkok egyik fajtája, főnökük 20 ezer lovassal vonul ki. Főnökük a kündü, tényleges uruk a gyula.

„Sátraik vannak és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval.”

Országuk a Rum (Földközi) tengerig ér.

Télen a folyókhoz vonulnak vissza.

Adóztatják és fogságba vetik a szlávokat.

Tűzimádók.

A bizánciaknak adják el a szláv rabszolgákat (a mai történészek szerint a mai Kercs kikötőjében, Krím-fsz.).

Gardézi

Szinte szó szerint ugyanazt írja, mint Ibn Ruszta, csak ír még a magyaroktól NYra élő keresztény rómaiakról, akik többen vannak, mint a magyarok, de gyengébbek.

Szemrevaló és szép emberek, ruházatukat is leírja.

Leányvásárlás szokása.

Al-Bakri (Abul-Fida)

Spanyolországi törtíró, 1086ban fejezte be művét.

Magyarok bálványimádók, királyuk a kündü. Jurták.

Habud al Álam (A Világ határai)

Ismeretlen szerző, aki valszeg É-Afg-ban szül. 982/83ban készült el.

A magyarok királya a gyula, 20 ezer férfit tudnak kivonultatni, téli szállás.

Gazdagok, de közönségesek. Szemrevalók és félelmetesek.

Minden környező pogány néppel hadakoznak, és mindig nyernek.

Ruházatuk emlékeztet az arabokéra.

Barátkoznak a rumokkal és a turkokkal.

Jurta.

Régen a turk besenyők közé tartoztak.

Marvazi

A szeldzsuk udvarban orvos. 1120 k írta munkáját. EZ hasonlít a legjobban Ibn Rusztáéra.

Sukrallah

Szlávokat meztelenül láncra verik a magyarok.