2009. december 28., hétfő

Napóleoni múzeum

A Primoli család palotájában van, mivel 1848ban összeházasodott egy Primoli gróf egy Bonaparte lánnyal, és a fiuk 1927-ben Róma városának adományozta a családi gyűjteményét és a palota földszintjét mint kiállítóhelyet. Mivel családi gyűjtemény, ezért koncepció nélkül, gyakorlatilag összedobott kiállítási anyagot kell elképzelni, ami nem túl informatív és talán unalmas is annak, akinek nincs mihez kötnie a tárgy- és információhalmazt. Akit eleve érdekel Napóleon családtörténete, annak kincsesbánya. Főleg a leszármazottakról esik sok szó (azon belül az oldalágiak dominálnak persze), maga az első császárság csak az első termet tölti be. Ezután a "római periódus" jön, I. Napóleon bukásától III. Napóleon felemelkedéséig, ezen belül külön terem a Sasfióknak, aki csecsemőként a Róma királya címet viselte, Ausztriában meg a "Reichstadt hercege" címmel dobta meg császár nagypapája. Paolina Bonaparte Borghese volt Napóleon (az első) kedvenc testvére állítólag. Az ő palotájában van ma Franciaország szentszéki nagykövetsége. A Második Császárság korából derültek ki a legérdekesebb történelmi pletykák, mint pl. Cavour unokatestvére III. Napóleon szeretője volt. Itt most találgatásba kezdhet a néző, hogy ez vajon mennyiben  járult hozzá az olasz egységhez. Pedig a képeket elnézve a feleség, Eugénia császárné sokkal szebb volt. Azt sajnálom, hogy Marie Bonapaertéról, a pszichoanalitikusról nincs semmi. De a dédnagyapjáról, Lucien-ről annál inkább. Ő republikánus érzelmei miatt a Pápai Államba emigrált (annak ellenére, hogy Brumaire 18-án segített Napóleonnak), és amikor azt annektálta a báty, továbbmenekült Angliába. Republikánusság ide vagy oda, egy kis hercegséget azért elfogadott a pápától.

Nincsenek megjegyzések: