Szembesítés az ősök jogfosztásával

Ez a My land című francia-marokkói dokumentumfilm tétje. A rendező anyai ágon tunéziai zsidó, apain marokkói muszlim. A film lényege, hogy interjúkat csinált Libanonban olyan palesztinokkal (meg az unokáikkal), akiket 1948-ban elüldöztek Izraelből és azóta menekülttáborban élnek. Azután megmutatta izraelieknek, akik azokban a bizonyos észak-izraeli kibucokban élnek az egykori arab falvak helyén és szembesítette őket. Nagyon gondolatébresztő és jó a mondanivaló, hogy egy kis információátadással-rádöbbentéssel ki lehet csiholni együttérzést és megértést. Én is rosszul érzem magam attól, hogy zsidók, akik 2000 éven át száműzetésben éltek, amint tehették száműztek másokat.
Az viszont nem tetszett, hogy az izraeli szereplők nagyon atipikusak voltak, úgy lettek összeválogatva, hogy szélsőségesen nem reprezentatív lett a minta. A 8-9 megszólaltatott izraelibe betettek egy hippi fiút és egy a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó lányt (aki nem akar a zsidó államért harcolni, mert ha deklarálva van, hogy zsidó, akkor ez automatikusan másodrendű állampolgárokká nyilvánítja a nem zsidókat. - na ezt még én sem tudom érvként elfogadni, pedig igazán nagy híve vagyok a politikai korrektségnek, de ezért nem vállalni vmit, ami egyszerűen kell az ország fennmaradásához...ez már nekem is sok). És egyáltalán nem érinti a film, hogy a palesztin menekültek 64 éve tartó nyomorúságát a libanoniak is fenntartják azzal, hogy nem adnak nekik libanoni állampolgárságot, hiszen meg akarják tartani őket a Palesztinába vágyakozás állapotában, nehogy a végén még boldoguljanak máshol és ne legyen mire hivatkozva szítani az anticionista indulatokat...
A legtöbb palesztin szereplő amúgy egy nagyon érdekes narratívát képviselt: 48 előtt tökéletes békében éltek együtt a zsidókkal, mindent a hülye európai cionisták tettek tönkre, amikor odamentek...
Elhatároztam, hogy utánanézek a dolog jogi hátterének, van-e ma bárki is Izraelben, aki egy a Bevándorlási törvényhez hasonlóval ugyanúgy lehetővé tenné a száműzött palesztinok utódainak visszatérését, mint ahogy a diaszpóra-beli zsidók számára lehetséges?

Szabolcsi Lajos: Két emberöltő III.

Szabolcso Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei. Bp., MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1993.

 Abarbanel

·         VV miniszteri karrierjéről szól a fejezet.

·         Esterházy, Pallavicini, Apponyi, Andrássy, Batthyény nélkülözhetetlennek tartották VV-t a miniszteri székben és elnézték zsidó mivoltát. Ráadásul kapóra jött, h jó benyomás keletkezzen Mo-ról az Antantban, hiszen Károly király kétségbeesetten kapálózott a NY-i nagyhatalmak kegyéért. „Ezenfelül Vázsonyi félelmetes eszére, nagyszerű szónoki és debatteri képességére az új kormánynak szüksége volt a parlamentben, mert hiszen Tisza és óriási pártja most csak tűrte, de nem támogatta a kormányt. A zsidóság felé azonban valami elementáris, történelmi ereje volt ennek a kinevezésnek.” P. 201. A VV-t kinevező gépírásos kabinetirodai kézirat megvolt a Zsidó Múzeumban, amikor Szabolcsi Lajos írta ezt a könyvet.

·         „A szó és a toll mestere volt Vázsonyi, száz és száz vezércikkben, ezer és ezer szónoklaton át bontakozott ki a géniuszm a népjogokért és a demokráciáért küzdő vezérpolitikus. Nem volt <zsidó> politikus. Bár a recepció harca odafűződik nevéhez, a nagy általános és emberi és magyar gondolatot látta ebben is, nem a felekezet önös érdekét. A zsidóságnak csak szegény rétegei, a kisemberek tartoztak táborához, az úgynevezett <nagy zsidók> nem szerették. Féltek vulkanikus temperamentumától, gyémánt jellemétől, mely nem tudott kormányokkal megalkudni. De most mégis, múltja dacára, melynek igazán nem lehetett felekezeti jelleget adni: ő volt a <zsidó miniszter>”. P. 202.

·         Szabolcsi Lajos Jászi Oszkárra és a Galilei körre testálja az antiszemitizmus elmérgesítésének felelősségét. A Huszadik Század ”Van-e Mo-n zsidókérdés” körkérdésével hozták azt létre szerinte.

·         -> Szabolcsi Lajos panaszra ment VV-hoz, aki minisztersége elejétől fokozottan érdeklődött az Egyenlőség iránt.

·         Antiszemita kampány VV minisztersége ellen, főleg Bangha páter lapja, a Magyar Kuétúra.

·         A bp-i egyetem bölcsészkara dékánná választotta Goldziher Ignácot

·         „A zsidó történelem megmutatta, hogy az apostatáka  mi legnagypbb ellenségeink. Csak a kitért zsidó tudja úgy gyűlölni elhagyott felekezetét, ahogy Jászi Oszkár tette.” P. 209.

·         A Huszadik Század körkérdésére az 50 megkérdezettből 37 igennel, 13-an nemmel szavaztak.

·         „Mit szól hozzá Vázsonyi?” tette fel magának a zsidóság a kérdést, amikor új inzultus érte a zsidóságot. 1917 őszén elment Kol Nidrére a Dohányba (pedig amúgy nem volt templomjáró ember) és az Avinu Malkeinu-nál ő nyitotta ki a frigyszekrényt.

·         1917. okt. 20. VV apjának temetése a rákoskeresztúri temetőben: 5 miniszter állt a koporsó mellett: Batthyány Tivadar, Hadik János, Ugron Gábor, Mezőssy Béla, Grecsák Károly, 6 államtitkár és 50 ogy-i képviselő.

·         Apponyi Albert kultuszminiszterként javasolta a refo, a luth. És az unitárius egyházak állami segélyezését az 1848/XX. tc. 3. szakaszának kiteljesítése jegyében. Balthazár Dezső püspök megkérdezte, h a zsidók miért nem kapnak semmit, az is bevett felekezet 1895 óta. Erre Apponyi: de 1848ban még nem volt az. Az egészet közölte Balthazár Szabolcsival, h támadja meg az Egyenlőség hasábjain. -> nov. 1. Tiltakozás c vezércikk

·         Nov. 28. pesti hitközség üléstermében VV beszéde:

o   Alapból nem híve annak a rendszernek, amit az 1848:XX. tv. akart megvalósítani, a szabadelvű pol lelke az állam és az egyh szétválasztása.

o   Az 1848:V. tc. alapján választottak 1874ig Mo-n, amiben zsidó választópolgárok is voltak.

o   A recepciónak visszaható ereje van (amit a közjog ismer), tehát az 1895ben bevett felekezetnek nyi9lvánított felekezetre vonatk. Az 48-as tv is. (Egyenlőség 1917. dec. 1.)

·         Végülis sikerült elérni, h a zsidó felekezetre is vonatkozzon az állami segélyes tvjavaslat. Apponyi bevallotta a felekezet küldöttségének, h VV érdeme, aki a minisztertanácson kijelentette, h múltjának tartozik a receoció beteljesítésével.

·         VV elpanaszolta Szabolcsinak, h napokig kellett harcolnia Appomyival és Wekerlével és úgy érzi magát, mint Abarbanel, aki zsidóként hűségesen szolgálta spanyol királyát és aztán menekülnie kellett. És h ő nem akart zsidó miniszterként szerepelni a köztudatban, de odasorolták az idők.

 A szigeti hosszúnap

·         A tanácsköztársaság feletti borzongás fejezete.

·         „a zsidóság legerősebb ösztöne, a polgári érzés kapott halálos sebet a bolsevizmussal, a magántulajdon elve, az egyéniség. A monarchia sajtója központi utasításra ünnepelte az orosz revolúcionáriusokat, mert hiszn azok vetettek véget a háborúnak a keleti fronton. De a mi közösségünk, a polgári magyar zsidóság borzongva olvasta a megrendelt cikkeket, és mint Vázsonyi, jobban félt a bolsevizmustól, mint a háborútól. És mint Vázsonyi, politikailag egyre jobbfelé tolódott. Szakított Jásziékkal, Károlyiékkal, kibékült Tiszával, a zsidóságban pedig közeledett a Vészi-Vadász-Székely csoporthoz, mely a konzervatív érzésű zsidókat jelentette.” P. 221.

·         1917. dec. Szabolcsi L. kiadta az emancipáció emlékkönyvét

·         Kp-i hatalmak legyőzték Romániát és aláírták a bukaresti békét-> 7. fejezet XXVII. Pont kimondta a román zsidóság emancipációját

·         VV-t Bp díszpolgárává választották és a király kinevezte belső titkos tanácsossá.

·         „Vázsonyit sürgősen meg kellett keresnem. Lakása le volt zárva. Telefonja már nem működött. Családjának egyik tagjától megtudtam, hogy Vázsonyi feleségévelés fiával együtt előző éjszaka külföldre menekült. A forradalmi katonaság még éjjel megostromolta villáját, halálra keresték <a választójog meghamisítóját>. A Gellérthegyen ágyúkat vonultattak fel, melyeket beállítottak az ő Bulyovszki utcai villájára.” P. 239. [erről a villáról nincs szó Vázsonyiné emlékirataiban]

18. Vázsonyi Vilmos hazatér

·         A szabadelvűség kp-ja abban az időben Németo. volt, a weimari közt.

·         „Baden volt akkor a magyar zsidóság Turinja. Ott élt száműzetésben Vázsnyi Vilmos, az utolsó király volt igazságügyminisztere, a recepció előharcosa, a magyar zsidó Abarbanel.” P. 331.

·         Szabolcsi VV egész emigrációja alatt szándékosan felszínen tartotta a nevét az Egyenlőségben

·         „A parlamentben újbóli megjelenése esemény volt. Az ülés majdnem abbamaradt, mert a képviselők kitódultak a folyosóra, megbámulni a ritka tüneményt, a szellemet, mely a régi Magyarországot jelentette.”. p. 332.

Szabolcsi Lajos: Két emberöltő II.

Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei.Bp.,  MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1993. 

5. Hétköznapok: a magyar zsidó sajtó hőskora

·         „VV mindig későn jött, kegyetlen és keserű volt minden szava, és folyton a hitközségi elnököt szidta.” P. 74. [sajnos nem derül ki, h ez melyik évekre vonatkozik, még Wahrmann volt-e az, akit szidott. Vagy esetleg mindig szidta az aktuális elnököt?]

·         Az Egyenlőséggel együtt működött Herczeg Ferenc és Jókai is

·         Széder-estén és hanukai gyertyagyújtáson mindig összegyűlt a lap baráti köre Szabolcsi Miksa lakásán

·         „Látom szónokolni a mi széder-estéink nagy orátorát, Vázsonyi Vilmost, cyranói arcával, tengerkék szemében mennyi harag, mennyi forradalom, mennyi tehetség!” p. 78.

·         „Ezek voltak a magyar zsidóság boldog hétköznapjai, a csendes órák, hónapok és évek nagy ütközetek között.” P. 78.

·         Szabolcsi Miksa eszmevilága: konzervativizmus a vallási felfogásban (élse szembenállás a reform törekvésekkel), ugyanakkor nem ortodox a magyar értelemben, hanem a németországi modern ortodoxiához állt közel.

·         Szabolcsi és az Egyenlőség azt hirdette, h 1 a zsidóság, az ortik azt, h 2. A neológia vezetői meg lassan minden kudarcért az ortodoxiát tették felelőssé. Az 1912-es orsz nagygyűléskor érte el tetőpontját a küzdelem.

·         A Rumbach képviselte Szabolcsi vallási ideálját

·         Nagy harc Szabolcsi Miksa és a cionizmus között

·         1905 Szabolcsi Miksa palesztinai zarándoklatot hirdetett a magyarországi zsidóknak.

·         A szfordulón a fővárosban évi 4-500 zsidó tért ki

·         Szabolcsi Bialikot is fordított és Graetz nagy lélegzetű egyetemes zsidó tört.könyvének magyar fordítását szerkesztette

·         1911 Egyenlőség jubileumi kiadása, eléri a heti 2000 példányt

·         1912. febr. 20. Országos Magyar Zsidó Nagygyűlés a Lloyd teremben. Ortodoxia teljesen hiányzik. Elnöki emelvényen rengeteg mindenki, Rózsa Izsó, VV, Szabolcsi Miksa, Hatvany József is. cél a magyar zsidóság közjogi egységének megteremtése, az egységes magyar izraelita egyház felé lehetett volna az első lépés

·         Nekem itt az tűnik fel, h 1. ortodoxia képviselete nélkül eleve halva született dolog. 2. még mindig nem foglalkoztak a nem magyar magyarországi zsidókkal, márpedig Kárpát-Ukrajnában és Galíciában volt egy pár! Miért nem magyarországi izraelita egyházat akartak? Ugyanaz a vakság a nemzeti kérdésre, mint a korabeli parlamentben…

·         Az ortik szent háborút hirdettek az unifikáció ellen, amit ez a februári nagygyűlés képviselt

·         1913 kijevi vérvád. Ugyanebben az évben a magyar kormányzat filoszemita gesztusai: Vadász Lipót államtitkár lett, Heltai Ferenc pedig Bp. főpolgármestere (a kormány ajánlata alapján)

·         Az OMM (Osztrák-Magyar Monarchia) delegációjában 2 magyar delegátus, VV és Károlyi Mihály beszédet mondtak a romániai zsidóság jogsérelméről, kérve a közös külügyminisztert, h avatkozzék be. Kitérő válasz.

7. példázat a szőlőkertről

·         Ballagi Aladár és Apponyi támadta Szekfűt a Száműzött Rákócziért, Riedl meg védte

·         I. VH elején átveszi az Egyenlőség szerkesztését Szabolcsi Lajos, Miksa fia

·         200 000 magyar zsidó katona vonult be az I. VH-ba -> antiszemita hecckamoány, h kevés a zsidó a lövészárkokban, erre az Egyenlőség háborús krónika rovatot indít, számháború

·         Az ortodoxia és a neológia kibékült egymással az I. VH-ra

·         1915-ben már 25 000 galíciai zsidó menekült Bp-en. Az őket segítő bizottságokban végre együtt működtek a neológok és az ortodoxok egymással.

·         Ágoston Péter nonsense könyve A zsidók útja címen-> Egyenlőség leleplező bírálatokat ír (mert Ágoston P. pl, nem létező bibliai könyveket és talmudi traktátusokat idéz)-> Jásziék megorrolnak az Egyenlőségre

John Lukacs: Budapest, 1900. A liberlaizmus bukásáról szóló részek.

A könyv adatai: John Lukacs: Budapest, 1900. A város és kultúrája. Bp., Európa, 1991.

• Ezt a jegyzetet igazából csak azért teszem közzé, mert egyszerűen nem tudom milyen fórumon lehet korrigálni, ha egy tekintélyes szerző tévedésre épít elméletet.
• ·         egy szarvashibát ír Lukacs: azt, h 1905-ben lett először nem szabadelvű ogy-i képviselő Terézvárosban és az interpretáció is baromság: „Még az erősen zsidók lakta Terézvárosban is megtört a Szabadelvű Párt egyeduralma. Vázsonyi Vilmos, ez a rendkívül okos zsidó ügyvéd megalakította Demokrata Pártját, és 1905-bn győzelmet aratott a választásokon. Vázsonyi mérsékelt képviselője volt a zsidó középosztály fiatalabb tagjai között megindult erjedésnek. Ezekben a körökben nőttön-nőtt az elégedetlenség nem csak a kormánnyal, hanem az ország elmaradott politikai és társadalmi szerkezetének egészével szemben is. A zsidó bankárok, ügyvédek fiai, és olykor még leányai is, szakítani kezdtek szüleik lojális királypárti és régebbi szabadelvű hagyományaival. Bal felé tartottak.” pp. 145-146.
  ·         -> na most VV a Demokrata Párt jelöltjeként már 1901-ben megnyerte a terézvárosi ogy-i mandátumot és onnantól kezdve a dualizmus végéig mindig (meg később is, de azzal most itt nem foglalkozom) és ezt az egész 1905-ös eredményt egy olyan gondolatmenetbe illeszti be, ami arról szól, hogy az antiszemitizmusba hajló nacionalizmus kezdte kikezdeni a szabadelvűek uralmának alapjait.
  Ellenben vannak érdekes gondolatok a Szabadelvű Párt válságának és a liberalizmus általános európai válságának összefüggéséről:
  • ·         a szabadelvű eszmék vonzereje rohamosan csökkent a politikai gondolkodók és az alsóbb néposztályok körében, elveszítette a „szabadság” eszméje a varázsát. szegénység, társ. igazságtalanság-> „a tömegek érzelmi antikapitalizmusa megelőzte a szocializmus elfogadását. Valamikor 1880 után az angol liberálisok és az amerikai haladók között itt-ott akadtak már, akik ezt megértették. Következésképpen fokozatosan eltávolodtak a klasszikus liberalizmustól a szociális reformok irányába, a jóléti vagy fogyasztói társadalom kezdeteihez, a liberálisokkal kiegyező Angol Munkáspárt eszméit itt-ott követve.” p. 140.
  ·         -> a magyar Szabadelvű Párt nem követte a brit liberálisok példáját és nem közeledett a szociáldemokrácia felé.
  ·         „A tizenkilencedik század liberalizmusát elsősorban nem a szocializmus, hanem a nacionalizmus pusztította el.” p. 141.

Szabolcsi Lajos: Két emberöltő I.

Az én bevezetőm

·       A könyv adatai: 

Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei (1881-1931). Bp., MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1993.

Szabolcsi Lajos emlékiratai az Egyenlőség című magyar zsidó folyóirat évtizedeiről. A „két emberöltő” apjára, Szabolcsi Miksára és magára vonatkozik. Az emlékiratokat 1940 és 42 között írta, a zsidótörvények és a munkaszolgálat árnyékában. Fő koncepciója, hogy a magyarországi zsidóságnak sokkal több köze volt a szegedi gondolathoz, mint a tanácsköztársasághoz, ezért jogtalan a Horthy-rendszer üldöző politikája. A II. VH alatt az emlékiratok egy része eltűnt, de nagy részét a fia, Szabolcsi Miklós irodalomtörténész (József Attila monográfusa) kiadta.

·        A Szabolcsi családnak több nagy tagja is volt, kezdve Szabolcsi Miksán, aki a tiszaeszlári per idején kötelezte el magát az újságírás  mellett, amellett, hogy költő volt. Az ő fiai Lajos, ennek a könyvnek a szerzője, és Bence, a híres zeneesztéta. Lajos egyik fia Miklós, a kisebbik „eltűnt 1944-ben”.

·        Az általam ki nem jegyzetelt (mert PDP-hoz és VV-hoz nem kapcsolódó) részei is hihetetlenül izgalmasak a könyvnek. Az átlag memoárnál történetileg hitelesebb, mert Szabolcsi Lajos bőségesen használta az Egyenlőség archívumát.

3. A magyar zsidóság kibontakozik a derengésben

·        Tök jó leírás a zsidó felekezet működéséről 1868 után, végre megértettem, h most hogy van az, h VV szerint nem volt orsz. szervezet, Raj Tamás szerint meg volt

·        Két Országos Iroda volt: neológ, orti. Ezek lettek volna az országos szervezetek csúcsszervei, de a hozzájuk tartozandó helyi szervek nem jöttek létre. „Községkerületek” lettek volna a ,egyei szervek.

·        A Wahrmann-Goldziher rezsim egyedül akart uralkodni Eszlár után, nem kért az Országos Iroda gyámkodásából. A pesti zsidóság a magyar neológ zsidóság- volt a jelszavuk. Az Egyenlőség kezdettől anyagi viszonyban volt a pesti hitközséggel, úh elkezdte támadni az Orsz. Irodát. 

·        Sz Egyenlőség a pesti hitközség, a Magyar Zsidó Szemle az Orsz. Iroda szócsöve lett

·        1884 eszlárral kapcsolatban Apponyi kijelentette, h „ő hívő katholikus, márpedig hívű katholikus nem lehet antiszemita.” P. 43.

·        Az 1885-ös felsőházi reform ügye. A kormány javaslatának 5. szakaszának D pontja: a főrendiházban a zsidóságot egy hitfőnök képviseli, akit a király a kormány előterjesztése alapján kinevez.

·        -> Freudiger Mózes, a bp-i ortik vezére a Nemzet hasábjain Jókaihoz fordult, h képviselje, h 1 neológ és 1 orti legyen a főrendiházban, ne 1 hitfőnök. Jókai felkarolta az orti ügyet. De Tisza nem engedett abból, h igenis 1 képviselő legyen.

·        -> erre a szegedi hitközség ellenakciója: prsz tiltakozás, h egy képviselőt választani kell, nem kinevezni-> erre jelentette ki Trefort, h de ez enm egy felekezet, úh hogy tudna választani

·        (szóval összefoglalva: a zsidók addig kötözködtek a reformjavaslattal, amíg nem lett semmi az egészből… mármint az ő szempontjukból)

·        A képviselőház elfogadta a reformot az 1 zsidó főrenddel is, de a főrendiház nem akart zsidó főrendet, úh, visszadobta

·        A király javaslata Tiszának: kössön kompromisszumot, ejtse el a zsidó képviseletet, és miután 20 főrendet úgyis a király nevez ki, közéjük jelöljön a kormány zsidókat. Ez lett: kihagyták, h legyen a zsidóság képviselve, de Őfelsége kinevezett a 20 kinevezett főrend között 2 zsidót is.

·        1886 Szabolcsi Miksa megveszi az Egyenlőséget. Munkatársai Kiss József és Polák Illés is.

4. A mezítlábasok kis csoportja megcsinálja a recepciót

·        1889 Rózsa Izsó (a szegedi hitközség részéről) írt feliratot Csáky Albin kultuszminiszterhez, h hívjon össze orsz zsidó nagygyűlést. Nem lett eredmény, de felkeltette a közvélemény érdeklődését a témában és az Egyenlőség azt fenn is tartotta a továbbiakban.

·        1887 megszűnt az Antiszemita Párt

·        Protestáns vezetők panaszai amiatt, h tömegével elkeresztelték a kat papok a prot szülők gyerekeit-> Csáky Albin rendelete az elkeresztelés ellen

·        A zsidü felekezet nem bevett státuszának hátrányairól szóló konkrét példák 1890-ből

o       tápiószelei hitközség megválasztott rabbijáról kiderült, h a skót misszió fizetett alkalmazottja-> el akarta bocsátani a közösség-> kultuszminisztérium nem engedte meg

o       Ferenc Jóska Besztercén, Temesváron és Galgócon járt és nem fogadta a hitközségek küldöttségeit

o       A király szülinapjára nem hívták meg a zsidó felekezetet

o       Hódmezővásárhelyen egy házaló handlé vallási esketést végzett, Löw Immánuel szegedi főrabbi panasza dacára a kultuszminisztérium megerősítette az esküvőt és kötelezte a hitközséget, h anyakönyvezze

o       Szigetváron Pollák Reginát (11 éves) tvtelenül elkeresztelték, a hitközség panaszát elutasította a kultuszminisztérium

o       Dr. Klein Mór nagybecskereki rabbi kérését, h a zsidó gyerekeknek zsidó ünnepeken ne kelljen iskolába járni elutasították

o       -> mindez azért történhetett meg, mert csak megtűrt vallás volt

·        A recepciót programjukká tevők: Szabolcsi Miksa, Vázsonyi V., Márkus Dezső ügyvéd, Vázsonyi Jenő mérnök, Palágyi Lajos és Palágyi Menyhért professzorok, Fleischmann Sándor ügyvéd, Magai Emil rabbijelölt, Kabos Endre hírlapíró,

·        „E kis tábor prófétája és tűzoszlopa egy 22 éves fiatal ügyvédjelölt volt, dr. Vázsonyi Vilmos, ki mint az egyetemi ifjúság bálványozott szónoka, a véderő-vita alkalmából országos hírnévre tett szert. Mély jogi tudás, izzó hazafiság, büszke zsidó öntudat jellemezték őt.” P. 55.

·        Ez a pol harc néhány szegény zsidó újságíró kezdeményezése volt, 5 esztendeig tartott

·        Az első 2 év a belső harccal telt, a másik 3 a sötétség hatalmaival való harccal a parlament fórumain

·        „Dr. Vázsonyi Vilmos „A végtelen kérdés” című vezércikkével indította meg a recepció mozgalmát 1889-ben.” P. 56. [Nahát a cikk címe nem ez volt, hanem: Viszonosság és szervezet]

·        Vázsonyi szózatát követték Márkus Dezső és Szabolcsi Miksa felhívásai a vidéki hitközségekhez

·        1891 végén 230 vidéki hitközség tartott rendkívüli közgyűlést és fogadott el határozati javaslatot a recepció sürgős megvalósítása érdekében: 1. kisvárdai orti közösség, 2. máramarosszigeti orti

·        Össz. 94 parlamenti képviselőjelölt tett ígéretet a recepció leendő megszavazására, akik be is jutottak aztán. Pl. ifj. Andrássy Gyula, Apponyi Albert, Dési Zoltán, Podmaniczky Frigyes

·        Csak a legnagyobb zsidó testület, a 7000res pesti hitközség hallgatott, aminek elnöke Wahrmann Mór volt, a legtekintélyesebb zsidó Mo-n [az első zsidó felekezetű parlamenti képviselő Mo-n].

·        Wahrmann magához kérette a recepció kezdeményezőit. Hagyják abba, mert eredményre nem fog vezetni, de a kormány helyzetét nehezíti és az antiszemitizmust lángra lobbantja. -> szóváltás után Vázsonyiék otthagyták. Wahrmann a hitközség legközelebbi ülésén így nyilatkozott: „a recepciót a mezítlábasok kis csoportja akarja megcsinálni, de ebből sohasem lesz törvény.” P. 58.

·        Mezei Mór lipótvárosi ügyvéd viszont belelkesedett, ő is magához kérette Szabolcsi Miksát és társait, és részvételi szándékát jelezte, mondván, h Wahrmannt kényszeríteni fogja, h a pesti hitközség is nyissa meg kapuit a recepciónak. (p. 58.)

·        Mezei Mór lett a recepciós mozgalom vezérlőbizottságának elnöke

·        A pesti hitközség új dísztermének (Síp u. 6.) első rendezvénye a recepciós nagygyűlés volt 1892. jan. 6-án. A teremben ült Wahrmann Mór is és hajlandó lett támogatni a mozgalmat.

·        Mezei Mórt megválasztották elnöknek, VV előterjesztette javaslatát, Márkus Dezső, Tenzer Pál, Feleki Béla szólaltak fel. VV-t és Szabolcsi Miksát a lelkes tömeg a vállán vitte ki a teremből. Marczali Henriket bízták meg memorandum írásával.

·        VV Irányi Dánielt, atyai jóbarátját kereste fel támogatásért.

·        1892. máj. 26-tól (amikor Irányi Dániel határozati javaslatot terjesztett be róla) 3 évig a képviselőház napirendjén volt a recepció.

·        A zsidóságon belül is megindult egy ellenmozgalom, a neol. És az orti Orsz. Iroda külön-külön kezdte el fúrni.  Az utóbbi elnöke, Reich Ignác átokkal fenyegette meg a csatlakozó orti közösségeket, mert szerinte a recepciós mozgalom csak a neológia uralmi harca volt, az ortodoxia megsemmisítésének céljával. Külön ortodox recepciót követelt. 1892-ben a rabbigyűlés tényleg cherem alá helyezte a recepciót. [cherem=kiátkozás]

·        A neológ iroda, amit Schweiger Márton vezetett szintén mindent elkövetett, h Vázsonyiékat „elkeserítse és gátolja” p. 61.

·        A neológ iroda ellen VV vette fel a harcot és úgy eldurvult, h lovagias ügye lett Mezey Ferenccel miatta. [később a párbajellenes mozgalom vezére lett VV]

·        Felébredtek évtizedes álmukból a községkerületek

·        Monoron megválasztották VV-t községkerületi képviselőnek. És a Pest megyei izraelita községkerületi ülésen (24 éve nem volt már ilyen akkor) indítványt terjesztett be a kongresszusi szabályzat újraalkotásáról.

·        Ferenc Jóska hozzájárult a recepció előzetes szentesítéséhez, de a Szapáry-kormány többi egyh pol reformját elutasította. Szapáry lemondott, jött a Wekerle.kormány 1892 novemberében. A kultuszminiszter Csáky Albin maradt.

·        Recepció elleni antiszemita képviselőházi megnyilvánulások: Thaly Kálmán, Polónyi Géza

·        Vaszary Kolos hgprímás mozgalmat indított a recepció ellen, elérte, h a kat püspöki kar kimondja: „a zsidóságot nem lehet recipiálni, mert a zsidóság nem felekezet, hanem nemzet, külön nemzeti életet él, külön nemzeti törvényei vannak.” P. 63.

·        Bécsben Lueger keresztényszocialistái tartottak tiltakozó gyűlést

·        Nagyszebeni gyűlés: román pópák tiltakoztak a zsidó vallás egyenjogúsítása ellen, azt panaszolva, h a zsidók magyarosítják el Erdélyt, ezért akarja őket megjutalmazni a kormány. [kár, h az antiszemita népnemzeti magyarok sosem akarják meglátni ezt az aspektust]

·        1894. márc. 4-én Rákos mezején szabadelvű nagygyűlést hirdetett a polgárság: közel negyedmillióan vettek részt (p. 64.)

·        Egész Eu. felfigyelt

·        Közben a főrendiház visszadobta a polg házasságról szóló tvjavaslatot-> Wekerle lemondott

·        Király kénytelen megint Wekerlét megbízni kormányalakítással

·        1894. jún. 26. képviselőház tárgyalni kezd a recepciós javaslatról, 180 szavazattal 3 ellenében el is fogadta

·        A főrendiház tovább akadékoskodott természetesen, amikor aztán 107en szavaztak mellette és 107en ellene, az elnök igennel szavazott.

·        Szabolcsi Miksa VV-ról: „Tüneményes elme, tiszta jellem, zseniális szónoki tehetség: ez volt a recepció Vázsonyi Vilmosa. Nélküle sohsem értünk volna el eredményt. Az ő tüze lobogott mindannyiunkban, ő vitt magával hevével és lelkesedésével.” P. 69.