Szabolcsi Lajos: Két emberöltő I.

Az én bevezetőm

·       A könyv adatai: 

Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei (1881-1931). Bp., MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1993.

Szabolcsi Lajos emlékiratai az Egyenlőség című magyar zsidó folyóirat évtizedeiről. A „két emberöltő” apjára, Szabolcsi Miksára és magára vonatkozik. Az emlékiratokat 1940 és 42 között írta, a zsidótörvények és a munkaszolgálat árnyékában. Fő koncepciója, hogy a magyarországi zsidóságnak sokkal több köze volt a szegedi gondolathoz, mint a tanácsköztársasághoz, ezért jogtalan a Horthy-rendszer üldöző politikája. A II. VH alatt az emlékiratok egy része eltűnt, de nagy részét a fia, Szabolcsi Miklós irodalomtörténész (József Attila monográfusa) kiadta.

·        A Szabolcsi családnak több nagy tagja is volt, kezdve Szabolcsi Miksán, aki a tiszaeszlári per idején kötelezte el magát az újságírás  mellett, amellett, hogy költő volt. Az ő fiai Lajos, ennek a könyvnek a szerzője, és Bence, a híres zeneesztéta. Lajos egyik fia Miklós, a kisebbik „eltűnt 1944-ben”.

·        Az általam ki nem jegyzetelt (mert PDP-hoz és VV-hoz nem kapcsolódó) részei is hihetetlenül izgalmasak a könyvnek. Az átlag memoárnál történetileg hitelesebb, mert Szabolcsi Lajos bőségesen használta az Egyenlőség archívumát.

3. A magyar zsidóság kibontakozik a derengésben

·        Tök jó leírás a zsidó felekezet működéséről 1868 után, végre megértettem, h most hogy van az, h VV szerint nem volt orsz. szervezet, Raj Tamás szerint meg volt

·        Két Országos Iroda volt: neológ, orti. Ezek lettek volna az országos szervezetek csúcsszervei, de a hozzájuk tartozandó helyi szervek nem jöttek létre. „Községkerületek” lettek volna a ,egyei szervek.

·        A Wahrmann-Goldziher rezsim egyedül akart uralkodni Eszlár után, nem kért az Országos Iroda gyámkodásából. A pesti zsidóság a magyar neológ zsidóság- volt a jelszavuk. Az Egyenlőség kezdettől anyagi viszonyban volt a pesti hitközséggel, úh elkezdte támadni az Orsz. Irodát. 

·        Sz Egyenlőség a pesti hitközség, a Magyar Zsidó Szemle az Orsz. Iroda szócsöve lett

·        1884 eszlárral kapcsolatban Apponyi kijelentette, h „ő hívő katholikus, márpedig hívű katholikus nem lehet antiszemita.” P. 43.

·        Az 1885-ös felsőházi reform ügye. A kormány javaslatának 5. szakaszának D pontja: a főrendiházban a zsidóságot egy hitfőnök képviseli, akit a király a kormány előterjesztése alapján kinevez.

·        -> Freudiger Mózes, a bp-i ortik vezére a Nemzet hasábjain Jókaihoz fordult, h képviselje, h 1 neológ és 1 orti legyen a főrendiházban, ne 1 hitfőnök. Jókai felkarolta az orti ügyet. De Tisza nem engedett abból, h igenis 1 képviselő legyen.

·        -> erre a szegedi hitközség ellenakciója: prsz tiltakozás, h egy képviselőt választani kell, nem kinevezni-> erre jelentette ki Trefort, h de ez enm egy felekezet, úh hogy tudna választani

·        (szóval összefoglalva: a zsidók addig kötözködtek a reformjavaslattal, amíg nem lett semmi az egészből… mármint az ő szempontjukból)

·        A képviselőház elfogadta a reformot az 1 zsidó főrenddel is, de a főrendiház nem akart zsidó főrendet, úh, visszadobta

·        A király javaslata Tiszának: kössön kompromisszumot, ejtse el a zsidó képviseletet, és miután 20 főrendet úgyis a király nevez ki, közéjük jelöljön a kormány zsidókat. Ez lett: kihagyták, h legyen a zsidóság képviselve, de Őfelsége kinevezett a 20 kinevezett főrend között 2 zsidót is.

·        1886 Szabolcsi Miksa megveszi az Egyenlőséget. Munkatársai Kiss József és Polák Illés is.

4. A mezítlábasok kis csoportja megcsinálja a recepciót

·        1889 Rózsa Izsó (a szegedi hitközség részéről) írt feliratot Csáky Albin kultuszminiszterhez, h hívjon össze orsz zsidó nagygyűlést. Nem lett eredmény, de felkeltette a közvélemény érdeklődését a témában és az Egyenlőség azt fenn is tartotta a továbbiakban.

·        1887 megszűnt az Antiszemita Párt

·        Protestáns vezetők panaszai amiatt, h tömegével elkeresztelték a kat papok a prot szülők gyerekeit-> Csáky Albin rendelete az elkeresztelés ellen

·        A zsidü felekezet nem bevett státuszának hátrányairól szóló konkrét példák 1890-ből

o       tápiószelei hitközség megválasztott rabbijáról kiderült, h a skót misszió fizetett alkalmazottja-> el akarta bocsátani a közösség-> kultuszminisztérium nem engedte meg

o       Ferenc Jóska Besztercén, Temesváron és Galgócon járt és nem fogadta a hitközségek küldöttségeit

o       A király szülinapjára nem hívták meg a zsidó felekezetet

o       Hódmezővásárhelyen egy házaló handlé vallási esketést végzett, Löw Immánuel szegedi főrabbi panasza dacára a kultuszminisztérium megerősítette az esküvőt és kötelezte a hitközséget, h anyakönyvezze

o       Szigetváron Pollák Reginát (11 éves) tvtelenül elkeresztelték, a hitközség panaszát elutasította a kultuszminisztérium

o       Dr. Klein Mór nagybecskereki rabbi kérését, h a zsidó gyerekeknek zsidó ünnepeken ne kelljen iskolába járni elutasították

o       -> mindez azért történhetett meg, mert csak megtűrt vallás volt

·        A recepciót programjukká tevők: Szabolcsi Miksa, Vázsonyi V., Márkus Dezső ügyvéd, Vázsonyi Jenő mérnök, Palágyi Lajos és Palágyi Menyhért professzorok, Fleischmann Sándor ügyvéd, Magai Emil rabbijelölt, Kabos Endre hírlapíró,

·        „E kis tábor prófétája és tűzoszlopa egy 22 éves fiatal ügyvédjelölt volt, dr. Vázsonyi Vilmos, ki mint az egyetemi ifjúság bálványozott szónoka, a véderő-vita alkalmából országos hírnévre tett szert. Mély jogi tudás, izzó hazafiság, büszke zsidó öntudat jellemezték őt.” P. 55.

·        Ez a pol harc néhány szegény zsidó újságíró kezdeményezése volt, 5 esztendeig tartott

·        Az első 2 év a belső harccal telt, a másik 3 a sötétség hatalmaival való harccal a parlament fórumain

·        „Dr. Vázsonyi Vilmos „A végtelen kérdés” című vezércikkével indította meg a recepció mozgalmát 1889-ben.” P. 56. [Nahát a cikk címe nem ez volt, hanem: Viszonosság és szervezet]

·        Vázsonyi szózatát követték Márkus Dezső és Szabolcsi Miksa felhívásai a vidéki hitközségekhez

·        1891 végén 230 vidéki hitközség tartott rendkívüli közgyűlést és fogadott el határozati javaslatot a recepció sürgős megvalósítása érdekében: 1. kisvárdai orti közösség, 2. máramarosszigeti orti

·        Össz. 94 parlamenti képviselőjelölt tett ígéretet a recepció leendő megszavazására, akik be is jutottak aztán. Pl. ifj. Andrássy Gyula, Apponyi Albert, Dési Zoltán, Podmaniczky Frigyes

·        Csak a legnagyobb zsidó testület, a 7000res pesti hitközség hallgatott, aminek elnöke Wahrmann Mór volt, a legtekintélyesebb zsidó Mo-n [az első zsidó felekezetű parlamenti képviselő Mo-n].

·        Wahrmann magához kérette a recepció kezdeményezőit. Hagyják abba, mert eredményre nem fog vezetni, de a kormány helyzetét nehezíti és az antiszemitizmust lángra lobbantja. -> szóváltás után Vázsonyiék otthagyták. Wahrmann a hitközség legközelebbi ülésén így nyilatkozott: „a recepciót a mezítlábasok kis csoportja akarja megcsinálni, de ebből sohasem lesz törvény.” P. 58.

·        Mezei Mór lipótvárosi ügyvéd viszont belelkesedett, ő is magához kérette Szabolcsi Miksát és társait, és részvételi szándékát jelezte, mondván, h Wahrmannt kényszeríteni fogja, h a pesti hitközség is nyissa meg kapuit a recepciónak. (p. 58.)

·        Mezei Mór lett a recepciós mozgalom vezérlőbizottságának elnöke

·        A pesti hitközség új dísztermének (Síp u. 6.) első rendezvénye a recepciós nagygyűlés volt 1892. jan. 6-án. A teremben ült Wahrmann Mór is és hajlandó lett támogatni a mozgalmat.

·        Mezei Mórt megválasztották elnöknek, VV előterjesztette javaslatát, Márkus Dezső, Tenzer Pál, Feleki Béla szólaltak fel. VV-t és Szabolcsi Miksát a lelkes tömeg a vállán vitte ki a teremből. Marczali Henriket bízták meg memorandum írásával.

·        VV Irányi Dánielt, atyai jóbarátját kereste fel támogatásért.

·        1892. máj. 26-tól (amikor Irányi Dániel határozati javaslatot terjesztett be róla) 3 évig a képviselőház napirendjén volt a recepció.

·        A zsidóságon belül is megindult egy ellenmozgalom, a neol. És az orti Orsz. Iroda külön-külön kezdte el fúrni.  Az utóbbi elnöke, Reich Ignác átokkal fenyegette meg a csatlakozó orti közösségeket, mert szerinte a recepciós mozgalom csak a neológia uralmi harca volt, az ortodoxia megsemmisítésének céljával. Külön ortodox recepciót követelt. 1892-ben a rabbigyűlés tényleg cherem alá helyezte a recepciót. [cherem=kiátkozás]

·        A neológ iroda, amit Schweiger Márton vezetett szintén mindent elkövetett, h Vázsonyiékat „elkeserítse és gátolja” p. 61.

·        A neológ iroda ellen VV vette fel a harcot és úgy eldurvult, h lovagias ügye lett Mezey Ferenccel miatta. [később a párbajellenes mozgalom vezére lett VV]

·        Felébredtek évtizedes álmukból a községkerületek

·        Monoron megválasztották VV-t községkerületi képviselőnek. És a Pest megyei izraelita községkerületi ülésen (24 éve nem volt már ilyen akkor) indítványt terjesztett be a kongresszusi szabályzat újraalkotásáról.

·        Ferenc Jóska hozzájárult a recepció előzetes szentesítéséhez, de a Szapáry-kormány többi egyh pol reformját elutasította. Szapáry lemondott, jött a Wekerle.kormány 1892 novemberében. A kultuszminiszter Csáky Albin maradt.

·        Recepció elleni antiszemita képviselőházi megnyilvánulások: Thaly Kálmán, Polónyi Géza

·        Vaszary Kolos hgprímás mozgalmat indított a recepció ellen, elérte, h a kat püspöki kar kimondja: „a zsidóságot nem lehet recipiálni, mert a zsidóság nem felekezet, hanem nemzet, külön nemzeti életet él, külön nemzeti törvényei vannak.” P. 63.

·        Bécsben Lueger keresztényszocialistái tartottak tiltakozó gyűlést

·        Nagyszebeni gyűlés: román pópák tiltakoztak a zsidó vallás egyenjogúsítása ellen, azt panaszolva, h a zsidók magyarosítják el Erdélyt, ezért akarja őket megjutalmazni a kormány. [kár, h az antiszemita népnemzeti magyarok sosem akarják meglátni ezt az aspektust]

·        1894. márc. 4-én Rákos mezején szabadelvű nagygyűlést hirdetett a polgárság: közel negyedmillióan vettek részt (p. 64.)

·        Egész Eu. felfigyelt

·        Közben a főrendiház visszadobta a polg házasságról szóló tvjavaslatot-> Wekerle lemondott

·        Király kénytelen megint Wekerlét megbízni kormányalakítással

·        1894. jún. 26. képviselőház tárgyalni kezd a recepciós javaslatról, 180 szavazattal 3 ellenében el is fogadta

·        A főrendiház tovább akadékoskodott természetesen, amikor aztán 107en szavaztak mellette és 107en ellene, az elnök igennel szavazott.

·        Szabolcsi Miksa VV-ról: „Tüneményes elme, tiszta jellem, zseniális szónoki tehetség: ez volt a recepció Vázsonyi Vilmosa. Nélküle sohsem értünk volna el eredményt. Az ő tüze lobogott mindannyiunkban, ő vitt magával hevével és lelkesedésével.” P. 69.