2012. február 22., szerda

Szabolcsi Lajos: Két emberöltő III.

Szabolcso Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei. Bp., MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1993.


 Abarbanel

·         VV miniszteri karrierjéről szól a fejezet.
·         Esterházy, Pallavicini, Apponyi, Andrássy, Batthyény nélkülözhetetlennek tartották VV-t a miniszteri székben és elnézték zsidó mivoltát. Ráadásul kapóra jött, h jó benyomás keletkezzen Mo-ról az Antantban, hiszen Károly király kétségbeesetten kapálózott a NY-i nagyhatalmak kegyéért. „Ezenfelül Vázsonyi félelmetes eszére, nagyszerű szónoki és debatteri képességére az új kormánynak szüksége volt a parlamentben, mert hiszen Tisza és óriási pártja most csak tűrte, de nem támogatta a kormányt. A zsidóság felé azonban valami elementáris, történelmi ereje volt ennek a kinevezésnek.” P. 201. A VV-t kinevező gépírásos kabinetirodai kézirat megvolt a Zsidó Múzeumban, amikor Szabolcsi Lajos írta ezt a könyvet.
·         „A szó és a toll mestere volt Vázsonyi, száz és száz vezércikkben, ezer és ezer szónoklaton át bontakozott ki a géniuszm a népjogokért és a demokráciáért küzdő vezérpolitikus. Nem volt <zsidó> politikus. Bár a recepció harca odafűződik nevéhez, a nagy általános és emberi és magyar gondolatot látta ebben is, nem a felekezet önös érdekét. A zsidóságnak csak szegény rétegei, a kisemberek tartoztak táborához, az úgynevezett <nagy zsidók> nem szerették. Féltek vulkanikus temperamentumától, gyémánt jellemétől, mely nem tudott kormányokkal megalkudni. De most mégis, múltja dacára, melynek igazán nem lehetett felekezeti jelleget adni: ő volt a <zsidó miniszter>”. P. 202.
·         Szabolcsi Lajos Jászi Oszkárra és a Galilei körre testálja az antiszemitizmus elmérgesítésének felelősségét. A Huszadik Század ”Van-e Mo-n zsidókérdés” körkérdésével hozták azt létre szerinte.
·         -> Szabolcsi Lajos panaszra ment VV-hoz, aki minisztersége elejétől fokozottan érdeklődött az Egyenlőség iránt.
·         Antiszemita kampány VV minisztersége ellen, főleg Bangha páter lapja, a Magyar Kuétúra.
·         A bp-i egyetem bölcsészkara dékánná választotta Goldziher Ignácot
·         „A zsidó történelem megmutatta, hogy az apostatáka  mi legnagypbb ellenségeink. Csak a kitért zsidó tudja úgy gyűlölni elhagyott felekezetét, ahogy Jászi Oszkár tette.” P. 209.
·         A Huszadik Század körkérdésére az 50 megkérdezettből 37 igennel, 13-an nemmel szavaztak.
·         „Mit szól hozzá Vázsonyi?” tette fel magának a zsidóság a kérdést, amikor új inzultus érte a zsidóságot. 1917 őszén elment Kol Nidrére a Dohányba (pedig amúgy nem volt templomjáró ember) és az Avinu Malkeinu-nál ő nyitotta ki a frigyszekrényt.
·         1917. okt. 20. VV apjának temetése a rákoskeresztúri temetőben: 5 miniszter állt a koporsó mellett: Batthyány Tivadar, Hadik János, Ugron Gábor, Mezőssy Béla, Grecsák Károly, 6 államtitkár és 50 ogy-i képviselő.
·         Apponyi Albert kultuszminiszterként javasolta a refo, a luth. És az unitárius egyházak állami segélyezését az 1848/XX. tc. 3. szakaszának kiteljesítése jegyében. Balthazár Dezső püspök megkérdezte, h a zsidók miért nem kapnak semmit, az is bevett felekezet 1895 óta. Erre Apponyi: de 1848ban még nem volt az. Az egészet közölte Balthazár Szabolcsival, h támadja meg az Egyenlőség hasábjain. -> nov. 1. Tiltakozás c vezércikk
·         Nov. 28. pesti hitközség üléstermében VV beszéde:
o   Alapból nem híve annak a rendszernek, amit az 1848:XX. tv. akart megvalósítani, a szabadelvű pol lelke az állam és az egyh szétválasztása.
o   Az 1848:V. tc. alapján választottak 1874ig Mo-n, amiben zsidó választópolgárok is voltak.
o   A recepciónak visszaható ereje van (amit a közjog ismer), tehát az 1895ben bevett felekezetnek nyi9lvánított felekezetre vonatk. Az 48-as tv is. (Egyenlőség 1917. dec. 1.)
·         Végülis sikerült elérni, h a zsidó felekezetre is vonatkozzon az állami segélyes tvjavaslat. Apponyi bevallotta a felekezet küldöttségének, h VV érdeme, aki a minisztertanácson kijelentette, h múltjának tartozik a receoció beteljesítésével.
·         VV elpanaszolta Szabolcsinak, h napokig kellett harcolnia Appomyival és Wekerlével és úgy érzi magát, mint Abarbanel, aki zsidóként hűségesen szolgálta spanyol királyát és aztán menekülnie kellett. És h ő nem akart zsidó miniszterként szerepelni a köztudatban, de odasorolták az idők.

 A szigeti hosszúnap

·         A tanácsköztársaság feletti borzongás fejezete.
·         „a zsidóság legerősebb ösztöne, a polgári érzés kapott halálos sebet a bolsevizmussal, a magántulajdon elve, az egyéniség. A monarchia sajtója központi utasításra ünnepelte az orosz revolúcionáriusokat, mert hiszn azok vetettek véget a háborúnak a keleti fronton. De a mi közösségünk, a polgári magyar zsidóság borzongva olvasta a megrendelt cikkeket, és mint Vázsonyi, jobban félt a bolsevizmustól, mint a háborútól. És mint Vázsonyi, politikailag egyre jobbfelé tolódott. Szakított Jásziékkal, Károlyiékkal, kibékült Tiszával, a zsidóságban pedig közeledett a Vészi-Vadász-Székely csoporthoz, mely a konzervatív érzésű zsidókat jelentette.” P. 221.
·         1917. dec. Szabolcsi L. kiadta az emancipáció emlékkönyvét
·         Kp-i hatalmak legyőzték Romániát és aláírták a bukaresti békét-> 7. fejezet XXVII. Pont kimondta a román zsidóság emancipációját
·         VV-t Bp díszpolgárává választották és a király kinevezte belső titkos tanácsossá.
·         „Vázsonyit sürgősen meg kellett keresnem. Lakása le volt zárva. Telefonja már nem működött. Családjának egyik tagjától megtudtam, hogy Vázsonyi feleségévelés fiával együtt előző éjszaka külföldre menekült. A forradalmi katonaság még éjjel megostromolta villáját, halálra keresték <a választójog meghamisítóját>. A Gellérthegyen ágyúkat vonultattak fel, melyeket beállítottak az ő Bulyovszki utcai villájára.” P. 239. [erről a villáról nincs szó Vázsonyiné emlékirataiban]

18. Vázsonyi Vilmos hazatér

·         A szabadelvűség kp-ja abban az időben Németo. volt, a weimari közt.
·         „Baden volt akkor a magyar zsidóság Turinja. Ott élt száműzetésben Vázsnyi Vilmos, az utolsó király volt igazságügyminisztere, a recepció előharcosa, a magyar zsidó Abarbanel.” P. 331.
·         Szabolcsi VV egész emigrációja alatt szándékosan felszínen tartotta a nevét az Egyenlőségben
·         „A parlamentben újbóli megjelenése esemény volt. Az ülés majdnem abbamaradt, mert a képviselők kitódultak a folyosóra, megbámulni a ritka tüneményt, a szellemet, mely a régi Magyarországot jelentette.”. p. 332.

Nincsenek megjegyzések: