Vázsonyi Vilmosné Szalkay Margit emlékezései

A könyv adatai: 

Vázsonyi Vilmosné: Az én uram. Budapest, Genius, 1931.

·        Előszó: „Itt nincs Wahrheit und Dichtung, itt csak Wahrheit van.” P. 6.

·        Mimikének becézték

·        Mátészalkán előbb volt villanyvilágítás, mint Bp-en!

·        Szalkay papa a Szabadelvű párt elnöke volt a kerületben

·        Mama öccse volt az első zsidó vallású főszolgabíró Mo-n

·        „Édesapám volt a harmadik vagy negyedik zsidóember az országban, aki magyar nemességet kapott.” P. 9. De ezt nem használta, „tekintetes úr voltam és az is maradok” (p. 9.) nem akarta, h nagyságos úrnak szólítsák.

·        „annyira nacionalistának voltam nevelve, hogy a Fräuleint kivéve senkivel a világon nem akartam más nyelven beszélni, mint magyarul” p. 42.

·        1898 papa Pesten megismerkedik Vázsonyival, nagy szimpátia.

·        VV utálta a vicinálist és egész életében nyafogott, ha levonatozott Mátészalkára és mindig megfogadta, h többet nem teszi. J

·        VV agrárkisasszonynak becézte Margitot, aggódott, h milyen sajtóvisszhangja lesz annak, h eljegyzett demokrataként egy nemes lányt

·        VV bénázásai: jobb oldalra ült a lovaskocsin, nem segítette fel- és leszállni Margitot J

·        „Nézze, Vázsonyi, maga egy demokrata. Én is magához akarok alkalmazkodni, de akkor maga nem ülhet jobboldalt, ahol a király szokott ülni, mert a polgárember mindig a nőnek a baloldalán ül.” P. 74.

·        Esküvőn: vallásos zsidóknak volt külön menü (tyúkleves, paprikás ponty, szárnyas pecsenye, gyümölcs fagylalt) amúgy a menü: rákleves (260 db rákot főztek meg!), kecsege tartármártással, szárnyasok, pecsenye és parfék. 200 emberre főztek, 70-et el is kellett szállásolni a vendégek közül (a kecsege az hal)

·        VV nem tudott táncolni, de a 20as években ő is megszerette a simmizést

·        Az Eötvös utcai lakásukba Margit kívánságára kellett bevezetni a villanyt, VVnek természetes volt, h csak gáz van. De Margit villany mellett nőtt fel, csak egész pici gyerekkorából volt halvány emléke a gázlámpáról.

·        Szilveszterkor mutatkozott be Margit a Demokrata körben, erre az alkalomra az esküvői ruhát alakíttatta át. VV: „maga nem Ofélia és a Demokrata Kör nem kolostor. Legyen szíves, vágja ki a ruháját és nyújtson valamit az ifjúságnak, miért kelljen nekem más asszonyok karjában és nyakában gyönyörködnöm, mikor van az én feleségemnek is karja és nyaka. Igaz, hogy nagyon rövid a nyaka, de azért mégis csak nyak!” p. 110.

·        „A Demokrata Körben az volt a legnagyobb élvezetem mindig, hogy meghatottsággal nézhettem, mennyire szeretik az uramat. Az már nem is földi szerelem volt, amivel őt a hívei körülvették, hanem valami egészen átszellemült imádat, ami csak egy magasabb lénynek juthat ki emberek részéről, osztályrészül. Sajnos, énrám kevés áradt ebből az imádatból, mert én sohase tudtam igazán megnyerni a demokraták szimpátiáját.” P. 110.

·        Csak akkortól tegeződtek, amikor megszületett a gyerekük!

·        „Későbbi életünk folyamán, mint minden férfinak, neki is megvoltak az apró kis kalandjai, gyakran változó barátnői, de mindig elmondta hűségesen, hogy jelenleg ki az, aki szórakoztatja és aki a sok politikai és más emberi bolondságokat és az élet sok mindenféle kellemetlenségét és keserűségét elfeledteti vele.” P. 106.

·        Rendes vasárnapi vendégeink között voltak: Molnár Ferenc, Légrády Károly, Kaczián Ödön…

·        Az Abbáziában Eötvös Károly és VV éjfél körül mindig összevesztek és ki kellett őket békíteni J

·        Eötvös Károly igazi gavallér, igazi magyar úr. A hölgyekkel a legaranyosabb emberek egyike

·        Amikor megszületett a gyerek, csak heti 2 este mehetett le Margit az Abbáziába

·        Abbázia művészasztalánál: Bródy Sándor, Molnár Ferenc

·        Eötvös halála után a közös asztal a „Vázsonyi- asztal” lett

·        VV utálta, ha kegyelmes úrnak szólította

·        „Az ivást az uram mindig titokban szerette tartani, mert én ellenzője voltam minden szeszes ital fogyasztásának. Az apám soha nem ivott és miután mindenben ő volt a mintaképem, azt akartam, hogy az uram se igyon. Hát, hogy meg ne tudjam, mielőtt haza jött, pörkölt kávébabot evett, hogy ne érezzem rajta a pezsgőt.” P. 123.

·        Szerdán és pénteken voltak a fővárosi közgyűlések. „Szíve és lelke igazában mindig a Városházán volt” p. 122.

·        Az I. VH alatt már nem volt kedve kávéházba járni, inkább otthon olvasta a Károli Bibliát.

·        Margitnak olvasta fel először a Demokrata Párt programját.

·        Macókának hívta a Margitot. J

·        Le van írva Sissi halálának napja, üzletek kirakataiban a képe gyászszalaggal

·        1900. május 19. megszületett Vázsonyi János. VV lányt szeretett volna!

·        „Az uram szorgalmasan utazgatott Mindszent és Budapest között és visszaemlékezve azokra az időkre, őszintén mondhatom, hogy minden ilyen utazásból szivbéli undorral tért vissza. Sehogyse tudta elviselni a vidéki korteskedés szokásait az azzal járó rettenees sok pörköltözést és spiccerezést. Ő izig-vérig fővárosi ember volt és a legjobb akarattal se tudott beletörődni a jó vidékiek szokásaiba.” P. 145.

·        „Nem volt ő lump, nem szerette a züllést, de a szép nyári éjszakák, az üres otthon szinte késztették, hogy menjen és keresse a szórakozást. Megvoltak az apró kis flirtjei, de sohase lépte át a megengedett határokat, mindig megóvta a külszínt és mindig nagyon féltette a nevét. Csodálatos, hogy mindig akadtak jó barátok, akik velem közölték, hogy itt, vagy ott látták az uramat, ilyen vagy olyan nők társaságában.” De mindig nagyon meg voltak lepve, amikor a fél mondatuknál már a szavukba vágtam és én fejeztem be, mutatva, hogy mindenről tudomásom van. Ilyenkor aztán nagyon lefőzöttnek érezték magukat.” P. 146.

·        „szívesebben bukik meg Terézvárosban, mint győz Mindszenten.” P. 149.

·        „De örök igaz szerelme különösen a Terézváros volt mindig. Szerette az egész fővárost, de ez a városrész valósággal a gyengéje volt. Még elképzelni se tudta, hogy a fővárosnak valamelyik másik kerületében lakjék.” P. 160.

·        1901ben orsz pol körút: Demokrata kör alapítása: Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Mezőtúr, Pozsony, Sopron.

·        Egy debreceni felolvasáson kínos jelenet: „A történelmi középosztályról beszélt és kifogásolta, hogy az iskolákban a nyers testi erők adorálására taníitják a gyermekeket és a fogai között holttestet táncoltató Kinizsit állitják oda az ifjuságnak példaképül, holott a magyar történelemnek annyi szellemi és lelki hérosza van, akiket ideálul lehetne állitani az ifjuság elé. Egy ottani lap szerkesztője, ha jól emlékszem, Móricznak hívták, az egész előadást és annak tendenciáját kiforgatva azt irta az uramról, hogy megtámadta a történelmi középosztályt és kulturbestiáknak nevezte annak tagjait. Ebből persze egy szó sem volt igaz…” pp. 160-161.

·        Barátja, a kuruc magyar Olay Lajos (a józsefvárosi demokrata kör elnöke) kérte, h ne menjen egy ideig a parlamentbe, várja meg, amíg elcsendesedik az ügy, mégis bement és kidumálta magát. J

·        Vidéki pártalakulások: „Ezekkel a vidéki alapításokkal azonban mindig több volt a munka, mint a siker. Folyton pénz és pénz kellett volna a fennállásukhoz, de bizony pénz az nem igen volt. A mezőturi kör elnöke, dr. Bencsik László ügyvéd a legkiválóbb és legderekabb emberek egyike volt, akit csak valaha láttam, de szegény, mint a templom egere. Az ő lelkesedése nem volt elegendő a kör fenntartására, tehát hamarosan meg is halt a kör.” P. 163.

·        Sopronba Kasics Péter járt le VV helyett, h ott is megalapítsa a demokrata pártot. Szervezőkészség hiányzott belőle. De később ott Zsombor Géza irányította a pártot, nagyon jól, nem sokára kilátás lett egy választási sikerre.

·        Temesvárott a koalíció idején az ottani katolikus kör elnökét (!), Krémer Józsefet jelölték demokrata programmal. Ő is majdnem nyert egyszer Návay Lajos házelnökkel szemben. (20 szavazat) p. 164.

·        VV „Ha német ujságba cikket írt, azt is mindig eredeti nyelven irtam sohase kellett magyarból németre fordítani a cikkeit.” P. 164.

·        Kolozsvárott Deáky Albert volt a párt elnöke és Várady Aurél az alelnöke.

·        „Igy járt folyamatosan városról-városra és terjesztette a demokrata eszméket, abban a hiszemben, hogy végül mégis csak megtalálja majd a kontaktust a főváros és a vidék közt. Ez a feltevése azonban nem vált valóra és ennek folytán a vidéki körök egyenként feloszlottak.” P. 165.

·        Zsebkendőszavazás után a Hungária szállóban gyűlt össze az ellenzék, elhatározták a vezérlő bizottság megalapítását. Itt barátkozott össze korábbi dühös ellenfelével, Rakovszky Istvánnal is, a barátság életük végéig tartott.

·        Margitszigeti nyaralások Bánffy Dezső, Bródy Sándor, Molnár Ferenc társaságában

·        1914ben nyaraltak utoljára a Margitszigeten

·        1903ban elköltöztek az Eötvös utcából a Teréz körútra

·        1903as déli utazásról: „Istenem, milyen szép világ is volt akkor! Az utlevelet csak hirből ismertük, a vizumot még hirből se.” P. 176.

·        1905ös kampány alatt két-3 szentképet is kapott gyerekektől! , h biztosan nyerjen J

·        Egy nő misét is mondatott  VV győzelméért 1905ben „De szép világ volt, de kár, hogy nem voltunk akkor vele megelégedve.” P. 184.

·        „A Hieronymi-választás híre az egész világsajtót bejárta, mert eddig nem volt még rá példa, hogy egy választás ötven órán keresztül tartson egyfolytába.” P. 185.

·        A választási győzelmeket mindig VV lakásán ünnepelték nagy villásreggelivel: borjúpörkölt fél mázsa húsból, csapra vert söröshordó.

·        Lejárt a rt koncessziója, amely a főváros gázellátásának jogát bérelte. Megkeresték Margitot, h pár napja vigye el a városból VV-t, amikor lesz erről a szavazás a közgyűlésben, 100 ezer koronát ajánlottak ezért Margitnak!

·        VV Bárczy IStvánnal,. Hüvös Józseffel, Heltai Ferenccel és Sztankovics Szilárddal tanulmányútra ment a városi lakások építkezését tanulmányozni. London.

·        „A nagy községi párt nem volt hosszu életü. Annyira különböző felfogásu férfiakból tevődött össze, hogy csak folytonos kunsztokkal lehetett volna összetartani és miután a hivatását is már több-kevésbé teljesítette az uram, ugy ahogyan összekalapálta ezt a pártot, ismét szélnek is eresztette.” P. 193.

·        Berlinben látott a V házaspár életében először kabarét

·        12 éves korában elvitte Jánost a Lidora nyaralni kettesben, aztán köv nyáron Balatonlellére!

·        A darabont kormány idején, amikor VVnek saját napilapja is volt, éjszakánként gyakran köveket dobáltak be az ablakon a lakásukba!

·        Majdnem mindig febr. 1én este volt nagy vacsi VV-éknél, 80-100 személyre, másnap reggel 8ig. Mert febr. 2. ünnep (Milyen ünnep???)

·        Verner Gyula Tisza-párti képviselő a leghűségesebb barátok közé tartozott attól, még h más pol nézeten voltak

·        Egyszer, amikor Károlyi M. volt a Magyarország  főszerkesztője, megbeszélték, h névtelenül közlik le, mégis VV nevével-> goromba levelet írt neki-> nagy harag köztük. Erre Margit levélben meghívta magukhoz vacsizni Károlyit, nagyon kedves levélben válaszolt, el is ment, kimagyarázta magát VV-nél-> kibékülés. Ugyanazon az este beállított Fedák Sári és Pallavicini György őrgróf is. Kacsoh Pongrác (Gráci), Molnár Ferenc is gyakran ült náluk reggelig. Bárczy István is.

·        Hetente 1x a Pannónia Szállóban volt „városi estély”: városházi urak összejövetele. Márkus József főpolgármester bohém.

·        Batthyány Tivadar nagyon sokat vendégeskedett ott, jó barát volt.

·        Affér Batthyány Tivadarral: Margit megkérte, h esetleg szerezzen VV-nak igazgatósági ehlyet a Gresham biztosítónál, Batthyány óbudai választási beszédben korrupcióval vádolta meg Margitot-> VV felháborodott cikke a Nap c lapban-> Battyhány T sajtópert indított miatta VV ellen

·        1913ban beválasztották VV-t a Delegációba!!! Bécsben ülésezett akkor. Margitot is elvitte (mert meghaét az anyja, ne maradjon a ygászával egyedül Pesten), Margit is eljárt a delegációs ülésekre. Nagyon sok nő volt a hallgatóságban, de polgárasszony Margiton kívül egy sem, csak mágnások. Károlyi Mihály is ekkor volt először delegátus. VV elmondatott Károlyival egy beszédet a román zsidó kérdésről. „tulajdonképpen ezzel a beszéddel tünt fel a közélet szinterén.” (p. 216.)

·        VV már a VH első pillanatában depresszióba esett. Bródy Sándor ezt nem értette.

·        VV egyszer az Abbáziában 1914ben: „Magyarország ebben a háboruban nem nyerhet semmit! Gyönyörüen vagyunk határolva hegyekkel és folyókkal, még tengerünk is van. Mi nem nyerhetünk semmit, mi csak veszthetünk ezen a háborun.” P. 223. „Megértem a cseheket, megértem a románokat és a szerbeket, mert ezek mind valamit el akarnak érni. De mit kaphatunk mi? Semmit és semmit, ellenben elveszthetünk mindent.” P. 223.

·        VV szerint Tisza a tekintélyénél fogva semlegessé tehette volna Mo-t

·        A VH első napjától az utolsóig (p. 224.) varróműhely volt a Demokrata Körben, ráfizettek nekik, ezt a Terézvárosi Segélyalap finanszírozta. A főváros leutánozta a terézvárosi gyerekruha akciót, ruhaosztás. Hamarosan már a lengyelországi menekültekről is gondoskodni kellett.

·        Margit elment 3 napra Bécsbe megnézni, mert hallotta, h ott még jobban működnek a népjóléti intézmények.

·        A VH alatt visszavonult életet élt a V házaspár, Margit folyton a varróműhely meg mindenféle népjóléti intézmény között rohangált

·        1917 május: választójogi (khm! Április!) népgyűlés. Bárczy István nyitotta meg, aznap jött a király Bp-re, átadták neki a Várban a népgyűlés határozati javaslatot. Napközben összefutott VV Wekerlével, aki közölte vele, h délután 6ra ő lesz a megbízott minelnök. Károlyi elment hozzájuk, elpanaszolta Margitnak, h Vilmos nem hagyta őt beszédet tartani a népgyűlésen. VV hazajött és közölte: „<Nem tudom mi jogon beszéltél volna? Hiszen nem vagy budapesti képviselő, sőt nem vagy Budapesten bizottsági tag se. A Károlyi név nem elegendő arra, hogy egy ilyen tömeg előtt beszédet tartsál. Különben se arról van szó, hogy a tömeget hecceljük, hanem arról, hogy megnyugtassuk, ehhez pedig te nem igen értesz.> Ebben a pillanatban észrevettem, amit később közöltem is az urammal, hogy gróf Károlyi szemeiben csak ugy szikrázott a gyülölet tüze, amikkor az uram ezt mondta…” p. 228.

·        Margit nem akarta, h elvállalja VV a miniszteri tárcát, mert Tittel ohne Mittel, és még a életszínvonaluk is lecsúszik emiatt

·        „Természetesen nagyon sok érv szólt az uram minisztersége mellett. Elsősorban felekezetének dicsősége, amely azért volt nagyon nyomatékos érv, mert egyszersmint a liberalizmusnak és az egyenlőségnek a dicsőségét is jelentette. Hiszen a nagy osztrák-magyar monarchiában sohase volt még zsidó miniszter.” P. 231. + ő akarta az ált vjogot bevezetni, az újságírótársadalom nagyon akarta őt mert azt hitték enyhíteni fogja a cenzúrát

·        Itt úgy van beállítva, h csak kifogásnak aggályoskodott VV, h Esterházy kérdezze meg a királyt, h nem akadály-e az ő zsidó felekezete

·        „El volt ragadtatva a királytól, hogy milyen egyszerü, milyen kedves és mennyi finomsággal fogadta a különkihallgatáson…másnap pedig ő, aki nem volt templomjáró ember, elment a templomba, hogy imádkozzon az Uristenhez, hogy adjon neki erőt ezt a magas hivatalt ugy betölteni, ahogy azt tőle elvárják, hogy betöltse. Megköszönte az Uristen jóságát, hogy öreg szüleinek ilyen örömet okozhatott. Mert az édesanyja, az volt előtte mindig az igazi szent.” P. 232.

·        Egyik sztrájk követte a másikat, ezeket VV-nak kellett kezelnie, mert a kabinetből ő állt a legközelebb a szocdemekhez, ő tudott velük még a legjobban tárgyalni

·        Esterházy Móric igénytelen volt, nem táplálkozott rendesen, nem bírta a miniszterelnökséget… „Soha ideálisabb férfit, igénytelenebbet és őszintébbet Esterházynál nem ismertem.” P. 234.

·        VV is le akart mondani kapva az alkalmon, h Esterházy lemond-> Esterházy könyörgött, h maradjon Wekerle mellett is

·        Károlyi mindenáron államtitkárságot akart szereztetni VV-sal egy híve számára, nem állt kötélnek-> Károlyi: „Ugylátszik elfelejted, hogy egy Károlyi gróffal állsz szemben. Nekem nem lehet ellentmodani!” p. 235. NEM HISZEM!

·        1918 februárjára VV megbetegedett, Balatonfüredre utazott a fiával

·        VV a király beleegyezését akarta kérni Károlyi letartóztatásához

·        Windischgrätz herceg intrikált az ált titkos vjog ellen

·        „A miniszteri fizetés nem fedezte volna a mi szükségletünket akkor sem, ha az uram ezt a fizetést felvette volna.” P. 238. de VV szétosztotta a fizetést a minisztériumi munkatársai között, akikkel dolgozott a vjogi tv-en

·        El kellett adnia egy Szinnyei Merse képet is a miniszterség alatt, amit pár évvel azelőtt ügyvédi honoráriumként kapott

·        1918 kora őszén VV apjának a temetésén ott volt a kormány és akkora tömeg, amekkora a közéleti személyiségek temetésén szokott lenni

·        Károly király VV májusi lemondáskor: „Remélem, – mondotta – még viszont fogom önt látni a miniszteri székben.” P. 241.

·        VV feldobódott, amikor megszabadult a miniszterségtől

·        A miniszterség után egyideig csak tanácsadó ügyvédi irodát tartott fenn, nem ment tárgyalásra, h ne olyan bírók tárgyalják az ügyeit, akiket ő nevezett ki

·        Károlyi, Nagyatádi, Hadik és Rakovszky zaklatták VV-t, h csatlakozzon hozzájuk, Margit szerint talán az ő higgadtsága meg tudta volna menteni a dolgok alakulását, talán kár, h nem sikerült meggyőzniük

·        „az uram nem is annyira Károlyitól irtózott, mint inkább a környezetétől. Leküzdhetetlen antipátiát érzett két emberrel szemben, az egyik volt Kunfi Zsigmond, a másik Jászi Oszkár, Jásziban azonban inkább csak a minden gyakorlati érzék hiján politizáló teoretikust perhoreszkálta és azt a betügőgöt, amely szerinte Jásziból kiáradt, viszont Kunfinak még a nevét se szerette hallani. Nem azért, mert Kunfi szocialista volt, mert hiszen az uram előbb is, később is nagyon jó viszonyban volt a szocialisták vezető embereivel. …Kunfitól azonban valósággal irtózott. Kunfit hatalomra éhes, irigy és fennhéjázó, rosszlelkü embernek tartotta, akiről az volt a véleménye, hogy jó tolla és jó svádája valóságos veszedelem azokra nézve is, akiknek az érdekét szolgálni látszik, sőt talán saját pártjára nézve a legveszedelmesebb. Ebben is igaza lett.” P. 252.

·        Októberben a királyi család Gödöllőre jött, ott akart maradni karácsonyig. Gödöllői kihallgatások. A király tanácsot kért VVtól, h kiket hallgasson ki. -> Nagyatádi, Huszár Károly, Zlinszky István, Garami Ernő. A többieket Bárczy vezényelte oda. VV elképzelése: Hadik János legyen a mineln és legyen benne a kabinetben mindenképpen Károlyi Mihály és Nagyatádi Szabó István. De Bárczy előtérbe helyezte Károlyit minelnökenk (ami VV ötlete volt eredetileg). A királynak el kellett mennie Bécsbe, mert ott is jelentkeztek a bomlás jelei és József főhg lett a homo regius.

·        Kereskedelmi alkalmazottak egyesületének küldöttsége megjelent VV lakásán és közölték Margittal, h kilépnek a demokrata pártból és átmennek a szocdem pártba. Közben Esterházy Móric a gyerkeszobában feküdt lázasan. Margit lehordta őket árulásukért, mert VV annyit tett azért az egyesületért…A Városi Ujság cikket írt arról, h Margit teáztatta Esterházy Móricot, a keresk alkalmazottak küldöttségének meg csak szivart szervírozott, mert lenézi őket és az arisztokratáknak gazsulál…ez okt. 18án délután 4kor volt!

·        Ezt a cikket már Münchenben olvasta a VV házaspár. VV: „Milyen kár, hogy ilyen piszkosan alacsonyan gondolkodó emberek csinálták ezt a forradalmat! Talán ha idealisták vannak az élen, másként sikerül.” P. 257.

·        A forradalom előtti estén sokan voltak VV lakásán: Nagyatádi, Pallavicini, Zlinszky. Felhívták telefonon a királyt és instrukciót kértek.

·        A forradalom estéjén Bódy Tivadar polgmester, Folkusházy Lajos alpolgmester Szabó Imre tiszti főügyész, Déry Ferenc alpolgmester csöngetett be és közölte VV-sal, h a Pannónia szállóban a szokásos szerdai vacsorán voltak, és közben a sofőr jelentette, h a kocsijukat elvitték, kitört a forradalom és nincs magántulajdon. Nagy tömegek vonultak össze vissza a Rákóczi úton.

·        A Demokratapárt küldöttsége: Szücs Ernő vezérszónok VV-nek: menjen és esküdjön fel a Nemzeti Tanácsnak. Erre Margit hirtelenkedve lehordta.

·        VV enm akart emigrálni, Margit beszélte rá.. VV azt akarta, h legalább Margit maradjon itt, mert ki más küldene neki őszinte híreket.

·        Nov. 3án érkeztek Münchenbe. Ott is forradalom pár nap múlva.

·        Macóka hazajött Münchenből 2 hétre, kiadta a lakás egy részét egy vasúti tisztviselőnek, h cserébe havonta egyszer vigyen nekik kaját meg cuccokat

·        1919 jan. meghalt VV mamája

·        „Sok minden van feljegyezve, amit ma még idő előtt volna nyilvánosságra hozni. A forradalom kitörésének egy nappal előtte például elmondta az uram, hogy bizalmas tanácskozás volt Andrássy grófnál, egyszerre azt veszi észre, amikor éppen nem nagyon hizelgően nyilatkozott Károlyiról, hogy nagyon különösen mozog egy ajtót takaró függöny, ügyesen ment odáig és véletlenül megrántotta, mögötte állott Károlyiné! Meg kell ejgyeznem, hogy az uram nagyon szerette, eszesnek, ötletesnek és kedvesnek találta Katinka grófnőt és az ajtó melletti fülelésen jól mulatott.” Pp. 309-310.

·        A mo-i bolsevik fordulat hírére továbbmentek Svájcba. Ott volt a kir csal, Andrássy gróf, Windischgrätz, Garami Ernő, Ignotus.

·        VV vállalt kezességet Garami Ernőért, így kapott Svájcban tarózkodási engedélyt (forráskritika!)

·        Malcomes báró ment Bethlen megbíásából VV-t hazahívni.

·        Fehér terror miatt Margit elhívja Bp-ről azzal az ürüggyel, h beteg

·        Árverés a kifosztott lakásban megmaradt cuccokból

·        „Alkalmam volt meggyőződni felőle, hogy szebb és okosabb gyermek, mint az akkor kilencéves Ottó trónörökös, igazán kevés lehet a földön.” P. 352.

·        VV ügyvédnek volt a legnagyobb, kár, h nem maradt meg annál

·        Vannay ütötte le a merényletnél. Ez előtt a belügymin kijelentette a parl-ben, h aki szerint VV nem viselkedik hazafiasan, az segíthet ezen a gondon.