John Lukacs: Budapest, 1900. A liberlaizmus bukásáról szóló részek.

A könyv adatai: John Lukacs: Budapest, 1900. A város és kultúrája. Bp., Európa, 1991.

• Ezt a jegyzetet igazából csak azért teszem közzé, mert egyszerűen nem tudom milyen fórumon lehet korrigálni, ha egy tekintélyes szerző tévedésre épít elméletet.
• ·         egy szarvashibát ír Lukacs: azt, h 1905-ben lett először nem szabadelvű ogy-i képviselő Terézvárosban és az interpretáció is baromság: „Még az erősen zsidók lakta Terézvárosban is megtört a Szabadelvű Párt egyeduralma. Vázsonyi Vilmos, ez a rendkívül okos zsidó ügyvéd megalakította Demokrata Pártját, és 1905-bn győzelmet aratott a választásokon. Vázsonyi mérsékelt képviselője volt a zsidó középosztály fiatalabb tagjai között megindult erjedésnek. Ezekben a körökben nőttön-nőtt az elégedetlenség nem csak a kormánnyal, hanem az ország elmaradott politikai és társadalmi szerkezetének egészével szemben is. A zsidó bankárok, ügyvédek fiai, és olykor még leányai is, szakítani kezdtek szüleik lojális királypárti és régebbi szabadelvű hagyományaival. Bal felé tartottak.” pp. 145-146.
  ·         -> na most VV a Demokrata Párt jelöltjeként már 1901-ben megnyerte a terézvárosi ogy-i mandátumot és onnantól kezdve a dualizmus végéig mindig (meg később is, de azzal most itt nem foglalkozom) és ezt az egész 1905-ös eredményt egy olyan gondolatmenetbe illeszti be, ami arról szól, hogy az antiszemitizmusba hajló nacionalizmus kezdte kikezdeni a szabadelvűek uralmának alapjait.
  Ellenben vannak érdekes gondolatok a Szabadelvű Párt válságának és a liberalizmus általános európai válságának összefüggéséről:
  • ·         a szabadelvű eszmék vonzereje rohamosan csökkent a politikai gondolkodók és az alsóbb néposztályok körében, elveszítette a „szabadság” eszméje a varázsát. szegénység, társ. igazságtalanság-> „a tömegek érzelmi antikapitalizmusa megelőzte a szocializmus elfogadását. Valamikor 1880 után az angol liberálisok és az amerikai haladók között itt-ott akadtak már, akik ezt megértették. Következésképpen fokozatosan eltávolodtak a klasszikus liberalizmustól a szociális reformok irányába, a jóléti vagy fogyasztói társadalom kezdeteihez, a liberálisokkal kiegyező Angol Munkáspárt eszméit itt-ott követve.” p. 140.
  ·         -> a magyar Szabadelvű Párt nem követte a brit liberálisok példáját és nem közeledett a szociáldemokrácia felé.
  ·         „A tizenkilencedik század liberalizmusát elsősorban nem a szocializmus, hanem a nacionalizmus pusztította el.” p. 141.