Szabolcsi Lajos: Két emberöltő II.

Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei.Bp.,  MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1993. 

5. Hétköznapok: a magyar zsidó sajtó hőskora

·         „VV mindig későn jött, kegyetlen és keserű volt minden szava, és folyton a hitközségi elnököt szidta.” P. 74. [sajnos nem derül ki, h ez melyik évekre vonatkozik, még Wahrmann volt-e az, akit szidott. Vagy esetleg mindig szidta az aktuális elnököt?]

·         Az Egyenlőséggel együtt működött Herczeg Ferenc és Jókai is

·         Széder-estén és hanukai gyertyagyújtáson mindig összegyűlt a lap baráti köre Szabolcsi Miksa lakásán

·         „Látom szónokolni a mi széder-estéink nagy orátorát, Vázsonyi Vilmost, cyranói arcával, tengerkék szemében mennyi harag, mennyi forradalom, mennyi tehetség!” p. 78.

·         „Ezek voltak a magyar zsidóság boldog hétköznapjai, a csendes órák, hónapok és évek nagy ütközetek között.” P. 78.

·         Szabolcsi Miksa eszmevilága: konzervativizmus a vallási felfogásban (élse szembenállás a reform törekvésekkel), ugyanakkor nem ortodox a magyar értelemben, hanem a németországi modern ortodoxiához állt közel.

·         Szabolcsi és az Egyenlőség azt hirdette, h 1 a zsidóság, az ortik azt, h 2. A neológia vezetői meg lassan minden kudarcért az ortodoxiát tették felelőssé. Az 1912-es orsz nagygyűléskor érte el tetőpontját a küzdelem.

·         A Rumbach képviselte Szabolcsi vallási ideálját

·         Nagy harc Szabolcsi Miksa és a cionizmus között

·         1905 Szabolcsi Miksa palesztinai zarándoklatot hirdetett a magyarországi zsidóknak.

·         A szfordulón a fővárosban évi 4-500 zsidó tért ki

·         Szabolcsi Bialikot is fordított és Graetz nagy lélegzetű egyetemes zsidó tört.könyvének magyar fordítását szerkesztette

·         1911 Egyenlőség jubileumi kiadása, eléri a heti 2000 példányt

·         1912. febr. 20. Országos Magyar Zsidó Nagygyűlés a Lloyd teremben. Ortodoxia teljesen hiányzik. Elnöki emelvényen rengeteg mindenki, Rózsa Izsó, VV, Szabolcsi Miksa, Hatvany József is. cél a magyar zsidóság közjogi egységének megteremtése, az egységes magyar izraelita egyház felé lehetett volna az első lépés

·         Nekem itt az tűnik fel, h 1. ortodoxia képviselete nélkül eleve halva született dolog. 2. még mindig nem foglalkoztak a nem magyar magyarországi zsidókkal, márpedig Kárpát-Ukrajnában és Galíciában volt egy pár! Miért nem magyarországi izraelita egyházat akartak? Ugyanaz a vakság a nemzeti kérdésre, mint a korabeli parlamentben…

·         Az ortik szent háborút hirdettek az unifikáció ellen, amit ez a februári nagygyűlés képviselt

·         1913 kijevi vérvád. Ugyanebben az évben a magyar kormányzat filoszemita gesztusai: Vadász Lipót államtitkár lett, Heltai Ferenc pedig Bp. főpolgármestere (a kormány ajánlata alapján)

·         Az OMM (Osztrák-Magyar Monarchia) delegációjában 2 magyar delegátus, VV és Károlyi Mihály beszédet mondtak a romániai zsidóság jogsérelméről, kérve a közös külügyminisztert, h avatkozzék be. Kitérő válasz.

7. példázat a szőlőkertről

·         Ballagi Aladár és Apponyi támadta Szekfűt a Száműzött Rákócziért, Riedl meg védte

·         I. VH elején átveszi az Egyenlőség szerkesztését Szabolcsi Lajos, Miksa fia

·         200 000 magyar zsidó katona vonult be az I. VH-ba -> antiszemita hecckamoány, h kevés a zsidó a lövészárkokban, erre az Egyenlőség háborús krónika rovatot indít, számháború

·         Az ortodoxia és a neológia kibékült egymással az I. VH-ra

·         1915-ben már 25 000 galíciai zsidó menekült Bp-en. Az őket segítő bizottságokban végre együtt működtek a neológok és az ortodoxok egymással.

·         Ágoston Péter nonsense könyve A zsidók útja címen-> Egyenlőség leleplező bírálatokat ír (mert Ágoston P. pl, nem létező bibliai könyveket és talmudi traktátusokat idéz)-> Jásziék megorrolnak az Egyenlőségre