Egészen furcsa volt az idei Yom Kipur nekem a korábbiakhoz képest. A Dohány utcai zsinagógában voltam Kol Nidrén, amit eddig olyan helyként tartottam számon, ahová normális ember nem jár, csak a képmutatók, akik évente egyszer (Yom Kipurkor) elmennek megmutatni a legdrágább ékszereiket és ruháikat és trécselni egy jóízűt a rég (egy éve) nem látott ismerősökkel. Na meg a turisták persze, de az rendben is van, hogy ha már ilyenkor Pesten vannak, a Dohányba mennek, mert nevezetesség. Pont azért, mert ilyen nagy, nem igazán emberi és főleg nem közösségi léptékű, én is pont azért jártam ott párszor az elmúlt években, mert nem tartozom egy igazi vallási közösséghez sem, szóval azt magamról is elmondhatom, hogy nem túl rendszeresen látogatok zsinagógát és nem vagyok vallásos, úgyhogy nem kéne ennyire ellenségesen hozzáállnom az előbb ecsetelt embercsoporthoz, de azt azért elvárhatónak tartom, hogy a rövídített és igazán könnyen emészthetővé tett szertartást végighallgassák és úgy viselkedjenek, mintha egy vallási eseményen vennének részt.
Tudom, ez csúnya és rosszindulatú sztereotípia, dehát nem csoda hogy ebben a szellemben nőttem fel, hiszen a rendszerváltás utáni zsidó revival csakis ambivalensen állhat hozzá ehhez a róm. kat. katedrálisra emlékeztető (és ezért is gyönyörű) reprezentatív templomhoz, ami a pesti neológ közöség alkalmazkodását és gazdagságát volt hivatva kinyilvánítani.
De amikor először voltam ott az anyukámmal egy Hanukán, nem ismertem még szinte senkit, akivel ott találkozhattam volna, ezért szemléltem ennyire kívülről és ennyire kritikusan. Ennyi év Szarvas után viszont sikerült ismerősöket találnom, és ettől is jobban éreztem magam, és rájöttem, hogy a zsinagóga fő funkcióját ("a gyülekezés háza") tökéletesen betölti, és ez a lényeg. De főleg a barátnőm, Anna meglátása alakította ki bennem ezt a véleményt, mert ő mindazt, amit kritizáltam, pozitívan fogta meg, vagyis, hogy mennyire jó a hangulata az egésznek és pont ezért jönnek ide szívesen az emberek, ellentétben a katolikus misével, ahova ő elég sokat járt. Amúgy annak is megvan a maga varázsa számomra. A közösségi funkció nekem személy szerint azért ennyire fontos, mert iszonyatosan zavar a különböző irányzatok széttartása és rivalizálása.
Közösségi eszmény ide vagy oda, azért ha belegondolunk a Yom Kipur vallási szerepébe, elég vicces, hogy ki-be mászkálnak az emebrek a Kol Nidré alatt, amit főleg esztétikai élményként tartanak számon, és amint kilépnek a zsinagógából, bekapcsoljak/felhangosítják a telefont, és mi az Annával például egyenesen a Gödörbe mentünk tovább Kalengo koncertre.
A böjtből sem emlékeztem arra tavalyról (és a kisebb böktökből sem), hogy mennyire borzalmas dömping effektus követi a szolíd, tejes vacsorát, csak arra, hogy a böjt 24. órájában már mennyire jó érzés a tejbegrízre gondolni, főleg az illatos fahéjascukorra a tetején.

Brigantyk a plázában

Na az Aréna plázába nem megyek el többet mozizni, ha nem kényszerítenek... SZerintem a terembe azért be engedhetnének a kezdés időpontjáig, ahelyett, hogy terelgetnek összevissza, mint az állatokat... És a negyed órás csúszásra még 20 perc reklám jön, nem 10... Na de a Becstelen brigantyakért megérte elviselni az embertelen környezetet. Folyamatosan fenn tudja tartani a feszültséget, hihetetlenül szatírikus és van benne amerikai önirónia is. Az az igazság, hogy nagyon élveztem egy-két náci kivégzését, kár, hogy bárki is az ellenség, megfelelő elidegenítéssel el lehet érni ezt az érzést a nézőben... Ilyenkor (az ellenség kicsinálása felett örömben, ami átmehet a mindennapokra is) kellene emlékeztetnünk magunkat, hogy az adott német tisztek, akiket halomra ölnek, is valakinek apát, testvért, férjet, gyereket jelentenek, vagyis emberek.

Görögbe fogadva

Nagyonnagyon vicces! És tavaly szeptember 19-én pont Athénban voltam, úgyhogy jól jött ki, hogy ma néztem meg. Egy mániákus törtitanárnőről szól, aki kénytelen volt felcsapni idegenvezetőnek és herótja van a csak shoppingoló turistáitól, nekik meg tőle... persze aztán nagyon laza lesz a nő a végére és mi is, ha eléggé átadjuk magunkat a könnyed szórakozásnak. A plakát meg elég Mamma miásra sikeredett, de a forgatókönyv jobbra. A Mamma miáról és Meryl Streepről jut szembe, nagyon várom, hogy bemutassák a Julie & Juliát!

Istenérvek 1. szept. 15.

Istenérvek. Az istenkérdés racionális megközelítése. – Szalai Miklós

Az istenfogalom lehet:

Ø Népi/naiv: amiben az emberek hisznek v nem, elég antropomorf, érzelmekkel töltik fel

Ø Teológiai: kinyilatkoztatáson alapul

Ø Filozófia: ezzel fogunk itt foglalkozni

A filozófiai istenfogalom

A NYi monoteisztikus istenfogalom 2 gyökere a zsidó vallás istenfogalma és a görög filozófiai iskolák istenfogalmai.

A zsidó istenfogalom

JHVH partikuláris területekhez és törzsekhez kötődött-> Kr. e. 586 változás: univerzális isten, ekkortól tagadják az Ő hívei a többi isten létezését, ekkortól etikai monoteizmus.

Kr. e. 516 II. Szentély felépítése

Kr. e. 445 a Tóra összeállítása

II. Szentély lerombolása-> új válság-> válaszok:

a) A szóbeli tan fejlesztése és a Megváltás várása továbbra is

b) Kereszténység: nem a Törvény betartója, hanem a hívő üdvözöl. A keresztény istenfogalom központjában a megbocsátó kegyelem/szeretet van.

Történeti és antropomorf istenfogalom.

A creatio ex nihilo tétel miatt a világ időben létezik.

A görög filozófia istenfogalma(i)

Egyik iskola sem ismerte a creatio ex nihilo fogalmát.

Platón: az ideák a superideából, a Jóból részesülnek. Timaioszban kozmogónia: demiurgosz. Nem derül ki, h az ideák a demiurgosz fejében, v ő felette léteznek?

Arisztotelész precízebb: Első Mozgató: tiszta forma & tiszta aktus & tiszta gondolat (tehát önmagát gondolja). Az égi szférák utánozzák az Első mozgatót, a földi dolgok meg az égi szférákat.

Plótinosznál differenciálatlan létező az Egy, nincs önmaga tudatában, csak misztikus módon érzékelhetjük. Emanáció: az egy a 0. szint, 1. önmaga tudata, 2. az öntudat vonzódása az Egyhez, 3. a lélek. A keresztény dogmatika nagyon hasonlít erre!

A keresztényeknek a Róm bir-ban egy újplatonista értelmiséget kellett meghódítaniuk! Másik ellenfél a gnózis, bár volt keresztény gnózis is, ami elveti Jézus megtestesülését. Gnosztikus érv: ha van a rossz a világban, akkor nyilván a teremtője sem volt jó.

A keresztény filozófiának apologetikára volt szüksége.

7-8. sz. kult visszaesés

9. sz. Karoling reneszánsz: Alcuin palotaiskolája.

9-10. sz. az iszlám nyit a Koránon kívül más dolgokra is-> pezsgés.

Theologia naturalis

Természeti teológia. A világvallások egyetértése a filozófiai teológiában. Nem a kinyilatkoztatással foglalkozik, hanem addig megy, ameddig az ész eljut a Kinyilatkoztatás nélkül (ami már konfl, h mikor kinek és mi volt az).

Isten mindentudó és örökkévaló, de csak a logikai tv-ek keretein belül mindenható, logikailag lehetetlen dolgot nem képes tenni.

Szt. Ágoston szerint az örökkévalóság örök jelen, Isten változatlan.

Aq. Szt. Tamás: a Jó létteljesség. Teologikus fil. Tamás szerint a fil. nem bírja eldönteni, h időben volt-e a Teremtés, v örök jelenben.

Újkori lehanyatlása

Termtud-os gondolkodás: az arisztotelészi fizika helyett a newtonit fogadja el. Newton&Descartes: a term-ben nincsenek formális és finális okok, a világkép alulról szerveződik.

18. sz. a deizmus a művelt emberek konszenzusa. „Elrémiszt a végtelen terek hallgatása.” Pascal -> ?Lehetséges, h mi, akik ezen a kis ponton élünk, ami a Föld, mi vagyunk a Teremtés céljai? Egyre valószínűtlenebbek tűnt…

Erasmus bebizonyította egy evangéliumrészről, amire a kat egyh hivatkozott a Szentháromság bizonyítékaként, h betoldott hamisítvány! Newton ariánus volt!

A term teol mindig egyben rac metafizika is!

Hume és Kant kritikája a term teol ellen. Az okság nem a valóság vonása, hiszen nem tapasztaljuk! Csak egymásutániságot tapasztalunk, amiből önkényesen következtetünk okságra.

Schleiermacher: Kant tanítványa, prot teol összerakója, 19. sz.

Neotomizmus: 19. sz. végétől Hume és Kant ellenében rac érveket keres Istenre, szóval a kat egyh-at védi. 1870 Lateráni zsinat egyik dogmája: Isten létezése a természetes ész fényében belátható. De ma már a kat teol-ban is háttérbe szorultak a tomista istenbizonyítékok.

Paley anglikán, a term teol védelmezője, Darwinig hatásos, de a darwinizmus is nagy csapás a vallásos világképre.

Induktív érvelés: a premisszák csak valószínűsítik a konklúziót.

Deduktív érvelés: a premisszák logikai szükségszerűség miatt igazzá teszik a konklúziót.

Minden istenérvet meg lehet fogalmazni induktív és deduktív módon, de ma kevés teológus gondolja azt, h deduktív istenbizonyítékok vannak a kezében.

Csak az ontológiai istenérv a priori, a többi a posteriori.

Ajánlott könyvek

John Bright: Izráel története

Johnatan Baats: Arisztotelész

Wallis: Újplatonizmus

Varjú László: Az ókeresztény egyház története…

A történelem segédtudományai 2. szept. 16.

Genealógiai források

• Szájhagyomány: ez a legbizonytalanabb, 1-2 generációra megy vissza
• Írott források: ide tartozik a leírt szájhagyomány is,
• Elbeszélő források: krónikák, gesták, évkönyvek
• Emlékirat, önéletrajz
• Halotti beszéd: 18. sz-ban gyakran publikálták az ilyeneket
• Anyakönyvek: a tridenti zsinat után rendeli el a kat egyh, de pl. Mo-n csak a 18. sz óta vezetnek folyamatosan anyakönyveket! 1894től van polgári anyakönyvezés. Vannak egyetemi, katonai etc. Anyakönyvek.
• Családi feljegyzések
• Címet kérő folyamodvány: család kérvénye az uralkodóhoz, amiben felsorolja az őseit és azoknak az érdemeit, és hogy milyen utódainak akarja örökíteni-> jó kis genealógiai táblázatok jönnek ki.
• Bírósági perkönyvek: perbehívások, allegatio (a felperes és az alperes feleselgetése), per közbeni halasztások. Az öröklés fontos kérdés volt, mert ált birtokok körül pereskedtek, tehát rögzítették ezekben a családi kapcsolatokat.
• Névváltoztatási iratok: héber nevek németesítése II. József idején, majd a zsidók magyarosításai. Névtudomány!
• Összeírások: adóösszeírás, dézsmajegyzék, ezekben gyakran szerepel h ki kinek a fia. Céhes iratoknál becsapós lehet, h a céhmester özvegye gyakran hozzáment az első legényhez, aki céhmester lett és felvette az előző céhmester nevét!
• Személyes iratok: igazolványok, ha van fénykép benne, még ikonográfiai forrásnak is elmegy. :D Kitüntetések, akták.
• Telekkönyvek 1855től Mo-n.
• Rendőrségi megfigyelések. Adyt is figyelte a párizsi rendőrség, mint külföldit, ezek az írások is források.
• Genealógiai irodák iratai: cédulázták az általuk kutatott embereket.
• Nyomtatott gyászjelentések, meghívások temetésre, esküvőre.
• Epigráfiai emlékek: sírkövek, házakon emléktáblák. Ezek tárgyi források is egyben. Pl. cigarettatárcába v fegyverbe vésett nevek.
• Tárgyi

o Filmfelvételek, fényképek, etc.

A mo-i genealógiai források latin és német nyelvűek.

Avus=Av=ős.

Nemzetség: egy ősre vezetik vissza a tagok az eredetüket.

Nemzedék: egy adott korszakban élő egyidős emberek összessége.

Íz: az apától a fiúig van egy íz, eszerint kell kiszámolni a hetedíziglent meg ilyeneket.

Ág: anyai v apai.

Cognomen: melléknév. Hasonló nevű családok megkülönböztetését szolgálta.

Filiatio: ~leszármazás

Agnatus: férfiágon közös őstől származó emberek között van.

Senior: a család legidősebb élő férfitagja. Spanyolul maioresto (?).

A birtokelaprózodást elkerülendő divatba jött a 17. sz-ban a hitbizomány. A 20. sz. elején volt paraszti hitbizomány, de nem terjedt el.

Oldalági rokon: nincs vele közös szülőm.

Ascendens: felmenő

Descendens: lemenő.

Gradus: rokonsági fokozat: egyenes ágon a szülők az elsőfokú rokonok, oldalágon a testvérek. A germán és a latin jog másképp kezeli a gradusokat. A germán jog szerint az a vérrokonsági fok érvényes, amelyik a közös őstől távolabbi, ha nem egy nemzedékben vannak. A latin jog szerint viszont: a a testvérek elsőfokú rokonok, a nagybácsi és az unoka másodfokúak, vagyis levonjuk a közös őst.

Adoptio: uralkodói engedély kellett hozzá.

A sógorság néha a házastárs bármelyik rokonát is jelentheti.

Genealógiai ábrák

Kardos kereszt: hősi halált halt

Kör: eljegyzés

Két kör: házasság, elválasztott két kör: válás

Plusz jel: meghalt

Bevezetés a vallásfilozófiába 1. szept. 14.

2009. szept. 14.

Ulrich von Willamowitz Moellendorf: A görögök hite c. könyv -> problémás a görögök vallására a hit szót használni. Szerinte egy görög valltört-nek ott kell kezdődnie, h honnan vannak az istenek, majd megállapítja, h „Wir haben keine Ahnung…Die Götter sind da”. Willamowitz Moellendorf Nietzsche egyik fő ellensége volt.

Herman Usener: Götternamen (Istennevek) c. könyve szerint a görög és római istenneveknek két csoportja van:

• Értelmezhető a nevük az adott nyelven
• Nem értelmezhető az adott nyelven (de a rómaiak minden istennevet igyekeztek megetimologizálni, ezért hihetetlen zöldségeket hordtak össze róluk).

Zeusz neve az ó indogermán „id” tőre vezethető vissza, ami fényt, látást jelent. Hádész neve meg az id tagadása. Hádésznak van egy láthatatlanná tévő fekete sisakja.

Az egyiptomiaknál főleg a démonneveket lehet érteni (pl. az Egészéjjelbömbölő), amik már úton vannak afelé, h istennevek legyenek, amint istennév lett belőlük, már nem lehet érteni. ->Usener szerint az istenek a démonok későbbi alakváltozatai.

HIT

EgymásNAK és IstenBEN.

„Istenben hinni”: hebraizmus, a Biblia hatása előtt nem volt ilyen kifejezés az európai nyelvekben.

Amen=szilárdan megmaradni vmiben, „úgy legyen”. Ugyanez az alef-mem-nun tő jelöli a hisz igét.

Emuna (ugyanez a tő)=hit, hűség. A bibliai héberben hit=hűség. Akaratlagos tevékenység, nem természetes reakció! Nem ugyanaz, mint amikor elhiszünk vmit vkinek.

A Bibliában előzmény nélkül történnek meg az olyan jelentős pillanatok, mint pl. Ábrahám elhívatása. „mondta Isten Ábrahámnak” Homérosz ilyenkor részletesen leírja a körülményeket. Az első Bibliafordítás a Septuaginta (Alexandria, Kr. e. 3. sz.), pisztisz-nek fordították az emunát, de a pisztisz inkább rábeszéltséget jelent (Peitho a meggyőzés istennője, a rhétorok védőistene J). A Bibliafordítás hatására teljesen megváltozott a görögben a pisztisz jelentése, azonosult az emunával.

MEGTÉRÉS

Tsuvá (héb). Metanoia (újszövetségi gör).

Azt jelenti, h az ember eltérült vhonnan, ahonnan nem kellett volna, sarkon fordul és visszatér oda. Ez a jelentés a kereszténységben nem volt lehetséges teoretikusan, hiszen a pogányok ott sem voltak soha, ahova megtérhettek volna. A metanoia a núszra (értelem, szellem) megy vissza, tehát a szellem tökéletes 180 fokos fordulatát, újjászületését jelenti.

A bibliai világ

AZ Ószövetségből csak a Dániel könyvében vannak nem héber (arámi) fejezetek. Az arámi a Babilóniai bir. hivatalos nyelve volt. Az arámi annyira rokon a héberrel, mint a francia a portugállal (lásd tevés-hajóköteles példa). A babilóniai fogságban élő zsidók átváltottak az arámira. A fogságból hazatérőknek a Szentély előtt felolvasták a Törvényt, lehet, h ez fordítást is jelentett!

Az Újszövetség korában már tanult nyelv volt a héber, és arámiul beszéltek. Jézusnak is arámi volt az anyanyelve, a kereszten is arámiul imádkozik! „Éli, éli lamma szabaktani”, a szöveg szerint a körülötte állók nem értik-> „Talán Illést hívja.” Illés neve héberül Élijahu!

A kumráni tekercsek között előkerültek a Tanachban Dániel könyvében arámiul szereplő fejezetek héberül, pontos adatokkal (a bibliai Dániel könyvében rengeteg hibás történeti infó van)!

A katolikus Bibliában szerepel Jézus Sirach könyve, amit a zsidó és a protestáns kánon is kizárt. Egy másik Jézusról, Sirách fiáról szól, görögül maradt fenn, első mondata: Én, X-Y fordítom nagyapám héber művét… Ez is előkerült héberül Kumránban, e nélkül a mondat nélkül (amivel bebukta a kanonizálást), vagyis maga a szöveg!

A homéroszi eposzok szerzőjének társadalmi háttere kiderül, a bibliai könyvek szerzőinek viszont nincs önarcképük, fogalmunk sincs a társadalmi hátterükről sem.

A bírák (sofét) korában Isten mindig akkor állít hirtelen bírát a nép élére, amikor beüt vmi katasztrófa. A bíró karizmatikus vallási vezető és hadvezér egyben, nem az igazságszolgáltatás a fő feladata. Mai tudásunk szerint a bírák könyvében lévő Deborah dal a legrégebbi eredetű bibliai szöveg, lehet, h egykorú az eseménnyel!

Selejtezés vagy tisztogatás?

20 nap múlva Rómába költözöm 8 hónapra. A pakolás megkönnyítése érdekében már hetek óta selejtezem a fölöslegesen őrizgetett dolgokat. Amikor eltesz valamit az ember, nem lehet tudni, hogy kacat vagy emlék lesz-e belőle. Aztán 1-2 évente felülbírálom ezeket a döntéseket, mert mindig próbálom minél kisebb helyre koncentrálni a használatonkívüli "múltnyomokat". Aztán ha egy vitás kategóriájú tárgy túlél egy selejtezést, lehet, hogy pár év múlva egyértelműen emlék már (ilyenek a kiskori rajzok, a borzalmas kamaszkori versek és az azoknál sokkal jobb novellák). Emiatt nehéz megválni mindentől, mert mindig benne van a pakliban, hogy egy majdani értékes emléket szórok el. De legalább egy nagy halom levelet sikerült kidobnom, amiknek az újraolvasása csakis fájdalmat okozott, legalábbis 3-4 darabé, a többi tizenvalahánytól már egyetlen mozdulattal szabadultam meg elolvasás nélkül.

Mindenesetre egyre jobban eluralkodnak a telepakolt ikeás dobozok a szobámon, amiknek a hajtogatásában hatalmas rutint szereztem. :D

Történelem segédtudományai 1. szept. 9.

Történeti források csoportosítása:

1. A) írott, B) tárgyi
2. A) írott, B) íratlan hagyományok, C) tárgyi emlékek

A hallgatónak mindent kell tudnia, a tanársegédnek azt, hogy mi hol található, professzornak már csak azt, hogy a tanársegédje hol található. :)

Vizsgaanyag:
A történelem segédtudományai (szerk. Bertényi Iván) c. könyvből: Történeti ökológia, Metrológia részek. És ami az órán elhangzik.
Írásbeli vizsga (15 kérdés).

A történész számára minden forrás hazudik, mert valakinek az érdekében állít be dolgokat valahogyan. A tárgyi emlékek őszinték. De itt főleg az írott források tanulmányozásának módszereivel fogunk foglakozni. A tárgyi emlékekre ott a régészet meg a néprajz.
FORRÁSKRITIKA! -> alapkérdése: Cui prodest? (Kinek áll érdekében?) Egy forrás nem forrás. Források hadát kell szembesíteni és összehasonlítani egymással.
A tudomány mai állása tévedéseink mai állása.

?Mi az, hogy segédtudomány?

• 18. sz. történelem 3 tényezője: ember, hely, idő-> genealógia, geológia, kronológia a történelem segédtudományai
• Változó, hogy miket sorolnak ide, pl. a tört. résztudományai esetében.
• Wilhelm Bauer: nem segédtudományok, hanem forrástudományok DE az egész történelem forrástudomány. Egymás mellett élt a forrástud. és a segédtud. kifejezés. Pl. a kronológia és a genealógia nem igazán forrásokkal foglalkozik, de mindenképp a tört. segédtudománya…-> mostanában háttérbe szorult a forrástud. terminus.
• A termtudok használják az alaptudomány kifejezést, ezzel próbálkoztak a társtudományokban is, de ott nem honosodott meg, csak a termtudokban.

Genealógia

„származástan”… negatív színezete lett, mert ált. csak az elit családfáit kutatták. De Bertényi I. szerint az egyik legdemokratikusabb tud., mert az egész társadalmat érinti. 1945 után nagy lelkesedéssel gyártottak paraszt és munkásgenealógiákat. Az orvostudomány számára is fontos a rokonság feltérképezése. A törvényen kívüli rokoni szálakkal is foglalkozik. Ezeken kívül idősödő és unatkozó urak kedvtelése is a családfakutatás. :)

Ősvesztés: a gyakorlatban nincs 2 az akárhanyadik ősünk minden szinten, mert minél inkább visszamegyünk, annál inkább akadnak házasságok, ami miatt mondjuk csak 127 ős van az adott szinten, és felfelé hatványozódik az ősvesztés.

Agilis: jobbágy nő nemesi származású férje, a két réteg közti átmeneti állapot.

Stemma: római őstábla. Kereszt alakú, a vizsgált személyt ábrázolja középen, a felső száron a felmenők, az alsó száron a lemenők, két oldalsó száron az azonos nemzedékben lévő rokonok.

A lovagi tornák résztvevőit őspróbának vetették alá, 16 nemesi őst kellett kimutatni, a férfiág fontosabb.

A genealógia szerepelt a gyakorlatban az Ószövetségben , az ókorban és a középkorban is, aztán lassan tudománnyá fejlődött.

Suntheim a Babenbergek genealógiáját kutatta. Gatterer. 18. sz. nemesi családok lexikonszerű összeírása-> Adelslexikon. Néha életrajzokat is közölnek.

Wurzbach: osztrák császárok életrajzzal. Bizonyos genealógusok háborognak, h életrajz nem kell, csak a családfák összeállítása.

1869/70 az első genealógiai folyóiratok. Berlinben Herold, Bécsben az Alter (?), mindkettő létezik ma is.

Gota-ban almanachokat adnak ki királyi és nemesi családok genealógiájáról, 50-60 évente frissítik az újabb nemzedékekkel.

1898 Ottokar Lorenz könyvétől számoljuk a tudományos genealógiát.

Hemming a legmodernebb genealógiai irányzat atyja.

A genealógia és a heraldika művelői gyakran egybeesnek, gyakran a címerazonosságból lehet megtalálni az ősöket. Vannak genealógiai & heraldikai kongresszusok.

Magyarországon

Budai Ézsaiás lexikona. Carolus Wagner a kihalt családok genealógiáját gyűjti össze.

Sztemmatológiának is hívták a genealógiát.

1814 Kubinyi/y Péter a felső Kubinyiak genealógiáját dolgozza fel.

Mocsári/y Antal 1820as években Nógrád megye nemeseinek genealógiáját szerkeszti meg. Tehát összefolyik a történeti földrajzzal.

A Nagy Iván A nagy klasszikus mű szerzője: Magyarország nemes családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal (ez nem a teljes cím). ABC rendben tárgyalja a korabeli családokat. 12 000 nemesi családot dolgozott fel!

Századforduló körül családtörténetek (pl. Széchenyi, Görgey).

Ma is van Genealógiai Társaságunk, folyóirata: Turul (minden segédtudományt ápol).

Kolozsvárott Genealógiai Füzetek folyóirat, meg még sok más is volt.

Kempelen Béla: A magyar nemes családok c. könyv. 11 kötetes! Folytatja Nagy Iván művét.

Nemesi zsebkönyvek.

1937 Zsidó családok genealógiája. Polgári családok genealógiája is a két VH között. A parasztok és a munkások 45 utánra maradnak.

Királyi könyvek: a királyok által adományozott címek jegyzéke, ehhez írtak tartalomjegyzéket, h melyik család melyik kötetben van.

Gerő József összeírta a belügyminisztérium által jegyzett nemesek genealógiáját (beletartoznak a hétszilvafás és a birtoktalan nemesek is).

45 után meg akarták szüntetni a genealógiát, mint feudális csökevényt, de az átnevezett Turul kiadott paraszt és munkásgenealógiákat is védekezésképpen.

Juhász László: Családfa c könyve 1946: paraszt és munkásgenealógia propagandája. A levéltárosok éltetik tovább a genealógiát a szocializmus alatt, mert a levéltártanhoz nagyon fontos, hiszen a családi levéltárak vándorolnak családok között.