Bevezetés a vallásfilozófiába 1. szept. 14.

2009. szept. 14.

Ulrich von Willamowitz Moellendorf: A görögök hite c. könyv -> problémás a görögök vallására a hit szót használni. Szerinte egy görög valltört-nek ott kell kezdődnie, h honnan vannak az istenek, majd megállapítja, h „Wir haben keine Ahnung…Die Götter sind da”. Willamowitz Moellendorf Nietzsche egyik fő ellensége volt.

Herman Usener: Götternamen (Istennevek) c. könyve szerint a görög és római istenneveknek két csoportja van:

• Értelmezhető a nevük az adott nyelven
• Nem értelmezhető az adott nyelven (de a rómaiak minden istennevet igyekeztek megetimologizálni, ezért hihetetlen zöldségeket hordtak össze róluk).

Zeusz neve az ó indogermán „id” tőre vezethető vissza, ami fényt, látást jelent. Hádész neve meg az id tagadása. Hádésznak van egy láthatatlanná tévő fekete sisakja.

Az egyiptomiaknál főleg a démonneveket lehet érteni (pl. az Egészéjjelbömbölő), amik már úton vannak afelé, h istennevek legyenek, amint istennév lett belőlük, már nem lehet érteni. ->Usener szerint az istenek a démonok későbbi alakváltozatai.

HIT

EgymásNAK és IstenBEN.

„Istenben hinni”: hebraizmus, a Biblia hatása előtt nem volt ilyen kifejezés az európai nyelvekben.

Amen=szilárdan megmaradni vmiben, „úgy legyen”. Ugyanez az alef-mem-nun tő jelöli a hisz igét.

Emuna (ugyanez a tő)=hit, hűség. A bibliai héberben hit=hűség. Akaratlagos tevékenység, nem természetes reakció! Nem ugyanaz, mint amikor elhiszünk vmit vkinek.

A Bibliában előzmény nélkül történnek meg az olyan jelentős pillanatok, mint pl. Ábrahám elhívatása. „mondta Isten Ábrahámnak” Homérosz ilyenkor részletesen leírja a körülményeket. Az első Bibliafordítás a Septuaginta (Alexandria, Kr. e. 3. sz.), pisztisz-nek fordították az emunát, de a pisztisz inkább rábeszéltséget jelent (Peitho a meggyőzés istennője, a rhétorok védőistene J). A Bibliafordítás hatására teljesen megváltozott a görögben a pisztisz jelentése, azonosult az emunával.

MEGTÉRÉS

Tsuvá (héb). Metanoia (újszövetségi gör).

Azt jelenti, h az ember eltérült vhonnan, ahonnan nem kellett volna, sarkon fordul és visszatér oda. Ez a jelentés a kereszténységben nem volt lehetséges teoretikusan, hiszen a pogányok ott sem voltak soha, ahova megtérhettek volna. A metanoia a núszra (értelem, szellem) megy vissza, tehát a szellem tökéletes 180 fokos fordulatát, újjászületését jelenti.

A bibliai világ

AZ Ószövetségből csak a Dániel könyvében vannak nem héber (arámi) fejezetek. Az arámi a Babilóniai bir. hivatalos nyelve volt. Az arámi annyira rokon a héberrel, mint a francia a portugállal (lásd tevés-hajóköteles példa). A babilóniai fogságban élő zsidók átváltottak az arámira. A fogságból hazatérőknek a Szentély előtt felolvasták a Törvényt, lehet, h ez fordítást is jelentett!

Az Újszövetség korában már tanult nyelv volt a héber, és arámiul beszéltek. Jézusnak is arámi volt az anyanyelve, a kereszten is arámiul imádkozik! „Éli, éli lamma szabaktani”, a szöveg szerint a körülötte állók nem értik-> „Talán Illést hívja.” Illés neve héberül Élijahu!

A kumráni tekercsek között előkerültek a Tanachban Dániel könyvében arámiul szereplő fejezetek héberül, pontos adatokkal (a bibliai Dániel könyvében rengeteg hibás történeti infó van)!

A katolikus Bibliában szerepel Jézus Sirach könyve, amit a zsidó és a protestáns kánon is kizárt. Egy másik Jézusról, Sirách fiáról szól, görögül maradt fenn, első mondata: Én, X-Y fordítom nagyapám héber művét… Ez is előkerült héberül Kumránban, e nélkül a mondat nélkül (amivel bebukta a kanonizálást), vagyis maga a szöveg!

A homéroszi eposzok szerzőjének társadalmi háttere kiderül, a bibliai könyvek szerzőinek viszont nincs önarcképük, fogalmunk sincs a társadalmi hátterükről sem.

A bírák (sofét) korában Isten mindig akkor állít hirtelen bírát a nép élére, amikor beüt vmi katasztrófa. A bíró karizmatikus vallási vezető és hadvezér egyben, nem az igazságszolgáltatás a fő feladata. Mai tudásunk szerint a bírák könyvében lévő Deborah dal a legrégebbi eredetű bibliai szöveg, lehet, h egykorú az eseménnyel!