20 nap múlva Rómába költözöm 8 hónapra. A pakolás megkönnyítése érdekében már hetek óta selejtezem a fölöslegesen őrizgetett dolgokat. Amikor eltesz valamit az ember, nem lehet tudni, hogy kacat vagy emlék lesz-e belőle. Aztán 1-2 évente felülbírálom ezeket a döntéseket, mert mindig próbálom minél kisebb helyre koncentrálni a használatonkívüli "múltnyomokat". Aztán ha egy vitás kategóriájú tárgy túlél egy selejtezést, lehet, hogy pár év múlva egyértelműen emlék már (ilyenek a kiskori rajzok, a borzalmas kamaszkori versek és az azoknál sokkal jobb novellák). Emiatt nehéz megválni mindentől, mert mindig benne van a pakliban, hogy egy majdani értékes emléket szórok el. De legalább egy nagy halom levelet sikerült kidobnom, amiknek az újraolvasása csakis fájdalmat okozott, legalábbis 3-4 darabé, a többi tizenvalahánytól már egyetlen mozdulattal szabadultam meg elolvasás nélkül.
Mindenesetre egyre jobban eluralkodnak a telepakolt ikeás dobozok a szobámon, amiknek a hajtogatásában hatalmas rutint szereztem. :D
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése