Történelem segédtudományai 1. szept. 9.

Történeti források csoportosítása:

1. A) írott, B) tárgyi
2. A) írott, B) íratlan hagyományok, C) tárgyi emlékek

A hallgatónak mindent kell tudnia, a tanársegédnek azt, hogy mi hol található, professzornak már csak azt, hogy a tanársegédje hol található. :)

Vizsgaanyag:
A történelem segédtudományai (szerk. Bertényi Iván) c. könyvből: Történeti ökológia, Metrológia részek. És ami az órán elhangzik.
Írásbeli vizsga (15 kérdés).

A történész számára minden forrás hazudik, mert valakinek az érdekében állít be dolgokat valahogyan. A tárgyi emlékek őszinték. De itt főleg az írott források tanulmányozásának módszereivel fogunk foglakozni. A tárgyi emlékekre ott a régészet meg a néprajz.
FORRÁSKRITIKA! -> alapkérdése: Cui prodest? (Kinek áll érdekében?) Egy forrás nem forrás. Források hadát kell szembesíteni és összehasonlítani egymással.
A tudomány mai állása tévedéseink mai állása.

?Mi az, hogy segédtudomány?

• 18. sz. történelem 3 tényezője: ember, hely, idő-> genealógia, geológia, kronológia a történelem segédtudományai
• Változó, hogy miket sorolnak ide, pl. a tört. résztudományai esetében.
• Wilhelm Bauer: nem segédtudományok, hanem forrástudományok DE az egész történelem forrástudomány. Egymás mellett élt a forrástud. és a segédtud. kifejezés. Pl. a kronológia és a genealógia nem igazán forrásokkal foglalkozik, de mindenképp a tört. segédtudománya…-> mostanában háttérbe szorult a forrástud. terminus.
• A termtudok használják az alaptudomány kifejezést, ezzel próbálkoztak a társtudományokban is, de ott nem honosodott meg, csak a termtudokban.

Genealógia

„származástan”… negatív színezete lett, mert ált. csak az elit családfáit kutatták. De Bertényi I. szerint az egyik legdemokratikusabb tud., mert az egész társadalmat érinti. 1945 után nagy lelkesedéssel gyártottak paraszt és munkásgenealógiákat. Az orvostudomány számára is fontos a rokonság feltérképezése. A törvényen kívüli rokoni szálakkal is foglalkozik. Ezeken kívül idősödő és unatkozó urak kedvtelése is a családfakutatás. :)

Ősvesztés: a gyakorlatban nincs 2 az akárhanyadik ősünk minden szinten, mert minél inkább visszamegyünk, annál inkább akadnak házasságok, ami miatt mondjuk csak 127 ős van az adott szinten, és felfelé hatványozódik az ősvesztés.

Agilis: jobbágy nő nemesi származású férje, a két réteg közti átmeneti állapot.

Stemma: római őstábla. Kereszt alakú, a vizsgált személyt ábrázolja középen, a felső száron a felmenők, az alsó száron a lemenők, két oldalsó száron az azonos nemzedékben lévő rokonok.

A lovagi tornák résztvevőit őspróbának vetették alá, 16 nemesi őst kellett kimutatni, a férfiág fontosabb.

A genealógia szerepelt a gyakorlatban az Ószövetségben , az ókorban és a középkorban is, aztán lassan tudománnyá fejlődött.

Suntheim a Babenbergek genealógiáját kutatta. Gatterer. 18. sz. nemesi családok lexikonszerű összeírása-> Adelslexikon. Néha életrajzokat is közölnek.

Wurzbach: osztrák császárok életrajzzal. Bizonyos genealógusok háborognak, h életrajz nem kell, csak a családfák összeállítása.

1869/70 az első genealógiai folyóiratok. Berlinben Herold, Bécsben az Alter (?), mindkettő létezik ma is.

Gota-ban almanachokat adnak ki királyi és nemesi családok genealógiájáról, 50-60 évente frissítik az újabb nemzedékekkel.

1898 Ottokar Lorenz könyvétől számoljuk a tudományos genealógiát.

Hemming a legmodernebb genealógiai irányzat atyja.

A genealógia és a heraldika művelői gyakran egybeesnek, gyakran a címerazonosságból lehet megtalálni az ősöket. Vannak genealógiai & heraldikai kongresszusok.

Magyarországon

Budai Ézsaiás lexikona. Carolus Wagner a kihalt családok genealógiáját gyűjti össze.

Sztemmatológiának is hívták a genealógiát.

1814 Kubinyi/y Péter a felső Kubinyiak genealógiáját dolgozza fel.

Mocsári/y Antal 1820as években Nógrád megye nemeseinek genealógiáját szerkeszti meg. Tehát összefolyik a történeti földrajzzal.

A Nagy Iván A nagy klasszikus mű szerzője: Magyarország nemes családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal (ez nem a teljes cím). ABC rendben tárgyalja a korabeli családokat. 12 000 nemesi családot dolgozott fel!

Századforduló körül családtörténetek (pl. Széchenyi, Görgey).

Ma is van Genealógiai Társaságunk, folyóirata: Turul (minden segédtudományt ápol).

Kolozsvárott Genealógiai Füzetek folyóirat, meg még sok más is volt.

Kempelen Béla: A magyar nemes családok c. könyv. 11 kötetes! Folytatja Nagy Iván művét.

Nemesi zsebkönyvek.

1937 Zsidó családok genealógiája. Polgári családok genealógiája is a két VH között. A parasztok és a munkások 45 utánra maradnak.

Királyi könyvek: a királyok által adományozott címek jegyzéke, ehhez írtak tartalomjegyzéket, h melyik család melyik kötetben van.

Gerő József összeírta a belügyminisztérium által jegyzett nemesek genealógiáját (beletartoznak a hétszilvafás és a birtoktalan nemesek is).

45 után meg akarták szüntetni a genealógiát, mint feudális csökevényt, de az átnevezett Turul kiadott paraszt és munkásgenealógiákat is védekezésképpen.

Juhász László: Családfa c könyve 1946: paraszt és munkásgenealógia propagandája. A levéltárosok éltetik tovább a genealógiát a szocializmus alatt, mert a levéltártanhoz nagyon fontos, hiszen a családi levéltárak vándorolnak családok között.