Istenérvek 1. szept. 15.

Istenérvek. Az istenkérdés racionális megközelítése. – Szalai Miklós

Az istenfogalom lehet:

Ø Népi/naiv: amiben az emberek hisznek v nem, elég antropomorf, érzelmekkel töltik fel

Ø Teológiai: kinyilatkoztatáson alapul

Ø Filozófia: ezzel fogunk itt foglalkozni

A filozófiai istenfogalom

A NYi monoteisztikus istenfogalom 2 gyökere a zsidó vallás istenfogalma és a görög filozófiai iskolák istenfogalmai.

A zsidó istenfogalom

JHVH partikuláris területekhez és törzsekhez kötődött-> Kr. e. 586 változás: univerzális isten, ekkortól tagadják az Ő hívei a többi isten létezését, ekkortól etikai monoteizmus.

Kr. e. 516 II. Szentély felépítése

Kr. e. 445 a Tóra összeállítása

II. Szentély lerombolása-> új válság-> válaszok:

a) A szóbeli tan fejlesztése és a Megváltás várása továbbra is

b) Kereszténység: nem a Törvény betartója, hanem a hívő üdvözöl. A keresztény istenfogalom központjában a megbocsátó kegyelem/szeretet van.

Történeti és antropomorf istenfogalom.

A creatio ex nihilo tétel miatt a világ időben létezik.

A görög filozófia istenfogalma(i)

Egyik iskola sem ismerte a creatio ex nihilo fogalmát.

Platón: az ideák a superideából, a Jóból részesülnek. Timaioszban kozmogónia: demiurgosz. Nem derül ki, h az ideák a demiurgosz fejében, v ő felette léteznek?

Arisztotelész precízebb: Első Mozgató: tiszta forma & tiszta aktus & tiszta gondolat (tehát önmagát gondolja). Az égi szférák utánozzák az Első mozgatót, a földi dolgok meg az égi szférákat.

Plótinosznál differenciálatlan létező az Egy, nincs önmaga tudatában, csak misztikus módon érzékelhetjük. Emanáció: az egy a 0. szint, 1. önmaga tudata, 2. az öntudat vonzódása az Egyhez, 3. a lélek. A keresztény dogmatika nagyon hasonlít erre!

A keresztényeknek a Róm bir-ban egy újplatonista értelmiséget kellett meghódítaniuk! Másik ellenfél a gnózis, bár volt keresztény gnózis is, ami elveti Jézus megtestesülését. Gnosztikus érv: ha van a rossz a világban, akkor nyilván a teremtője sem volt jó.

A keresztény filozófiának apologetikára volt szüksége.

7-8. sz. kult visszaesés

9. sz. Karoling reneszánsz: Alcuin palotaiskolája.

9-10. sz. az iszlám nyit a Koránon kívül más dolgokra is-> pezsgés.

Theologia naturalis

Természeti teológia. A világvallások egyetértése a filozófiai teológiában. Nem a kinyilatkoztatással foglalkozik, hanem addig megy, ameddig az ész eljut a Kinyilatkoztatás nélkül (ami már konfl, h mikor kinek és mi volt az).

Isten mindentudó és örökkévaló, de csak a logikai tv-ek keretein belül mindenható, logikailag lehetetlen dolgot nem képes tenni.

Szt. Ágoston szerint az örökkévalóság örök jelen, Isten változatlan.

Aq. Szt. Tamás: a Jó létteljesség. Teologikus fil. Tamás szerint a fil. nem bírja eldönteni, h időben volt-e a Teremtés, v örök jelenben.

Újkori lehanyatlása

Termtud-os gondolkodás: az arisztotelészi fizika helyett a newtonit fogadja el. Newton&Descartes: a term-ben nincsenek formális és finális okok, a világkép alulról szerveződik.

18. sz. a deizmus a művelt emberek konszenzusa. „Elrémiszt a végtelen terek hallgatása.” Pascal -> ?Lehetséges, h mi, akik ezen a kis ponton élünk, ami a Föld, mi vagyunk a Teremtés céljai? Egyre valószínűtlenebbek tűnt…

Erasmus bebizonyította egy evangéliumrészről, amire a kat egyh hivatkozott a Szentháromság bizonyítékaként, h betoldott hamisítvány! Newton ariánus volt!

A term teol mindig egyben rac metafizika is!

Hume és Kant kritikája a term teol ellen. Az okság nem a valóság vonása, hiszen nem tapasztaljuk! Csak egymásutániságot tapasztalunk, amiből önkényesen következtetünk okságra.

Schleiermacher: Kant tanítványa, prot teol összerakója, 19. sz.

Neotomizmus: 19. sz. végétől Hume és Kant ellenében rac érveket keres Istenre, szóval a kat egyh-at védi. 1870 Lateráni zsinat egyik dogmája: Isten létezése a természetes ész fényében belátható. De ma már a kat teol-ban is háttérbe szorultak a tomista istenbizonyítékok.

Paley anglikán, a term teol védelmezője, Darwinig hatásos, de a darwinizmus is nagy csapás a vallásos világképre.

Induktív érvelés: a premisszák csak valószínűsítik a konklúziót.

Deduktív érvelés: a premisszák logikai szükségszerűség miatt igazzá teszik a konklúziót.

Minden istenérvet meg lehet fogalmazni induktív és deduktív módon, de ma kevés teológus gondolja azt, h deduktív istenbizonyítékok vannak a kezében.

Csak az ontológiai istenérv a priori, a többi a posteriori.

Ajánlott könyvek

John Bright: Izráel története

Johnatan Baats: Arisztotelész

Wallis: Újplatonizmus

Varjú László: Az ókeresztény egyház története…