II. Sándor reformjai
A jobbágyfelszabadítás
· Amint meghalt I. Miklós, elkezdték bombázni az új cárt a jobbágyfelszabadítást sürgető memorandumokkal: Kavelin történész, Miljutyin (később sokáig hadügymin.), Konsztantyin nagyhg (a cár öccse), Jelena Pavlovna nagyhgnő (a cár nagynénje)
· 1856 II. Sándor egy beszédben kifejtette a nemeseknek, h jobb felülről végrehajtani a reformot, mint megvárni, amíg végrehajtják alulról
· Alapkérdés: felszabadítás földtulajdonnal v anélkül?
· Titkos bizottságok jöttek létre Orlov hg elnökletével, konzi és libi tagok egyaránt-> megállapítás: a jobbágyokat személyükben fel kell szabadítani, ezért nem jár kárpótlás a földesuraknak
· Nazimov javaslata a cárnak: földtulajdon nélkül legyen a felszab-> cár leirata: Nazimov hívjon össze nemesi gyűléseket a reform megtárgyalására, alapelv: a földtulajdon a földesuraké marad, parasztok pénzért használhatják
· 1858 Kavelin tervezete: a parasztok tulajdonába kerül minden föld, amelyet épp birtokolnak
· Minden kerületnek a bizottsága javaslatot készített-> szerkesztőbizottság nézte át
· Fekete földes kormányzóságokból jövő javaslatok: minél kevesebb földet adjanak a parasztoknak
· Kp-i iparvidéki javaslatok: akár minden föld is mehet a parasztoknak, de magas megváltásért
· Sztyeppi kormányzóságok javaslatai: mehet sok föld a parasztoknak, de földesurak számára előnyös kárpótlásért
· a nemesség a bürökrácia ellen fordult, amely már elkötelezte magát a felszab mellett
· 1861. febr. 19./márc. 3. II. Sándor aláírta a felszab-tm 3 héttel később kihirdették
· 2 éves átmeneti idő a szabályzati iratok megalkotására: adott helyzet és további teendők rogzítése, szerződések a kárpótlásról
· A parasztok a lakhelyüket és a háztelküket megkapták kárpótlás fizetése nélkül, a szántóföldekért kül régiókban kül mértékben.
· Forma szerint az átadott föld után járt a földesúri kárpótlás, valójában az elmaradó jobbágyi szolgáltatásokért kárpótolták őket
· A kárpótlások 20%át kellett a parasztoknak megfizetni, a 80%ot állami kötvényben kapták meg a földesura. A 20% terhét 1905-ig fizeti a parasztság, akkor eltörlik.
· Parasztok végül kevesebb földet birtokoltak, mint a reform előtt-> zavargások
· A cári jobbágyok felszabadítása 1863-ban történt meg
· A reformmal senki sem volt megelégedve
A zemsztvók
· Paraszti önkorm a falvakban és a járásokban
· Első fokon a maguk közül választott bíró dönt, fellebbviteli bíróság a járásé, ami szokásjog alapján ítélkezett
· Írásos ügyintézés. Járásonként kinevezett jegyző feladata
· Miljutyint bízta meg a cár a reform előkészítésével
· A zemsztvók elnöke a kormányzósági nemesség elöljárója lett
· 1864 zemsztvó-törvény
o Kerületekben és kormányzóságokban választott testületek, ezek a zemsztvók
o A kerületekben 3 kúriában választás: nemesek, városiak, parasztok
o A nemesi kúriában minden nemes választó volt, a városiaknál cenzushoz kötődött a vjog, a paraszti kúriában lépcsős választás: parasztgazdák elektort választanak, azok váasztják a zemsztvó paraszti tagjait
o A kormányzósági zemsztvók tagjai a kerületi zemsztvók választottjaiból kerültek ki
· Zemsztvó feladata: adminisztráció, rendfenntartás, közegészségügy, közoktatás
· Cserkaszkij hg és Koselev, Szamarin fontos szerepe
· De aztán Szamarin: nem szabad ilyen testületeket létrehozni, amíg a nép múveletlen
A bírósági szervezet reformja
· TV előtti egyenlőség
· Minden kormányzóságban bíróság, fellebbviteli fórum: a 10 bírósági kamara, utána a Szenátus pol és bűnügyi osztálya a legfelsőbb bíróság
· Parasztok ügyeire megmaradtak a járási bíróságok, amelyeket a jobbágyreform hozott létre
· A BTK 1. §a: a közig hatóságok bírói ítélet nélkül is száműzhetnek embereket Szibériába (!) és le is tartóztathatnak embereket bírói ítélet nélkül.
· Elítéltek testi megcsonkítása tilos, botbüntetés parasztoknál szabad
· A bírákat az igazságügymin nevezte ki, de csak jogi végzettséggel rendelkezőt nevezhetett ki
· Nyilvános tárgyalások
· Esküdtbíróság bevezetése
· Ügyvédhez joga a vádlottnak
Egyetemi és hadseregreform
· 1855 megszűnt az egyetemi felvétel minden korlátozása, 1857től megint lehetett tanítani az eu államok jogrendszerét, 1860tól filozófiát is (I. Miklós betiltotta ezeket)
· De megmaradt a felvételi vizsga és a tandíj-> diáktüntetések
· 1863 reform
· Egyetemek nagyobb autonómiát kaptak
· A professzorok választották az egyetemi tanárokat és a rektorokat
· 1864 középiskolai statútum a Thun-féle ausztriai reform mintájára:
o Gimnáziumok és 8 osztályos reáliskolák bevezetése
o Mindkét típusban algimik, amik csak 4 osztályosak
o Felvételinél tilos a rendi megkülönböztetés
· 1864 elemi iskolai statútum: mindenki számára elérhető lett az elemi isk.Olvasás, írás, hittan, számtan. A hittant csak pap taníthatta.
· 1860 cenzúra kivonása az oktatási minisztérium hatásköréből, külön cenzori igazgatóság létrehozása, ezt 1862-ben a belügyminisztérium alá rendelték
· 1870 új városi törvény: a két főv. És a 8 legnagyobb lélekszámú város kormányzósági városi rangra emelkedett, a többi kerületi szintre. Mindegyikben városi dumát választottak. A duma választotta a polgmestert, de az igazi városvezetőt (gradonacsalnyik) a belügyminiszter nevezte ki.
· A dumába választható: van háztulajdona v keresk adót fizet.
· Városi duma-.> városrendészet, közlekedés, eü., iskügy
· 1864 hadügyi reform, Miljutyin: 15 katonai körzet, katonai középiskolák, 1874-ben továbbfejlődött a reform a porosz-fr háb tanulságai alapján: 20 éves kortól áált hadkötelezettsé, 6 év szolgálat, 9 év tartalékosság
· Nem hívják be azt, aki: egyke, akinek egyetlen fiútestvére már katona. Akinek van elemi isk végzettsége, az csak 4 évet szolgál, akinek középisk, az 2t, akinek felsőfokú, az fél évet.
· A köv orosz-török háb bebizonyította, h jó a hadügyi reform
· Iskolakötelezettség még nem valósult meg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése