Font Márta – Krausz Tamás – Niederhauser Emil – Szvák Gyula: Oroszország története. Budapest, Maecenas, 1997.
Három császár szövetsége
· 1857 Stuttgartban találkozott II. Sándor III. Napoleonnal
· 1858 orosz-fr titkos egyezmény: Oroszo. Eg fr-osztrák háb esetén seml marad
· Aztán Fro befolyásának megnövekedésétől megijedt Oroszo.-> 1860 Varsóban találkozó a cár, az oszt császár és a porosz kir között
· 1863 lengy felkelés-> Bismarck segítséget ajánlott a cárnak, porosz területeken átengedett orosz csapatokat a felkelők hátába. De ez a segítség sértette az orosz korm büszkeségét. Anglia, Fro és Ausztria viszont támogatta a lengy felkelőket.
· 1866 Oroszo. Seml a porosz-oszt háborúban-> megkönnyítette a porosz győzelmet
· 1870 porosz-fr háb, Oroszo. Seml. De a porosz győzelem jó alkalmat adott a párizsi béke legmegalázóbb részének likvidálására: 1870. nov. Gorcsakov külügymin jegyzéke a párizsi békét aláíró nagyhatalmakhoz: A Fekete-tengernél flotta nem tartás és erőd nem építést többé nem tekinti kötelezőnek Oroszo. Max Anglia akart beavatkozni, de egyedül nem mert.
· 1870. jan. 18. Német császárság kikiáltása Versailles-ban. Katonai szempontból a legerősebb nagyhat volt az új Németo. -> Oroszo. Kicsit visszahőköl
· 1871 londoni konf: a nagyhatalmak elfogadják, h Oroszo. Módosította a párizsi békeszerződést, de kikötik, további változtatás csak az összes érdekelt egyetértése esetén lehetséges
· 1873 orosz területen találkozik: II. Sándor, Ferenc Jóska és I. Vilmos: háborús konfl esetén a 3 orsz konzultál egymással-> 3 császár szövetsége. Németo. számára volt előnyös egy fr, és Oroszo. Számára egy ang támadás esetén. Oroszo.nak kapóra jött távol-Ki ambíciüi miatt is
Szahalintól Szerbiáig
· 1854-55 tárgyalások Japánnal-> 3 kikötőt megnyitnak az orosz keresk előtt, a Kuril-szk-en megosztoznak és Szahalin szigete közös birtok
· 1858 tiencsini szerződés: orosz keres szabadsága Kínában
· Orosz-kínai határ megvonása az aiguni szerződésben, Muravjov tábornok.
· 1875ös szerz. -> Szahalin orosz ter., japán keresk szabad Oroszo.ban
· 1858 Szláv Jütékonysági Társulat Moszkvában: szlavofil, komoly anyagi segítség a balkáni szlávoknak
· 1867 moszkvai néprajzi kiállítás: szlavofil szellemiség, az Osztr-Magy Monarchiából is hívtak szláv vezetőket
· Moszkvai kongresszus: a szlavofília átfordul pánszlávizmusba.
· Az orosz korm soha nem fogadta el hivatalos politikának a pánszlávizmust!
· 1875 Hercegovinában parasztfelkelés, Omladina (Ifjúság) nevű szervezet pol függetlenséget követel-> a felkelés nemzeti színezetet kap. Szerb fejedelemség támogatta a felkelést. 1876ban Bulgáriában is felkelés, a helyi török lakosság kegyetlenül elfojtotta. Jún. Szerbia hadat üzen az Oszmán bir.nak. A tör katonai fölény egyértelmű volt, úh lépnie kellett az eu diplomáciának
· Erre Andrássy Gyula jegyzékben követelt közig reformokat a szultántól a keresztény alattvalók védelmében. A szultán elfogadta, de a felkelőknek ez nem volt elég.
· 1876 júl. Reichstadtban találkozott Ferenc Jóska és II. Sándor-> megállapodás: Oroszo. Visszakapja az 1855-ben elveszített D-Dobrudzsát, Bosznia-Hercegovinát meg felosztják Szerbia és a Monarchia között
· A Balkán felosztásának lehetősége működésbe léptette Angliát-> támogatja a dolgot, ha közösen kidolgozank vele mindenfélét, ami védi az oszmán bir keresztény alattvalóit
· Mindennek véget vetett II. Andul-Hamid szultán azzal, h alkotmányt adott népeinek, ami biztosította minden alattvaló egyenlőségét és sérthetetlenségét
· 1877. febr. béke Szerbia és a tör bir között. Előtte januárban Budapesten (!) Oroszo. Titkos egyezménye a Monarchiával: ha háb lesz, Oroszo. Létrehozhat egy bolgár vazallusállamot, a Monarchia pedig megszállhatja Bosznia-Hercegovinát. Nagy szláv államnak nem szabad létrejönnie a Balkánon.
· Orosz-ang megegyezés alapján londoni jegyzőkönyv reformokat követelt az oszmán kormányzattól-> elutasította-> orosz hadüzenet
Orosz-török háború
· Hadszínterek: Balkán, Kaukázus
· 1878 febr. San Stefano békekötés: Románia, Montenegró és Szerbia független. Bolgár Fejedelemség létrehozása, ami a szultán vazallusa.
· Anglia elégedetlen, mert ez megsértette a budaoesti egyezményt-> nemzköz konferenciát erőszakol ki a béke felülvizsgálására-> Berlin-> Bulg egy részét (Macedónia és Trácia) visszaadták a tör bir-nak. Oroszo. Megkapta D-Besszarábiát, Románia Dobrudzsát. A 3 balkáni állam független lett, a Monarchia megszállta Boszniát és Hercegovinát. -> a Balkán NYi fele a Monarchia, Ki fele Oroszo. Elismert érdekszférája lett.
Francia szövetség
· 1887 orosz-német viszontbiztosítási szerződés: ha vmelyikük hűborúba kerül egy harmadikkal, akkor a másik seml marad. Kivétel: ném-fr, v monarchia-orosz háb. hideg, érdekviszony
· 1887 Oroszo. Megtiltotta, h NYi határterületein külföldiek földbirtokot szerezzenek-> német védővámok
· 1890 Bismarck távozása, II. Vilmos nem újította meg a viszontbiztosítási szerződést
· 1897 gör-tör háb: oroszok és németek a törökök mellett, NYi nagyhatalmak a görögök mellett
· 1897 Ferenc Jóska látogatása Szentpéterváron-> egyezmény II. Miklóssal, h mindenkivel szemben meg kell tartani a status quo-t, de ha felbomlana az oszmán bir, akkor a Monarchia annektálhatja Bosznia-Hercegovinát
· 1903 egyezmény bővítése: nemzköz csendőrség létrehozása a keresztények védelmében
· 1899 fr-orosz szöv megújítása
· A 19. sz. végére tudomáyul vette Oroszo., h a Balkánon osztoznia kell a Monarchiával, mert addigra kiépítette közép-ázsiai gyarmatbirodalmát és a Távol-K felé kacsintgatott
· A transzszibériai vasutat nagy távolság választotta el a vlagyivosztoki kikötőtől
· 1884 orosz-koreai keresk egyezmény
· 1894 japán-kínai háb, japán fölény-> japánoké Pot Arthur-> ez felháborította Eu-t-> orosz-ném-fr közös nyomás hatására Japán békét kötött. Kína hálás volt->oroszok vasutat építhettek É-Mandzsúriában
· Keresztbe-kasul foglalgat kínai kikötőket minden eu nagyhat
· 1898 hágai leszerelési konf, az nem jön össze, de a nemzköz bíróság ma is működik
· 1899 ang-orosz egyezmény: Nagy Faltól É-ra orosz érdekszféra, Jangcétól D-re ang
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése