Sztolipin

A tizenkét legnagyobb orosz. Szerk.: Szvák Gyula. Bp., Russica Pannonicana, 2009. pp. 29-47.  Fillippov Szergej: Sztolipin A reformkor gyermeke ·        1862-ben szül. Drezdában, ahol anyja rokonlátogatáson volt. ·        Apja Lengyelo. Helytartója ·        Nagybátyja az a Gorcsakov kancellár volt, aki II. Sándor alatt az orosz külpol-át irányította ·        Pétervári egyetemen mat-fiz szak ·        1885 minisztériumi hivatalnok lett a földműv-sel és mezgazd iparral foglalkozó főosztályon ·        1889 áthelyezték a Belügyminisztériumba ·        Litvániában a kormányzósági nemesség vezetője ·        Az 1880’ és 90’ években III. Sándor és II. Miklós kormányai a helyi közig-ban igyekeztek a nemességre támaszkodni ·        Gazdpol kérdés a korban: ?Mi az jobb, a fokozott iparosítás v a mezgazd kiemelt fejlesztése?-> Sztolipin a mezgazd fejlesztése mellett volt-> szorgalmazta a birtokviszonyok rendezését ·        Nincs idő arra várni, h az orosz parasztság saj kezdeményezése változtassa meg a faluközösségeket ·        1903 Pleve belügymin. Szaratovi kormányzóvá tette-> vége a nyuginak A forradalom felé ·        A gyors ip fejl ellenére a mezgazd megőrizte még meghatározó szerepét ·        Szergej Witte  pénzügymin: „az orosz Bismarck”-> stabil valuta: aranyalapú rubel, transszibériai vasút. Koncepció: ipar államilag szabályozott, erőltetett fejlesztése, külf tőke bevonása. De az agrárkérdés nem érdekelte, mert az nehezen befolyásolható állami eszközökkel. ·        1899-1903 gazd válság-> megmutatta a felülről irányított gazdfejlesztés korlátait + megváltoztatta Witte faluközösséggel kapcsolatos véleményét. -> konfl a korm-on belül: belügymin <-> pénzügymin ·        Pleve belügymin: fenn kell tartani a faluközösséget <-> Witte: a faluközössögek felbomlása elkerülhetetlen ·        1903-ban a cár félreállította Wittét. Ekkor érkezett Sztolipin Szaratovba. ·        1904 Pleve meghalt a szociálforradalmárok merényletében ·        Sztolipin Szaratovban parasztmegmozdulásokkal küszködött-> cárnak küldött jelentésében: ösztönözni kell az egyéni gazdaságok megerősödését-> az egyes gazdákból a forradalmárok hatékony ellensúlya jöhet létre-> felkeltette II. Miklós érdeklődését ·        1905. jan. 9. Véres Vasárnap-> újra vidéki megmozdulások (zavargások, gyújtogatások)-> Sztolipin kevesellte a rendelkezésére álló katonák számát ·        Pétervár elégedett volt Sztolipin rendteremtő intézkedéseivel-> 1906-ban II. Miklós kinevezte belügyminiszternek ·        A legfiatalabb kormányzóból a legfiatalabb miniszter lett-> irigységet és ellenszenvet keltett iránta ·        „az első alkotmányos belügyminiszter vagyok Oroszor.ban” írta feleségének Az alkotmányos miniszter és a „rendteremtés” ·        Witte írta alá a portsmouthi békét, ami szentesítette a Japánnal szembeni teljes vereséget ·        1905. okt. 17. II. Miklós aláírta a Witte által előkészített kiáltványt: polg szabadságjogok. Választott Duma kilátásba helyezése. ·        Megalakultak az első legális pártok ·        1906. ápr. 23. II. Miklós jóváhagyta az Orosz Bir. Alaptv-eit: o       Cár nevezi ki a kormányt és csak neki felelős o       1etlen tv sem léphet hatályba a Duma jóváhagyása nélkül o       Eredmény: hibrid rendszer: csak a két fél együttműködése esetén volt működőképes ·        Az első duma kb. csak ellenzékből állt alkotmányos demokratákkal az élen-> Sztolipin a Duma feloszlatását kívánta és nem akarta bevonni az ellenzéket a hatalomba ·        1906. júl. 8. Sztolipint kinevezték a Miniszterek Tanácsának elnökévé, másnap II. Miklós feloszlatta a Dumát (jogilag korrekt müdon) ·        10 v 17 merényletet követtek el Sztolipin ellen pályája során ·        1906. aug. 12. a mineln fogadónapján a házához 2 csendőrnek öltözött ffi érkezett, a padlóra dobtak egy bombát-> sok sebesült és halott, de Sztolipin túlélte ·        „A forradalom idején a reformok nélkülözhetetlenek… Ott, ahol a kormány legyőzte a forradalmat (Poroszo., Ausztria) nem pusztán fizikai erővel ért el sikereket, hanem azzal, h erejére támaszkodva maga állt a reformok élére.”Sztolipin p. 40. A Sztolipin-csomag ·        Alaptv-ek hírhedt 87. cikkelye: cár joga, h rendkívüli intézkedéseket hozzon a duma ülésszakai közti szünetekben-> az I. duma feloszlatása után 60 ilyen rendelet, az egyik: ·        1906. nov. 9. határozat: parasztok joga kiválni a faluközösségből és magántulajdonként vehetik birtokba a korábban csak használatukban lévő földeket ·        A II. Duma (1907. febr.) előtt kifejtett reformcsomagja: agrárreform, személyiségi jogok tv-i szavatolása, lelkiismereti szabadság, igazságügyi és oktatási reform, munkások helyzetének javítása. Vezérgondolat: jogállam megteremtése. ·        El akarta kerülni a nemzköz fegyveres konfliktusokat, amik megakadályozhatták volna a modernizációs folyamatot ·        A faluközösségek felbomlásától Sztolipin a mezgazd fejlődését várta és egy tulajdonnal rendelkező paraszti réteg kialakulását, amely stabilizálja majd a megújuló társadalmi rendszert. Állami eszközökkel kell siettetni az átalakulást. ·        Állam megszervezte a kincstári földek parasztoknak eladását ·        A Sztolipin-csomag szándékainak jelentős része nem valósult meg ·        Lenin gyűlölte Sztolipint, de elismerte, h jó úton indult el, hosszabb távon akár sikerülhetett volna is a sztolipini átalakítás. Sztolipin és a duma ·        Világosan és szenvedélyesen beszélt ·        Konstruktívabb, munkaképesebb dumát akart, mint amilyen a II. duma volt, így államcsínyt hajtott végre a cár jóváhagyásával ·        1907. jún. 3. II. duma feloszlatása és új választási tv nyilvánosságra hozása (erre a kormánynak nem volt tv-es lehetősége)-> radikálisan csökkent a munkások és a parasztok és a nemzetiségi régiók képviselete-> a III. duma nemesi és jobboldali lett-> végre megvolt Sztolipinnek a megfelelő támogatás reformjai végrehajtásához ·        1907. nov. duma ülésén Fjodor Rogyicsev (alkotmányos demokraták szónoka) kikelt a korm represszív politikája ellen: a korm fő eszköze a kötél, amelyet a jövőben talán SZtolipin nyakkendőjeként fognak emlegetni. -> Sztolipin kiment az ülésteremből. ·        Sztolipin kihívta párbajra Rogyicsevet. R. bocsánatot kért, mire Sz. anélkül, h kezet nyújtott volna, „Megbocsátok önnek.” ·        A jobboldal túl libinek, a baloldal túl konzinak találta… ·        A hagyományos autokráciához tartozó ultrakonzik a cári hatalom sírásóját látták benne-> II. Miklós megorrolt rá ·        1911. szept. 1. a kijevi operában szünetben rálőtt egy ffi. Kórházban halt meg Sz. Valszeg magányos kalandor merénylete. Sztolipin szimpatizánsai: „Sem bal- sem pedig jobboldaliak nem tudtak ráijeszteni… ezért megölték.” p. 46.