2011. június 4., szombat

Nagyipari szigetek az agráróceánban

Font Márta – Krausz Tamás – Niederhauser Emil – Szvák Gyula: Oroszország története. Budapest, Maecenas, 1997.



Elmaradott mezőgazdaság
·        Még mindig 3 nyomásos gazdálkodás
·        Apró parcellák
·        Rétek, legelők, erdők: földbirtokosok és parasztok együtt haszn.
·        Alacsony terméseredmények
·        Zemsztvók törekvése: elejét venni a további földszétaprózódásnak
·        A parasztok kezén több föld volt, mint a birtokosokén, de a 3 nyomásos technika miatt nem tudtak eleget termelni a család fenntartásához
·        Földbirtokosok eladósodottsága, mert a kárpótlásra várni kellett, és amit megkaptak, nem befektetésre költötték, hanem luxuscélokra-> egy idő után földeket kellett eladniuk-> ált parasztok vásárolták fel
·        Fekete földes területeken agrártúlnépesedés, de a jobbágyreform nem segítette elő a városba költözést (az obscsina csak akkor engedte el őket, ha a megváltások rájuk eső részét már kifizették)-> csak ideiglenesen vállaltak városban minkát
·        Modernizálás hívei ellenezték az obscsina fenntartását. Probl: a periodikus újrafelosztás miatt az obscsina tagjainak nem állt érdekében semmilyen befektetls-> nem fejlődött a földműv.
·        Obscsina híveinek érvei: a parasztok így rendelkeznek földdel, nem proletarializálódnak, és a kölcsönös kezesség elve biztosítja az állami adók behajthatóságát. + szlavofil érv: ez egy ősi orosz intézmény
·        Paternalizmus a parasztokkal szemben
·        Nagybirtok a robot jobbágyreformmal való megszüntetésével nehéz helyzetbe került: v bérbe adott földeket a parasztoknak és cserébe az ő részét is megművelték (ledolgozási rendszer), v a bérbe adott föld termésének felét átadta a paraszt (felesbérlet)
·        Kevés nagybirotk tért át a bérmunkára és a mod mezgazdra
·        Éhínségek, legnagyobb 1891-ben
Koncentrálódó nagyipar
·        Nehézipar (vas és acél) az élen
·        Óriási szénkészletek a Donyec-medencében
·        Krivoj Rog környékén ipari kp
·        A szfordulón egyre fontosabb lett a kőolaj-> előnyös helyzet Oroszo. Számára
·        Sztpétervár gépgyártás
·        Moszkva textilipar
·        Koncesszió külf vállalatoknak vasútépítésre, a 19. sz. végére a korm saj kezébe vette a vasutakat
·        Az ipar a pénzügyminisztérium hatásköre
·        Pénzügyminiszterek: 1880’ Bunge, 1886-92 Visnyegradszkij, 1892-től Witte
·        Protekcionista vámpol-> NYi befektetők már Oroszo.ban alapítottak üzemeket
·        1860 állami bank alapítása
·        1863 nemesi bank a földbirtokosok támogatására
·        1885 paraszti bank a paraszti földvásárlások segítésére
·        1897 rubel aranyalapra helyezése-> konvertibilis lett
Kapitalizálódó társadalom
·        Nemesség szegényedik
·        Nagyburzsoázia alig létezik
·        A gyárosok többsége egykori jobbágyok leszármazottja, de a nemességhez idomult mentalitásában, a retrográd rendszer feltétlen kiszolgálói lettek.
·        Egyre fontosabb az értelmiség. Egyik rendhez sem tartozik, ált. „egyéb származásúak”. Pl. a zemsztvók alkalmazottai: orvosok, tanítók-> libi gondolkodás
·        Gyorsan nőtt a nagyipari munkásság létszáma, szakképzetlen, még erős kapcsolatok a falvakkal, gyakran visszatérnek idényjelleggel v végleg az obscsinájukba
·        Szakképzett munkásság csak a két fővárosban
·        A munkabéreket alacsonyan tartotta a faluról állandóan érkező munkaerő-utánpótlás
·        Bunge munkástörvényei
·        Paraszti differenciálódás: kulákok/mirojedek, akik földet vásároltak a nemesektől.
·        A kormányzat az 1880’ végéig akadályozta a parasztok Szibériába vándorlását
·        De aztán 1891es éhínség + szibériai vasútépítés-> támogatott lett a parasztok odatelepülése
·        Gyárkolosszusok születése, de ezek még mindig szigetek az agráróceánban
·        Libik száma nem nő, súlyuk csökken a szfordulón, még mindig főleg a nemesek közül kerülnek ki

Nincsenek megjegyzések: