Magyarország jelenkori története 1944-1990. 4. 2011.okt.5.

Az 1945-ös nemzetgyűlési választás

·        1945. nov. 4. nemzetgyűlési választások: az első politikai erőpróba a II. VH után

·        Jaltai konferencia: csak azokat a kormányokat ismerik el a szövetségesek diplomáciailag, amelyeket demokratikusan választottak meg.

·        Mo-n legelőször (kora nyáron) a kisgazdák javasolták a választások kiírását, mert jól álltak. MKP nagyon elutasította, mert nagyon rosszul állt.

·        Cenzusok megszűntek, kivéve a helyben lakás/domicilium követelménye (és persze magyar állampolgárság is kellett), trianoni Mo. területe.

·        1945. szept. 1-hez kötötték a domiciliumot-> annak volt vjoga, aki akkor Mo. területén lakott állandóan. Felmentés: azóta hazatért hadifoglyoknak, deportálásból hazatértek, sváb falvakba költözött telepeseknek.

·        Kizárták a választójogból: „hazaárulók”, 25 Hitler-barát egyesület képviselői, SS tagjai, aki visszavette németes hangzású vezetéknevét, Volksbund tagok, Hitlerjugend tagjai, akik magukat németnek vallották az utsó népszámláláskor.

·        Bárdossy-Ribbentrop megállapodás: SS toborozhat Mo-n, de aki jelentkezik, az elveszíti magyar állampolgárságát és német állampolgár lesz. Az első két alkalommal toborzás volt, de a harmadik alkalommal kényszersorozás volt. A 45-ös választási törvény ezeket az SS tagokat is kizárta a választójogból, mint nácibarátot.

·        Ezzel a sok kizárással együtt végül a lakosság 60%-a választópolgár lett.

·        Egyenlő, közvetlen, titkos választás.

·        Demokratikus deficit a németek kollektív kizárása.

·        Listás választás, arányos képviselet.

·        Minden mandátumhoz 12000 érvényes szavazat kellett, (tehát 22000 szavazat is csak 1 mandátumot eredményezett), a töredékszavazatok elvesztek.

·        Országos Nemzeti Bizottság

·        Választásokon való indulás elbírálása azoknak a pártoknak a kezében volt, amelyeké volt a pol hatalom, nem volt erre független testület. Belügyminisztérium, csúcs szinten meg a SZEB döntött.

·        Választások érvényességének felülbírálása: nem független testület, hanem a Választási Bíróság, aminek tagjait pártok delegálták.

·        Nem közigazgatási testületek bonyolították a választásokat, hanem a választási bizottságok, amik összetétele: Függetlenségi Front 5 tagja + szakszervezetek delegáltjai.

·        Nemzetgyűlési választás főpróbája: az okt. 7-i budapesti törvényhatósági választás. Nem törvény, hanem rendelet szabályozta a részvételt ezen. MKP és SZDP közös listája: Dolgozók Egységfrontja, kb. 43%ot ért el, nem érte el a remélt 50 %ot, a kisgazdák viszont igen.

·        Az MKP a nemzetgyűlési választásra is javasolta a közös listát az SZDP-nek. SZEB angolszász missziója kijelentette, h ha közös listákkal alakul kormány, azt ők nem fogják elfogadni-> közös lista elesik.

·        Nemzetgyűlési választásokon 7 párt kapott engedélyt az indulásra. A frissen alakult Magyar Radikális Párt, Demokrata Néppárt (a Barankovics féle, nem a Pálfi féle), + a Függetlenségi Front 5 pártja.

·        Demokrata Néppárt képviselői végül is a kisgazda listán indulnak, h ne forgácsolják szét a polgári szavazatokat.

·        Kisgazdák 57%-> országosan még erősebb absz többség, mint Bp-en.

·        Második helyen a szocdemek 17%-kal.

·        Nem volt parlamenti küszöb

·        Miklós Béla, Károlyi Mihály, Kodály Zoltán, Szentgyörgyi Albert kapnak mandátumot, Tamási Ábel, Vámbéry Rusztem, Zsedényi Béla, Bölönyi György…összesen 12 tiszteletbeli személy.

·        409 tagú nemzetgyűlés, 421-re egészül ki.

·        „A szabad választás 1945-ben tévedés volt.” Rákosi M.

·        Nagy Ferenc emlékiratai: tény, h ezután (a 45ös választás után) a szovjetek soha többé nem engedtek szabad választásokat tartani DK-Európában

·        Az eredmények alapján alakíthatott volna egyedül kormányt az FKGP, de már korábban megállapodtak a Frontban, h akármi is lesz az eredmény, a kormány koalíciós lesz.

·        Rákosi ultimátuma a kisgazdáknak a koalíciós kormányalakítás előestéjén: vagy megkapja az MKP a belügyminiszteri tárcát, v nem lép koalícióra a kisgazdákkal

·        MKP: belügymin (Nagy Imre),

·        MKP parlamenten kívüli eszközökkel élt: kormánynak sok hatalmat szerezni, pártközi tárgyalások,

·        Fél millió fős többlet volt a női szavazók javára, mert rengeteg férfi még hadifogságban volt! Kisgazdáknál 1000 férfi szavazatra 1425 női szavazat jutott, MKP-nál 1000 férfi szavazatra 1040 női. Ezt onnan lehetett tudni, h a nők rószaszín, a férfiak kék papíron szavaztak.

·        1945. nov. 15. kormány megalakítása.

·        Nov. 29-én hívták csak össze a nemzetgyűlést.

·        A korm tagjai nem a nemzetgyűlés előtt tették le az esküt! A kis nemzetgyűlés (az ideiglenes nemzetgyűlés politikai bizottsága) nevezte ki.

·        Mo. államformája eközben még mindig királyság! Az államfői jogok szét voltak osztva.

·        Miklós Béla kormányát a Nemzeti Főtanács mentette fel.

·        14 tárca-> 7 kisgazda, 7 MKPs és szocdem

·        Pont az a 7 lett a kisgazdáké, amiben Mo.nak nem volt nagy mozgástere a fegyverszünet miatt: pénzügy, külügy, tájékoztatás, hadügy,

·        Vallás- és közoktatásügyi miniszter Keresztury Dezső lett, a Parasztpárt részéről

·        Mindegyik nagyhatalom gyorsan elismerte diplomáciailag a Tildy-kormányt.

·        Mo. első moszkvai nagykövete: Szekfű Gyula, SZU bp-i nagykövete Puskin.

·        Mo. első washingtoni követe Szegedy-Maszák Aladár.

·        Kormány jogköre nagyon széles, nemzetgyűlésé szűkül

·        Az utcán a szervezeti pártok erősebbek a választási pártoknál, nemzetgyűlési funkciójuktól függetlenül. FKGP kevésbé tudta gyorsan mozgósítani a híveit, mint az MKP.

·        Az ideiglenes nemzetgyűlés politikai bizottsága nem volt hajlandó megszűnni.

·        Közellátási gondok

·        FKGP szerette volna korrigálni a földosztás túlkapásait (a földelvétel oldalán) <-> „Földet vissza nem adunk!” MKP

·        1945. aug. SZDP felvetése: legyen köztársaság az államforma. MKP hallani sem akar róla.

·        Nemzeti Főtanács= házelnök (Nagy Ferenc) + miniszterelnök + egy PB­-tag. Elvileg a Nemzeti Főtanács gyakorolta az államfői hatalmat.

·        FKGP, MKP és SZDP is készített tervezetet a köztársaság felépítéséről, de mind a hárman mást értettek „köztársaságon”

·        MKP: leendő államfő a lehető legkevesebb jogkört kapja

·        Első államfőjelölt: Károlyi Mihály. Polgári demokraták + szocdemek javasolták. Radikális Párt is támogatta. Az MKP „nem akarta, h 1918-nál megálljon a politikai fejlődés” és Károlyi azt jelentette.

·        Kisgazdapárt Nagy Ferencet v Tildy Zoltánt akarta államfőnek. A párton belül Nagy F. volt népszerűbb, de a koalíciós pártok jobban elfogadták Tildyt.

·        Nagy Ferenc lemondott Tildy javára, ő maradt a végén az egyetlen államfő-jelölt.

·        Szocdemek sok jogkört akarta biztosítani az államfőnek

·        Kisgazdák: szabadságjogokról szóló törvénytervezet: minden magy. állampolgárt megilletnek.

·        Közt. Elnök-i intézmény 1946. febr. 1.