Összehasonlító vallástört.I.5. 2011.10.10.

·        A „primitív népek” sokáig izoláltan éltek-> nem ismerték a szellemi ellenállást idegen kulturális hatások alatt, hamar elvesztek a primitív kultúrák sajátosságai, mert minden hatást nagyon gyorsan átvettek.

·        Tylor skót volt

·        Először Mexikóban jutott el terepre, könyvet is írt a mexikói kultúrákról

·        A primitív vallásossággal foglalkozó szerzők csoportosítása:

o       19. sz-i 19. sz-i pozitivisztikusok. Úgy tekintenek a primitív népekre, mint akik laboratóriumi körülmények között modellezik az emberi vallásosságot. A vallási jelenséget nem tekintik axióma szerűnek, tehát külső fogalmak nélkül megérthetőnek (<-> Rudolf Otto). Attól még, h tisztán racionális tudósok akartak lenni, az ő „archaikum” fogalmuk romantikus volt: van a fejlődő, változó NY-i világ és a statikus kultúrájú bennszülöttek, akik kb. „sík hülyék”. Ugyanakkor nosztalgia irántuk, de lesajnáló.

o       Primitív kultúrák rehabilitálói: megmagyarázzák, h miért logikus mégis a primitív kultúra is. Kiindulás: amit tömegek hosszú időn át csinálnak, annak vmi értelme, haszna biztos van, vmilyen szempontból bevált stratégia. 2 irány:

-          a francia társadalomszociológiai isk. bűvkörében kialakuló irányzat. Közelebb áll a pozitivizmushoz. Logikus a primitívek gondolkodása, csak célt tévesztett. Kp-i fogalom: társadalmiság. A vallási rítusok lényege a közösség kohéziójának erősítése, nem baj, ha az esőtánctól nem esik az eső, az a lényeg, h a csoport összetartása és így hatékonysága erősödött.

-          Német megközelítés. Nem választja el élesen a „magas” kultúrákat a „primitív” és a paraszti-népi kultúrákat. Mindegyik vmilyen ősi bölcsességre épül.

o       Hiperkritikus/posztmodern megközelítés: tagadja az archaikum fogalmát. Csak az aitiológiai szemlélet prekoncepciója, h vannak „ősi”, primitív kultúrák. Valójában minden társadalom és vallás egyformán bonyolult, semmivel sem egyszerűbbek a „primitív”, mint a „civilizált” kultúrák.

Tylor: A primitív kultúra

·        Ezt tekintik a kult. antropológia alapító „okiratának”

·        Kísérlet (a 19. sz-i pozitivisztikus irányzatokkal összhangban) logikusan megmagyarázni a primitív vallásosságot. Meg kell találni a megfelelő „vallásosság” definícióját, ami alapján objektíve dönthető el, h most akkor vallásosak-e a primitívek. Ennek a definíciónak a lehető legfüggetlenebbnek kell lennie az európai ember koncepciójától, saját „vallásosság” definíciójától.

·        Survival: olyan intézmények, szokások, amelyek túlélik értelmüket, akkor is élnek, amikor már nem tudatos a társadalomban a miértje, senki nem tudja, miért is csinálják. Konzerválódott jelenség, ami valaha funkcionális volt, de már nem az.

·        Pl. a menyasszonytánc a nászéjszakai hetairizmus survival-e lehet, Bachofen alapján.

·        Probléma: a primitív kultúráknak nincs történelmi dimenziója, nem dokumentálnak, csak a mitikus anyaggal szorosan összefüggő történeti tudatuk van, ami nem ellenőrizhető.

·        Tylor angliai játékokat is kutatott. Gyerekjátékok kutatása a 19. sz.ban nagyon termékeny terület volt, mert a játékok a felnőtt világot utánozták. Ma már túl iparosodott a játékgyártás, nem elég stilizáltak a játékok ahhoz, h következtetni lehessen belőlük bármire is. L

·        Abundancia=luxusjelenség. Több erőfeszítést tesz az ember, mint amennyi funkcionálisan nézve arányos lenne a célhoz. Művészet.

·        A survival és az abundancia jelenségei összekeverhetők! Nem különíthető el világosan az ember funkcionális és „fölösleges” működése. Nem vezethető le minden funkcióból! – ez a szociológia kifogása a survival fogalma ellen. + előbb-utóbb azért kihalnak a diszfunkcionális szokások, csak a funkcióváltás segítheti hozzá a dolgot a fennmaradáshoz. Tulajdonítunk új jelentést a régi dolgoknak. Hosszú távon nem viseljük el azt, aminek nem tudunk értelmet tulajdonítani.

·        Abundancia nélkül nincs kultúra, csak falanszter.

·        Animizmus: Tylor szerint az álom tapasztalatából születik meg a lélek absztrakciója. Van vmi az emberben, ami a testétől függetlenül tud mozogni, tapasztalatokat szerezni (a halál is ezt a benyomást kelti). A lélek vallásos hit tárgya, nem objektív bizonyosság, h létezik.

·        Polianimizmus: nem csak lélegző lényeknek lehet lelket tulajdonítani, hanem minden másnak is. Vannak konkrét testtől független lelkek: démonok, akik bármit meg tudnak szállni. Absztrakt formája az istenekbe vetett hit. (Nekik nem is kell anyagi testeket megszállniuk.)

·        Ált. légnemű anyaggal azonosítják az emberi lelket: Isten az ember orrába lehelte az életet, „kileheli a lelkét”/ examinál… (+ Geist)

·        Azért hozta be Tylor a „szellemi létezőket” a vallási minimum definíciójába, mert miután nem sikerült minden törzsnél isteneket azonosítani, sokan levonták azt a következtetést, h a vallásosság nem univerzális jelenség.

·        Jung: az ember az álom-életében mitikus régiókba száll alá.

·        Preanimizmus: mások vezették be, Tylor után. Nincs oszthatatlan, integer lélek.

·        Manaizmus: a mana polinéz szó, máshol orenda. A mana erő, töltés, ami vallásos minőségű, de nem személyes természetű dolog.

·        Fertőzési szemlélet/fertőzési mágia: megérintek vmit, ami rendelkezik manával, az a mana átterjed rám. A szentelt víz átviszi a szentséget az emberre. Az imasál rojtjával megérinti az illető a Tóratekercset, szentséget vesz át…stb.

·        Szimpatikus mágia – animizmus. Az animák szimpatikusan viselkednek: közvetlen érintkezés nélkül is hasonlóan viselkednek a hasonlók. Pl. woodoo baba.

·        Dinamikus mágia- manaizmus (dinamisz=erő). Érintkezéssel való erőátvitel.

James George Frazer

·        Ő is skót volt, eredetileg klasszika-filológus.

·        Szobatudós volt, állítólag nagyon unalmasan beszélt, úh nem is tanított. De levelezett terepgyakorlatokkal dolgozó kutatókkal.

·        A klasszikus komparatisztikai módszer mintaképe.

·        Homológiás szemlélet <-> analógiás szemlélet.

·        A homológia alaki hasonlóság, valódi kapcsolat nélkül. Analógia: funkcionális hasonlóság, alaki hasonlóság nem kell hozzá.

·        Feltételezett egy közös, ősi forrásréteget, amire visszavezethetők a kortárs paraszti kultúrák, a magas kultúrák és gyermeki lélek is. Ők mind a közös archaikum hordozói.

Az aranyág.

·        A totem és a tabu szócikkekből nőtt ki, amiket az Encyclopedia Britannica számára írt Frazer.

·        Szépírói vénája is volt, ezért népszerű Az aranyág ma is, mert nagyon olvasmányos, de tudományosan már 1000X megcáfolták.

·        Kerettörténet: Rex Nemorensis (nemus, nemoris=liget), Nemi szent ligete Rómától D-re egy tó partján. Volt ott egy szent tölgy, annak egy aranyága. A liget királya volt a liget főpapja, aki őrizte a fát és az aranyágat. Amíg betöltötte ezt a funkciót, addig sérthetetlen volt, de amint valaki leszakította az aranyágat, meg kellett vívnia a rex nemorensis-szel és utolsó vérig megküzdeni, aki nyer, az a rex nemorensis. Frazer abból indult ki, h ez túl primitív szokás a civilizált Rümához, úh nyilván egy régebbi állapot maradványa, amit ki kell kutatni. Kiszed motívumokat a jelenségcsoportból: emberáldozat, papkirály, fában (faágban) lakó szellem, meghaló és feltámadó istenség… -> és ezek lesznek a fejezetcímek, ezek szerint csoportosít. A végén nagy következtetés az egész emberiség vallásosságáról.