· Rudolf Otto példája: a numinózus lefokozott változata a kísértethistóriák hatása, ez is azt mutatja, h az ember fogékony a numinózusra.
· R. Otto korában kezdett elterjedni az a felfogás, h a vallást bizonyos társadalmi osztályok találták ki más osztályok elnyomására-> erre reagált Otto
Walter Friedrich Otto
· Akmé: az életút csúcspontja, a görögök ezt tartották számon a fontos személyekkel kapcsolatban, nem a születési dátumukat. A férfiak akméja a korai 40-es éveire esett, amit a rómaiak „consuli kornak” hívtak.
· Megalkudott a náci hatalommal-> népszerűtlen szerző
· A Nietzsche archívumot vezette a Hitlerei alatt.
· A nácik nagyon szerették a romantikus népszellem kultuszt-> bemocskolta a romantikus vallástörténeti iskola nimbuszát… utána nem illett idézni ezeket a szerzőket (Bachofent megmentette, h idézte Engels-t)
· Francia vallástudományban kp-i kérdés, h a mítosz v a kultusz az elsődleges-e. A németek szerint a mítosz. Ezt is 2 felé lehet bontani: a sztori a lényeg vagy a karakterek? A mítosz a karakter időben elbeszélve? Tolsztoj: ugyanolyan ember ugyanolyan körülmények közé helyezve mindig ugyanúgy fog cselekedni.
· Kerényi Károly Görög mitológiája először angolul, aztán németül jelent meg, csak később fordította le magyarra Kerényi Grácia. Kerényi módszere is abból indul ki, h a mítoszok időben kibontott jellemrajzok. A szereplő köré csoportosítja a hozzá fűződő mítoszvariánsokat. Nem definíciókkal („Hermész a tolvajok istene”) kll megfeleltetni az isteneket, hanem a különböző történetekben bemutatásukkal lehet megértetni az emberekkel, h milyenek. Analógia: a nyelvi struktúra előbb megvan az agyunkban, mint maga az anyanyelv, tetszőleges elemek illeszthetők be a gyerek nyelvi struktúrájába a megfelelő életkorban. Kontextusokból tanuljuk meg a szavak jelentését, nem definíciókkal.
· Átmenet a romantikusból a frankfurti iskolába
Walter F. Otto: Görögország istenei
· A mítoszt nem elsősorban történetnek kezeli, hanem olyan kontextusnak, amiből megismerhető a jellem.
· A romantikus vallástörténészek ihletett, szépirodalmi szerzők is voltak, szoros kapcsolatokat ápoltak a kortárs irodalommal. Thomas Mannra nagy hatással volt a romantikus vallástörténeti iskola. Levelezett Kerényi Károllyal.
· Walter F. Otto: Dionüszosz. Kerényi K. írt róla magyarul recenziót „Gondolatok Dionüszüszról” címen.
· Halhatatlanság és Apollón-vallás: Kerényi K. munkáinak eddig magyarul megjelent legteljesebb válogatása
Frankfurti iskola
· A német romantikus vallástörténeti iskola folytatása.
· Szerb Antal: Utas és holdvilágában Rudi Waltheim Kerényi és Altheim kereszteződése-> érzékelteti a kor érzésvilágát.
· Otto (Melyik Otto, még Rudolf?) gondolkodása a humanizmusban gyökerezett-> klasszicitás tökéletesnek látása és szembehelyezése saját korának romlottsága. (nota bene Spengler szerint az antikvitás Európa apakomplexusa). Emblematikus figurája Homérosz, őt tekinti a görög mitológia leghitelesebb megnyilvánulásának, mert a legrégibb ismert epikus alkotások szerzője, a tiszta görög szellem képviselője. A nem szimpatikus részleteket betudták az obskurus K-i befolyásoknak, amiket elszenvedtek a görögök. Kerényi ezeket már nem tekinti „tisztátalannak”, hanem természetesnek.
· Ehhez e szemléletváltáshoz hozzásegített az antropológia, mert kiderült, h mennyire behálózzák az ilyen szalonképtelen jelenségek az emberiség gondolatvilágát. -> a görög, mint archaikus nép párhuzamba állítható primitív (tehát archaikus) népekkel.
· Másik fontos segítség Freud-> gyerekkori traumák formálják az egyéniséget
· -> a gyerek- régi – primitív analógia axiómává vált a 20. sz.ban, a klasszicitás „sötét oldalát” is sikerült elfogadni
· Freud polgárpukkasztónak indult, de aztán divatba jött úri körökben a pszichologizálás.
· A jungi pszichológia és a Kerényi-féle vallástörténet illeszkedése a kollektív tudatalatti révén.
· Kerényit Horthyék megkérték, h maradjon külföldön, h emelje Mo. hírét. 45 után Lukács sajtóhadjáratban a fasizmus szálláscsinálójának bélyegezte, így nem kapott Mo-n állást, aztán Rómában sem nyerte el a magyar tanszék vezetését, úh Svájcban telepedett le és ott is halt meg.
· Homérosz szövegéből az alexandriai filológiai iskola kicenzúrázta pl. azt a jelenetet, ahol Héphaisztosz csapdába ejti Árészt és Aphroditét, és kinevetteti őket az istenekkel, de Hermész kijelenti, h 2x annyi kötelet is bevállalni Aphroditéért… A német humán gimik számára kiadott szövegekből is kihagyták ezt. -> nem fért össze a görögökről alkotott humanista képbe, a „homéroszi lovagságba”.
· Dionüszosz sem fért bele a humanista elképzelésbe.
· Nincsenek Homérosszal egykorú népi forrásaink! Nem ismerjük más területek és rétegek vallási elképzeléseit!
· Kerényi: Die antike Religion. Visszavezeti az antik vallást egy közös mediterrán szubsztrátumra és kiemeli a K-i kultúrákkal felfedezhető kapcsolatokat, az indo-európai párhuzamokat.
A „primitív” vallások kutatása
· Persze csak fenntartásokkal lehet használni a „primitív” kifejezést. Leíró értelemben azt jelenti, h kezdetleges tárgyi kultúrával rendelkező. Nem értékítélet.
· Az emberiség ősállapotából jelenítenek meg vmit a primitív népek az aitiológiai szemlélet modellje szerint.
· Aitiológiai szemlélet: akkor ismerhetek meg vmit, ha a gyökerét ismerem. Mi is így gondolkozunk, amikor azzal magyarázzuk vkinek a rossz tulajdonságait, h nehéz gyerekkora volt. Vagy, hogy az apuka azért agresszív a gyerekkel, mert a főnök felidegesítette a munkahelyén. 200 évvel ezelőtt ez még nem volt evidens magyarázat.
· Az eredetet keresi a kognitív pszichológia, a darwinizmus és az őstörténet is.
· Kerényi: Mi a mitológia? tanulmány. Leír egy sztorit egy angol hivatalnokról, aki hiába tanulta meg a maurik nyelvét, annyira homályosan beszéltek, h nem értette őket, mert mindig mindenre történetek sokaságával válaszoltak. A hivatalnok megértette, h nem csak a nyelvet, hanem a mitológiát (a nyelvet, amin a nyelv beszél) is meg kell ismernie.
· A „primitív” kultúrákban minden a vallás szférájába tartozik.
· Gyarmatosítók erőfeszítései a vadak megtérítésére: spanyolok és portugálok tűzzel-vassal. Angolok misszionáriusokkal, akik a bennszülöttek lelkére beszéltek.
· Az első információk a primitív népekről a hivatalnokok és a misszionáriusok révén érkeztek Európába.
· A gyarmatosítók, akik felsőbbrendűségük tudatában közeledtek e bennszülöttekhez, direkt a szerintünk szalonképtelen elemekre figyeltek fel a kultúrájukban. <-> misszionáriusok megközelítése: az ember alapvetően homo religiosus, hiszen ők is rájöttek, h van isten és erkölcsi normák.
· Mire megjelentek az első antropológusok, már nagyon nehéz volt európai misszionáriusoktól, hivatalnokoktól és katonáktól érintetlen primitív népeket találni. Mint szegény régészek, akik a középkori Rómát kutatnák, de már megelőzték őket több évszázad kincsvadászai…
Edward Burnett Tylor
· Az antropológia atyja, rá vezetik vissza magát az antropológiát is (a kulturális antropológiát).
· 1870 előtt Angliában a nem anglikán felekezetűek nem járhattak egyetemre! Tylos sem járhatott, mert kvéker volt. De amikor ezt feloldották, ő lett az első antropológiai tanszék vezetője.
· A primitív kultúra c. könyv
· Ő helyezte módszertani alapokra a primitív kultúrák tudományos kutatását
· Angolként a pozitivizmusból indult ki.
· Animizmus és survival fogalmak bevezetése
· Animizmus:
· A vallás minimuma Tylor szerint a szellemi létezőkben való hit. Mik a szellemi létezők? -> követlező óra. J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése