Mo. jelnkori története 1944-1990. 5. 2011.10.12.

·        1946. febr. 1. 1946/I. tv. Köztársasági törvény.

o       1946. márc. Baloldali Blokk megalakulása: MKP + SZDP + NPP + szakszervezetek. Nyilatkozat kibocsátás: a Baloldali Blokk nem hajlandó együttműködni a Kisgazdapárt „jobboldali szárnyával”, de a demokratikus elemeivel továbbra is állja a koalíciót. -> a Kisgazdapárt a koalíció fennmaradása érdekében elviseli, h beavatkoznak a belső ügyeibe

·        Tildy Zoltán lett a közt. Elnök 46-ban.

·        1946/VII. tv. „Rendtörvény”/államvédelmi tv, hivatalosan: a demokratikus államrend és a köztársaság védelme.

o       A Kisgazdapárt védelmet akart a demokráciának a tvtelen letartóztatások és internálások ellen. Túlsúlyt akartak a tvhozó hatalomnak a végrehajtó hatalommal szemben. MKP opponálta a kisgazda tvjavaslatot, mert neki még túl korai volt egy ilyen tv, csak a köztársasági államformát biztosító tv után mentek bele. Addig az 1921/III. tv. volt érvényben, ami annak idején illegalitásba kényszerítette a kommunistákat.

o       Jogilag megfoghatatlan a „demokratikus államrend” fogalma, amit védeni akar a tv. Az MKP nem akarta, h tételesen felsorolja a tv azokat az intézményeket, amiket véd, akkor később nehéz lett volna azokat felszámolnia!

o       Államellenes bűncselekményeket az MKP tvjavaslata alapján a népbíróságokhoz utalja, nem független bíróságokhoz, pedig a kisgazdák nagyon szerették volna elérni.

o       Zsedényi Béla javaslata: legyen benne a szövegben, h büntetendő az egypártrendszer kiépítésének kísérlete is…persze nem került bele

o       Márc. 11. Az MKP nyomására kizártak a Kisgazdapártból 20 parlamenti képviselőt (először 40-et akartak). Drozdy Győző, Hegymegi Kis Pál, Nagy Vince, Vásári István, Sulyok Dezső… Parlamenti mandátumuk megmaradt, de már párton kívüliek. -> a Koalíció első válsága. A kisgazdák belementek pártjuk megcsonkításába, mert még nem volt meg a békeszerződés.

o       46 nyarán a kizárt kisgazdák megalakítják a Magyar Szabadság Pártot Sulyok Dezső vezetésével

o       Márc. 12. parl. megszavazzák a törvényt, eddigre megritkították a Kisgazdapárt frakcióját.

o       Nagyon szigorú tv lett: aki írásban, szóban, v cselekedetben vét a demokratikus államrend v a közt. ellen, az büntethető.

o       Rajk László elismerte, h elvont jogi szempontból igazuk lehet a tv-t kritizálóknak…

o       Egy gumiparagrafus védelmet biztosít a végrehajtó hatalomnak a tvhozó hatalommal szemben.

o       Jogalapot biztosított a következő évekre a szalámi taktikának. Pfeiffer Zoltán vezette be a „szalámi taktika” terminust. Ez lett a koncepciós perek joglapja: Pl. Mindszenty-per, Rajk-per.

·        Emberi alapjogok védelméről szóló tv. Nem független bíróságokhoz utalja a jogsértési ügyeket. Fontos szabadságjogokról szól.

·        Szénbányák államosításáról szóló tv

·        Földreform befejezését előmozdító tv

·        1946. máj. 6. Jogszabály a B-listáról: az állami és közig államapparátus leépítése a cél.  „A lista” teljesen megbízhatók, „B lista”: elbocsáthatók, de 1 éven belül vissza is vehetők, „C lista” megbízhatatlanok, akiket el kell bocsátani és nem lehet visszavenni. 3 tagú Bálista-bizottságok sorolták be az állami és közigazgatási alkalmazottakat. A Baloldali Blokkhoz tartozás védelmet jelentett-> közalkalmazottak tömeges áramlása a Baloldali Blokk pártjaiba.

·        46 októberéig 60 ezer embert rúgtak ki az állam- és közigazgatásból, akik B besorolást kaptak.

·        1946 első fele ezekkel a jogalkotásokkal telt el. A második fele politikai válságokkal. Az első a 20 kisgazda kizárása a pártból, a szalámi első szelete.

·        A Magyar Szabadság Párt a SZEB-től is megkapta a pártalapítási engedélyt!

·        46 nyarán parasztnapokat akart rendezni Bp-en a Kisgazdapárt. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

·        A Parasztpártból kivált Kovács Imre és társai, akik nem akartak együttműködni az MKP-val. A Veres Péter vezette centrum viszont kompromisszumot akar kötni, Kovács Béla nem ment bele, így vált ki.

·        SZDP: Peyer-féle szárnya célja a Szakasits-szárny elszigetelése, memorandum: Nagy Ferenc felé akarnak orientálódni. Még együtt marad a párt.

·        MKP kongresszusa 46 őszén. Vissza kell fogni a polg demokrácia leépítésének tempóját.

·        Kulcskérdés volt a parasztság megnyerése.

·        „Magyar Közösség-féle botrány”: a Magy Közösség VII. bizottságát vádolták meg összeesküvéssel.

·        A kisgazdák idővel még több mindenkit kilöknek maguk közül az MKP nyomására

·        Kovács Béla vesszőfutása

·        1947. febr. MKP Kovács Béla bíróság elé állítását, tehát mentelmi jogának felfüggesztését is kérte!

·        Kovács Bélát márc. 25-én vonszolták el a SZU-ba, ehhez kötődik a kommunizmus áldozatainak emléknapjához. Kovács Béla csak 56-ban j9hetett le. Ű

·        1947. febr. békeszerződés aláírása.

·        Pénzügyi stabilizáció és államosítások sorozata is történt 1946 folyamán. 1945 nyarán új 50 pengős, aztán, 100as, 500as, ezres… 10 ezres, 100 ezres.

·        1946. Forint megszületik. Önerőből valósult meg és egy világméretű inflációt állított meg. Viszont a világpiactól való teljes elszakadást eredményezte, mert nem volt konvertibilis. A mezgazd árakat kp-ilag szabályozhatónak kezelték, agrárolló nyílt-> mezgazd-gal foglalkozóknak rossz.

·        5 legnagyobb nehézipari üzem államosítása: Ganz, Weisz, Rimamurányi…, Utána szénbányák, bankok (47)

·        1947: első 3 éves terv startolása a már államosított bankokkal indul

·        A legtöbb államosítás 48 folyamán történt meg: minden 100nál több alkalmazottat foglalkoztatott üzemet (akkor is, ha eddigre már nem volt annyi, de valaha a cég történetében igen…) -> a GYOSZ (Gyáriparosok Országos Szövetsége) feloszlatta magát.

·        1949: TV erejű rendelettel államosították a mindenkor is 10 alkalmazottnál többet foglalkoztatott üzemeket (akkor is, ha eddigre már nem volt annyi, de valaha a cég történetében igen…) és a külföldi tőkés tulajdonokat.

·        Potsdami egyezmény: minden, régen német tulajdonú, üzem a szovjet érdekszférában szovjet tulajdon lesz.

·        Nagykereskedelmi tevékenység megtiltása.

·        Államosítások áthúzódnak az 50-es évek elejére is: mozik, színházak stb.

·        Az államosított üzemek élére munkásigazgatókat állítottak, akiknek gyakran nulla volt a vezetési tapasztalata… a régi tulaj max tanácsadó maradhatott.

·        Németek kitelepítése

·        Csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény.

·        Potsdamban döntöttek Csehszl, Lengyelo. és Mo. német nemzetiségű lakosságának egy részének kitelepítéséről. Nem egyértelmű, h az egésznek v egy részének kitelepítéséről lesz-e szó. Csehszl. és Lengyelo. győztesek voltak, ezért a kormányaik dönthettek, Mo-n, mint vesztes államban a SZEB-re bízták a végrehajtást.

·        Mo-n az 1941-es népszámlálás kérdezett rá először az nyanyaelvre és a nemzetiségre is. Sokkal többen vallották magukat német anyanyelvűnek, mint német nemzetiségűnek.

·        A Kisgazdapárt vetette fel először a németek kitelepítését (44), de később a Nemzeti Parasztpárt volt a fő szószólója, mert ezt is földszerzési módnak tekintették ahhoz, h legyen miből osztani a földet a többi agrár-nincstelennek majd.

·        Lengyelo.ból 8, Csehszlovákiából kb. 3 millió német nemzetiségű lakost utasítottak ki. Mo.ról 250 ezret, bár a SZEB 500 ezret akart, de szóltak, h hát annyi nincs is (max ha beleszámolják a német anyanyelvűeket is, de azok nem mindig német nemzetiségűek). Elvileg az ú helyükre kellett volna betelepíteni a Csehszlovákiából érkező magyarokat.

·        Csehszl-magyar lakosságcsere egyezmény: következő órán.