Reformáció:
1. Előzményei:
- Humanista mozgalom: átértékelik ember és Isten viszonyát, az egyháznak közvetítő szerep helyett lelkipásztori szerepet szánnak .
humanista gondolkodók: Eckhart mester, Johannes Tauler, Heinrich Seuse
Szatirikusok: Sebastian Brandt
Elő-reformátorok: Wyclif, Husz János
- A nemzetállamok megerősödése: a világi államok erősebbé váltak az egyháznál, és kísérletet tesznek a Rómától való függés megszüntetésére. Hasonlóan az államokhoz, egyes szerzetesrendek (főleg az Ágoston-rendiek) és egyetemek (Wittembergi, Orleansi Egyetem) is a pápai függés enyhítésére törekednek
- információs robbanás: a könyvnyomtatás elterjedésével az egyház elveszti az írott szó ellenőrzését. Széles tömegekhez jutnak el az új gondoltaok, elsősorban röpiratok formájában.
- közvetlen kiváltó ok: a búcsú intézménye: már a 9. században is létezett "keresztes búcsú" formájában: aki részt vett a kereszreshadjáratokban, bűnbocsánatot nyert. A 13-14 században megjelenik a teológiában a purgatórium, a halál utáni ideiglenes büntetés gondolata, majd a 15 században az az elképzelsé, hogy a pápának hatalmában áll a purgatóriumi bümtetés mérséklése. Ezt a skolasztikus filozófia (a humanistákkal szembenálló irányzat) így magyarázza meg: Minden hívő részesülhet az isteni "kegyelmi kincsben", azonban ezt Isten nem közvetlenül, hanem az egyházon (a pápán) kereztül osztja ki, ezért a pápa rendelkezhet afelől, ki részesül a kegyelemben. A Luther korában létező búcsú közvetlen előzménye a 14. századi jubileumi búcsú: Bonifác pápa Római zarándoklatért cserébe adott bűnbocsánatot 1350-ben; úgy tervezték, hogy a zarándoklatot 50 évenkét tartják meg, de végül olyan jövedelmező volt, hogy 1375-ben is meghirdették. Később már nem is kellett személyesen Rómába zarándokolni, elég volt valakit az illető nevében elküldeni. Emellett megjelent a kihelyezett búcsú intézménye: a zarándoklatot a helyi egyházszervezetniél pénzzel lehetett kiváltani. Az adott bűnök bocsánatát adott tarifákhoz kötötték, ez vezetett a búcsúcédulák bevezetéséhez (kisebb összegért lehetett részleges bűnbocsánatot vásárolni, minden bűnhöz külön tartozott egyfajta cédula, és előre is lehetett fizetni a még el nem követett bűnökért).
A búcsúcédulákból az egyház hatalmas vagyonra tesz szert, amit sok helyen hatalmas építkezésekre fordítanak (pl. Szent Péter bazilkia)
2. Személyek:
V. Károly (1500-1558):
- először a Kasztilia és a spanyol tartományok királya, majd római, osztrák, németalföldi király, 1516 v.19-től német-római császár.
- céljai: 1. a francia-német konfliktus megoldása, ezzel a kontinentális európa egyesítése saját uralma alatt
2. török veszély elhárítása
3. német protestantizmus legyőzése
egyik célját sem tudja elérni, de végig az európai politika legfontosabb szereplője.
Luther (1483-1546):
- nézeteit sok vallásalapítóval ellentétben nem jelenések, hanem gondolkodás, szövegtanulmányozás útján alakítja ki
- Szászországban született, feltörekvő paraszti családban (apja már földbérlő vállalkozó)
- Az Erfurti Egyetemen tanult, a 7 szabad művészetből magiszteri fokozatot szerez, majd jogot tanul
- később abbahagyja jogi tanulmányait (a legenda szerint egy látomás hatására), Ágoston-rendi szerzetesnek áll, ahol pappá szentelik
- 1512-ben a Wittenbergi egyetem felkéri tanárnak, élete végéig itt tevékenykedett
1512-re már elkészült teológiai rendszerének alapjaival (ekkor még nem akart elszakadni az egyháztól): nézetei Pál leveleire és a Zsoltárok Könyvére épülnek
Alaptézise: "Az öt Sola":
- Sola scriptura (csak az Írás által): csak a Szentírás tanait kell elfogadni, minden utólagos magyarázat érvénytelen
- Sola fide (csak a hit által): üdvösség nem tettekel, hanem hittel érhető el
- Sola gratia (csak kegyelem által): feloldozást csak Isten adhat, az egyház kegyelme nem vezet üdvösséghez
- Solo Christo (Csak Krisztus): csak Jézus Krisztus közvetíthet Isten és ember között, ő az egyetlen szent (katolikus szentek pl. Mária nem számítanak)
- Soli Deo gloria (csak Istené a dicsőség): vallásos tisztelet csak Istent illeti meg
1517: a 95 Tézis kiadása: elsősorban a búcsú intézményét vitatta, de ellenezte az egyház beleszólását világi ügyekbe, tartalmazta a fenti 5 tézist és kijelentette, hogy a szentírás magyarázatához nemcsak a pápának, hanem bárkinek joga van. Újítás volt, hogy anyanyelven íródott, közérthető nyelvezettel. A Téziseket elküldte pár barátjának, akik azonnal kinyomtatták és röpirat formájában terjeszteni kezdték. Ezen kívül elküldte a helyi földesúrnak, Albrecht-nek, aki továbbküldte a pápához azzal a kéréssel, hogy Luthert nyílvánítsa eretnekké.A pápa azonban eltussolta az ügyet, mivel éppen császárválasztás volt (1516-19), és nem akarta, hogy az ügyből nagyobb bonyodalom legyen. Az ügyet az Ágoston rend fő riválisaira, a Domonkos-rendi szerzetesekre bízza.
Johann Eck: Luther fő ideológiai ellenfele, 1517-ben nyílt hitvitán szállt szembe Lutherral Szakállas György szász herceg udvarában, amit meg is nyert, azonban a nyilvánosság lutherrel szimpatizált, mivel hívei lejegyezték és kinyomtatták a hitvita szövegét, így a tömegekhez a protestáns érvek jutnak el. A protestánsok új műfajt vezetnek be: a röpiratot: ezek német nyelvű, egyszerűen megfogalmazott írások voltak, gyakran képeket (főként Luther-portrékat és karikatúrákat) tartalmaztak. A tömegek könnyebben azonosultak Lutherrel, ha az arcát is láthatták.
Cajetan bíboros: katolikus főpap volt, de kedvelte Luthert, egyes kérdésekben (pl. búcsú intézménye) még egyet is értett vele. Luther kihallgatása során megpróbálta meggyőzni őt, hogy vonja vissza a nézeteit (ez persze nem sikerült), és figyelmezteti, hogy a pápa a kiátkozását tervezi. Luther nemsokára megkapja a pápai kiközösítéssel fenyegető bullát. A kiközösítésnek 3 formáját ismerték:
1. típus: csak az egyént sújtja, vagyonelkobzással jár együtt.
2. az egyén és teljes családját bünteti vagyonelkobzással
3. a teljes közösséget sújtja - Luthert ezzel fenyegették (és ezt kapta meg később)
Luther követői (a wittenbergi teológusok köre):
Melanchton Fülöp: 1518-tól a görög tanszék professzora, humanista teológus, korábban Erasmus tanítványa volt. Luther közvetlen munkatársa volt, részt vett az írások összeállításában, szerkesztésébe és kiadásában (pl. a Luther-féle Bibliafordítás egy részét ő készítette).
Karlstadt: Teológiát tanított, 1522 után az úrvacsora-vita miatt elszakadt Lutheri irányzattól, további sorsa bizonytalan
Nikolaus von Amsdorf: wittenbergi gróf, majd az első evangélikus püspök
Ulrich Zwingli (1484-1531): radikálisabb irányzatot képviselt (a misék alatt minden külsőséget, pl. a zenét is megtiltotta), szintén az úrvacsora-vita után szakított Lutherrel
Egyéb követői: Justus Jonas, Martin Gutzenn, Johann Gugenhager, Georg Spalatine
A német reformáció legfontosabb írásai: 1520 körül jelentek meg:
1. A Rómaiak három fala: a katolicizmus 3 fő problémája, ami a reformokat akadályozza: az egyházi hatalom a világi felett állása, a pápa főhatalma, a búcsú
2. A kereszténység babiloni fogsága: kimondja a római egyházzal való végleges szakítást, tagadja a 7 szentséget: Luther szerint csak egy szentség van (Isten), amellett 3 szentségi jel: 1. keresztség, 2. úrvacsora, 3. ????
3. A keresztény ember szabadságáról: annak a gonsolatnak a kifejtése és megindoklása, hogy az üdvösség csak a hit által érhető el.
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése