A reformáció eseménytörténete
1520 dec. 10: Luther nyilvánosan elégeti a wittenbergi bullát, amely kiátkozással fenyegette. A legenda szerint skolasztikus könyveket pl. Aquinói Szt. Tamás könyveit is elégeti.
1521 január: a pápa kiadja a bullát Luther kiátkozásáról
1521 máj. 8: A rendek kiharcolják, hogy Luther beszélhessen a wormsi birodalmi gyűlésen. Ismét felszólítják nézetei visszavoására, de ő nem enged. Ugyanebben az évben: a Wormsi Ediktum megszavazása a birodalmi gyűlésen. Az ediktum kimondta Lutherre a birodalmi kiátkozást és a könyveinek betiltását, V. Károly aláírta, de a rendek csak évekkel később a 2. nürnbergi gyűlésen Szavazták meg, így hivatalosan nem léphetett érvénybe. Ennek köszönhetően Luther a császárságban maradhatott, ha elfogadják, ki kellett volna adniuk Rómának. Luther Wormsban nem volt biztonságban, ezért Warthburgba menekült.
1521-22: Luther warthburgi korszaka, elkészíti a Biblia német fordítását. Ezalatt Karlstadt radikális reformokat hajt végre Wittenbergben, egyházat szervez, katolikus templomokat koboz el és engedélyezi a papok nősülését. Intézkedés összetűzésbe kerül Lutherrel, majd ki is lép az egyházból.
1524-25: parasztfelkelés a birodalomban: a felkelők magukévá teszik Luther jelszavait, de ő elhatárolja magát tőlük, röplapot ad ki, melyben elítéli a lázadást.
1525-26: Megalakul a katolikus fejedelmeket tömörítő Dessani Szövetség: akár erőszakkal is leszámolnának Lutherrel.
1526: Hesseni Fülöp tartománygróf és János szász király vezetésével megalakul a protestáns Torgani Szövetség.
1526: birodalmi gyűlés Speyerben, amelyen leszavazzák a wormsi ediktumot. Megkezdődik az evangélikus tartományi egyházak szervezése =elsőként Szászországban és Hessenben)
1529: 2. Speyeri gyűlés: Ferdinánd egyesíti a katolikus rendeket és érvényt szerez a wormsi ediktumnak. 6 Luther-párti választófejedelem és 15 felnémet város kivonul a gyűlésről (a protestáns fejedelmek nem hitbeli meggyőződésből támogatták Luthert, hanem mert azt remélték, hogy így megszerezhetik az egyház birtokait) .
1529: Marburgi hitvita: Hesseni Fülöp kezdeményezi, célja a német és a zürichi reformáció (Zwingli-féle irányzat) egyesítése . Végül nem tudnak megegyezni. A vita fő kérdése az úrvacsora:
- a katolikusok szerint a kenyér és bor esszenciája a papa szavai hatására Krisztus testévé és vérévé alakul át
- Luther szerint ehhez nincs szükség papra, magától (isteni parancsra) átalakul.
- Zwingli szerint nem történik semmilyen átváltozás, a szertartás csak emlékezés az utolsó vacsorára.
1530: V. Károly ismét meghívja luthert a (augsburgi) birodalmi gyűlésre, hogy békésen oldják meg a kérdést, Luther azonban nem tárgyal. Ekkor írja meg Confessio Augusta c. munkáját, ami az evangélikus vallás hitvallásának tekinthető. Ebben még utoljára kísérletet tesz a protestantizmus és katolicizmusközelítésére és az egyházszakadás elkerülésére. Károly persze nem fogadja el az érveit.
1531 február: a Smalkaldeni Szövetség megalakulása. 1547-ig állt fenn, rotestáns méltóságokat tömörített, célja a hit védelmében védekező háborút folytatni. Állandó hadsereget tartottak fenn, és minden fejedelem köteles volt szövetségi adót fizetni .
1545: Tridenti zsinat, Károly megint megpróbálja rávenni Luthert, hogy vegyen rajta részt, de Luther nem megy.
1545-47: Smalkaldeni háború: Hesseni Fülöp, a protestánsok egyik vezetője bigámiát követ el, és csak úgy ússza meg a felelősségre vonást, hogy átáll a katolikusokhoz.
A szövetség ezzel a szétesés szélére került, ráadásul összecsapások is történtek a katolikusokkal, akik minden esetben győztek. Végül a protestánsokat Móricz szász herceg menti meg, aki korábban összeveszett Károllyal ezért átállt.
1548: Az augsburgi birodalmi gyűlésen elfogadják az augsbuirgi integrin elfogadása: ezután Károly intézhette az egyház ügyeit (ami miatt az hevesen tiltakozik).
1552: Móricz megtámadja és legyőzi Károlyt, és rákényszeríti a vallásbéke kiadására. A béke feltételei: - protestantizmus szabad gyakorlása
- A protestáns nemesek megtarthatják a katolikus egyház elkobzott földjeit (de csak amit ’45 után vettek el: később ez a konfliktus robbantotta ki a 30 éves háőborút).
Könyvnyomtatás, propaganda:
Luther és követői új műfajt találnak ki: a röplapot. Ezt először vallási majd politikai nézetek terjesztésére használják fel. A sokszorosítást a könyvnyomtatás tette lehetővé és az új eszmék lökést adtak a módszer elterjedésének: az 1530-as évekre Wittenbergben már 12 nyomda működött. Luther és hívei a saját írásaikon kívül hitviták szövegét is röplapokra nyomtatták. A szóbeli kultúra mellett tehát nagy hangsúlyt kapott az írásbeliség, bár még mindig a szóbeliség maradt a fontosabb (a protestánsok ez is kihasználták, prédikátorokat alkalmaztak). A szövegnyomtatás mellett megjelentek a képeket sokszorosító réz- és fametszetek.
A Kálvini reformáció:
Kálvin János (1509-1564):
- Francia (picardiai) származású
- Lutherhez hasonlóan eredetileg jogot tanult, ezután kezdett érdeklődni a humanista teológia iránt.
- Kezdetben Luther tanait követte
- Polgári középosztálybeli családból származott, így nagyon magas szintű oktatást kapott: Párizsban majd a humanista Orleansi Egyetemen tanult jogot, itt ismerte meg a humanista teológiát és Luther tanait. Ugyanitt kezdett teológiát tanulni, amit nem fejezett be. Lutherhez hasonlóan ő is Szt. Ágoston műveit és Szt. Pál leveleit tanulmányozta, ezek szolgáltak később a református irányzat alapjául.
Mivel Franciaországban a királyság sikeresen elfojtotta a protestáns mozgalmat, Kálvin Baselbe menekült. Itt adta ki Institutio művét, ami a kálvinizmus alapművének (hitvallásának) tekinthető. Itt ismerkedett meg Guillaume Farellel (genfi pap), aki Genfbe hívja. Genf akkoriban az anyagi csőd szélén állt, mivel elvesztette korábbi bevételét: korábban az Itália és Franciaország közötti posztókereskedelem Genfen keresztül történt, de akkoriban találtak új útvonalakat. Kálvin javaslatára a város befogadott 12 Luccai protestáns bankárcsaládot, akik cserébe kamatmentes kölcsönöket adtak a városnak (és mellesleg lefektették a svájci bankrendszer alapjait).
Kálvin ekkor alakította ki kamattal kapcsolatos nézeteit: korábban az egyház tiltott mindenféle uzsorakölcsönt, Kálvin azonban bevezette a méltányos kamat fogalmát (kb. 5 % körül határozta meg), csak azt ítélte el, ha valaki csak a pénzkölcsönzésből élt.
Egyházszervezés Genfben 1539-ben:
Az első egyház megszervezése még sikertelen: túl szigorú szabályokat vezetnek be, amit mindenkire rá akarnak erőltetni, ezért elűzik őket a városból. Csak „41-ben térnek vissza.
Kálvin hitelvei:
- Minden emberi dolog értéktelen és romlandó.
- Az egyházat az őskeresztények mintájára kell megszervezni.
- Eleve elrendelés: minden embernél már születésekor elrendeltetett, hogy üdvözül-e vagy elkárhozik. Az ember a saját sorsát kemény munkával és egyszerű életet élve tudhatja meg, valamint így lesz méltó az üdvözülésre.
- Ordonance-ok: A magánéletet szabályozó szigorú rendeletek, tiltják a luxust, a testi élvezetek halmozását, az erőszakot. Kálvin arra biztatja a híveit, hogy tartassák be egymással a szabályokat; ennek következménye egy „besúgóhálózat” kialakulása lesz, az emberek feljelentik egymást a presbitereknél, gyakran történnek visszaélések.
Szervét Mihály:
Eredetileg orvos, eredetileg ő fedezte fel a vérkeringést (sajnos kutatásai nem váltak közismertté). Kálvin ezen minőségében hívta Genfbe, azonban Szervét vitába keveredett vele a szentháromságról (Szervét tagadta azt). Először hitvitát rendeztek, majd miután Szervét nem vonta vissza nézeteit, Kálvin bebörtönözte majd megégetette.
Református kultusz:
Kálvin nézetei szerint minden külsőséget el kell távolítani a templomból, még a zenét és éneket is tiltotta (a későbbi református vezetők ezen valamelyest enyhítettek, pl. a zene ma már engedélyezett). A templomi tér is egészen átalakult: eltűnt a katolikus és evangélikus templomokra jellemző szentély, az egész templom egy nagy auditóriumra (hallgató) hasonlított (Auditorium Maximus-nak is nevezték)
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése