Magyarország kora-újkori története nov. 2.

1. János Zsigmond halála 1571

Oka: korabeli források szerint alkoholizmus, de valószínűleg már régóta súlyos gyomorbetegsége volt, és egy lovasbalesete is rontott az állapotán.

Korábban Szulejmán fiává fogadta, így lehetett joga Erdély vezetésére. 1566-ban viszont meghalt Szulejmán, ezzel János jogalapja is megszűnt volna az uralkodásra. Szulejmán utódja, Szelim ezért testvérévé fogadta őt, és újra neki adta Erdélyt. Az erdélyi rendek nem örültek igazán a döntésnek, mert így megmaradt a török befolyás, ráadásul János Zsigmond személyéhez volt kötve a Fejedelemség függetlensége.

János Zsigmond betegsége alatt ismét fellángolt a vita a Fejedelemség jövőjéről (az állam függetlenségét csak a törökök ismerték el). Sokan csatlakozni akartak a Magyar Királysághoz, mások pl. Báthory István törökpártiak voltak, de a legtöbben állandóan váltogatták a pártállásukat. A rendek János Zsigmond halálakor sem jutottak egyességre, ezért két hétig el kellett titkolni a halálát, amíg döntés született (a holttestet időnként kiállították a gyulafehérvári palota ablakába, hogy a nép azt higgye, még él a király). Eközben Bekes Gáspár tárgyalt a Habsburgokkal, és titokban megkötötte velük a Speyeri Egyezményt: János Zsigmond halála esetén a Habsburgoké lesz az Erdélyi Fejedelemség.

Két héttel János halála után a rendek úgy döntöttek, új fejedelmet választanak maguk közül. A két legesélyesebb jelölt a török-párti Báthory István és a Habsburg-párti Bekes Gáspár volt.
A nemesség többsége Báthoryt támogatta, mivel féltek a törököktől. Ráadásul Bekes nem volt túl népszerű: alacsony származású volt (Báthory szerint román), családjában elsőként jutott állami pozícióba, és ezt is csak János Zsigmond barátságának köszönhette, nem katonai érdemeknek. Mielőtt megismerte a fejedelmet, szinte semmi vagyona nem volt, de ezután pár év alatt hatalmas birtokai lettek (pl. egész Fogaras). Források szerint elég bántó humora volt, amivel sokakat megsértett.
Végül Báthory és Bekes elfogadják a törökök javaslatát: nem választanak fejedelmet, hanem mindkettőjüket vajdának nevezik ki. Személyes ellentétük miatt azonban nem tudtak közösen kormányozni. Konfliktusuk oka az volt, hogy Bekes korábban kiadta Báthoryt a Habsburgoknak, ezért 2 évig Bécsben volt fogoly. Ráadásul Bekes unitárius volt, míg Báthory katolikus.
A kettős uralom végül hamar megbukott, Báthory török segítséggel elűzte Bekest. Bekes nem nyerte meg eléggé a Habsburgokat hogy katonailag támogassák (a megkérdezésük nélkül hozott intézkedéseket).

2 Lengyelország

1572-ben utód nélkül meghalt II. Zsigmond Ágost lengyel király, János Zsigmond nagybátyja, ezzel fiúágon kihalt a Jagelló dinasztia. A kiszemelt utód Henrik francia herceg (később III. Henrik) volt, de ő nem volt hajlandó feleségül venni a 47 éves özvegy királynét (ő még csak 25 éves volt, ráadásul homoszexuális is), és a francia trónra is pályázott, így nem lépett trónra.
Lengyelországban nemesi demokrácia működött, vagyis az országgyűlés választott királyt. Ez nem volt egyszerű, mert 10-20 ezer nemes is volt (emiatt egy Varsó melletti mezőn tartották az országgyűlést) akik közül bárki indulhatott. A döntés megkönnyítéséhez sokáig elhúzták a gyűlést, így a szegényebb kisbirtokosoknak haza kellett menniük, mások sereggel jöttek, gyakoriak voltak az összecsapások. Az egyik legbefolyásosabb nemesi család a Borowszky család volt, az ő javaslatukra indult Báthory a választáson (korábban Báthory adott nekik menedéket amikor egy gyilkosság miatt el kellett menekülniük).
A Habsburgok féltek, hogy Báthory a lengyelek segítségével akarja megszerezni a magyar trónt (tényleg ezt akarta), ezért megpróbálták Erdélyben megdönteni. Egy kisebb hadsereget adtak Bekesnek, hogy elfoglalja Erdélyt: így Erdély is mellettük fog állni és Lengyelországban is a saját jelöltjük lesz király.
Bekes viszont nem jár sikerrel: nem támad egyből, hanem Székelyföldre akar menni, hogy a székelyeket maga mellé állítsa (korábban ők támogatták Báthoryval szemben). Csak a Marosig jutott el, és a székelyek közül is csak kevesen álltak mellé. Báthory serege felsorakozott vele szemben a folyó másik partján, de nem akartak összecsapni, inkább békésen akarták rendezni az ügyet. Ekkor azonban Bekes táborából egy székely férfi, Székely Mózes (őt korábban már háromszor halálra ítélték, de katonai érdemei miatt mindig felmentették) két társával éjszaka átkelt a folyón hogy megöljenek pár őrt. Báthoryésk erre ellentámadást indítottak, Bekes a kavarodásban pánikba esett és elmenekült, mire a sereg megadta magát.
Bekes Ausztriába menekült, a törökök és Erdély a Habsburgoktól kérte a kiadatását. A Habsburgok tagadták, hogy ők bujtották fel a támadásra, de amikor mégis a kiadatása mellett döntöttek, Bekes bevallotta, hogy ők voltak (ez nem tett jót a Habsburgok megítélésének, a lengyel királyválasztáson is rontotta a Habsburg jelölt esélyeit). Bekes kénytelen volt Lengyelországba menekülni, ahol viszont a Borowszkyakba ütközött: ők elfogták, bebörtönözték és úgy döntöttek, kiadják Báthorynak vagy Habsburg Miksának, attól függően, hogy melyikük lesz a király.
Báthory esélyeit a lengyel trónra csak javította, hogy sokáig az erdélyi eseményekkel volt elfoglalva: a jelöltek megpróbálták lefizetni az országgyűlést, így a végére már elfogyott a pénzük. Báthory viszont akkor tudott fizetni, amikor a többiek már nem, így őt választották meg.
Bekes időközben a börtönben összebarátkozott a lengyel nemesekkel (folyékonyan beszélt lengyelül), így azok Báthory megkoronázása után követelték, hogy kegyelmezzen meg neki. Báthory kegyelmet adott, de azt nem engedte, hogy visszamenjen Erdélybe, és a kegyelmet katonai szolgálathoz köti (tudta, hogy Bekes rossz katona, és remélte hogy így megszabadulhat tőle). Azonban nem jött be ez a terve, Bekes több győzelmeket arat a németek ellen, kiváló hadvezér lett. Bekes Lengyelországban népi hőssé vált, egy hegyet és egy ruhadarabot (bekecs) is elneveztek róla, a romantika korában hősi költeményekben szerepelt. Végül Bekes szoros barátságot kötött Báthoryval, az egyik legbizalmasabb embere lett.

3. Báthory uralkodása

Jó viszonyt alakított ki XIII. Gergely pápával, bár korábban voltak konfliktusaik: régebben Erdélyben protestánsnak adta ki magát, és az unitárius Bekes miatt is tiltakozott a pápa. Lengyel királyként megígérte, hogy elterjeszti az országában a katolicizmust (akkoriban Lengyelországban sok volt a protestáns), és külföldön is harcol a hit védelmében. A pápa korábban a Német-Római Császárságtól várta ugyanezt, de tőlük Habsburg Rudolf miatt (erkölcstelennek tartotta, ráadásul „eretnekekkel” pl. Kepler vette körbe magát) eltávolodott.
Báthory erőfeszítéseket tett a magyar trón megszerzésére, unokahúgát, Erzsébetet (állítólagos szadista, vámpír stb.) hozzáadta Nádasdy Ferenchez, a magyar nádor fiához. De eközben az orosz trónt is meg akarta szerezni.
Gondot okozott még az utódlás kérdése: nem jött ki Jagelló Annával, el akart válni tőle, ezért nem hálták el a házasságot. A pápa engedélyezte a válást, de a Szenátus (lengyel országgyűlés) nem engedte. Báthory a francia király lányát vagy I. Erzsébet angol királynőt vette volna el, de ez nem valósult meg.
Orosz hadjáratához a pápától kapott pénzt, készült az oroszok megtérítésére (orosz nyelvű katolikus szemináriumokat állított fel), de az előkészületek alatt váratlanul meghalt. Sokan mérgezésre gyanakodtak, de az orvosai megállapították, hogy súlyos beteg volt (később kiderült: cukorbeteg) és félrekezelték, halálát vesezsugor okozta.

4. Báthory Zsigmond:

Báthory István halála után a birodalma szétesett, Lengyelország a svéd dinasztia uralma alá került (őket a Báthoryak még segítették is, nehogy a Habsburgoké legyen Lengyelország), csak Erdélyt tartották meg. Viszont a család még sokáig megpróbálta visszaszerezni Lengyelországot, sikertelenül (emiatt nem léptek be sokáig a 15 éves háborúba).
Zsigmondot gyerekkorától nagy uralkodónak és hadvezérnek szánták, küldetésének érezte a törökök kiűzését. Ebben a család többi tagja nem támogatta, de a pápa erre bíztatta (bár nem volt felhőtlen a viszonyuk: trónra kerülésekor elűzte a jezsuitákat, emiatt a pápa egy időre kiátkozta). Az ő bíztatására legyilkolta az ellenzékét, köztük a saját unokatestvérét, Boldizsárt és belépett a 15 éves háborúba a Habsburgok oldalán.

Zubor Zalán