A modern Európa születése 11. nov. 17.

Városok a 17. században:
- erős polarizálódás figyelhető meg, növekednek az anyagi különbségek
- a kereskedők elvesztik vezető szerepüket, az új elit a hivatalonokok
- tévhit, hogy a nemesség hanyatlik, valójában ők maradnak a legfontosabb pozíciókban
- a régi arisztokrácia válságba kerül, de sikeresen megoldja azt.

Korszakunkban leginkább kisvárosokról beszélhetünk (5-10 ezer lakos), csak nagyon kevés nagyváros volt (pl. Párizs, London, itáliai városok: 2-400 ezer, Európában a legnagyobb város Konstantinápoly 700 ezer lakossal). A városok közel vannak a vidékhez, ezért sok a paraszti lakos, de ők nem teljes jogú polgárok. Általában növekszik a városi lakosság, mivel sok paraszt költözik be ideiglenesen vagy állandóan. A 17. századra ezért (és haditechnikai okokból is) lebontják a városfalakat. Korábban a városok csak felfelé és befelé (sikátorok, belső udvarok létrehozásával) tudtak terjeszkedni. Máshol külvárosok, elővárosok épülnek.

Városi társadalom:
Nemcsak a pénz a hatalom alapja, fontos a származása is. A vezető patricius családok nem mindig a leggazdagabbak. Fontos még a végzett munka presztizse és a szakképpzettség is. A lakosok jó része polgárjoggal rendelkezett, ez feljogosította a céhbe való belépésre, lehetett céhmester vagy polgármester. Polgárjogot lehetett örökölni vagy eladni. Framciaországban csak a városi elitnek volt, Hollandiában a városi lakosság többségének volt polgárjoga.
Városi rétegződés:
1. Cselédek, inasok: ők vannak a legtöbben, általában friss bevándorlók és nem is mindig maradnak végleg a városban. A céhekben is a hierarchia alján állnak.
2. Mesterlegények: viszonylag tanult céhes munkások, a céhekben ők végzik a tényleges munka nagy részét. Nem volt saját házuk, a céhmesternél laktak. Külön szubkultúrát képeztek (sajét dalaik, verseik voltak), érdekvédelmi szövetségeket hoztak létre, amik sztrájkokat is szerveztek. Néha elutaztak, hogy jobban kitanulhatják a mesterséget (Franciaországban ezt nevezték Tour de France-nak). Általában belőlük lettek a céhmesterek (korszakunkban már egyre ritkábban), kinevezésükkor saját költségükön meg kellett vendégelniük az egész céhet.
3. Céhmesterek: kézművesek és kiskereskedők, volt saját házuk, benne boltjuk és műhelyük, ahol mesterlegényeket vagy inasokat alkalmaztak, de gyakran ők is dolgoztak. Köztük is volt foglalkozás szerinti szerinti rangsor, pl. az aranyműveseket jobban megbecsülték mint a cserzővargát. Céhrendszer: Szigorú, minőségbeli és munkavégzési (pl. nem lehetett a munkést túl sokat dolgoztatni) szabályai voltak, amelyek célja a verseny megszüntetése volt.
4. Kereskedők: nagykereskedők, távolsági kereskedők és bankárok. A városon kívül kereskedtek többféle áruval, de monopólium szerzésére törekedtek (erre a királytól kaphattak/vehettek jogot). A városban a legműveltebb réteget alkották, állandóan tájékozódniuk kellett a külföldi eseményekről. értettek az anyagokhoz, az idő és tér méréséhez (órák, térképek). Néhányan külföldiek voltak (pl. Franciao.: Olasz nagykereskedők), egyesek más városokban, sőt, más országokban is nyitottak alvállalatokat.
A 17. században megváltozott a helyzetük: a háborúk miatt csökkent a táv. kereskedelem, újra a föld lett a legfőbb érték. Földdel együtt nemesi címet és hivatalt is érdemes volt venni. Sokan felhagytak a kereskedéssel és hivatalnokok lettek, aki nem szállt ki, az elszegényedett vagy részvényes, ingatlankereskedő vagy bankár lett.

5. Hivatalnokok: a 17. század új városi elitje, kiszorítják a kereskedőket (de néha pont kereskedők vesznek hivatalt). Általában nemességre törekednek (tipikus pálya: kereskedőből hivatalnok, hivatalnokból nemes). A korban a föld az egyetlen biztos befektetés, mivel nem változik az árfolyama, nem lopják el stb. A hivatal azonosult a földbirtokkal. Hivatalnokként egy új nemesség emelkedett fel. pl. Angliában a hivatalnok már gentleman, a nemesség első foka (középnemes: gentry.

A nemesség fogalma átalakult, már nem vérséghez kötődött, mivel a korban a nemesek nagy része alacsony származású, könnyű címet szerezni:
- katonáskodással (15-16. század óta)
- hivatalon keresztül (néha automatikusan együtt járt vele, de pl. Angliában lépcsőfok volt)
- házassággal
- de viselkedhetett nemesként az is, akinek nem volt igazi címe, mivel már az életmód volt a legfőbb szempont. Ezt a 17. században korlátozták, pl. Franciao-ban felkutatták az álnemeseket.

Nemesi rend jogai:
- fegyverviselés, vadászat
- a seregben lehetnek tisztek
- nem lehet őket adósság miatt bebörtönözni
- ha kivégzik, "csak" lefejezik, nem akasztják fel
- részt vehet a rendi gyűlésen
- adómentesség: ez a 17 sz-ban megszűnik, mert a fogyasztási adókat (só, kenyér) nekik is fozetni kell és ezek egyre magasabbak. Franciaországban 1795-ben XIV. Lajos már jövedelemadót is szed tőlük. Angliában már Hódító Vilmos óta adóznak a nemesek.

kötelességeik (Noblesse Oblio):
- már nem muazáj katonáskodniuk, de elvárják tőlük, hogy "nemesi módon" éljenek: vadásszanak, legyen több kúriájuk, rendezzenek lakomákat stb., különben álnemesnek tartják őket is. Emiatt sokan eladósodnak.
- nem végezhetnek igazi munkát (kereskedelem, földművelés, különben elveszti a nemesi címét

A nemesség rétegei:

Nyugaton a nemesek az össznépesség 1-2%-át tették ki, Kelet-Eu.-ban 5-10% volt az arány (Lengyelországban volt a legtöbb).

Spanyolország:
- arisztokrácia (grandok): márkik, bárók
- köznemesség: hidalgók

Franciao.:
Elvileg azonosak voltak a köz- és főnemesek jogai. Gyakorlatban:
- Fair: a legelőkelőbb nemesek tiszteletbeli címe, a király bizalmi körét alkották, leülhettek a király jelenlétében (a feleségeik is!)
- vidéki nemesek: a hagyományos francia nemesség
- karnemesség: a régi családok tagjai és azok, akik fegyverrel szereztek címet. Lenézték a taláros nemeseket.
- taláros nemesek: hivatalukkal együtt kaptak, vagy vásároltak nemesi címet, hivatalukat örökíthették is. A vásárlás egy típusa a Paulette-rendszer: redszeres illetékért (értékénes évi 1/60 részéért) kaphattak hivatalt.
- udvari nemesség: inkább a régi családokból kerültek ki. Különböző feladatokat (pl. diplomácia) kaptak, cserébe a dolog anyagi előnyökkel is járt.

Anglia:
- Nobility más néven Peer: a főnemesség, a 16 sz.-ban csak 60 család, a 17.-re már 100-120. A lordok házában üléseztek, a nemesi címet és vagyont csak az eslőszülött fiú örökölte.
- gentry: középnemesség, nagy része lovag vagy fegyverhorfozó (squire). Van címerük, de vagyon alapján lehetett közéjük bekerülni: bizonyos nagyságú földbirtok után kötelező volt az illetőt lovaggá ütni.

Tevékenységük:
- helyi hatalom gyakorlása a birtokaikon
- csak az elsőszülött örökli a vagyont, a többiek általában papnak mennek, vagy egyetemre (ált. jogira)
- katonáskodás: lovagként, majd a 17 sz.-ban kiképzés után tisztként a királyi seregben. Mivel csak ők lehettek tisztek, értékesek voltak, ezért pl. betiltották a párbajt.



Zubor Zalán