Mikve

Hadar Galron kortárs izraeli drámaírónő darabja, iszonyatosan tetszik maga a darab és a Pesti Színházban megvalósított előadása is! Nagyon ütős színésznői gárdát vonultattak fel, a kilencből hatot ki is emelek: Pap Vera, Eszenyi Enikő, Igó Éva, Börcsök Enikő, Hegyi Barbara, és a kedvenc szereplőmet, Mikaélát Kovács Patrícia játssza. Csak a meghajlásnál tűnt fel nekem, hogy egyszer sem bukkant fel egyetlen férfi szereplő sem, egyáltalán nem hiányozott, és nem azért mert én vagy a darab elvakultan feminista lennék/lenne, hanem mert annyira működött ezekkel a színésznőkkel.
A mikve (zsidó rituális fürdő) jól megteremti a klasszikus hármas egységből a helyét és az időét is: kb. havonta jelennek meg ugyanazok a nők (mert a menstruáció után 7 "tiszta" nappal van mindenkinek a mikve-napja). A cselekmény gerincét az adja, hogy érkezik az ortodox zsidó közösségbe egy kívülálló, aki a mikvében dolgozva végül felforgatja a közösséget, mert bátorságot ad a nőknek, hogy fellázadjanak a vallási képmutatással bebetonozott nem éppen erkölcsös közösségi normák ellen. A fő robbanást az idézi elő, hogy rábeszéli a város legnagyobb kóvednek örvendő férfiúja, Moshe Wasserstrum feleségét (Hegyi Barbara) a férje elhagyására, mivel ő nem veszi be, hogy azért van tele kék-lila sebekkel, mert folyton elesik..., ahogy a régi fürdős asszony kifejezi magát, amivel elhallgatja, hogy a férje évek óta veri. És a kislányuk sem véletlenül néma persze, a darab legvégén meg is szólal.
Van benne egy nagy adag izraeli önirónia, azt hiszem az abból fakadó helyzetkomikum,  hogy bekerül a vallást nevetségesnek tartó szekuláris nő (Mikaéla) egy mikvébe és ott semmit nem ért, csak a mai Izraelben történhet meg, vagy legalábbis elég izraeli helyzet. Ugyanis a férje bekattant és elhatározta, hogy na most ortodoxok leszünk, és nem fekszik le vele, amíg tisztátalan (az ortodox előírás szerint a menstruáció utáni rituális merüléstől lesz megint tiszta a nő).
Mindenképp azt hozza ki a darab, hogy az ortodoxia jelentősen lecsökkenti az ember (főleg a nő) boldogságának esélyét. A támadás maga csak a képmutatás ellen irányul, de bennem egyértelműen ezt a benyomást erősítette meg az egésszel kapcsolatban. Egyszerűen nehéz olyan dolgokról lemondani, ami a környező emberek életének része, és ha titokban él az ortodox a technika bizonyos vívmányaival (ebben az esetben Hindi, akit Igó Éva játszik, a spermabankkal, a férje tudta nélkül), az meg hol kóser? Jó, a spermabankról túlzás lenne azt állítani, hogy a mindennapi élet része a szekuláris világban, de a fogamzásgátlás már annál inkább és a döntés lehetősége, hogy akarunk-e még több gyereket vagy nem.
Ráadásul ez az élmény ráerősített a Csokoládéra, amit nem rég olvastam és ott a katolikus vallási képmutatástól menti meg a kívülről "betolakodó" főhősnő a közösségbe tartozó nőt, akit a férje folyamatosan ver a közösség hallgatólagos tudtával.

Mesél a bécsi erdő

A Katona előadása szerintem zseniális, főleg Tenki Réka (Mariann) és Fullajtár Andrea tetszett benne, meg ne feledkezzünk meg a rendező, Zsámbéki Gábor érdemeiről sem. Majdnem olyan katartikus állapotba kerültem ettől az előadástól, mint Schnitzler Therese - Egy asszony életének elolvasásától, bár nem olyan tartósan. Viszont magában a darabban csalódtam egy kicsit. A 30-as évek elején játszódik a történet, de igazából lehetne "vádirat a századfordulós Bécs ellen" is, ahogy Schnitzler Therese-jéről írták, csak éppen ez sematikusra sikeredett. Például a nagymama annyira eltúlzottan és egyértelműen gonosz, mint egy tündérmesei banya, emiatt semmi drámaiság nincs az ő és a lánya (Frida) konfliktusában, sőt, nincs is konfliktus, mert abban mindkét félnek meg kell hogy legyen a maga igazsága. De az nagyon tetszik, hogy a két legembertelenebb szereplő (a nagymama, és Leopold, Mariann apja) darálja folyamatosan az egyházi maszlagot. :) Meg az a beszólás is az egykori osztrák tiszttől a fiatal német nácinak, hogy "Hol voltak még a Hohenzollernek, amikor a Habsburgok már rég német-római császárok voltak?" :)

Történeti antropológia (Bódy-Ö. Kovács tankönyv)

In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: Bódy Zsombor, Ö. Kovács József. Osiris, 2006. (javított kiadás)

Történeti antropológia

Apor Péter

pp. 449-472.

Bevezetés

Tört.antr.-> a történész az antropolúguséhoz hasonló módszereket és vizsgálódási témákat választ a múlt jelenségeinek leírásához.

A tört. antr. annyira szoros közelségbe kerül a mentalistástörténettel és a mikrotörténelemmel, h gyakran nehéz eldönteni, miről van éppen szó. De azért a történeti antropológiaként meghatározott irányzat markánsan megkülönböztethető mindkettőtől.

Az 1960’ években elterjedt antropológiai kultúrafogalom: a kultúra jelképek rendszere. (ezzel szemben a mentalitástört. nem kezeli az emberi cselekvéseket irányító kulturális tényezőket rendszerként.)

A tört. antr. átalakult v beleolvadt a kultúrtörténet-írás új áramába.

A tört. antr. a modern társ.tört. egyik ágaként született meg, és belőle született meg a kultúrtörténet.

A tört. antr. nem csak 2 társ.tud. érintkezésénél fekszik, hanem a történelemtud.-on belül is köztes helyet foglal el a társadalom- és a kultúrtörténet között. Eredeti szándéka a társ.tört. tökéletesítése volt.

Peter Burke az irányzat egyik vezető történésze.

A történészek a „faluban”

Közelség az etnológus tevékenységéhez: az antropológiai szellemű történész kis közösségeket vizsgál, a társadalmi interakcióra összpontosít, etnográfiai témákat vizsgál.

A kutatás fő módszertani kérdése az volt, h hol lelhető fel a „nép” hangja?-> 2 féle megoldási javaslat:

• a szokványos történészek által használt forrásoktól eltérő írásos forrásokban-> bírósági jegyzőkönyvek, inkvizíciós iratok. Montaillou. Barbara A. Hanawalt brit történész a kkori paraszti családi életet a halottkém jelentései alapján írta meg, szerinte azok kevésbé elfogultak a bírósági jegyzőkönyveknél, nagyobb eséllyel hitelesek. David Warren Sabean: a németországi Neckerhausenről írt. Intézményi háttere a Max-Planck-Institut für Geschichte volt, a német történeti antropológia fő műhelye.
• íráson kívüli kulturális formákban, rítusokban. Karnevál és macskazene (charivari) rítusai. Az alávetett társadalmi csoportok találták meg ezekben a formákban saját értékrendjük kinyilvánítási lehetőségét. A 70’ évek 2. felében kerültek a történészek látókörébe. Másik lehetőség: a népi vallásosság, a boszorkányhit és a mágia kutatása. Carlo Ginzburg. I benandanti 1966: inkvizíciós források alapján. Arra mutatott rá, h mennyire eltérő formában értelmezte ugyanazt a megnyilatkozást a tanult és a tanulatlan értelmező.

A német tört. antr. főleg szociálantropológiai irányultságú, fő érdeklődési körei: a család- és rokonsági szerkezetek, a falusi társadalmak, a városi munkáskultúra.

A vállalkozás, h a történész beemelje az elnyomottakat a történelem formálói közé, morális-politikai indíttatásból eredt. A kommunista párthoz kötődő brit marxista történetíróknak köszönhető (főleg E. P. Thompson-> The Making of the English Working Class). Közvetlen szándékuk az volt, h megkeressék a brit társadalmi radikalizmus gyökereit.

Hasonló törekvések a baloldali francia történészek körében is.

A marxista indíttatású kutatásoknak azonban korlátja volt, h csak akkor tették vizsgálat tárgyává az alsóbb társ. rétegeket, ha azok szerepe pol. mozgalmakban öltött testet. A parasztság és az iparosodás előtti iparosok vizsgálata az 1960’-70’ évek fordulóján lendült fel, mert a NYi értelmiségen 1968 után civilizációs csalódás vett erőt-> modern fogyasztói társadalom bírálata-> mi volt azelőtt Európában?-> érdeklődés a kkori és a kora újkori népi kultúra felé fordul.

E. P. Thompson szerint az angol munkásosztály intézményei és politikai nyelve a szegény kézművesek és iparosok politikai tradícióiból származott.

1972 Peter Burke: The Italian Renaissance: újfajta elbeszélői és elemző módszer: egyre bővülő koncentrikus körökben tárgyalta a műalkotások környezetét.

A történészek az „őserdőben”

Kiindulás: A történelmi alsóbb társadalmi csoportok világa legalább olyan idegen, mint amennyire az antropológusok által kutatott törzseké.

Ginzburg: A sajt és a kukacok

Natalie Davis: Martin Guerre visszatérése

A jelhasználat mögött álló kulturális rendszer feltérképezése a legfontosabb.

Victor Turner rítuselmélete: a rítusok a társadalmi kohézió alapvető elemei. Társadalmi dráma folyamata-> a rítusok újra és újra megerősítik a kohéziót.

Clifford Geertz: a kultúra autonomitásának elmélete: a kult. olyan öröklött jelképrendszer, amelynek segítségével birtokosai eligazodnak a környező világban, értelmezik azt. Az emberi viselkedést ez az állandó értelmező tevékenység határozza meg. A kult. jelenségei befolyásolják a pol., gazd. és társ. gyakorlatokat is. Az idegen világ felfedezését azon a ponton érdemes elkezdeni, amely a megfigyelő számára a legérthetetlenebb. Egyes jeleket összefüggések nagyon sűrű hálózatába kell elhelyezni, h az adott kult. által használt jelentéseit felismerjük.

A karnevált sok elemző a népi kultúrát teljességében kifejező rituálénak tekintette.

Mihail Bahtyin: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája 1965. Rabelais írásai korának karneváli népi nevetéskultúrájában gyökereztek, mely később elveszítette kapcsolatát a magas kultúrával, ám Rabelais korában még nem vált el a népi és a magas kultúra. A szertartások nevetségessé tették a hatalom világát, és ezzel rámutattak a hatalmi viszonyok esetlegességére.

A tört. antr. új fényben tudta meglátni a népi erőszak jelenségét is. Nem hirtelen indulatkitörések, hanem nagyon is jól szervezett akciók. Az erőszak tettei ritualizáltak voltak. Thompson: az angol parasztok és munkások morális közgazdaságtana: az alapvető élelemhez való hozzájutás joga-> a kenyérlázadások akkor robbantak ki, amikor a népi igazságérzet megsérült, mert a hatalom nem teljesítette kötelességét, az alapvető élelemmel ellátást.

Natalie Davis: Az erőszak rítusai-> a vallásos erőszak a közösséget fenyegető veszély elhárításának érdekében jogosnak érzett megmozdulás.

Darnton: A nagy macskamészárlás. A macskák lemészárlása valójában a mester szimbolikus meggyilkolása és a mesterné jelképes megerőszakolása volt. A mulatság tárgya az a tény volt, h ezeket a legények számára magától értetődő jelentéseket a mester és felesége nem fogták.

A tört.tud.-on belüli hagyományaikat a történeti antropológusok olyan kultúrtörténészek írásaiban találták meg, mint Jacob Burckhardt: A reneszánsz Itáliában (1860) és Johan Huizinga: A középkor alkonya (1919).

A rituálék és reprezentációk szimbolikus értelmezése új megvilágításba helyezte a politikai hatalom problémakörét is.

A történészek a „pusztán”

Rendszeres hazai recepcióról aligha beszélhetünk.

Klaniczay Gábor: A civilizáció peremén

[+The Uses of Supernatural Power. The Transformations of Popular Religion in Medieval and Early Modern Europe (1990)]

Klaniczay G. a történeti antropológia első magyarországi közvetítői közé tartozik.

Tört. antr. témák és módszerek felbukkanása:

• Gyáni Gábor: Bérkaszárnya és nyomortelep: a budapesti munkáslakás múltja; Az utca és a szalon: a társadalmi térhasználat Budapesten 1870-1940
• Hanák Péter: A kert és a műhely: a századvégi Bécs és Budapest összehasonlítása: életmód, anyagi kultúra, népi gondolkodás, magas kultúra
• Népi antiszemitizmus vizsgálata
• Az Aetas 1995. évi 1. és 2. száma fiatal történészek tanulmányaival, amik a kora újkori nyilvánosság és hatalmi reprezentáció témájával foglalkoztak.

Miért maradt el a történeti antropológia magyarországi elterjedése?

• A K-eu. tud. elzártsága a nemzköz tudományos világtól a vasfüggöny miatt. + a hazai tudományos élet német orientált, a tört. antr. meg angolszász tudomány.
• Az új nemzedék főleg a társ.tört. nyelvében lelte meg azt a történetírói műfajt, aminek segítségével kritika alá vehette a késő-kádárista leíró politikatörténeti diskurzusokat
• A tört. antr. fénykora az 1970’ és 80’ évek voltak.

Hova tovább?

Geertz nyomán a tört. antropológusok szövegként kezelték a kultúrát.

Problémák:

• Igazából nem látjuk a múlt rítusait úgy, mint az antropológusok, lehet, h nem is úgy zajlottak pontosan, ahogy mi leírjuk, tehát nem is azt elemezzük, ami volt.
• Szimbólumok bizonytalansága

Megoldások:

• Újraértelmezték a dokumentumok és a szimbolikus értelmezés viszonyát. Natalie Davis: Fiction int he Archives: hogyan hoztak létre a kora újkori Fro-ban a parasztok „jó” történeteket. Büntetőeljárások során védekezések. A levéltári dokumentumokat fikciós ird írásokként kezelte.
• A kultúra tagoltságának leírására Roger Chartier (a mentalistástörténet újragondolója)  tett figyelemre méltó kísérletet.
• Marshall Sahlins: a szimbolikus rendszer változásának eredeti elmélete. Islands of History c műve: Cook kapitány halálát értelmezte újra, ami a hawaii mitológia alapján koherensen magyarázható, mint feladatait teljesíteni nem tudó istenség rituális meggyilkolása. Cook istenként felfogása a hawaii kultúra értelemszerű válasza a fehér ember megjelenésére. A hawaiak fokozatosan beépítették az európai civilizációt saját szimbolikus rendszerükbe, és az eu. civ. ezáltal visszavonhatatlanul megváltozott.
• A kutatás a reprezentáció vizsgálata felé fordult. A reprezentációban egyre kevésbé látták vmi mögöttes tartalom kifejeződését, egyre inkább a társadalmi kommunikáció eszközét. A legizgalmasabb új fejlemények: olasz fasizmus, a bolsevik hatalomátvétel, a francia forradalom politikai rítusainak vizsgálata.

A gazdaságtörténet-írás újabb útjai (Bódy-Ö. Kovács tankönyv

A gazdaságtörténet-írás újabb útjai

Kövér György

pp. 283-303.

In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: Bódy Zsombor, Ö. Kovács József. Osiris, 2006. (javított kiadás)

Európai (és magyar) előzmények

A gazd.tört.írás elméleti és módszertani tradíciója a nemzetgazdaságtan történeti iskoláján alapult. Ez az irányzat hatását a közgazdaságtanra is kiterjesztette a 19. sz. 2. felében. A közgazdaságtan első módszertani vitája (Methodentreit) az 1880as években a nemzetgazdaságtan történeti iskolája és az akkor „elméleti iskolának” nevezett irányzat között pont arról szólt, h sikerülhet-e a közgazdaságtant a történelmi isk. uralma alól kiszabadítva átmenteni az egzakt törvénytudományok birodalmába.

Az első gazd.tört. folyóirat, a Zeitschrift für Sozial- und Wirtschaftgeschichte (1894), reprezentatív terepe volt a historizmus klasszikus elveinek (individualizáció, indukció, klasszifikáció).

1929 az Annales… folyóirat célja a tört.írás és a társ.tud.ok közötti szakadék áthidalása. Az Annales által elődnek tekintett Simiand már 1900-ban szorgalmazta a tört.írás társ.tud.os alapú megújítását.

1894 Magyar Gazdaságtörténeti Szemle c folyóirat. Az irányzat hazai előfutárai: Kautz Gyula, Földes Béla.

Acsády Ignác: „a gazd.tört. tört.tus és gazd.tud. is, összekötő kapocs… a múlt és a jelen ismerete közt.”

1932 a Magyar Közgazdasági Társaság ülésén polémia bontakozott ki a szellemtörténészekkel. Gyömrei Sándor vette fel a vitát velük, szerinte a Szekfű köré csoportosuló történészcsoport történetietlenséggel vádolta meg a liberális tört.írást, és a magy. Gazd.tört. tragikuma, h a régi tört.írásból a pol., az újból meg a szellemtörténet elvei szorítják ki a gazdaságiakat.

Ifj. Iványi-Grünwald Béla visszautasította Gyömrei téziseit: az, amit Gyömrei gazd.tört.nek hív, pont azzal vallja be korlátozottságát, h csupán közgazdasági fogalmakkal konstituálhatónak vallja magát.

Léderer Emma: a fejlettebb német módszertani megállapításokat az angol gyakorlati szellemmel kellene összhangba hozni.

Az újabb irányzatok elméleti és módszertani háttere

2 rivális irányzat:

• Új gazdaságtörténet/történeti gazdaségtan/new economic histora/historical economics: 1950’-60’. Predikatív modellekre épít, amelyekben az Adam Smith féle láthatatlan kéz, a piac irányítja az individuumok magatartását. Makrogazdasági kérdésekre koncentrál. (L) kvantitatív eljárások
• (neo)-institucionalista közgazdaságtan: 1970’-80’. Mindenekelőtt a vállalattörténetben hódított teret (business history). Inkább leíró modellekkel dolgozik, elemzési alapegysége nem az individuum, hanem az intézmény. A fejlődés mikroszinten megragadható mozzanatira koncentrál. Nem a piacban, hanem a vállalat belső szervezetében, a Chandler-féle látható kézben, a menedzsmentben látja a legfőbb mozgatót, amelyhez az egyén igazodik. Kedvelt eljárása: esettanulmányok révén finomítani a modelleket.

Az új gazd.tört. össztudományos elismerését szimbolizálta, amikor 1993-ban két kliometer, Robert W. Fogel és a neoistitucionalista Douglass C. North megosztva kapott közgazdasági Nobel-díjat.

Paradigmatikus példák

Az angolszász kliometrikus tört.írás egyik központi kérdése az agol ipari forradalom.

?Létezik-eugrás a gazdaségban, vagy fokozatos változások zajlanak? -> saltácionisták vs gradualisták

A proto-indusztrializáció hívei a gradualisták ellen fordultak.

Maxine Berg és Pat Hudson egyenesen az „ipari forradalom rehabilitációjáért” szálltak síkra. 4 területen hozott alapvető változást:

1. a technikai és szervezeti innováció a gyáripari szektoron kívül megy végbe
2. a női és gyermekmunka korábban nem látott alkalmazása
3. a regionális specializáció
4. a demográfiai fejlődésben

Szerintük mivel ezek a folyamatok minőségi változásokban mérhetők és nem mennyiségiekben, ezért a kliometrikusok számára mérhetetlenek, ezért bagatellizálják az ipari forradalom hatásait.

A pénz- és banktörténetet a kliometrikus és a neoinstitucionalista gazd.tört. is a magáénak érzi. Szokás bank- ill. piacorientált rendszereket megkülönböztetni.

Finánctőketézis: Közép-Európában a századfordulótól kezdve a bankok érdeklődése megnőtt az iparvállalatok iránt, és kiterjesztették érdekeltségeiket a vállalati részvények megszerzése felé, valamint egyre több igazgatósági tagsági hely elfoglalását tűzték ki célul. A marxisták imádták ezt a tézist. Megkérdőjelezésére először német viszonylatban került sor.

A személyi összefonódásokat korábban egyértelműen a bankok uralmi stratégiájának látták, a tranzakciós költségek tana szempontjából (minden funkciót a vállalaton belülre kell pakolni, h költséghatékonyabbak legyünk) alternatív értelmezése is lehetségessé váltak: a tökéletlen piac körülményei között meglévő információs asszimetria ellensúlyozási kísérlete is lehetett a személyi összefonódás bankok és iparvállalatok között.

Az institucionalista megközelítésnek központi kérdése volt a nagyvállalatok (big business) témaköre. Ennek 20. sz.-i klasszikusa A. D. Jr. CHandler: nagyvállalatok nemzköz összehasonlító elemzése.

A ipari nagyvállalatok témája nálunk nem könnyen került az érdeklődés homlokterébe a finánctőketézis miatt sem, de a forrásadottságok miatt sem. Nálunk a népszámlálások vállalati statisztikája valójában csak üzemekről szólt, pl. külön értékelték a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. Salgótarjáni és ózdi telepét…,,

kitöredezett szárú piramis" Az állítás, hogy a vállalati struktúra óriásai és aprói közül hiányzik a ,,középvállalat", valójában mindig is az üzemekre vonatkozott.

A recepció megkésettségéről

Az amerikai egyetemi rendszerben a gzd.tört.et a közgazdasági tanszékeken művelik, a német egyetemi rendszerben ellenben a gazd.tört. tanszékek ált a történelmi stúdiumokhoz és a BTK-okhoz kötődnek, és ált gazd.- és társ.történeti tsz-ek.

Az angol egyetemi rendszerben is nehezen tört utat a kliometria. Mo-n a 70’ években még voltak adaptációs kísérletek, de igazából a magyar tört.tud. nagyon sikeresen megvédte intaktságát a társ.tud.os elméletekkel szemben…

A magy. Közgazdasági ird-ban mára egyértelműen a neoklasszikus isk. lett a főáram. Az institucionalizmus nyomai elsősorban a gyakorlati menedzsmentképzésben vannak jelen, elméleti hívei meg a szociológusok táborában.

A gazd.tört. csak makro- ÉS mikroszinten interpretálható. Mind a piac, mind az intézményi hierarchia kikerülhetetlen a tudományos megközelítés számára.

Összegzés helyett

A kliometria egyik amerikai úttörője Donald McCloskey (az 1990’ évek közepe óta nevet és nemet váltott: Deirdre McCloskey)-> ?természettudományos (science) értelemben tudományossá tehető-e a gazd.tört. és egyáltalán a tört.írás, megszabadulhat-e narratív köntösétől? McCloskey joggal mondja, h a kliometrikus forradalom a legnagyobb hatást éppen nyelvileg érte el. 

Társadalomtörténet és szociológia, Bódy-Ö. Kovács tankönyv alapján

Társadalomtörténet és szociológia

Horváth Gergely Krisztián és Keszei András

pp. 604-629.

A társadalomtörténet gyakran fáziskésésben van a többi társtud-hoz képest.

Szociológia és történettudomány kapcsolatáról

A törttud a társadalomra vonatkozó fogalmakat majdnem mindig a szoc-tól kölcsönzi, nem szabad elfelejtenie a történésznek, h a szoc terminusai az ipari forradalom utáni idpszakra vonatkoznak csak!

?Miként képzeljük el a múlt társadalmait?

?Elfogadhatjuk-e kiindulási alapként, s ha igen, mely területeken és milyen mértékben az egykori társadalmaknak a maiakkal mutatott hasonlóságát?

Az I. VH utántól a szociolóusok körében ált lett a történetiség iránti érzéketlenség.. Malinowski: terepmunka, résztvevő megfigyelés… Boas funkcionalista módszerét átveszi a chicagoi városszociológiai isk-> távolodás a törttudtól.

1920’-40’ a törrtud érdeklődése a szoc iránt intenzívebbé vált, pl. Hajnal István útkereső törekvései. Blochra is nagy hatással volt Durkheim.

1960’ újra megnő a szociológusok tört iránti érdeklődése.

A társadalomtudományi elméletek használatáról a történettudományban

A modell problémája

A modell olyan, a valóságot leegyszerűsítő, a visszatérőt, az állandót és a tipikust hangsúlyozó konstrukció, mely csoportok, ismertetőjegyek és tulajdonságok formájában jelenik meg.

A történészek egy része nem ismeri el a modellhasználat jogosultságát a tört-ben, pedig az olyan fogalmak, mint reneszánsz, kapitalizmus stb. is modellek igazából.

A weberi ideáltípus

Weber számára a valóság strukturálatlan káosz, melybe az általunk alkotott fogalmakkal viszünk világosságot. Weber különbséget tesz a történeti és a szociológiai jellegű ideáltípus között! A szoc-ban az ideáltípus funkciója az, h mint elérendő cél megvilágítsa a „történés ált szabályait”, a törttudban viszont az, h mint segédeszköz a történeti folyamatok oksági elemzését segítse.

Szociológia a történészi gyakorlatban: a Historische Sozialwissenschaft

HS (Hist. Sozialwissenschaft)-> Webert újra felfedezik a német történészek az 1960’ években.

HS alapítói: Kocka, Schulze, Wehler történeti társadalomtudományként kezdték művelni a történelmet. Szerintük a társ és gazd modernizáció útja Sonderweg, mert nemzetiszocializmusba és VH-ba torkollott, Sonderweg a normális, az angol-amerikai úthoz képest. A német polgárság gyengeségét mutatja, h körében vonzóak lettek a nemesi és militáns eszményképek.

Úgy vélték, a törttud hozzájárulhat a szociálisan érzékeny modern demokrácia megteremtéséhez. Már a társ reform háttérbe szorult, maradt a tudományos program ideológiai tartalom nélkül.

Bielefeldiek: az irányzat képviselői.

Hans Ulrich Wehler és a Gesellschaftsgeschichte programja

Sozialgeschichte= a német társadaomtörténet-írás. Legnépszerűbb témája a rendek és osztályok problémája. Felmerült az igény a szintézisre, ez a Gesellschaftsgeschichte (GG).

A GG programja Wehlerhez kötődik, aki a HS első számú teoretikusa volt. A totalitás igénéyről Simmelt követve lemond, csak Spezialgeschichték léteznek.

Weber: uralom, gazdaság és kultúra minden társadalom azonos értékű dimenziói. A 3 terület megfeleltethető az uralomnak, a munkának és a nyelvnek. Weber pozitívan és negatívan privilegizált tulajdonosi, kereseti és hivatásrendi osztályokat különböztet meg.

Habermasnál a társadalom két dimenziója a rendszer és az életvilág. Wehlernél a struktúrák és folyamatok kerülnek a kutatás előterébe.

A történetírásban a 3 weberi dimenzió nem elkülönülten jelenik meg, pl. a nemesi birtok uralmi szerkezet, gazdasági termelési egység és hegemón kulturális központ egyben. Nem lehetséges monokauzális interpretáció.

Társadalmi egyenlőtlenségek

Az emberek közötti együttműködés a javak, a hatalom és a presztízs egyenlőtlen elosztásához vezet.

Társadalmi rétegződés

A tradicionális társadalmakban a születés jelöli ki az egyén majdani helyét. A modern társadalmakban a társadalmi rétegződést meghatározó mechanizmusok jogi alappal már nem bírnak, az egyén helyzetét a társadalomban piaci helyzete jelöli ki.

Marx osztályfogalma

Marxnál a rétegződés legfontosabb tényezője a termelőeszközök tulajdonlása. -> a társ. 2 nagy részre szakad: tulajdonosok és tulajdon nélküliek osztálya

A Tőkében 3 társadalmi osztályt különböztet meg:

• A puszta munkaerő tulajdonosai
• A tőke tulajdonosai
• A földtulajdonosok

Weber: osztály és rend

Ő is 2 értelemben használja az osztály fogalmát:

1. az ált. oszt.fogalom: a gazdasági helyzetből fakadó egyenlőtlenség dimenzión nyugszik
2. a piaci helyzeteken alapuló osztályoknak a kapitalista piacok működési mechanizmusaihoz kötött fogalma-> osztályokról olyan társadalmak esetében lehet beszélni, ahol az embereke életesélyei piaci helyzetük által meghatározottak. Ez alapján 4 társadalmi osztály különül e:

• a termelőeszközök tulajdonosainak osztálya
• a modern adminisztrációban tevékeny szakemberek osztálya
• kispolgárság: kis önállók (pl. kézművesek)
• munkásság

Bourdieu: osztály és életstílus

Habitus: a társ. Valóság egyéni intézményesüléséből származó észlelési, értékelési, cselekvési sémák tartós és átadható rendszere.

Mező: a társ. Valóságnak a mechanizmusok szintjén történő intézményesüléséből származó objektív viszonyok rendszerei között fennálló kapcsolat.

Gramsci kulturális hegemónia elmélete: az alávetettek a rendszerben elfoglalt helyük miatt és az oktatás révén tanulják meg az uralkodó rétegek szemével tekinteni a társadalmat. A hatalmi viszonyok fenntartására szolgáló eszközök (ezek között kiemelt fontosságú az intézményes oktatás) Bourdieu értemezésében a „szimbolikus erészak” alkalmazásával érik el céljukat.

A gazdasági determinizmussal szakítani kell, ha nem akarjuk a társadalmi mezőt (ami egy többdimenziós tér) a gazdasági mezőre redukálni.

Bourdieu csupán a helyzetük hasonlósága alapján valószínűsíthető csoportként (osztályként) tekint  munkásokra, a marxizmussal ellentétben nem szükségszerű képződményként.

Társadalmi mobilitás

Mo. kivételes helyzetet foglal e a mobilitáskutatásban, mert itt volt először  a világon ennek statisztikai célú felvétele (1930)!

Hartmut Kaelble az ipari forr. Óta végbement társ.mob. változásokat a gazdasági fejlődésben ragadja meg. A 6 legbefolyásolóbb erejű tényező ebben szerinte:

• a hivatások jellegének megváltozása
• a társadalom rétegződésének megváltozása Európában és É-Amerikában
• A várható élettartam megnövekedése tervezhetőbbé tette az életet-> megerősödött a tudatos törekedés s társ.mob.-ra
• A térbeli mobilitás 2 alaptípusa: A) szakmai lehetőségek jobb kihasználása érdekében B) kényszermigráció a munka- és lakáshiány miatt
• A hivatások betöltésénél a teljesítményorientált verseny lett a döntő , szemben a korábbi helyzettel, amikor a családi szakmai örökség volt a fontos.
• Állami beavatkozás és bürökrácia expanziója.

Összefoglalás

A szociológia és a tört.tud. közötti együttműködés Mo-n eddig minimális mértékben valósult meg.

Az 1980’ évek nagy tanulsága: tekintettel kell lennünk a társadalomtudományi megismerés korlátaira is: soha nem a valóságot magát kutatjuk, hanem mindig a kommunikált valóságot.

De azért nem múlt el nyom nélkül a társ.tud.-ok és a szociológia hatása a tört.tud.ban, ezeket az 1930 és 75 közötti hatásokat Lawrence Stone így foglalta össze:

1. A társtud-ok bebizonyították, h nem lehetséges előítéletektől mentes, objektív törtírás.
2. A történészek rákényszerültek, h fogalmaikat pontosabban definiálják.
3. A történészek elfogadták, h a különös mellett az általános aspektusok is kutatandók.
4. Meghonosodtak a kvantitatív/statisztikai módszerek.
5. A tört.tud történeti anyagon vizsgálhatja felül a társ.tud-ok által szállított elméleteket.

Következmények:

• A tört.tud. analitikusabb lett és kevésbé elbeszélő, bár újabban ez megint visszafordul.
• Új kérdések: a mi és hogyan helyett a miért került előtérbe
• Új problémák, amik az egyén és a társadalom körül tematizálódtal.
• A tört.írásban megjelentek a tömegek, szemben az addig uralkodó egyénekkel és kiscsoportokkal. Bár a 70’ években ez a tendencia is megfordult. 

In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: Bódy Zsombor, Ö. Kovács József. Osiris, 2006. (javított kiadás)

Történeti földrajz és társadalomtörténet

Timár Lajos

pp. 341-371.

A történeti táj rekonstrukciója

A magy szakird-ra főleg a német töri föci és szociálgeográfia gyakorolt hatást.

Az angoloknál és a németeknél a töri föcisek szinte kizárólag földrajz tanszékeken dolgoztak, Fro-ban nem így volt, Lucien Febvre és Marc Bloch meghatározó szerepe. Febvre: földrajzi régió fogalma, ostorozza a földrajzi determinizmust. Bloch a földrajzi tényezők jelentőségét hangsúlyozza az agrártáji tagoltság kialakulásában. Vidal de la Blache nagy hatása Febvre-re. A francia töri föci egyik alapítójának tekinti Febvre-t.

A II. VH után lecsengett a fr töri föci vezető szerepe.

A brit történeti földrajzi iskola

Cambridge nagy  hatása az ott végzettek szétszóródása révén, 1970’ évek.

A migráció térformái

Robert Woods: a liverpooli tör föc isk vezető egyénisége, a viktoriánus kori demográfia elismert képviselője. Wales demográfiája c könyv.

Pooley és Turnbull: a vidékről városba áramlás több lépcsőben történt. Fokozatosan egyre nagyobb településekre költözéssel történt. Emellett a településhierarchiában felfelé migrálás mellett jelentős volt az azonos településkategóriák közötti migráció is.

Pooley a mikrotöri lelkes művelője: David Brindley Liverpoolja c tanulmány, Richard Lawtonnal közösen írta.

• Egy munkás élettörténetén keresztül idézi fel az 1880’ éveket
• Házassági anyakönyv, Brindley saját naplója

Pooley a migrációs adatbázishoz naplókat is felhasznált.

1997 Pooley & Turnbull: Henry Jacques élettörténete

• Munkás, 21 állás, 31 költözés után London elismert kereskedelmi ügynöke lett
• Éhbérért dolgoztató kisvállalkozóként a tömegtermelésből is hasznot húzott
• Tanulság: DK-Angliában csak elméletileg lehet elkülöníteni a szolgáltató gazdaságot az ipari tömegtermeléstől

Az urbanizáció térformái

John Langton elméleti modellje az angol urbanizáció magyarázatára.

A középosztályok és a szuburbia

A közlekedési feltételek javulásával párhuzamosan egyre távolabb került egymástól a munkahely és a lakóhely a 19. sz-ban. -> foglalkozási és társadalmi csoportok újfajta térbeli elkülönülése.

A felső középoszály diverzifikálni kezdte tőkebefektetéseit-> egyre függetlenebb lett a saját városától. És egyre távolabb is költözött a városközponttól.  A szuburbanizáció Londonban már a 18. sz. 2. felében elkezdődött. A vidéki nagyvárosokban is 1820 előtt, tehát még a vasútkorszak előtt!

A 19. sz. utolsó évtizedeiben olcsóvá vált a tömegközlekedés és a vasút-> szuburbanizáció újabb hulláma. A középoszt és a munkásarisztokrácia után mot már a sima munkások is özönlenek az elővárosok felé. Ez véget vetett a középosztály 1820-50 közötti előkelő zöldövezetu elszigeteltségének-> új feszültségek

Alkalmi munkások: munkahely és lakóhely közelsége igény is és kényszer is az alacsony jövedelem miatt. Pooley és Lawton bebizonyította, h ez a városban maradt, stabil munkahellyel rendelkező munkásokra is állt.

A társadalmi elkülönülés dimenziói a városi térben

Colin Pooley és Harold Carter szerint a viktoriánus korban erőteljes lakóhelyi szegregáció volt. David Ward leeds-i vizsgálata alapján viszont a középosztály fele benn maradt a városban és elvegyült lakóhelyileg az alacsonyabb osztályokkal.

Cannadine: nincs összefüggő elmélet, amely megmagyarázná a társ oszt és a térbeli szegregáció kapcsolatát.

Richard Dennis: nemcsak térbeli szegregáció lehetséges, hanem időbeli is: a munkés- és a középosztályok használhatták ugyanazokat az utcákat, de más-más napszakokban és más-más célokra.

Az előkelő londoni negyedek és lassan a középosztályi szuburbiák is sorompókkal védekeztek az oda nem való tömeg ellen! A Hyde Park egy elkerített részéhez (Hamilton Gardens) csak a Mayfair kiválasztott lakóinak volt kulcsa-> már a játszótéren szegregálódtak a társ osztályok!

London belvárosában kevésbé volt egyértelmű a szegregáció, mint a szuburbiákban.

A brit történeti földrajz és a társadalomtörténet

1990’ ált jelenség a tör föc közeledése a társadalomtörténethez.

John Langton Lanchasire (az ang ipari forradalom bölcsője) regionális sturktúráját elemezte a 16. és a 19. sz. között. Sok katolikus élt ott és fontos szerepük volt az iparosodásban! Multikulti régió volt, ez is hpzájárult gyors gazd fejlődéséhez.

Foucault hatására a tör föc kibővítette témáit és módszereit.

A fr szerzőknél a táj helyett a égió kult-társ dimenziói kapnak hangsúlyt.

Az elméleti érzékenység leginkább a cambride-i isk-át jellemzi: Baker, Derek Gregory, Mark Billinge. Cambridge Studies in Historical Geography c sorozat. 70’

80’-90’: sok bit töi föcis föc tanszékekről tört tanszékekre ment át, ez is mutatja a brit tör föc közeledését a gazd- és társtörténethez.

Michael E. Turner könyve a bekeítésekről.

Felix Driver kömyve a dologházakról, Andrew Charlesworth a falusi társ tiltakozó mozgalmáról az 1830’ években fontosak a történészeknek is.

Ez a közeledési tendencia vitákat váltott ki. 1997ben Michael Hefferman üdvözölte. Ogburn szerint egy paradigmaváltás bölcsője lehet.

Az amerikai történeti földrajz néhány kutatási irányzata

Sauer-> kultúföldrajzi irányzat, ezt követte az amerikai töri föcisek többsége az 1960’ évekig. Kultúrföldrajz: mindaz, ami az ember tájátalakító tevékenységének látható és kiterjedt eredménye.

70’-80’ közeledés s törihez. Téma lesz a városhálózat töt fejlődése.

80’ elején: társtudokat átfogó szintézis igénye.

Conzen, David Vance

A régiók közötti kapcsolatok jellege és a nemzetgazdaság

Meinig: kultúrföldrajzi irányzatra épülő tört föc. A régióelemzés sajátos módszertani keeteit alakította ki. A (vad)Nyugat kolonizációja. Trilógiát írt az USA töténetéről földrajzi szempontból (tejeszkedés Nyugatra, Északra és Déle…)

Corridor elmélet: a nagyvárosok a fejlett közlekedési hálózat és innováció áramlás sávjában alakultak ki Amerikában és Kanadában.

Mag-égió: a gazd, pol ás kult hatalom székhelye.

Észak egyre inkább rákényszerítette a polgháb után a Délre saj intézményrendszeét és ideológiáját.

A társadalom „időföldrajzi” vizsgálata

Hägerstand idősöldrajzi koncepciója-> Pred felkaolja: az emberi élet térbeli aspektusai mellett az időbeliek is fontosak. A család vizsgálata központi jelentőségű.

Nagyipari termelés-> a család megszűnik termelési és fogyasztási egység lenni.

A gyáripari termelés általánossá válásával megjelent a szabadidő fogalma.

John P. Redford: a térbeli jelenségek összefüggésben állnak az ideológiával is. Déli ültetvényes ideológia-> faji szegregáció.

In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: Bódy Zsombor, Ö. Kovács József. Osiris, 2006. (javított kiadás)

Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: Bódy Zsombor, Ö. Kovács József. Osiris, 2006. (javított kiadás)

Történeti demográfia

Faragó Tamás

pp. 302-341.

Formális demográfia: népesség szerkezete: termékenység, haéandóság, reprodukció.

Népességtudomány: fokozottabban társ- és történettudos kötődés.

A tört demográfusok forráskezelésüket tekintve valahol a pozitivizmus örökösei, mert nagyon fontosak nekik az adatok, az egyéni különbségek viszont nem.

A hagyományos demográfiai rendszer háttérbe szorulása és a demográfiai átmenet megindulása környékén édenes meghúzni a demográfia és a történeti demográfia közötti határvonalat, ami Európában ált. a 19. sz. harmada v közepe.

Közép- és K-Eu. Esetében Faragó Tamás az I. VH környékén húzná meg a történeti demográfiai kutatás időbeli határát, hozzátéve, h ezen túlmenően is vizsgálandó minden olyan hosszú távú folyamat, amelynek kezdete visszavisz a hagyományos demográfiai rendszerbe.

Szinte minden tört demográfiai vizsgálat nemzetközi keretekbe helyezendő.

A történeti demográfia forrásai

Anyakönyvek, népszámlálások. Az első róm kat anyakönyvek: 14. sz. Itália, Burgundia. A kat és az új prot egyházak a 16. sz. közepén teszik kötelezővé az egyh anyakönyvvezetést. De Kelet-Közép európai és a kis, hátrányos helyzetű felekezeteknél csak a 18. sz.-ban terjed el. A nem keresztény társadalmakban ált teljesen hiányzik az anyakönyv, mint forrás. L

Esetenként készültek vándorlásra vonatkozó jegyzékek, de ált. csak az újkori szervezett ide-oda telepítésekről.
Oszmán bir: fejadójegyzék egész jó demográdiai forrás, de igazából egy-ez település v régió teljes lakossáának demográfiai jellemzőit csak a 17. sz. elején kezdődő vizitációk (egyházlátogatások) irataiból tudhatjuk meg.

Hivatalos statisztikai szolálatok létrejötte Európában: 18. sz. vége és 1830 között.

II. VH után új irányzat: paleodemogtáfia: régészeti módszerek, temetőfeltárás.

Intézmények és intézményesülés

Szervezetek

Az 1950-60’ években intézményesült a tört demográfia.

Amerikai modell:

• Egyetemi személyiségek projektjei köré épül
• Kutatói/oktatói utánpótlás folyamatos

Dél-európai modell:

• Egyesületek, intézetek az 50’ évek óta
• Tematikai rugalmatlanság

A kettő között: Anglia, Hollandia, skandináv országok:

• Projektek és konferenciák

A francia kutatás külön utakon jár. Már régóta demográfiai társulatba tömörültek a kutatók.

ESSHA: European Social Science History Association

SSHA: Social Science History Association             

Konferenciák

3 féle:

• Nagy, reprezentatív nemzköz
• 1-1 szervezet v network (kevésbé formális szervezet) szervezi
• kis, tematikus v regionális alapon szerveződő

A történeti demográfia historiográfiája I. (Módszerek)

1950’ nagy váltás a használt források és az elemzési technikák terén.

Németo. 20. sz. elején családrekonstitúciós módszer első variánsa. A falugenealógiai kutatás azonban a jobboldali pol csapdájába esett, megbélyegzett lett a nácizmus után, Németo. Lemaradt.

A francia tört demográfia fejlődése a 20. sz. 1. felében az Annales isk-hoz kötődik.

Amerikában és Kanadában a hagyományos európai típusú források hiánya (anyakönyvezés nem annyira működött a népesség nagy mozgékonysága miatt) a kutatást kreativitásra késztette-> halandósági tábla módszerek alkalmazása.

Az 1970’ évek elejére kialakult a modern tört demográfia hagyományos fegyvertára. A módszereket fel lehet osztani aszerint, h nominális v nem nominális forrásokat elemeznek. Anyakönyvi adatok táblázatos összegzése: aggregatív vizsgálat, másik fő módszercsoport a népszámlálások elemzésére épül.

2000-re a családrekonstitúció és a háztartásszerkezet-elemzés is visszaszorult a saját keletkezési országába, Fro-ba ill Angliába.

1980’-90’ fordulat, mert

• felismerték a 2 iskolateremtő módszer, a családrekonstitúció és a háztartásszerkezet-elemzés korlátait
• számítástechnika fejlődése
• lázadás a kvantitatív történetírás ellen

A 70’ évek közepén ang és amerikai kutatók: népmozgalom, termékenység, reprodukció és népességszám visszafelé becslésének módszere.

A rokoni viszonyok vizsgálatára újabban alkalmazzák a hálózatelemzést (social network analysis).

1990’ a tört demográfia matematikai statisztika irányba történt folyamata egyértelművé vált.

A történeti demográfia historiográfiája II. (Projektek és kutatási irányok)

Kutatási projektek

Nagyméretű kutatási projektek csoportjai:

• témaorientált nagy nemzköz. A legismertebb az Office of Population Research (Princeton University) 1963-84 közöttieurópai termékenységi projektje.
• nemzeti népességtörténeti
• adatbank

Fontosabb kutatási témák

Termékenység, házasodás. ­-> 1965 Hajnal János!

1970’ Proto-indusztrializáció elmélete: Franklin Mendels. A háziipar szervezett elterjedése megváltoztatja a házasodási magatartást, mert a belevont fiatalság megszabadul azoktól a gátaktól, amik korábban akadályozták a korai házasodását (a házasság előtt meg kellett teremtenie az új háztartás megalapításának anyagi feltételeit). Ezt a tételt NY-Eu nem minden területén lehet igazolni.

Az 1960’ években téma lett a család és háztartás a tört demográfiában, ez Peter Laslett érdeme.

Törzscsaládkutatás, rokonságkutatás.

Halandóság, éhínséek, járványok.

1971 Abdul R. Omran-> epidemiológiai átmenet fogalma. 3 halandósági korszakot különböztet meg:

1. „Pestis és éhínség korszaka”: annyira magas a halandóság, h akadályozza a folyamatos népességnövekedést. A születéskor várható élettartam: 20-40 év.
2. „A visszavonuló pandémiák korszaka”: megindul a folyamatos népességnövekedés, a születéskor várható élettartam 50 év.
3. „A krónikus és ember okozta betegségek korszaka”: a halandóság tovább csökken és egy alacsony szinten stabilizálódik. A születéskor várható élettartam meghaladja a 70 évet.

Eu-ban és É-Amerikában ez a 2 lépcsős átalakulás a 18-19. sz. folyamán kezdődik, a világ többi részén a 20. sz.-ban.

1976 Thomas McKeown (orvosi végzettség) tézise: az európai halandóság csökkenése a 18-19. sz.-ban nem elsősorban az orvostudománynak és az egészségügynek köszönhető, hanem a táplálkozás megjavulásának. De a kutatók szerint nem igazolható a táplálkozás olyan mértékű megjavulása, ami a halandóság komoly mértékű csökkenését okozta volna.

A 18. sz. statisztikusok is tapasztalták, h a városi halandóság meghaladja a vidékit. 1969 Wrigley: „vérosi temető” fogalma. De nem minden városban mutatható ki természetes fogyás az iparosodás előtt!

1946 Jean Meuvret programadó írása az éhínségek népességtörténetéről.

És végül fontos téma még a csecsemőhalandóság is.

Összefoglaló művek

Dupaquier & Dupaquier monográfiája (1985) a történeti demográfia történetét a 20. sz. elejéig tárgyalja.

Pfister kézikönyve (1994) a német nyelvű tört demográfiai irodalmat foglalja össze.

1969 Hollingsworth

1981 Michael Flinn

1988:  4 kötetes, sokszerzős francia népessétörténet, Dupaquier szerkesztette.

1981 Wrigley-Schofield angol népességtörténete

Összefoglalás helyett

1960’-70’ a nemzköz hivatalos nyelvei a fr és az ang, a 90’ években háttérbe szorult nagyon a francia.

Egyre több spanyol anyanyelvű kutató-> lehet, h a 2. nyelv a fr helyett a sp lesz. 

Hiller István: A Habsburgok török diplomáciája a 17. század első felében

In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk.: Fodor Pál, Pálffy Géza, Tóth István György. MTA TKI Gazdaság-és Társadalomtörténeti Kutatócsoportja, Bp., 2002. pp. 215-227.

A 16. sz.-ban a törökök magyarul érintkeztek Béccsel, de a 17. sz. elején Bécs változtatott: elkezdett németül és latinul levelezni, ezt a törökök nehezen akceptálták. 1615ben Ali budai pasa kéri, h magyarul írjanak.

A diplomáciai nyelvhasználat önmagában nem minősített, de lakmuszpapír volt.

Konstantinápolyban a zstivatoroki béke utáni első állandó bécsi követ 1610-ben foglalta el a posztját, Michael Starzer. A vesztfáliai békéig tartó időszakban még 3 állandü követ volt utána és sokkal több ideiglenes követ. Feladataik:

• Érdekképviselet
• Minden infót megszerezni arról, ami az oszmán bir-ban történik és az infókat rendszerezni
• Részletes, írásos jelentések

Budán is volt állandó megbízottja Bécsnek.

A Habsburg dipl másik pólusa az illegális pol csatornák kiépítése volt.  Titkos Levelezők Intézménye: az illegális infószerzés hálózata. Johann Jakob Kurtz von Senftenau szervezte meg, 1623ban alkalmi követ lett a Fényes Portán. Gyanús, h feladata csak egy ünnepélyes szultáni audienciára korlátozódott, mert ehhez nem kellett volna egy ilyen kvalitású diplomata (ő korábban már Fro-ban és Lengyelo.-ban is diplomatáskodott). Kurtz világbirodalomként számolt az Oszmán bir-mal, nem csak egy Mo. bizonyos részeit bitorló szomszédként, ezért azt vallotta, h egy ekkora bir-at nem lehet pusztán 1 helyről megbízhatóan figyelni. A ollandok Töröko.-ban működő konzuli hálózata jó példát mutatott volna, de Bécsnek nem volt pénze egy olyat kiépíteni.

A Habsburgok török diplomáciájának nem volt kontrollforrása, mert egyetlen szövetségesüknek sem volt ott állandó képviselete! Az európai országokban lévő képviselők számíthattak a spanyol-ág képviseleteinek együttműködésére.

A 17. sz. első felében Bécsen kívül kink volt állandó képviselete Isztambulban: Anglia, Fro., Raguzai Közt., Velence, Hollandia, Erdély.

A kontrollforrás problémájára javasolta Kurtz, h legyen titkos dipl is, ami ellenőrzi a hivatalos információk helytállását. Az 1620as ávek derekára működőképes is lett! Geheimb Correspondenz ügynökei Szófiában, Budán, Belgrádban, Jasiban.

A titkos levelezők a beszervezéskor szerződést kötöttek: nagy pénzért kötelezték magukat, h minden lényeges infót titkosírással eljuttatnak Bécsbe + hűséget fogadtak a császárnak.

Nem kalandorok voltak, hanem főleg orvosok, kereskedők. Pl. Grassi, Scogardi orvosok. Sturani, Pellegrini, Vlatchi kereskedők. Persze ezelőtt is voltak kémek, de ez az új titkos levelezés udvari monopólium.

Ostpolitik. Nem egészítette ki megfelelően működő posta és infrastruktúra a zsitvatoroki béke után sem. Ált csak 1-2 futár állt rendelkezésre: kevés…

Szföldi út: Bécs, Pozsony, Győr, Komárom, Buda, Belgrád, Edirne, Knápoly. Hosszú és rossz út: tavasztól őszig 3 hét egy követjelentés eljuttatása, télen 6-8 hét.

Kombinált útvonal: tengeri út Knápoly és Velence között, onnan a velencei futárszolgálat igénybe vétele Bécsig. Ez 2 hetet vett igénybe. Ez viszont nem volt túl biztonságos, a velenceiek indiszkréciója miatt, úh mégis a szföldit használták gyakrabban.

A zsitvatoroki béketárgyalásokon a 2 kiemelt tolmács Cesare Gallo és Andrea Negroni volt. Már ők is sokkal többet tettek a fordításnál. De a Zsitvatorok utáni új rendszerben aztán még fontosabb lett a Hofdolmetscher für orientalische Sprachen.

Vincenzo Bratutti kiválóan tudott törökül, perzsául és krími tatárul is. A raguzai követség tolmácsa lett. (Raguzában komoly hagyománya volt a tolmácsmesterségnek és megbecsülték őket.) De Bécsben akart császári tolmács lenni. De a konkurencia közbelépett: Schmid konstantinápolyi rezidens megmérgezte egy ebédmeghíváson, de rosszul adagolta a mérget, ezért Bratutti túlélte. Elkezdett nyomozni és 1638ban a Hofkriegsrat elé terjesztette az ügyet, aminek a hadbírósága gyakorlatilag nem hozott ítéletet, hanem kompromisszum született: ha lemond B a bosszúról és az ítéletről, alkalmazzák császári tolmácsként.

A Habsburgok diplomatái nem sokkal kevésbé voltak korruptak az oszmán tisztségviselőknél…

Az Ostpolitik új apparátusában csupa olyan embert alkalmaztak, aki személyesen nem volt érintett a törökökkel kapcsolatban, viszont egzisztenciális érdeke volt a status quo megmaradása. 

R. Várkonyi Ágnes: Európa Zrínyije

R. Várkonyi Ágnes: Európa Zrínyije. Argumentum, 2010. pp. 229-268.

„Zrínyi az, akire a Gondviselés Európa sorsát bízta!” – a The Conduct and The Character of Count Nicholas Serini c. kötet bevezetője, ami 1664-ben jelent meg, Z. M. angol életrajza. Szerzője monogramja O. C.

Érdekességei:

• Z. M. protestáns benne és nem akkor született, amikor
• Csáktornyán a puritánok szokásait követik

Gömöri György vitte tovább a kutatást angol nyelvterületen, és kiderült, h O. C: nem magányos rajongó volt, hanem komoly kultusza volt Angliában Z. M.-nak. 19 könyv, ami az 1663-64es török háborúról szólt, elismerően írt róla.

Koordináták

Az említett írás imprimatúráját 1664. febr. 24-én állították ki.

Lepanto+ zsitvatoroki béke nyilvánvalóvá tette, h a tör bir meggyengült, erre hidegzuhany Európának, h 1645ben a törökök elfoglalják Krétát.

A téli hadjárat körüli bonyodalmak.

O. C. a törököknek tulajdonítja az eszéki híd felgyújtását.

Londonba 3-4 hét alatt érkeznek Bécsből a hírek.

A kötetet lázas gyorsasággal állították össze, bizonyos fejezeteket Regensburgban, másokat Hollandiában, közös koncepció jegyében.

A Zrínyi születése és műveltsége c fejezet szerint Z. M. személye kapcsolja össze a kontinens NYi és Ki területeit.

Hírek és információk

Eu. tájékozódási és tájékoztatási rendszere a 15 és a 30 éves háborúban fejlődött ki-> hálózat fogja egybe egész Eu-t Konstantinápolytól Párizsig. Hírközlés intézményesülése.

Comenius az új hírközlő rendszerekről: „baj van nélkülük és baj van miattuk”. J

Isztambul, Velence és Amszterdam a 3 legfontosabb csomópont Z. M. korában. Isztambulban nincsenek nyomdák! -> onnan eleve el kell küldeni a híreket kéziratban, h nyomtatásba kerüljenek.

Kettévált a populáris és az elit tájékoztatás. Képes röplapok az írástudatlanoknak.

Z. M. angol életrajzára sem a hírlevelek, sem a röplapok frazeológiája nem jellemző, a szerző(k) nem használ(nak) közismert toposzokat, a jövőre utaló megfogalmazásokat viszont annál inkább.

Mo. nemzközi megítélése kedvezőtlen az 1650-es és 60-as években. Visszatérő témák, amikről a NYi diplomaták tájékoztatják uralkodóikat:

• A magyarok és a németek gyűlölik egymást
• Megoldhatatlanok itt a vallási ellentétek
• A magy pol elitet csoportharcok kötik le
• A protestánsok könnyen engednek a vallásuk szab gyakorlását biztosító törökök csábításainak
• Gazdag rézbányák
• Halakkal teli folyók,
• Juhok sokasága

Alvise Molin, Velence bécsi követe: ha azt mondanánk a magyarokról, h szívesen eresztenék a törököket a császár előszobájáig, még nem a legőszintébb és legvakmerőbb gondolataikat közölnénk.

Montecuccoli röpirata az 1662es hadjárata kudarcát a magyarok rendetlenségével és gyávaságával magyarázza. A francia propaganda persze a Habsburg kormányzatot okolja.

Érsekújvár ostroma és feladása-> óriási nemzköz visszhang, a magyarok lesznek a bűnbakok.

Z. M. : Aforizmusok.

• „Fama geruntur bella.”

A szigeti hős Zrínyi neve is simert volt Európában.

Az 1655ös pozsonyi ogy-en Z. M. beszédet mondott a király és a főméltóságok viszonyáról, nagy feltűnést kelthetett, mert a Bécsben dolgozó diplomaták mind említést tettek róla híreikben.

II. Rákóczi György török háborúja, Várad eleste nagy visszhangot váltott ki, nyilvánvaló lett, h Z. M. komoly tényező a török háborúban.

Hamar nyilvánvaló a nemzetközi „közvélemény” számára, h Új-Zrínyivár felépítése casus belli.

1663 Lipót kinevezi Z-t a felkelő magyar csapatok főgenerálisává-> minőségi változás Z népszerűségében

János Fülöp

A Rajnai Szövetség elnöke.

1664. jan. 22-én írt levelében Kasztrióta Györgyhöz hasonlította Z-t, valszeg ő tette ezt először, talán ő tulajdonított először európai jelentőséget Z-nek.

1664 telén Regensburg a világ közepe.

Üstökös tűnt fel Ausztriában és Morvaországban, Csáktornya felett is lehetett látni.

A Téli Hadjárat több mint fél évszázada az első szföldi győztes keresztény vállalkozás a törökök ellen, a győzelem angy hatást vált ki, még XIV. Lajos is hajlandó pénzt adni.

R. Várkonyi szerint nem valószínű, h János Fülöpnek közvetlen befolyása lett volna az Európa Zrínyije kép kialakulására, annak egy a mindennapi pol harcoktól távolságtartásban élő szuverén személyiségtől v egyéntől kellett kiindulnia.

A regensburgi hírnök/ The Herauld of Regensburg

C. H. L. P. J. G. monogramú szerző kézirata. A Kelet sáskái (a törökök) közé egy nagy madár, Zrínyi fog lecsapni. Utalás a Jelenések könyvére. 1664ben jelent meg. Misztika és konkrétumok keveréke. Pl. benne van a 3 morvaországi látnok revelációjának leírása, amiket Comenius is kiadott.

Meglepően jól értesült az erdélyi eseményekről, kifejti, h II. Rákóczi György magára vonta a török haragját, mert engedélye nélkül kezdett háborút, és bírálja a császárt, amiért nem mentette meg Erdélyt a törökök erre következő bosszújától.

Német nyomtatott példányát  Németh S. Katalin tárta fel, a monogram feloldása Christian Hoburg.

Különös egyezések a Regensburgi hírnök és az angol Z életrajz között. Az ang életrajz kiemeli, h Z a kül vallásúak összefogását hirdeti.

Comenius

Redinger Jakab, a cseh-morva testvérek püspöke, Comeniusnál tanult Amszterdamban. Szükségesnek tartotta a Biblia törökre fordítását, kulcsszemélyisége a törökök megtérítésére törekvő mozgalomnak. A Biblia fordítás meg is indult a Royal Society támogatásával.

1663as röpirata szerint a török támadás Isten büntetése a bűnökbe merült világ számára, felszólítja a kereszténységet, h reformokkal javítsa meg magát.

Baconian Reformer-ek köre.

Comenius kapcsolatban volt Angliában tanulü magyarokkal, de nem lehet tudni, h Zrínyivel is lett volna kapcsolata.

De progressibus Zerinianus adversus Turcas in Hungaria inferiori c műve dokumentálja gyors értesülését a téli hadjáratról, mert 1664 januárjában és februárjában írta. Eszerint II. Rákóczi György méltatlannak bizonyult az idők beteljesítésére, ezért Z lett rá elhivatva. Z karizmatikus személyiség, országok feletti jelentőséggel.

Európa csillaga

Eu Z-je a biztonságot nyújtó hadvezér, aki nem csak a háború mestere, hanem a béke szabályait is ismeri, államférfi, aki áthidalja az ellentéteket. -> antik uralkodóeszmény, megfelelések a Mátyás király életéről való elmélkedések gondolataival. -> biztosan a népek egységében gondolkodó Comenius köreiben alakult ki az Eu-t Atlaszként vállán hordozó Z képe.

Jászberényi Pál: Lacrymae Hungaricae egyik versében Orbis Europaei Jubar-nak, az európai földrész csillagának nevezi Z-t. Jászberényinek is Comenius volt a mestere.

A csillag hasonlat felbukkan Kéry János gyászbeszédében is, tehát lehet, h ismerték Mo-n O. C. művét.

Legenda: Z nem halt meg, vki találkozott vele Párizsban, egy szolgáját ölték meg helyette. 

Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság

Magvető Könyvkiadó, Bp., 1981. Az előszót és a jegyzeteket írta: Szigethy Gábor.

Előszó: Zrínyi evangéliuma

Nem adta nyomtatásba a művet, csak bizalmas emberei olvasták.

1660 nyarán török ostromgyűrű Nagyvárad körül-> Zrínyi Kanizsa alá vonul-> Bécsből leirat: békességrontó lépés ez, vonuljon el Kanizsa alól. Engedelmeskedik. Aug. 28-án a törökök elfoglalják Nagyváradot.-> Z. M. –nak elege lett, császári tilalom ellenére elkezdte építeni Új-Zrínyivárt.

A mű mottója: „Sors bona, nihil aliud. Dulce et decorum est Pro Patria mori. Mors et fugacem persequitur virum. Dulcius est pro Patria vivere.” (Jó szerencse, semmi más. Szép és dicsőséges dolog a hazáért meghalni. A halál még a menekülő férfit is eléri. Még szebb a hazáért élni.)

Ne bántsd a magyart . Az török áfium ellen való orvosság, avagy Az töröknek magyarral való békessége ellen való antidotum.

Krőzus fiához hasonlítja magát, aki néma volt, de Szardeisz ostromakor, amikor vki meg akarta ölni a királyt, felkiáltott: Ne bántsd a királyt. Mert ugyanúgy nem várja tőle senki, h megszólaljon a haza ügyében, mint a néma királyfitól.

Magyarok tétlenségén méltatlankodás: a török bevette Váradot, Jenőt, felprédálta Erdélyt…

Történelmi hovatkozásokkal alátámasztja, h az engedelmességnek és a tűrésnek semmi értelme, lsd. Erdély sorsát, a hősiességnek viszont annál inkább: lsd a görögök kiálltak Xerxész ellen.

„Jobb meghalni oroszlánként, mint élni szamárként.”

Magunknak kell megoldani a helyzetet, a szomszédokra nem lehet számítani, mert:

• Lengyelo. Gyenge, oroszok és svédek nem hagyják békén.
• Németek: Őfelsége jó fej, segíteni akar, de a választófejedelmek nem túl lojálisak hozzá. És egyábkánt is azért a németek nyilván nem felejtették el Attila és a kalandózók rablásait annyira, h most rohanjanak segíteni… J
• Olaszok: megosztottak,
• Spanyolok szóra sem érdemesek, mert el vannak foglalva azzal, h Luzitániában háborúznak és messze vannak.
• Franciák: „a francuz ha győzedelmes, eltürhetetlen, ha nyomorodott, semmirekellő”
• Oroszok: messze vannak, népük goromba, hadakozásuk nevetséges, politikájuk ostoba, birodalmuk tyrannis-> kinek kell az ő segítségük?
• Anglia:más világ, más természet

è    és különben is csak magára számíthat, mindenki, ha bajban van, egymásért nem hozunk áldozatokat.

è    „Itt győznötök, vagy halnotok kell”, de miért halnánk, itt emlékeztet a dicső magyar múltra, Corvinusok, mennyi muszlim vért folyt magyar kard miatt.

è    Akkor mi nem stimmel?: fegyelmezetlenség, egymás gyűlölése, tunyaság, részegség. Eltávolodás a régi dicső magyaroktól.

A nemesség csak a fényűzéssel és az ivással van elfoglalva, nem harcolnak, nem tanulnak, nem zarándokolnak. Jogi pályára csak mások megnyomorítása érdekében mennek, nem az igazság szeretetéből. Csak magunkat kell megjobbítani!

Hadtudományi elvek

1. „az orsz. Tarson egy armádát lábon készen”
2. Látszólagos békeidőben 4000 gyalogos, 8 ezer lovas. Indoklás: a normális háborúkban sokkal jobb a gyaloglás, de amikor épp béke van [a törökökkel], akkor portyázásra kell felkészülni, ahhoz meg lovasság kell.
3. Olyan fizetés a katonáknak, amiből becsületesen megélhetnek: élelmiszer, posztó.
4. Disciplina militaris.
5. Vegetust idézi, aki Valentinianus paramcsára megírta a vitézlő szabályokat: a hadi tudomány a lényeg, legyen felkészült a katona. + serdülő ifjakat kell újoncnak beszerezni, mert akkor tanul az ember a legkönnyebben. „Aki tehát békességet óhajt, az készüljön fel a háborúra.”

3 probl, amiért nem megy:

• önbizalomhoány + elszokás a vitézségtől,
• mindenki annyira ragaszkodik a szabadsághoz, h nem hajlandó betartani semmit-> fegyelmetetlenség;
• pénzhiány. De Konstantinápoly elfoglalása után is annyi kincset találtak a törökök, h tutira meg is lehetett volna védeni belőle a várost… Tehát Mo-n is akad tartalék, nem szabad úgy járni, mint a görögök a törökökkel.

A törökök a ravaszságuk miatt nyernek mindig, nem a hadtudományi hozzáértésük miatt.

Inkább nemeseket kell bevenni a hadseregbe, de ha az nincs, akkor a pórokat.

„Pecunia est nervus belli.” (A pénz a háború lelke.)

Ha megvalósul ez az állandó hadsereg, akkor is meg kell tartani a végvári katonaságot, azt tartsa el a király, a hadsereget meg az ország.

Miután ily módon felszabadult a Hódoltság, a falvak fizessék annak a felét, amit addig a törököknek, a magyar hadsereg fenntartására.

Jegyzetek

1663-ban írta. Nyomtatásban először 1705-ben jelent meg. 1790-ben Ne bántsd a magyart címmel jelent meg.

Magyar Kódex 3. kötet pp. 48-72.

Politika és hadügy a Habsburg-uralom idején (1699-1790)

pp. 48-72.

Az általános elégedetlenség okai

• Az 1687es ogy., ahol a rendeknek le kellett mondaniuk az Aranybulla ellenállási záradékáról
• Caraffa eperjesi vésztörvényszéke (1687. febr. elején, 12 személyes rendkívüli bíróság, Thököly szimpatizánsainak megfélemlítésére, nov. 3-án Lipót megszüntette, mert remélte, h cserébe a rendek majd megszavazzák az örökös királyságot)
• A Belgrádot 1690ben visszafoglaló oszmánok elől menekülő rácokat Lipót úgy telepítette le, h mentesültek az egyh és állami adó, valamint a robotkötelezettség alól
• A Neoacquistica Commissio
• 1701-ben az újszerzeményi területeken betiltották a nyilvános prot vallásgyakorlatot
• Görkat/unitus egyh létrehozása
• 1696ban a Magyar Kamarát az Osztrák Udvari Kamara fennhatósága alá helyezték
• A Magyar Kancellária mellőzése Bécsben
• A Jászságot és a Kunságot 1702-ben elzálogosították a Német Lovagrendnek, tehát földesúri joghatóság alá adták.
• Hajdúszabadság ignorálása
• Vitézlő rend fölösleges lett, bujdosók
• Porció

A Rákóczi-szabadságharc

Tömegbázis: hajdúk, elbocsátott végvári katonák, egykori thökölyánusok, jobbágyság. Belőlük + a Bercsényi Miklós főgenerális által francia pénzen felfogadott zsoldosokból jött létre a kuruc sereg magva.

1703. szept. Edictum Militare

1704. aug. Vetési pátens: a fegyverfogó jobbágyok és közvetlen családtagjainak felmentést ígér a földesúr számára teljesítendő kötelezettségek alól.

Az ónodi ogy cikkelyezte be a kuruc sereg hadiszabályzatát, a Regulamentum Universalét.

1705 elejétől reguláris had szervezése.

1707 Nemesifjak társasága, egy tervezett, de meg nem valósult katonai akadémia magva.

Bercsényi sógora, Csáky István irányítása alatt létrejött a hadbiztosság a sereg ellátására.

A hősi halált halt katonák özvegyei 3 havi zsoldot v 1 év adómentességet kaptak.

Lovasság, gyalogság, tüzérség, lovasság a legjelentősebb, holott a Habsburgok erődítményekre és gyalogságra alapozó módszerével szemben csak a gyalogságnak volt esélye. A kurucok kevés tüzérét francia tisztek irányították. A szharc első szakaszában 70 ezres kuruc sereg, a hanyatlás idején 30 ezer katona.

1705 szécsényi ogy: konföderáció létrehozása, II. R. F.-et választották a konföderált rendek vezérlő fejedelmévé.

1704 füstbe ment az a terv, h XIV. Lajos és Rákóczi együtt zárja körül Bécset.

1706 félbemaradt tárgyalások I. József császárral.

1707 ónodi ogy: nemesek megadóztatása miatt zúgolódás, R. F. megszakítja az alkudozásokat-> Turóc megye követei zúgolódnak-> lekaszabolják őket. Ezután sikerül elfogadtatni az ogy-sel a Habsburg-ház trónfosztását és a szharc idejére szóló nemesi adózást.

1708 súlyos vereség Trencsénnél

A katonának állt jobbágy szolgálati idejére személyre szóló mentességet kapott a földesúri szolgáltatások alól-> birtokosoknak nem tetszik, a jobbágyoknak viszont nem elég, mert hajdúszabadságra vágytak.

1708 sárospataki ogy: R. F. kilátásba helyezi a szharc legvégéig kitartó jobbágyok számára a hajdúszabadságot. Késő. Ráadásul a nemesek nem rohantak kihirdetni ezt a vármegyékben.

1710-11 Pálffy János ( a mo-i császári hadak főparancsnoka) tárgyalásba bocsátkozott Károlyi Sándor kuruc generálissal:

·        Hűségeskü fejében kegyelem minden felkelőnek

·        A Rákóczi által tiszti rangra emelt jobbágyok kiváltságai megmaradnak

·        Rendi intézmények tves működtetése

Csakhogy Károlyinak csak tárgyalásra volt megbízása, megállapodásra nem. R. F. árulásnak tekintette, h Károlyi a majtényi mezőn (Szatmár megye) a megadás jeleként földbe szúratta a kuruc zászlókat.

Kitérés II. Rákóczi Ferencre

1676-1735.

Ott volt Zrínyi Ilonával, amikor az Munkács várát védte a császáriaktól 1685-88. Utána elszakították őket.

Gyámja Kollonich Lipót bíboros a csehországi Neuhaus jezsuita kollégiumába, majd a prágai egyetemre küldte tanulni.

1692 Bécsben telepszik le, 1 éves itáliai út.

1694ben összeházasodott Sarolta Amália hessenrheinfelsi hgnővel és Mo-ra költöztek.

Az 1697es hegyaljai parasztfelkelés vezéreinek megkeresését még elhárította, de utána Bercsényi Miklós hatására titokban XIV. Lajos segítségét kérte a Habsburg uralom ellen. Ez kiderült-> bebörtönözték Bécsújhelyen 1701-ben, fél év múlva Lengyelországba szökött.

1703 visszatérés, tiszaháti felkelők megkeresik.

1711 februárjában Lengyelországban érte a szatmári megállapodás híre, mert épp orosz segítségről tárgyalt.

1713-17 Fro-i emigráció, utána szultáni meghívásra töröko-i emigráció.

Hamvait 1906-ban hozták haza és temették el a kassai Szt. Erzsébet templomban.

A szatmári megállapodás értékelése

Életképes kompromisszum: Mo. végre politikailag szerves része lett a birodalomnak, ugyanakkor rendisége nem olvadt be.

Az ország politikai beillesztése a Habsburg birodalomba

1724 Helytartótanács megszervezése Pozsonyban

1715 született tv állandó hadsereg fenntartására szolgáló adóról, de a nemesi felkelés nem szűnt meg, ami a nemesi adómentesség jogalapja volt.

1740   3 db magyar, 1 horvátországi és 1 erdélyi főhadparancsnokság az Udvari Haditanács fennhatósága alatt.

A magy katonákat a császári hadseregbe tagolták be. A Habsburgoknak már a 30 éves háború óta volt állandó hadserege.

A Habsburg-házi pragmatica sanctio már 1713ban megvolt, mint házi tv, az erd ogy 1721ben fogadta el, a magyar 1723-ban.

Mária Terézia a politika színterén

1760 magyar nemesi testőrség

Egyből Mari Teri ellen fordultak, amint trónra lépett: Károly Albert bajor választófejedelem, Fro, II. Frigyes porosz király.

1740. dec. 16. II. Frigyes kirobbantja az osztrák örökösödési háborút. 1741 nyarán beszállt Fro.

1741. szept. 11. „Vitam et sanguinem…” A 6 hónapos leendő II. Jüzsef a hagyománnyal ellentétben nem volt M. T. karjában! 100 ezer főnyi sereget biztosítottak a rendek ellátással. Azért is, mert Károly Albertet hatékonyabb uralkodónak látták M. T.nál és jobban féltették tőle a rendi kiváltságaikat.

A háborús politika negyedszázada (1740-65)

1742ben Károly Albertet választották NR császárrá Lotharingiai Ferenc helyett, de Károly Albert 45ben meghalt és akkor megválasztották Ferencet.

1748 aacheni béke: lezárja az osztrák örökösödési háborút

·        M. T. lemondott Sziléziáról Poroszo. Javára és Piacenza és Párma fejedelemségekről Spanyolo. Javára

A háború után katasztrofális pénzügyi helyzetbe került az udvar.

1749 Directorium in publicis et cameralibus kp-i kormányszerv: egyesítette a pénzügyi és a közigazgatási irányítást. Haugwitz reform. Az örökös tartományokban megadóztatták a nemességet.

1751ben olyan mértékű adóemelést kért M. T. a magyar ogy-től, h azt hitte a nemesség is vállal miatta adóterhet, de az fel sem merült.

1754 új vámrendszer

1756-63 hétéves háború

·        1757ben II. Frigyes Prága közelében vereséget szenvedett, ezalatt Hadik András huszárai megsarcolták a védtelenül maradt Berlint és betartották Hadik fosztogatási tilalmát.

·        1762 III. Péter lett a cár, aki megszüntette a Nagy Frigyes elleni orosz háborút-> a poroszoknak lett kapacitása visszafoglalni Sziléziát és meg is tették

Az erdélyiek már nem annyira akartak újraegyesülni az anyaországgal, mint amennyire azt a magyarországi rendek akarták, mert meggyökeresedett a transzilvanizmus, a külön erdélyi identitástudat.

1759-61 görögkeleti román felkelés Dél-Erdélyben az egyházi unióval szemben. Hamár felkeltek, a földesúri terhek csökkentését is követelték.

A határőrfeladat a románoknak tetszett a kiváltságok miatt, de a székelyek számára székely katonai kiváltságaik elvesztését jelentette, ezért menekültek előle, pl. Moldvába. 1764. jan. 7-én katonaság támadt a Madéfalván gyülekező tiltakozó csíki székelyekre-> vérengzés, siculicidium (székelyek mészárlása).

1765ben M. T. nagyfejedelemségi rangra emelte Erdélyt.

Társuralkodás II. Józseffel

Az 1764-65. évi ogy után M. T. áttért a rendeleti kormányzásra.

II. József egyeduralma

Mozart az ő megrendelésére írta a Così fan tutte-t!

A magyar koronát Bécsbe vitette egyszerű ékszerként.

Célja: Gesammtmonarchie.

A Magyar Kancelláriába olvasztotta az Erdélyi Kancelláriát és a horvát báni hivatalt is.

A Helytartótanács elvesztette kezdeményező szerepét, már csak az uralkodói akarat közvetítője és Pozsonyból Budára helyezték át.

Főispáni tisztség megszűnik, alispán fizetett állami hivatalnok. A megye lefokozódik végrehajtó szervvé.

1784 erdélyi román parasztfelkelés-> 1785 jobbágyrendelet.

Merkantilizmus.

Törvény előti egyenlőség elve: a vétkes nemest nem mentesíti származása.

Halálbüntetés eltörlése, helyette 100 éves börtönbüntetés v kényszermunka. Max 3 fellebbezés, az évszázados perek gyakorlatának megszüntetése érdekében.

1784 Nyelvrendelet

Fr forradalom-> Belgium levált a H birodalomról.