2011. január 13., csütörtök

Történeti demográfia

Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: Bódy Zsombor, Ö. Kovács József. Osiris, 2006. (javított kiadás)

Történeti demográfia

Faragó Tamás
pp. 302-341.
Formális demográfia: népesség szerkezete: termékenység, haéandóság, reprodukció.
Népességtudomány: fokozottabban társ- és történettudos kötődés.
A tört demográfusok forráskezelésüket tekintve valahol a pozitivizmus örökösei, mert nagyon fontosak nekik az adatok, az egyéni különbségek viszont nem.
A hagyományos demográfiai rendszer háttérbe szorulása és a demográfiai átmenet megindulása környékén édenes meghúzni a demográfia és a történeti demográfia közötti határvonalat, ami Európában ált. a 19. sz. harmada v közepe.
Közép- és K-Eu. Esetében Faragó Tamás az I. VH környékén húzná meg a történeti demográfiai kutatás időbeli határát, hozzátéve, h ezen túlmenően is vizsgálandó minden olyan hosszú távú folyamat, amelynek kezdete visszavisz a hagyományos demográfiai rendszerbe.
Szinte minden tört demográfiai vizsgálat nemzetközi keretekbe helyezendő.

A történeti demográfia forrásai

Anyakönyvek, népszámlálások. Az első róm kat anyakönyvek: 14. sz. Itália, Burgundia. A kat és az új prot egyházak a 16. sz. közepén teszik kötelezővé az egyh anyakönyvvezetést. De Kelet-Közép európai és a kis, hátrányos helyzetű felekezeteknél csak a 18. sz.-ban terjed el. A nem keresztény társadalmakban ált teljesen hiányzik az anyakönyv, mint forrás. L
Esetenként készültek vándorlásra vonatkozó jegyzékek, de ált. csak az újkori szervezett ide-oda telepítésekről.
Oszmán bir: fejadójegyzék egész jó demográdiai forrás, de igazából egy-ez település v régió teljes lakossáának demográfiai jellemzőit csak a 17. sz. elején kezdődő vizitációk (egyházlátogatások) irataiból tudhatjuk meg.
Hivatalos statisztikai szolálatok létrejötte Európában: 18. sz. vége és 1830 között.
II. VH után új irányzat: paleodemogtáfia: régészeti módszerek, temetőfeltárás.

Intézmények és intézményesülés

Szervezetek

Az 1950-60’ években intézményesült a tört demográfia.
Amerikai modell:
  • Egyetemi személyiségek projektjei köré épül
  • Kutatói/oktatói utánpótlás folyamatos
Dél-európai modell:
  • Egyesületek, intézetek az 50’ évek óta
  • Tematikai rugalmatlanság
A kettő között: Anglia, Hollandia, skandináv országok:
  • Projektek és konferenciák
A francia kutatás külön utakon jár. Már régóta demográfiai társulatba tömörültek a kutatók.
ESSHA: European Social Science History Association
SSHA: Social Science History Association             

Konferenciák

3 féle:
  • Nagy, reprezentatív nemzköz
  • 1-1 szervezet v network (kevésbé formális szervezet) szervezi
  • kis, tematikus v regionális alapon szerveződő

A történeti demográfia historiográfiája I. (Módszerek)

1950’ nagy váltás a használt források és az elemzési technikák terén.
Németo. 20. sz. elején családrekonstitúciós módszer első variánsa. A falugenealógiai kutatás azonban a jobboldali pol csapdájába esett, megbélyegzett lett a nácizmus után, Németo. Lemaradt.
A francia tört demográfia fejlődése a 20. sz. 1. felében az Annales isk-hoz kötődik.
Amerikában és Kanadában a hagyományos európai típusú források hiánya (anyakönyvezés nem annyira működött a népesség nagy mozgékonysága miatt) a kutatást kreativitásra késztette-> halandósági tábla módszerek alkalmazása.
Az 1970’ évek elejére kialakult a modern tört demográfia hagyományos fegyvertára. A módszereket fel lehet osztani aszerint, h nominális v nem nominális forrásokat elemeznek. Anyakönyvi adatok táblázatos összegzése: aggregatív vizsgálat, másik fő módszercsoport a népszámlálások elemzésére épül.
2000-re a családrekonstitúció és a háztartásszerkezet-elemzés is visszaszorult a saját keletkezési országába, Fro-ba ill Angliába.
1980’-90’ fordulat, mert
  • felismerték a 2 iskolateremtő módszer, a családrekonstitúció és a háztartásszerkezet-elemzés korlátait
  • számítástechnika fejlődése
  • lázadás a kvantitatív történetírás ellen
A 70’ évek közepén ang és amerikai kutatók: népmozgalom, termékenység, reprodukció és népességszám visszafelé becslésének módszere.
A rokoni viszonyok vizsgálatára újabban alkalmazzák a hálózatelemzést (social network analysis).
1990’ a tört demográfia matematikai statisztika irányba történt folyamata egyértelművé vált.

A történeti demográfia historiográfiája II. (Projektek és kutatási irányok)

Kutatási projektek

Nagyméretű kutatási projektek csoportjai:
  • témaorientált nagy nemzköz. A legismertebb az Office of Population Research (Princeton University) 1963-84 közöttieurópai termékenységi projektje.
  • nemzeti népességtörténeti
  • adatbank

Fontosabb kutatási témák

Termékenység, házasodás. ­-> 1965 Hajnal János!
1970’ Proto-indusztrializáció elmélete: Franklin Mendels. A háziipar szervezett elterjedése megváltoztatja a házasodási magatartást, mert a belevont fiatalság megszabadul azoktól a gátaktól, amik korábban akadályozták a korai házasodását (a házasság előtt meg kellett teremtenie az új háztartás megalapításának anyagi feltételeit). Ezt a tételt NY-Eu nem minden területén lehet igazolni.
Az 1960’ években téma lett a család és háztartás a tört demográfiában, ez Peter Laslett érdeme.
Törzscsaládkutatás, rokonságkutatás.
Halandóság, éhínséek, járványok.
1971 Abdul R. Omran-> epidemiológiai átmenet fogalma. 3 halandósági korszakot különböztet meg:
  1. „Pestis és éhínség korszaka”: annyira magas a halandóság, h akadályozza a folyamatos népességnövekedést. A születéskor várható élettartam: 20-40 év.
  2. „A visszavonuló pandémiák korszaka”: megindul a folyamatos népességnövekedés, a születéskor várható élettartam 50 év.
  3. „A krónikus és ember okozta betegségek korszaka”: a halandóság tovább csökken és egy alacsony szinten stabilizálódik. A születéskor várható élettartam meghaladja a 70 évet.
Eu-ban és É-Amerikában ez a 2 lépcsős átalakulás a 18-19. sz. folyamán kezdődik, a világ többi részén a 20. sz.-ban.

1976 Thomas McKeown (orvosi végzettség) tézise: az európai halandóság csökkenése a 18-19. sz.-ban nem elsősorban az orvostudománynak és az egészségügynek köszönhető, hanem a táplálkozás megjavulásának. De a kutatók szerint nem igazolható a táplálkozás olyan mértékű megjavulása, ami a halandóság komoly mértékű csökkenését okozta volna.

A 18. sz. statisztikusok is tapasztalták, h a városi halandóság meghaladja a vidékit. 1969 Wrigley: „vérosi temető” fogalma. De nem minden városban mutatható ki természetes fogyás az iparosodás előtt!

1946 Jean Meuvret programadó írása az éhínségek népességtörténetéről.
És végül fontos téma még a csecsemőhalandóság is.

Összefoglaló művek

Dupaquier & Dupaquier monográfiája (1985) a történeti demográfia történetét a 20. sz. elejéig tárgyalja.
Pfister kézikönyve (1994) a német nyelvű tört demográfiai irodalmat foglalja össze.
1969 Hollingsworth
1981 Michael Flinn
1988:  4 kötetes, sokszerzős francia népessétörténet, Dupaquier szerkesztette.
1981 Wrigley-Schofield angol népességtörténete

Összefoglalás helyett

1960’-70’ a nemzköz hivatalos nyelvei a fr és az ang, a 90’ években háttérbe szorult nagyon a francia.
Egyre több spanyol anyanyelvű kutató-> lehet, h a 2. nyelv a fr helyett a sp lesz. 

Nincsenek megjegyzések: