Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: Bódy Zsombor, Ö. Kovács József. Osiris, 2006. (javított kiadás)

Történeti demográfia

Faragó Tamás

pp. 302-341.

Formális demográfia: népesség szerkezete: termékenység, haéandóság, reprodukció.

Népességtudomány: fokozottabban társ- és történettudos kötődés.

A tört demográfusok forráskezelésüket tekintve valahol a pozitivizmus örökösei, mert nagyon fontosak nekik az adatok, az egyéni különbségek viszont nem.

A hagyományos demográfiai rendszer háttérbe szorulása és a demográfiai átmenet megindulása környékén édenes meghúzni a demográfia és a történeti demográfia közötti határvonalat, ami Európában ált. a 19. sz. harmada v közepe.

Közép- és K-Eu. Esetében Faragó Tamás az I. VH környékén húzná meg a történeti demográfiai kutatás időbeli határát, hozzátéve, h ezen túlmenően is vizsgálandó minden olyan hosszú távú folyamat, amelynek kezdete visszavisz a hagyományos demográfiai rendszerbe.

Szinte minden tört demográfiai vizsgálat nemzetközi keretekbe helyezendő.

A történeti demográfia forrásai

Anyakönyvek, népszámlálások. Az első róm kat anyakönyvek: 14. sz. Itália, Burgundia. A kat és az új prot egyházak a 16. sz. közepén teszik kötelezővé az egyh anyakönyvvezetést. De Kelet-Közép európai és a kis, hátrányos helyzetű felekezeteknél csak a 18. sz.-ban terjed el. A nem keresztény társadalmakban ált teljesen hiányzik az anyakönyv, mint forrás. L

Esetenként készültek vándorlásra vonatkozó jegyzékek, de ált. csak az újkori szervezett ide-oda telepítésekről.
Oszmán bir: fejadójegyzék egész jó demográdiai forrás, de igazából egy-ez település v régió teljes lakossáának demográfiai jellemzőit csak a 17. sz. elején kezdődő vizitációk (egyházlátogatások) irataiból tudhatjuk meg.

Hivatalos statisztikai szolálatok létrejötte Európában: 18. sz. vége és 1830 között.

II. VH után új irányzat: paleodemogtáfia: régészeti módszerek, temetőfeltárás.

Intézmények és intézményesülés

Szervezetek

Az 1950-60’ években intézményesült a tört demográfia.

Amerikai modell:

• Egyetemi személyiségek projektjei köré épül
• Kutatói/oktatói utánpótlás folyamatos

Dél-európai modell:

• Egyesületek, intézetek az 50’ évek óta
• Tematikai rugalmatlanság

A kettő között: Anglia, Hollandia, skandináv országok:

• Projektek és konferenciák

A francia kutatás külön utakon jár. Már régóta demográfiai társulatba tömörültek a kutatók.

ESSHA: European Social Science History Association

SSHA: Social Science History Association             

Konferenciák

3 féle:

• Nagy, reprezentatív nemzköz
• 1-1 szervezet v network (kevésbé formális szervezet) szervezi
• kis, tematikus v regionális alapon szerveződő

A történeti demográfia historiográfiája I. (Módszerek)

1950’ nagy váltás a használt források és az elemzési technikák terén.

Németo. 20. sz. elején családrekonstitúciós módszer első variánsa. A falugenealógiai kutatás azonban a jobboldali pol csapdájába esett, megbélyegzett lett a nácizmus után, Németo. Lemaradt.

A francia tört demográfia fejlődése a 20. sz. 1. felében az Annales isk-hoz kötődik.

Amerikában és Kanadában a hagyományos európai típusú források hiánya (anyakönyvezés nem annyira működött a népesség nagy mozgékonysága miatt) a kutatást kreativitásra késztette-> halandósági tábla módszerek alkalmazása.

Az 1970’ évek elejére kialakult a modern tört demográfia hagyományos fegyvertára. A módszereket fel lehet osztani aszerint, h nominális v nem nominális forrásokat elemeznek. Anyakönyvi adatok táblázatos összegzése: aggregatív vizsgálat, másik fő módszercsoport a népszámlálások elemzésére épül.

2000-re a családrekonstitúció és a háztartásszerkezet-elemzés is visszaszorult a saját keletkezési országába, Fro-ba ill Angliába.

1980’-90’ fordulat, mert

• felismerték a 2 iskolateremtő módszer, a családrekonstitúció és a háztartásszerkezet-elemzés korlátait
• számítástechnika fejlődése
• lázadás a kvantitatív történetírás ellen

A 70’ évek közepén ang és amerikai kutatók: népmozgalom, termékenység, reprodukció és népességszám visszafelé becslésének módszere.

A rokoni viszonyok vizsgálatára újabban alkalmazzák a hálózatelemzést (social network analysis).

1990’ a tört demográfia matematikai statisztika irányba történt folyamata egyértelművé vált.

A történeti demográfia historiográfiája II. (Projektek és kutatási irányok)

Kutatási projektek

Nagyméretű kutatási projektek csoportjai:

• témaorientált nagy nemzköz. A legismertebb az Office of Population Research (Princeton University) 1963-84 közöttieurópai termékenységi projektje.
• nemzeti népességtörténeti
• adatbank

Fontosabb kutatási témák

Termékenység, házasodás. ­-> 1965 Hajnal János!

1970’ Proto-indusztrializáció elmélete: Franklin Mendels. A háziipar szervezett elterjedése megváltoztatja a házasodási magatartást, mert a belevont fiatalság megszabadul azoktól a gátaktól, amik korábban akadályozták a korai házasodását (a házasság előtt meg kellett teremtenie az új háztartás megalapításának anyagi feltételeit). Ezt a tételt NY-Eu nem minden területén lehet igazolni.

Az 1960’ években téma lett a család és háztartás a tört demográfiában, ez Peter Laslett érdeme.

Törzscsaládkutatás, rokonságkutatás.

Halandóság, éhínséek, járványok.

1971 Abdul R. Omran-> epidemiológiai átmenet fogalma. 3 halandósági korszakot különböztet meg:

1. „Pestis és éhínség korszaka”: annyira magas a halandóság, h akadályozza a folyamatos népességnövekedést. A születéskor várható élettartam: 20-40 év.
2. „A visszavonuló pandémiák korszaka”: megindul a folyamatos népességnövekedés, a születéskor várható élettartam 50 év.
3. „A krónikus és ember okozta betegségek korszaka”: a halandóság tovább csökken és egy alacsony szinten stabilizálódik. A születéskor várható élettartam meghaladja a 70 évet.

Eu-ban és É-Amerikában ez a 2 lépcsős átalakulás a 18-19. sz. folyamán kezdődik, a világ többi részén a 20. sz.-ban.

1976 Thomas McKeown (orvosi végzettség) tézise: az európai halandóság csökkenése a 18-19. sz.-ban nem elsősorban az orvostudománynak és az egészségügynek köszönhető, hanem a táplálkozás megjavulásának. De a kutatók szerint nem igazolható a táplálkozás olyan mértékű megjavulása, ami a halandóság komoly mértékű csökkenését okozta volna.

A 18. sz. statisztikusok is tapasztalták, h a városi halandóság meghaladja a vidékit. 1969 Wrigley: „vérosi temető” fogalma. De nem minden városban mutatható ki természetes fogyás az iparosodás előtt!

1946 Jean Meuvret programadó írása az éhínségek népességtörténetéről.

És végül fontos téma még a csecsemőhalandóság is.

Összefoglaló művek

Dupaquier & Dupaquier monográfiája (1985) a történeti demográfia történetét a 20. sz. elejéig tárgyalja.

Pfister kézikönyve (1994) a német nyelvű tört demográfiai irodalmat foglalja össze.

1969 Hollingsworth

1981 Michael Flinn

1988:  4 kötetes, sokszerzős francia népessétörténet, Dupaquier szerkesztette.

1981 Wrigley-Schofield angol népességtörténete

Összefoglalás helyett

1960’-70’ a nemzköz hivatalos nyelvei a fr és az ang, a 90’ években háttérbe szorult nagyon a francia.

Egyre több spanyol anyanyelvű kutató-> lehet, h a 2. nyelv a fr helyett a sp lesz.