Történeti földrajz és társadalomtörténet
Timár Lajos
pp. 341-371.
A történeti táj rekonstrukciója
A magy szakird-ra főleg a német töri föci és szociálgeográfia gyakorolt hatást.
Az angoloknál és a németeknél a töri föcisek szinte kizárólag földrajz tanszékeken dolgoztak, Fro-ban nem így volt, Lucien Febvre és Marc Bloch meghatározó szerepe. Febvre: földrajzi régió fogalma, ostorozza a földrajzi determinizmust. Bloch a földrajzi tényezők jelentőségét hangsúlyozza az agrártáji tagoltság kialakulásában. Vidal de la Blache nagy hatása Febvre-re. A francia töri föci egyik alapítójának tekinti Febvre-t.
A II. VH után lecsengett a fr töri föci vezető szerepe.
A brit történeti földrajzi iskola
Cambridge nagy hatása az ott végzettek szétszóródása révén, 1970’ évek.
A migráció térformái
Robert Woods: a liverpooli tör föc isk vezető egyénisége, a viktoriánus kori demográfia elismert képviselője. Wales demográfiája c könyv.
Pooley és Turnbull: a vidékről városba áramlás több lépcsőben történt. Fokozatosan egyre nagyobb településekre költözéssel történt. Emellett a településhierarchiában felfelé migrálás mellett jelentős volt az azonos településkategóriák közötti migráció is.
Pooley a mikrotöri lelkes művelője: David Brindley Liverpoolja c tanulmány, Richard Lawtonnal közösen írta.
- Egy munkás élettörténetén keresztül idézi fel az
- Házassági anyakönyv, Brindley saját naplója
Pooley a migrációs adatbázishoz naplókat is felhasznált.
1997 Pooley & Turnbull: Henry Jacques élettörténete
- Munkás, 21 állás, 31 költözés után London elismert kereskedelmi ügynöke lett
- Éhbérért dolgoztató kisvállalkozóként a tömegtermelésből is hasznot húzott
- Tanulság: DK-Angliában csak elméletileg lehet elkülöníteni a szolgáltató gazdaságot az ipari tömegtermeléstől
Az urbanizáció térformái
John Langton elméleti modellje az angol urbanizáció magyarázatára.
A középosztályok és a szuburbia
A közlekedési feltételek javulásával párhuzamosan egyre távolabb került egymástól a munkahely és a lakóhely a 19. sz-ban. -> foglalkozási és társadalmi csoportok újfajta térbeli elkülönülése.
A felső középoszály diverzifikálni kezdte tőkebefektetéseit-> egyre függetlenebb lett a saját városától. És egyre távolabb is költözött a városközponttól. A szuburbanizáció Londonban már a 18. sz. 2. felében elkezdődött. A vidéki nagyvárosokban is 1820 előtt, tehát még a vasútkorszak előtt!
A 19. sz. utolsó évtizedeiben olcsóvá vált a tömegközlekedés és a vasút-> szuburbanizáció újabb hulláma. A középoszt és a munkásarisztokrácia után mot már a sima munkások is özönlenek az elővárosok felé. Ez véget vetett a középosztály 1820-50 közötti előkelő zöldövezetu elszigeteltségének-> új feszültségek
Alkalmi munkások: munkahely és lakóhely közelsége igény is és kényszer is az alacsony jövedelem miatt. Pooley és Lawton bebizonyította, h ez a városban maradt, stabil munkahellyel rendelkező munkásokra is állt.
A társadalmi elkülönülés dimenziói a városi térben
Colin Pooley és Harold Carter szerint a viktoriánus korban erőteljes lakóhelyi szegregáció volt. David Ward leeds-i vizsgálata alapján viszont a középosztály fele benn maradt a városban és elvegyült lakóhelyileg az alacsonyabb osztályokkal.
Cannadine: nincs összefüggő elmélet, amely megmagyarázná a társ oszt és a térbeli szegregáció kapcsolatát.
Richard Dennis: nemcsak térbeli szegregáció lehetséges, hanem időbeli is: a munkés- és a középosztályok használhatták ugyanazokat az utcákat, de más-más napszakokban és más-más célokra.
Az előkelő londoni negyedek és lassan a középosztályi szuburbiák is sorompókkal védekeztek az oda nem való tömeg ellen! A Hyde Park egy elkerített részéhez (Hamilton Gardens) csak a Mayfair kiválasztott lakóinak volt kulcsa-> már a játszótéren szegregálódtak a társ osztályok!
London belvárosában kevésbé volt egyértelmű a szegregáció, mint a szuburbiákban.
A brit történeti földrajz és a társadalomtörténet
John Langton Lanchasire (az ang ipari forradalom bölcsője) regionális sturktúráját elemezte a 16. és a 19. sz. között. Sok katolikus élt ott és fontos szerepük volt az iparosodásban! Multikulti régió volt, ez is hpzájárult gyors gazd fejlődéséhez.
Foucault hatására a tör föc kibővítette témáit és módszereit.
A fr szerzőknél a táj helyett a égió kult-társ dimenziói kapnak hangsúlyt.
Az elméleti érzékenység leginkább a cambride-i isk-át jellemzi: Baker, Derek Gregory, Mark Billinge. Cambridge Studies in Historical Geography c sorozat. 70’
80’-90’: sok bit töi föcis föc tanszékekről tört tanszékekre ment át, ez is mutatja a brit tör föc közeledését a gazd- és társtörténethez.
Michael E. Turner könyve a bekeítésekről.
Felix Driver kömyve a dologházakról, Andrew Charlesworth a falusi társ tiltakozó mozgalmáról az 1830’ években fontosak a történészeknek is.
Ez a közeledési tendencia vitákat váltott ki. 1997ben Michael Hefferman üdvözölte. Ogburn szerint egy paradigmaváltás bölcsője lehet.
Az amerikai történeti földrajz néhány kutatási irányzata
Sauer-> kultúföldrajzi irányzat, ezt követte az amerikai töri föcisek többsége az 1960’ évekig. Kultúrföldrajz: mindaz, ami az ember tájátalakító tevékenységének látható és kiterjedt eredménye.
70’-80’ közeledés s törihez. Téma lesz a városhálózat töt fejlődése.
80’ elején: társtudokat átfogó szintézis igénye.
Conzen, David Vance
A régiók közötti kapcsolatok jellege és a nemzetgazdaság
Meinig: kultúrföldrajzi irányzatra épülő tört föc. A régióelemzés sajátos módszertani keeteit alakította ki. A (vad)Nyugat kolonizációja. Trilógiát írt az USA töténetéről földrajzi szempontból (tejeszkedés Nyugatra, Északra és Déle…)
Corridor elmélet: a nagyvárosok a fejlett közlekedési hálózat és innováció áramlás sávjában alakultak ki Amerikában és Kanadában.
Mag-égió: a gazd, pol ás kult hatalom székhelye.
Észak egyre inkább rákényszerítette a polgháb után a Délre saj intézményrendszeét és ideológiáját.
A társadalom „időföldrajzi” vizsgálata
Hägerstand idősöldrajzi koncepciója-> Pred felkaolja: az emberi élet térbeli aspektusai mellett az időbeliek is fontosak. A család vizsgálata központi jelentőségű.
Nagyipari termelés-> a család megszűnik termelési és fogyasztási egység lenni.
A gyáripari termelés általánossá válásával megjelent a szabadidő fogalma.
John P. Redford: a térbeli jelenségek összefüggésben állnak az ideológiával is. Déli ültetvényes ideológia-> faji szegregáció.
In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: Bódy Zsombor, Ö. Kovács József. Osiris, 2006. (javított kiadás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése