Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság

Magvető Könyvkiadó, Bp., 1981. Az előszót és a jegyzeteket írta: Szigethy Gábor.

Előszó: Zrínyi evangéliuma

Nem adta nyomtatásba a művet, csak bizalmas emberei olvasták.

1660 nyarán török ostromgyűrű Nagyvárad körül-> Zrínyi Kanizsa alá vonul-> Bécsből leirat: békességrontó lépés ez, vonuljon el Kanizsa alól. Engedelmeskedik. Aug. 28-án a törökök elfoglalják Nagyváradot.-> Z. M. –nak elege lett, császári tilalom ellenére elkezdte építeni Új-Zrínyivárt.

A mű mottója: „Sors bona, nihil aliud. Dulce et decorum est Pro Patria mori. Mors et fugacem persequitur virum. Dulcius est pro Patria vivere.” (Jó szerencse, semmi más. Szép és dicsőséges dolog a hazáért meghalni. A halál még a menekülő férfit is eléri. Még szebb a hazáért élni.)

Ne bántsd a magyart . Az török áfium ellen való orvosság, avagy Az töröknek magyarral való békessége ellen való antidotum.

Krőzus fiához hasonlítja magát, aki néma volt, de Szardeisz ostromakor, amikor vki meg akarta ölni a királyt, felkiáltott: Ne bántsd a királyt. Mert ugyanúgy nem várja tőle senki, h megszólaljon a haza ügyében, mint a néma királyfitól.

Magyarok tétlenségén méltatlankodás: a török bevette Váradot, Jenőt, felprédálta Erdélyt…

Történelmi hovatkozásokkal alátámasztja, h az engedelmességnek és a tűrésnek semmi értelme, lsd. Erdély sorsát, a hősiességnek viszont annál inkább: lsd a görögök kiálltak Xerxész ellen.

„Jobb meghalni oroszlánként, mint élni szamárként.”

Magunknak kell megoldani a helyzetet, a szomszédokra nem lehet számítani, mert:

• Lengyelo. Gyenge, oroszok és svédek nem hagyják békén.
• Németek: Őfelsége jó fej, segíteni akar, de a választófejedelmek nem túl lojálisak hozzá. És egyábkánt is azért a németek nyilván nem felejtették el Attila és a kalandózók rablásait annyira, h most rohanjanak segíteni… J
• Olaszok: megosztottak,
• Spanyolok szóra sem érdemesek, mert el vannak foglalva azzal, h Luzitániában háborúznak és messze vannak.
• Franciák: „a francuz ha győzedelmes, eltürhetetlen, ha nyomorodott, semmirekellő”
• Oroszok: messze vannak, népük goromba, hadakozásuk nevetséges, politikájuk ostoba, birodalmuk tyrannis-> kinek kell az ő segítségük?
• Anglia:más világ, más természet

è    és különben is csak magára számíthat, mindenki, ha bajban van, egymásért nem hozunk áldozatokat.

è    „Itt győznötök, vagy halnotok kell”, de miért halnánk, itt emlékeztet a dicső magyar múltra, Corvinusok, mennyi muszlim vért folyt magyar kard miatt.

è    Akkor mi nem stimmel?: fegyelmezetlenség, egymás gyűlölése, tunyaság, részegség. Eltávolodás a régi dicső magyaroktól.

A nemesség csak a fényűzéssel és az ivással van elfoglalva, nem harcolnak, nem tanulnak, nem zarándokolnak. Jogi pályára csak mások megnyomorítása érdekében mennek, nem az igazság szeretetéből. Csak magunkat kell megjobbítani!

Hadtudományi elvek

1. „az orsz. Tarson egy armádát lábon készen”
2. Látszólagos békeidőben 4000 gyalogos, 8 ezer lovas. Indoklás: a normális háborúkban sokkal jobb a gyaloglás, de amikor épp béke van [a törökökkel], akkor portyázásra kell felkészülni, ahhoz meg lovasság kell.
3. Olyan fizetés a katonáknak, amiből becsületesen megélhetnek: élelmiszer, posztó.
4. Disciplina militaris.
5. Vegetust idézi, aki Valentinianus paramcsára megírta a vitézlő szabályokat: a hadi tudomány a lényeg, legyen felkészült a katona. + serdülő ifjakat kell újoncnak beszerezni, mert akkor tanul az ember a legkönnyebben. „Aki tehát békességet óhajt, az készüljön fel a háborúra.”

3 probl, amiért nem megy:

• önbizalomhoány + elszokás a vitézségtől,
• mindenki annyira ragaszkodik a szabadsághoz, h nem hajlandó betartani semmit-> fegyelmetetlenség;
• pénzhiány. De Konstantinápoly elfoglalása után is annyi kincset találtak a törökök, h tutira meg is lehetett volna védeni belőle a várost… Tehát Mo-n is akad tartalék, nem szabad úgy járni, mint a görögök a törökökkel.

A törökök a ravaszságuk miatt nyernek mindig, nem a hadtudományi hozzáértésük miatt.

Inkább nemeseket kell bevenni a hadseregbe, de ha az nincs, akkor a pórokat.

„Pecunia est nervus belli.” (A pénz a háború lelke.)

Ha megvalósul ez az állandó hadsereg, akkor is meg kell tartani a végvári katonaságot, azt tartsa el a király, a hadsereget meg az ország.

Miután ily módon felszabadult a Hódoltság, a falvak fizessék annak a felét, amit addig a törököknek, a magyar hadsereg fenntartására.

Jegyzetek

1663-ban írta. Nyomtatásban először 1705-ben jelent meg. 1790-ben Ne bántsd a magyart címmel jelent meg.