Történeti antropológia
Apor Péter
pp. 449-472.
Bevezetés
Tört.antr.-> a történész az antropolúguséhoz hasonló módszereket és vizsgálódási témákat választ a múlt jelenségeinek leírásához.
A tört. antr. annyira szoros közelségbe kerül a mentalistástörténettel és a mikrotörténelemmel, h gyakran nehéz eldönteni, miről van éppen szó. De azért a történeti antropológiaként meghatározott irányzat markánsan megkülönböztethető mindkettőtől.
Az 1960’ években elterjedt antropológiai kultúrafogalom: a kultúra jelképek rendszere. (ezzel szemben a mentalitástört. nem kezeli az emberi cselekvéseket irányító kulturális tényezőket rendszerként.)
A tört. antr. átalakult v beleolvadt a kultúrtörténet-írás új áramába.
A tört. antr. a modern társ.tört. egyik ágaként született meg, és belőle született meg a kultúrtörténet.
A tört. antr. nem csak 2 társ.tud. érintkezésénél fekszik, hanem a történelemtud.-on belül is köztes helyet foglal el a társadalom- és a kultúrtörténet között. Eredeti szándéka a társ.tört. tökéletesítése volt.
Peter Burke az irányzat egyik vezető történésze.
A történészek a „faluban”
Közelség az etnológus tevékenységéhez: az antropológiai szellemű történész kis közösségeket vizsgál, a társadalmi interakcióra összpontosít, etnográfiai témákat vizsgál.
A kutatás fő módszertani kérdése az volt, h hol lelhető fel a „nép” hangja?-> 2 féle megoldási javaslat:
- a szokványos történészek által használt forrásoktól eltérő írásos forrásokban-> bírósági jegyzőkönyvek, inkvizíciós iratok. Montaillou. Barbara A. Hanawalt brit történész a kkori paraszti családi életet a halottkém jelentései alapján írta meg, szerinte azok kevésbé elfogultak a bírósági jegyzőkönyveknél, nagyobb eséllyel hitelesek. David Warren Sabean: a németországi Neckerhausenről írt. Intézményi háttere a Max-Planck-Institut für Geschichte volt, a német történeti antropológia fő műhelye.
- íráson kívüli kulturális formákban, rítusokban. Karnevál és macskazene (charivari) rítusai. Az alávetett társadalmi csoportok találták meg ezekben a formákban saját értékrendjük kinyilvánítási lehetőségét. A
A német tört. antr. főleg szociálantropológiai irányultságú, fő érdeklődési körei: a család- és rokonsági szerkezetek, a falusi társadalmak, a városi munkáskultúra.
A vállalkozás, h a történész beemelje az elnyomottakat a történelem formálói közé, morális-politikai indíttatásból eredt. A kommunista párthoz kötődő brit marxista történetíróknak köszönhető (főleg E. P. Thompson-> The Making of the English Working Class). Közvetlen szándékuk az volt, h megkeressék a brit társadalmi radikalizmus gyökereit.
Hasonló törekvések a baloldali francia történészek körében is.
A marxista indíttatású kutatásoknak azonban korlátja volt, h csak akkor tették vizsgálat tárgyává az alsóbb társ. rétegeket, ha azok szerepe pol. mozgalmakban öltött testet. A parasztság és az iparosodás előtti iparosok vizsgálata az 1960’-70’ évek fordulóján lendült fel, mert a NYi értelmiségen 1968 után civilizációs csalódás vett erőt-> modern fogyasztói társadalom bírálata-> mi volt azelőtt Európában?-> érdeklődés a kkori és a kora újkori népi kultúra felé fordul.
E. P. Thompson szerint az angol munkásosztály intézményei és politikai nyelve a szegény kézművesek és iparosok politikai tradícióiból származott.
1972 Peter Burke: The Italian Renaissance: újfajta elbeszélői és elemző módszer: egyre bővülő koncentrikus körökben tárgyalta a műalkotások környezetét.
A történészek az „őserdőben”
Kiindulás: A történelmi alsóbb társadalmi csoportok világa legalább olyan idegen, mint amennyire az antropológusok által kutatott törzseké.
Ginzburg: A sajt és a kukacok
Natalie Davis: Martin Guerre visszatérése
A jelhasználat mögött álló kulturális rendszer feltérképezése a legfontosabb.
Victor Turner rítuselmélete: a rítusok a társadalmi kohézió alapvető elemei. Társadalmi dráma folyamata-> a rítusok újra és újra megerősítik a kohéziót.
Clifford Geertz: a kultúra autonomitásának elmélete: a kult. olyan öröklött jelképrendszer, amelynek segítségével birtokosai eligazodnak a környező világban, értelmezik azt. Az emberi viselkedést ez az állandó értelmező tevékenység határozza meg. A kult. jelenségei befolyásolják a pol., gazd. és társ. gyakorlatokat is. Az idegen világ felfedezését azon a ponton érdemes elkezdeni, amely a megfigyelő számára a legérthetetlenebb. Egyes jeleket összefüggések nagyon sűrű hálózatába kell elhelyezni, h az adott kult. által használt jelentéseit felismerjük.
A karnevált sok elemző a népi kultúrát teljességében kifejező rituálénak tekintette.
Mihail Bahtyin: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája 1965. Rabelais írásai korának karneváli népi nevetéskultúrájában gyökereztek, mely később elveszítette kapcsolatát a magas kultúrával, ám Rabelais korában még nem vált el a népi és a magas kultúra. A szertartások nevetségessé tették a hatalom világát, és ezzel rámutattak a hatalmi viszonyok esetlegességére.
A tört. antr. új fényben tudta meglátni a népi erőszak jelenségét is. Nem hirtelen indulatkitörések, hanem nagyon is jól szervezett akciók. Az erőszak tettei ritualizáltak voltak. Thompson: az angol parasztok és munkások morális közgazdaságtana: az alapvető élelemhez való hozzájutás joga-> a kenyérlázadások akkor robbantak ki, amikor a népi igazságérzet megsérült, mert a hatalom nem teljesítette kötelességét, az alapvető élelemmel ellátást.
Natalie Davis: Az erőszak rítusai-> a vallásos erőszak a közösséget fenyegető veszély elhárításának érdekében jogosnak érzett megmozdulás.
Darnton: A nagy macskamészárlás. A macskák lemészárlása valójában a mester szimbolikus meggyilkolása és a mesterné jelképes megerőszakolása volt. A mulatság tárgya az a tény volt, h ezeket a legények számára magától értetődő jelentéseket a mester és felesége nem fogták.
A tört.tud.-on belüli hagyományaikat a történeti antropológusok olyan kultúrtörténészek írásaiban találták meg, mint Jacob Burckhardt: A reneszánsz Itáliában (1860) és Johan Huizinga: A középkor alkonya (1919).
A rituálék és reprezentációk szimbolikus értelmezése új megvilágításba helyezte a politikai hatalom problémakörét is.
A történészek a „pusztán”
Rendszeres hazai recepcióról aligha beszélhetünk.
Klaniczay Gábor: A civilizáció peremén
[+The Uses of Supernatural Power. The Transformations of Popular Religion in Medieval and Early Modern Europe (1990)]
Klaniczay G. a történeti antropológia első magyarországi közvetítői közé tartozik.
Tört. antr. témák és módszerek felbukkanása:
- Gyáni Gábor: Bérkaszárnya és nyomortelep: a budapesti munkáslakás múltja; Az utca és a szalon: a társadalmi térhasználat Budapesten 1870-1940
- Hanák Péter: A kert és a műhely: a századvégi Bécs és Budapest összehasonlítása: életmód, anyagi kultúra, népi gondolkodás, magas kultúra
- Népi antiszemitizmus vizsgálata
- Az Aetas 1995. évi 1. és 2. száma fiatal történészek tanulmányaival, amik a kora újkori nyilvánosság és hatalmi reprezentáció témájával foglalkoztak.
Miért maradt el a történeti antropológia magyarországi elterjedése?
- A K-eu. tud. elzártsága a nemzköz tudományos világtól a vasfüggöny miatt. + a hazai tudományos élet német orientált, a tört. antr. meg angolszász tudomány.
- Az új nemzedék főleg a társ.tört. nyelvében lelte meg azt a történetírói műfajt, aminek segítségével kritika alá vehette a késő-kádárista leíró politikatörténeti diskurzusokat
- A tört. antr. fénykora az
Hova tovább?
Geertz nyomán a tört. antropológusok szövegként kezelték a kultúrát.
Problémák:
- Igazából nem látjuk a múlt rítusait úgy, mint az antropológusok, lehet, h nem is úgy zajlottak pontosan, ahogy mi leírjuk, tehát nem is azt elemezzük, ami volt.
- Szimbólumok bizonytalansága
Megoldások:
- Újraértelmezték a dokumentumok és a szimbolikus értelmezés viszonyát. Natalie Davis: Fiction int he Archives: hogyan hoztak létre a kora újkori Fro-ban a parasztok „jó” történeteket. Büntetőeljárások során védekezések. A levéltári dokumentumokat fikciós ird írásokként kezelte.
- A kultúra tagoltságának leírására Roger Chartier (a mentalistástörténet újragondolója) tett figyelemre méltó kísérletet.
- Marshall Sahlins: a szimbolikus rendszer változásának eredeti elmélete. Islands of History c műve: Cook kapitány halálát értelmezte újra, ami a hawaii mitológia alapján koherensen magyarázható, mint feladatait teljesíteni nem tudó istenség rituális meggyilkolása. Cook istenként felfogása a hawaii kultúra értelemszerű válasza a fehér ember megjelenésére. A hawaiak fokozatosan beépítették az európai civilizációt saját szimbolikus rendszerükbe, és az eu. civ. ezáltal visszavonhatatlanul megváltozott.
- A kutatás a reprezentáció vizsgálata felé fordult. A reprezentációban egyre kevésbé látták vmi mögöttes tartalom kifejeződését, egyre inkább a társadalmi kommunikáció eszközét. A legizgalmasabb új fejlemények: olasz fasizmus, a bolsevik hatalomátvétel, a francia forradalom politikai rítusainak vizsgálata.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése