A gazdaságtörténet-írás újabb útjai
Kövér György
pp. 283-303.
In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: Bódy Zsombor, Ö. Kovács József. Osiris, 2006. (javított kiadás)
Európai (és magyar) előzmények
A gazd.tört.írás elméleti és módszertani tradíciója a nemzetgazdaságtan történeti iskoláján alapult. Ez az irányzat hatását a közgazdaságtanra is kiterjesztette a 19. sz. 2. felében. A közgazdaságtan első módszertani vitája (Methodentreit) az 1880as években a nemzetgazdaságtan történeti iskolája és az akkor „elméleti iskolának” nevezett irányzat között pont arról szólt, h sikerülhet-e a közgazdaságtant a történelmi isk. uralma alól kiszabadítva átmenteni az egzakt törvénytudományok birodalmába.
Az első gazd.tört. folyóirat, a Zeitschrift für Sozial- und Wirtschaftgeschichte (1894), reprezentatív terepe volt a historizmus klasszikus elveinek (individualizáció, indukció, klasszifikáció).
1929 az Annales… folyóirat célja a tört.írás és a társ.tud.ok közötti szakadék áthidalása. Az Annales által elődnek tekintett Simiand már 1900-ban szorgalmazta a tört.írás társ.tud.os alapú megújítását.
1894 Magyar Gazdaságtörténeti Szemle c folyóirat. Az irányzat hazai előfutárai: Kautz Gyula, Földes Béla.
Acsády Ignác: „a gazd.tört. tört.tus és gazd.tud. is, összekötő kapocs… a múlt és a jelen ismerete közt.”
Ifj. Iványi-Grünwald Béla visszautasította Gyömrei téziseit: az, amit Gyömrei gazd.tört.nek hív, pont azzal vallja be korlátozottságát, h csupán közgazdasági fogalmakkal konstituálhatónak vallja magát.
Léderer Emma: a fejlettebb német módszertani megállapításokat az angol gyakorlati szellemmel kellene összhangba hozni.
Az újabb irányzatok elméleti és módszertani háttere
2 rivális irányzat:
- Új gazdaságtörténet/történeti gazdaségtan/new economic histora/historical economics: 1950’-
- (neo)-institucionalista közgazdaságtan: 1970’-
Az új gazd.tört. össztudományos elismerését szimbolizálta, amikor 1993-ban két kliometer, Robert W. Fogel és a neoistitucionalista Douglass C. North megosztva kapott közgazdasági Nobel-díjat.
Paradigmatikus példák
Az angolszász kliometrikus tört.írás egyik központi kérdése az agol ipari forradalom.
?Létezik-eugrás a gazdaségban, vagy fokozatos változások zajlanak? -> saltácionisták vs gradualisták
A proto-indusztrializáció hívei a gradualisták ellen fordultak.
Maxine Berg és Pat Hudson egyenesen az „ipari forradalom rehabilitációjáért” szálltak síkra. 4 területen hozott alapvető változást:
- a technikai és szervezeti innováció a gyáripari szektoron kívül megy végbe
- a női és gyermekmunka korábban nem látott alkalmazása
- a regionális specializáció
- a demográfiai fejlődésben
Szerintük mivel ezek a folyamatok minőségi változásokban mérhetők és nem mennyiségiekben, ezért a kliometrikusok számára mérhetetlenek, ezért bagatellizálják az ipari forradalom hatásait.
A pénz- és banktörténetet a kliometrikus és a neoinstitucionalista gazd.tört. is a magáénak érzi. Szokás bank- ill. piacorientált rendszereket megkülönböztetni.
Finánctőketézis: Közép-Európában a századfordulótól kezdve a bankok érdeklődése megnőtt az iparvállalatok iránt, és kiterjesztették érdekeltségeiket a vállalati részvények megszerzése felé, valamint egyre több igazgatósági tagsági hely elfoglalását tűzték ki célul. A marxisták imádták ezt a tézist. Megkérdőjelezésére először német viszonylatban került sor.
A személyi összefonódásokat korábban egyértelműen a bankok uralmi stratégiájának látták, a tranzakciós költségek tana szempontjából (minden funkciót a vállalaton belülre kell pakolni, h költséghatékonyabbak legyünk) alternatív értelmezése is lehetségessé váltak: a tökéletlen piac körülményei között meglévő információs asszimetria ellensúlyozási kísérlete is lehetett a személyi összefonódás bankok és iparvállalatok között.
Az institucionalista megközelítésnek központi kérdése volt a nagyvállalatok (big business) témaköre. Ennek 20. sz.-i klasszikusa A. D. Jr. CHandler: nagyvállalatok nemzköz összehasonlító elemzése.
A ipari nagyvállalatok témája nálunk nem könnyen került az érdeklődés homlokterébe a finánctőketézis miatt sem, de a forrásadottságok miatt sem. Nálunk a népszámlálások vállalati statisztikája valójában csak üzemekről szólt, pl. külön értékelték a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. Salgótarjáni és ózdi telepét…,,
kitöredezett szárú piramis" Az állítás, hogy a vállalati struktúra óriásai és aprói közül hiányzik a ,,középvállalat", valójában mindig is az üzemekre vonatkozott.
A recepció megkésettségéről
Az amerikai egyetemi rendszerben a gzd.tört.et a közgazdasági tanszékeken művelik, a német egyetemi rendszerben ellenben a gazd.tört. tanszékek ált a történelmi stúdiumokhoz és a BTK-okhoz kötődnek, és ált gazd.- és társ.történeti tsz-ek.
Az angol egyetemi rendszerben is nehezen tört utat a kliometria. Mo-n a 70’ években még voltak adaptációs kísérletek, de igazából a magyar tört.tud. nagyon sikeresen megvédte intaktságát a társ.tud.os elméletekkel szemben…
A magy. Közgazdasági ird-ban mára egyértelműen a neoklasszikus isk. lett a főáram. Az institucionalizmus nyomai elsősorban a gyakorlati menedzsmentképzésben vannak jelen, elméleti hívei meg a szociológusok táborában.
A gazd.tört. csak makro- ÉS mikroszinten interpretálható. Mind a piac, mind az intézményi hierarchia kikerülhetetlen a tudományos megközelítés számára.
Összegzés helyett
A kliometria egyik amerikai úttörője Donald McCloskey (az 1990’ évek közepe óta nevet és nemet váltott: Deirdre McCloskey)-> ?természettudományos (science) értelemben tudományossá tehető-e a gazd.tört. és egyáltalán a tört.írás, megszabadulhat-e narratív köntösétől? McCloskey joggal mondja, h a kliometrikus forradalom a legnagyobb hatást éppen nyelvileg érte el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése