2011. január 14., péntek

Társadalomtörténet és szociológia, Bódy-Ö. Kovács tankönyv alapján

Társadalomtörténet és szociológia

Horváth Gergely Krisztián és Keszei András
pp. 604-629.
A társadalomtörténet gyakran fáziskésésben van a többi társtud-hoz képest.

Szociológia és történettudomány kapcsolatáról

A törttud a társadalomra vonatkozó fogalmakat majdnem mindig a szoc-tól kölcsönzi, nem szabad elfelejtenie a történésznek, h a szoc terminusai az ipari forradalom utáni idpszakra vonatkoznak csak!
?Miként képzeljük el a múlt társadalmait?
?Elfogadhatjuk-e kiindulási alapként, s ha igen, mely területeken és milyen mértékben az egykori társadalmaknak a maiakkal mutatott hasonlóságát?

Az I. VH utántól a szociolóusok körében ált lett a történetiség iránti érzéketlenség.. Malinowski: terepmunka, résztvevő megfigyelés… Boas funkcionalista módszerét átveszi a chicagoi városszociológiai isk-> távolodás a törttudtól.
1920’-40’ a törrtud érdeklődése a szoc iránt intenzívebbé vált, pl. Hajnal István útkereső törekvései. Blochra is nagy hatással volt Durkheim.
1960’ újra megnő a szociológusok tört iránti érdeklődése.

A társadalomtudományi elméletek használatáról a történettudományban

A modell problémája

A modell olyan, a valóságot leegyszerűsítő, a visszatérőt, az állandót és a tipikust hangsúlyozó konstrukció, mely csoportok, ismertetőjegyek és tulajdonságok formájában jelenik meg.
A történészek egy része nem ismeri el a modellhasználat jogosultságát a tört-ben, pedig az olyan fogalmak, mint reneszánsz, kapitalizmus stb. is modellek igazából.

A weberi ideáltípus

Weber számára a valóság strukturálatlan káosz, melybe az általunk alkotott fogalmakkal viszünk világosságot. Weber különbséget tesz a történeti és a szociológiai jellegű ideáltípus között! A szoc-ban az ideáltípus funkciója az, h mint elérendő cél megvilágítsa a „történés ált szabályait”, a törttudban viszont az, h mint segédeszköz a történeti folyamatok oksági elemzését segítse.

Szociológia a történészi gyakorlatban: a Historische Sozialwissenschaft

HS (Hist. Sozialwissenschaft)-> Webert újra felfedezik a német történészek az 1960’ években.
HS alapítói: Kocka, Schulze, Wehler történeti társadalomtudományként kezdték művelni a történelmet. Szerintük a társ és gazd modernizáció útja Sonderweg, mert nemzetiszocializmusba és VH-ba torkollott, Sonderweg a normális, az angol-amerikai úthoz képest. A német polgárság gyengeségét mutatja, h körében vonzóak lettek a nemesi és militáns eszményképek.
Úgy vélték, a törttud hozzájárulhat a szociálisan érzékeny modern demokrácia megteremtéséhez. Már a társ reform háttérbe szorult, maradt a tudományos program ideológiai tartalom nélkül.
Bielefeldiek: az irányzat képviselői.

Hans Ulrich Wehler és a Gesellschaftsgeschichte programja

Sozialgeschichte= a német társadaomtörténet-írás. Legnépszerűbb témája a rendek és osztályok problémája. Felmerült az igény a szintézisre, ez a Gesellschaftsgeschichte (GG).
A GG programja Wehlerhez kötődik, aki a HS első számú teoretikusa volt. A totalitás igénéyről Simmelt követve lemond, csak Spezialgeschichték léteznek.
Weber: uralom, gazdaság és kultúra minden társadalom azonos értékű dimenziói. A 3 terület megfeleltethető az uralomnak, a munkának és a nyelvnek. Weber pozitívan és negatívan privilegizált tulajdonosi, kereseti és hivatásrendi osztályokat különböztet meg.
Habermasnál a társadalom két dimenziója a rendszer és az életvilág. Wehlernél a struktúrák és folyamatok kerülnek a kutatás előterébe.
A történetírásban a 3 weberi dimenzió nem elkülönülten jelenik meg, pl. a nemesi birtok uralmi szerkezet, gazdasági termelési egység és hegemón kulturális központ egyben. Nem lehetséges monokauzális interpretáció.

Társadalmi egyenlőtlenségek

Az emberek közötti együttműködés a javak, a hatalom és a presztízs egyenlőtlen elosztásához vezet.

Társadalmi rétegződés

A tradicionális társadalmakban a születés jelöli ki az egyén majdani helyét. A modern társadalmakban a társadalmi rétegződést meghatározó mechanizmusok jogi alappal már nem bírnak, az egyén helyzetét a társadalomban piaci helyzete jelöli ki.

Marx osztályfogalma

Marxnál a rétegződés legfontosabb tényezője a termelőeszközök tulajdonlása. -> a társ. 2 nagy részre szakad: tulajdonosok és tulajdon nélküliek osztálya
A Tőkében 3 társadalmi osztályt különböztet meg:
  • A puszta munkaerő tulajdonosai
  • A tőke tulajdonosai
  • A földtulajdonosok

Weber: osztály és rend

Ő is 2 értelemben használja az osztály fogalmát:
  1. az ált. oszt.fogalom: a gazdasági helyzetből fakadó egyenlőtlenség dimenzión nyugszik
  2. a piaci helyzeteken alapuló osztályoknak a kapitalista piacok működési mechanizmusaihoz kötött fogalma-> osztályokról olyan társadalmak esetében lehet beszélni, ahol az embereke életesélyei piaci helyzetük által meghatározottak. Ez alapján 4 társadalmi osztály különül e:
  • a termelőeszközök tulajdonosainak osztálya
  • a modern adminisztrációban tevékeny szakemberek osztálya
  • kispolgárság: kis önállók (pl. kézművesek)
  • munkásság

Bourdieu: osztály és életstílus

Habitus: a társ. Valóság egyéni intézményesüléséből származó észlelési, értékelési, cselekvési sémák tartós és átadható rendszere.
Mező: a társ. Valóságnak a mechanizmusok szintjén történő intézményesüléséből származó objektív viszonyok rendszerei között fennálló kapcsolat.
Gramsci kulturális hegemónia elmélete: az alávetettek a rendszerben elfoglalt helyük miatt és az oktatás révén tanulják meg az uralkodó rétegek szemével tekinteni a társadalmat. A hatalmi viszonyok fenntartására szolgáló eszközök (ezek között kiemelt fontosságú az intézményes oktatás) Bourdieu értemezésében a „szimbolikus erészak” alkalmazásával érik el céljukat.

A gazdasági determinizmussal szakítani kell, ha nem akarjuk a társadalmi mezőt (ami egy többdimenziós tér) a gazdasági mezőre redukálni.
Bourdieu csupán a helyzetük hasonlósága alapján valószínűsíthető csoportként (osztályként) tekint  munkásokra, a marxizmussal ellentétben nem szükségszerű képződményként.

Társadalmi mobilitás

Mo. kivételes helyzetet foglal e a mobilitáskutatásban, mert itt volt először  a világon ennek statisztikai célú felvétele (1930)!
Hartmut Kaelble az ipari forr. Óta végbement társ.mob. változásokat a gazdasági fejlődésben ragadja meg. A 6 legbefolyásolóbb erejű tényező ebben szerinte:
  • a hivatások jellegének megváltozása
  • a társadalom rétegződésének megváltozása Európában és É-Amerikában
  • A várható élettartam megnövekedése tervezhetőbbé tette az életet-> megerősödött a tudatos törekedés s társ.mob.-ra
  • A térbeli mobilitás 2 alaptípusa: A) szakmai lehetőségek jobb kihasználása érdekében B) kényszermigráció a munka- és lakáshiány miatt
  • A hivatások betöltésénél a teljesítményorientált verseny lett a döntő , szemben a korábbi helyzettel, amikor a családi szakmai örökség volt a fontos.
  • Állami beavatkozás és bürökrácia expanziója.

Összefoglalás

A szociológia és a tört.tud. közötti együttműködés Mo-n eddig minimális mértékben valósult meg.
Az 1980’ évek nagy tanulsága: tekintettel kell lennünk a társadalomtudományi megismerés korlátaira is: soha nem a valóságot magát kutatjuk, hanem mindig a kommunikált valóságot.
De azért nem múlt el nyom nélkül a társ.tud.-ok és a szociológia hatása a tört.tud.ban, ezeket az 1930 és 75 közötti hatásokat Lawrence Stone így foglalta össze:
  1. A társtud-ok bebizonyították, h nem lehetséges előítéletektől mentes, objektív törtírás.
  2. A történészek rákényszerültek, h fogalmaikat pontosabban definiálják.
  3. A történészek elfogadták, h a különös mellett az általános aspektusok is kutatandók.
  4. Meghonosodtak a kvantitatív/statisztikai módszerek.
  5. A tört.tud történeti anyagon vizsgálhatja felül a társ.tud-ok által szállított elméleteket.
Következmények:
  • A tört.tud. analitikusabb lett és kevésbé elbeszélő, bár újabban ez megint visszafordul.
  • Új kérdések: a mi és hogyan helyett a miért került előtérbe
  • Új problémák, amik az egyén és a társadalom körül tematizálódtal.
  • A tört.írásban megjelentek a tömegek, szemben az addig uralkodó egyénekkel és kiscsoportokkal. Bár a 70’ években ez a tendencia is megfordult. 
In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: Bódy Zsombor, Ö. Kovács József. Osiris, 2006. (javított kiadás)

Nincsenek megjegyzések: