Istenérvek I. 2011.02.16.

Az Istenhit lehetséges okai

• A feltételezés, h Isten nélkül nincs értelme az emberi életnek
• Az a feltételezés, h Isten nélkül nincs élet a halál után
• Isten nélkül nem lehetséges racionális alapot adni az erkölcsnek

Egzisztencializmus: Isten nem létezik és ez tragikus az ember számára.

Russel: az emberek többsége szociológiai alapon dönti el, hogy Isten létezik-e. De az emberek egy másik csoportja belső impulzusok alapján dönti el. De hirtelen, áttörésszerű élmény is megváltoztathatja a hitet/nem hitet.

?: Van Isten, én találkoztam vele: egy katolikus francia újságíró írta, aki interjúkötetet készített II. János Pál pápával. Ateista, kommunista zsidóból lett hívő katolikus.

Az emberek megpróbálják nem belső impulzus és nem szocio-kulturális háttér alapján eldönteni Isten létét v nem létét, mert kell léteznie egy objektív igazságnak ebben a kérdésben.

Ezen a kurzuson szakfilozófiai érvekkel fogunk foglalkozni. Tegyük zárójelbe a saját vélekedésünket!

?Mit jelent az, hogy Isten?

• Népi vallásosság istenképe: Zeusz fizikai lény volt. A keresztény hívő elvileg tudja, h Istennek nincs teste, de gyakorlatilag lehet, hogy fizikai lényként képzeli el. Az 1 és a többistenhívő vallások népi vallásossága is antropomorf-> emberszerű istenek, indulatokkal és érzelmekkel.
• Teológiai istenfogalom: az adott vallás szentírásának rendszerezése alapján áll össze
• Filozófiai istenfogalom: mi itt csak ezzel fogunk foglalkozni. „A filozófusok istene”: Pascal lekicsinylő értelemben használja, mert halott, hideg, absztrakt vmi, ami nem képes kielégíteni az ember vallási igényét, nem lehet imádkozni hozzá, szeretni stb.

Lehet egyszerre hinni a filozófiai és a teológiai istenképben. Meg az is hihet a teológiai istenfogalomban, aki a filozófiaiban nem hisz. De a népi vallásosságban nem hihet az, aki a filozófiaiban hisz.

Isten a szeretet a kereszténységben, a zsidóságban és az iszlámban nem esik erről szó.

Maimonidész szerint a Biblia antropomorfizáló leírásai csak azért vannak, mert az egyszerű emberek másképp nem tudnák megközelíteni Istent. Arisztotelész ugyanezt gondolta a görög istenek antropomorf jellegéről.

A filozófiai istenfogalom 2 forrása

• A zsidó monoteizmus
• Az ókori görög filozófia istenfogalma

Henoteizmus: nem tudjuk, h más népek istenei léteznek-e, de mi a sajátjainkban hiszünk. Egyesek szerint a zsidóság is ezt vallotta a monoteizmus előtt.

John Bright: Izrael története c könyv: mivel a zsidó Istennek el kellett szakadnia a kultuszhelyétől és a kiválasztott dinasztiájától, etikai monoteizmussá alakult át az egész.

Farizeusok: Isten törvényeihez ragaszkodás. „Kerítést kell készíteni a Tórának.”-> ezért kell egyre több előírás, amiket ha meg is szegünk véletlenül, a Tórát még nem szegtük meg.

?Hogy engedhette meg Isten, akinek a zsidó a kiválasztott népe, hogy a rómaiak leigázzák a zsidókat?

• Úgyis mindjárt vége a világnak-> ez nem lett nyerő, a másik 2 igen.
• Talmudi judaizmus: mivel már nincs Szentély, annál buzgóbban kell imádkozni és annál inkább tanulni a Tórát és betartani a parancsolatokat-> Isten meg fog bocsátani, visszavisz Izrael földjére.
• Kereszténység: Isten megbocsátó és irgalmas. Vagy be tudjuk tartani a parancsolatait vagy nem, de Jézus kereszthalálával megváltódtunk, akkor is megbocsát nekünk Isten, ha nem bírjuk betartani a törvényeit.

A zsidóknál Isten a törvények istene, a keresztényeknél a szeretet és a kegyelem istene. Isten megbocsátó kegyelme a kereszténység novuma.

A kereszténység világnézeti ellenfelei a Róm. birodalomban

• A zsidó vallás
• A pogány népi vallások
• A hivatalis császárkultusz
• A gnózis: két metafizikai princípium: szellemi vs anyagi.
• A görög filozófia, platonizmus, sztoicizmus.

Platón istenfogalma

• A konkrét dolgok az ideákból részesednek, azért ismerhetjük meg őket, mert ismerjük az ideákat. Ideatan.
• A Jó úgy viszonyuk az ideákhoz, mint az ideák a konkrét létezőkhöz. A Jó még az ideáknál is tökéletesebb.
• Demiurgosz (a Timaiosz dialógusban): belehelyezte az ideákat a káoszba, az anyagba, így rendeződött el a világ.
• Nem tisztázta, ha a demiurgosz alárendeltje-e a Jónak, v a Jó benne van-e a demiurgosz agyában.
• Az ateistákat száműzni kell az államból, mert tagadják, h ésszerű rend van a világban és ésszerű rendnek kéne lennie az emberi társadalomban, tehát nincs erkölcsük.

Arisztotelész istenfogalma: Első Mozdulatlan Mozgató

• Jól körülhatárolt, Platón istenével ellentétben
• Képtelenség, h vmi önmagát mozgassa, mert minden mozgás változás, tehát vmi aktuális, vmi tényleges kell ahhoz, h változzon, külső ok kell ehhez. A végtelen oksági lánc lehetetlen, ezért kell egy mozdulatlan mozgató.
• Az EMM a vágyódás révén mozgatja az égi testeket, amik minden alattuk lévőt mozgatnak. Mi a szubluneáris szférában vagyunk, felette az égi szférák.
• Az EMM tiszta gondolat. A mi elménkben a gondolkodás ragadja meg a formát, ezért tiszta gondolat a tökéletesség, mert ő a tiszta forma, a lényeg.
• Csak önmagát gondolja, mert csak ő maga méltó hozzá.
• A világ öröktől fogva létezik, nem az EMM alkotta.

Plótinosz

• Szisztematikus istenkép.
• A gondolkodás meghasítás, mert hasadást hoz létre a tudat és a tudat tárgya között.
• Isten nem gondolkodó, nem részekre oszló tökéletes egész. Viszont kiindul belőle szellem, abból meg a lélek. Kiáradás. Emanáció.
• Nem magyarázza meg, h miért árad ki magából Isten, ha ennyire tökéletes.

A görögök nem ismerték a semmiből teremtés fogalmát. Nem tudtak róla, h ez e nem antropomorf isten beavatkozna a történelembe. A keresztény isten viszont beavatkozik a történelembe, nincs az idő fölött, hanem vele kezdőik az idő.

?Hogyan ötvöződött a NYi filozófiai istenképnek ez a két forrása?

A kereszténység dialógusra kényszerült a görög filozófiával.

A 9-10. sz-ban vége lett a kulturális hanyatlás korának. Eddigre minden filozófus vallásos, v úgy tesz, mintha. A 3 monoteista vallás filozófusai érdeklődtek a másik két vallás iránt. Teológusok gyanakodtak, h a filozófiai istenfogalom ki akarja húzni a talajt a teológiai istenfogalom alól.