2011. február 25., péntek

Mezopotámiai vallástörténet II. 2011.02.24.

Templomok

Egyiptomban nyitott volt a templom, be lehetett látni, a szakralitás kiáradt, a profán tér egy része is szakralizálódott. Mezopotámiában viszont az asylumot el kellett forgatni 90 fokkal, h kivegyék a profán térből, az istenség celláját meg teljesen elzárták a profán tértől.
Egyiptomban nagyon korán elvált a szakrális építészet a profántól. A templomokat kőből építették és a síremlékeket, h megmaradjanak. Mezopotámiában mindenben az agyagtégla volt a döntő alapanyag. Nem vált el annyira a szakrális és a profán építészet.
Ált. jelenség az időtlenség/időn kívüliség hangsúlyozása, ha elpusztul egy templom, ugyanazon a helyen kell újjáépíteni. Pl. Eriduban egy templom 18 építési rétegét tárták fel.

Sulgi himnusza

Sulgi: a III. Uri dinasztia 2. királya. Olvasni fogjuk a himnuszát, amiben leír egy utazást Urból Nppurba és vissza. 1 nap alatt teszi meg (oda-vissza 150 km volt az út). Istenáldozatból istenáldozatba utazik, tehát szakrális a cselekedet és a tér is. Minthogy istennek nyilvánította magát Sulgi, megbírta tenni ezt a távolságot 1 nap alatt és szakralizálta az időt is ezzel.

Építészeti fogalmak

Karámház/hürdenhaus:
  • Négyzet alaprajz, középen négyzet alakú udvar, abból nyíltak a különböző helyiségek.
  • Dél-Mezopotámiában, tehát Babilóniában terjedt el.
  • A III-II. évezred fordulóján gyakran körülvették a palotákat apró hürdenhausok. Iskolapéldája a mári palota a II: évezredben.
Mittelsaalhaus:
  • A középső helyiség magasabb a két szélsőnél.
Breitraum:
  • A hosszabb oldal közepén van a kapu, azzal szemben az istenszobor.
Langraum
  • A rövidebb oldal közepén van a kapu, azzal szemben az istenszobor.
Herdhaus
  • „Tűzhelyes ház”
  • Ez a legrafináltabb: a hosszabbik oldal egyik végén a kapu, utána belépéskor 90 fokkal el kellett fordulni, h meglássa az ember az istenség szobrát. Szakralizálás.

Építészettörténet

Mudhif: falusi elöljárószerűség.
Az Ubaid-korban már megfigyelhető a rizalitos bejárat.
A IV. évezredben már szentélykörzetek is megjelennek. Bizonyos korszakokra jellemző különböző téglafajták figyelhetők meg.
Riemchen/szíjacskatégla a IV. évezredre jellemző.
III. évezred/Kora-dinasztikus kor: markánsan eltér az Éi és a Di hagyomány. D-en 1,2 v 3 osztatú templomok épültek, spéci templomtípus az ovális falú. Pl. Hafadzsíban és Ubaidban. É-on viszont megaron típusú templomok épültek. Pl. Tell Huera, Tepe Gawra. Szegélyezett oldal: az oltár két oldalán két kis fülke volt. Az ásatásokon sosem ilyen szabályos megaronokat találtak, mert később mindegyikre ráépült egy csomó É-ra jellemző szabálytalan alaprajzú toldalék.
É-on és D-en is jellemző a torony.
A kora dinasztikus kor sajátos téglafajtája a planokonuex.
Kora dinasztikus kor: III. ée. elejétől az Akkád dinasztia trónra lépéséig (Kr. e. 24. sz. közepéig).
Akkád kor: a Kr. e. 24. sz. közepétől a 22. sz. elejéig. Kevés épület maradt fenn ebből a korból. Az egyetlen, ami ezek közül templom lehetett Tell Braqban (Szíriában) került elő. Megtalálták benne Naram-Szín bélyeges tégláját, innen tudják, h ő építtette. Az Akkád dinasztia szakított a planokonuex téglákkal, helyette nagy, négyzet alakú (keskenyoldalú) téglák terjedtek el.
III. Uri dinasztia: Kr. e. 2112-2004. Nagy négyzetalaprajzú templomok két vastag toronnyal. Esnunai Si-Szín templom. Su-szín uralkodó volt, akit istennek nyilvánítottak.
A nagy templomépítéseknek propagandacélja volt.
Óbabiloni kor: a II. ée. első fele.nem alakultak ki új formák, inkább restaurálták és újjáépítették a régi templomokat.
Kassú kor: a II. ée. második fele. A kassú uralkodók szándékosan régi típusú templomokat építtettek. Mégis megjelentek újítások Ez az egyetlen kor Mez. történetében, amikor a templomok egyenes ívűek voltak. Megjelent a saroktorony. Domborműves téglák. Pl. Urukban Karaindas kassú király templom (ő építtette, nem az ő tiszteletére épült).
Az I. évezredben markánsan elkülönül Asszíria és Babilónia építészete.
Közép-asszír kor: az istenszobor lépcsős pódiumra került. A teológiában és a művészetben is megnőtt a távolság isten és ember között. Isten és uralkodó többé nem látható egymással szemben. Később visszatérünk erre. Ikertemplom megjelenése. Pl. Assur városában Anu-Adad ikertemplom: az égisten és a viharisten temploma összekötve. A profán építészetben újítanak, a szakrálisban ragaszkodnak a hagyományokhoz.
Mezopotámiában nagyon ritka volt a tüzelőanyag-> ha nagy mennyiségű égetett téglát találnak vhol, akkor tudják, h az egy gazdag kor volt.
Az égetetlen agyagtégla beszívja a vizet, ezért az ebből épült alapzatok nem túl maradandók. Megoldás a közép-asszír korban a profán épületek kőalapzata.
Új-babiloni kor: eltűnik a templomok egyenes tengelye. Megjelenik a domborműves mázas tégle, pl. az Istár-kapu tele van vele.
A II. ée.-től kezdve a palotáknak is lett szakrális része. [~házikápolna]
II. Sarrukin új fővárosa: Dúr-Sarrukin. Itt volt egy Nabú-templom.

Zikkuratu

Akkád szó, sumer neve: U-nir.
A III. ée.-ben jelent meg. Feltehetően a megemelt pódiumok adták az ötletet. Első példányai annyira lepusztultak, h nem tudunk róluk semmit.
Ur-namma(A III. Uri dinasztia első királya) zikkuratuja nagyon híres, jó állapotban maradt fenn, mert sok égetett téglát használtak hozzá. Három lépcső vezet a tetejéhez. Mindig a templom mellett helyezkedett el, a Szentélykörzetben.
D-en sokáig megmaradt, h a templom mellett van a zikkuratu. É-on változatos volt a helyzet.
Lehet, h különböző színűre voltak festve a szintek.
Babilonban fennmaradt egy tábla, ami adatokat tartalmaz a Marduk-zikkuraturól, innen tudjuk, h volt egy épületecske a tetején. Régen azt hitték, h a szent nász helyszíne volt, de ma már tudjuk, h annak a városon kívül kellett történnie.
Ma is bizonytalan a zikkuratu funkciója.
A mezopotámiai építészetben jelentése volt a színeknek. A különböző égi szférákat is különböző színűnek képzelték el.

Templomkörzet

Fallal körülvett, több templom áll egymás mellett és idetartozott a zikkuratu is. Világi épületek (raktár, személyzet szállása) csak ritkán.
Giparu: 1. kolostor; 2. szent templomkörzet; 3. spéci papnők lakhelye.
Egy templomon belül több istent is tiszteltek. Mindig egy adott istennek volt szentelve, de minden istennek megvolt a maga személyzete az istenek között, ezért azoknak is kellett építeni cellákat.

Templomépítés

  1. Kedvező előjel nélkül nem lehet belefogni semmilyen építkezésbe, mert a világ teremtésének aktusát ismétli meg.
  2. Áldozat bemutatása. Pl. Gudea lagasi király (22. sz. 2. fele) hangsúlyozza, h tiszta, meghágatlan kecskét áldoz az isteneknek.
  3. Meg kell tisztítani a helyet, ahova építeni akarjuk a templomot. Akkor is, ha restauráljuk. Egyik mód: felégetés, másik: rituális tisztítás.
  4. Alapítási áldozat. Egy gödörben elhelyeznek értékes tárgyakat (pl. Urukban a IV. ée.-ben leopárdok és oroszlánok első végtagjait helyezték el aszfalttal leöntve): fémeket (akkor minden fém értékes volt).
  5. Építőanyag elkészítése. Az első tégla elkészítése rituális aktus. Ezt is a Gudea himnuszból tudjuk. A téglára rányomják az uralkodó bélyegre (még szerencse, mert így jól lehet datálni a templomokat). Szaddam Husszein is rányomatta a nevét egy csomó téglára, amikor újjáépíttette Babilont.
  6. Templom felszentelése, bevezetik az istenszobrokat a lakhelyükre.

Mire jó egy templom Mezopotámiában?

Isten háza. Sokáig nem különült el a szakrális építészet a profántól. Sem a sumer, sem az akkád nyelvben nincs a templomnak megfelelője! ’E’ jellel jelölték sumerül.
Akkádul bítu házat és templomot is jelent.
A sumerban 2 nyelvtani nem van: szociálisan szerveződő és nem szerveződő lények. 1 kivétel: a templom, mivel az isten lakhelye, gyakran az 1. kategória ragjait kapja.
Funkciók:
  • Kapcsolattartás helye-> ima, áldozatbemutatás,
  • Gazdasági központ-> földjei, csatornái voltak, műhelyei: spéci, amiben az istenszobrok és kellékeik készültek; hétköznapi műhelyek. Redisztributív rendszer: 2 szervező eleme volt: a palota és a templom. Együtt sem fedték le a gazdaság egészét, vannak adatok a magántulajdon létére. A templomnak megbízott kereskedői is voltak, akik külföldre jártak. (Nem oikoszról van szó, az önellát.)
  • Identitásképző. Más volt a mezopotámiai én-tudat, mint a miénk. Mezopotámia, mióta csak ilyenről beszélhetünk, 2nyelvű-> a nyelvnek nem volt elválasztó és identitásképző szerepe. A városok álltak szemben a nomádokkal, ill. a városok egymással. Minden városnak volt egy kiemelt saját istene.

Mezopotámiában nem terem meg olyan fa, ami alkalmas lenne nagy területek átívelésére. Csak kiegészítő anyagnak tudtak cédrusfát használni (ami azért jó, mert szép az erezete és illatos).
Esnunnában találtak összekulcsolt kezű agyagfigurákat, akik folyamatosan imádkoztak a tulajdonosért.

Templomhimnuszok

Fárá, Abú Szálábih: előkerültek táblák templomhimnusszal.

Enheduana himnusza

Sarrukin lányának, Enheduanának, tulajdonítanak egy templomhimnuszt, ami felsorol 42 templomot. Templom megszólítása, magasztalása – ilyen ciklusokból áll.
A mocsár a termékenység és az őskezdet szimbóluma volt. Eridu azért különleges tisztaságú hely, mert a folyó és  a tenger találkozásánál feküdt.
Eridu, Nippur (ENNin főisten városa), Ur (itt volt Enheduana papnő), az utolsó templom szándékosan Niszaba istennő városa. Nagyon fontos a sorrend!

Gudea himnusza

A leghosszabb folyamatos sumer nyelvű szöveg, ami fennmaradt.
Gudea B szobra fontos, mert látható az ölében egy templomalaprajz, amit v ő építetett v ő építtetett újjá.

Istenszobrok

Néha pódiumon áll és lépcső vezet hozzá.
Előtte áldozóasztal.
Etetni-itatni kell. És el kell vinni kocsikázni meg találkozni a többi istennel.
Fontos szentélykörzetek:
Város
Templomkörzet
Isten
Eridu
E-unir
Enki
Uruk
Kulaba
An

Eana
Inana (szerelem)
Nippur
Ékur
Enlil főistem

Tummal
Ninlil
Lagas
Eninnu („50 ház”)
Ningirszu
Babilón
Eszagila
Marduk
Babilón
Etemenanki (az a zikkuratu külön neve)

Assur
Ésarra
Assur

Azért az i. e. terminust használjuk és nem a Kr. e.-t, mert az ókortudományban gyakran csak Európa területére használják a Kr. e.-t

Nincsenek megjegyzések: