Írásbeli vizsga lesz, az UV szóbeli.
E-learning felületet figyelni!
Világvallás def.: túllépett saját születési kulturterületén. Kereszténység, Iszlám, Buddhizmus.
A-teista vallás, de nem antiteista. A-teista: az isteneknek nincs jelentőségük, a buddhista v hisz bennük v nem.
A buddh. legrégebbi formájával fogunk itt foglalkozni.
LÉLEK NINCS. De lélekvándorlás van, a buddhisták többsége szerint.
Szinte 1 állítás sincs, ami a buddh. minden változatára igaz lenne. J
Szutták: Buddhának tulajdonított tanítóbeszédek.
A buddh. nem vallás, nem világnézet és nem filozófia, hanem módszertan a szenvedés elhárítására.
A dalai láma per definitionem Tibet királya.
Nem metafizikai, hanem inkább gyakorlati/etikai kérdésekre vonatkozik a buddh.
Szerzetesi vallás, mert Buddha a világiakhoz nem intézett tanításokat, csak szerzetesekhez, de nem titkos tanítás. B. úgy látta, h a módszer, amit tanít, nem valósítható meg a világi életben.
Mit jelentett az, hogy szerzetes? -> samana: szó szerint „törekvő”, szakított a világi élettel, koldul v gyűjtöget, rituális homeless/vallási hajléktalan/szenteskedő csövi, elterjedt és tiszteletre méltő életmód volt. Őhozzájuk szólt B. vigasztalás, kiút. Axióma, h az élet szenvedés.
Történelmi háttér
A Buddha szakrális név. ÉK-India, i. e. 4. sz., de inkább előbb. Nem a Védák uralta háttérből jött (az ÉNY-India volt).
Elit: árják: etnikainak érzett kulturális identitás-> árják voltak a védikusok és Buddha is, Irán és Írország neve is ebből a szóból jön, ősi indo-európai önmegjelölő név.
B. korában érintkezésbe lépett két kultúrkör É-Indiában-> a brahmanizmus lassan eltűnik, elkezd kialakulni a hinduizmus.
B. nem ismerte a Védákat! (lsd. R. F. cikkét erről az E-learningen)
NY-India: brahmanizmus/védikus kult. tűzáldozat, szómát (tudatmódosító ital) és néha állatot is áldoztak az isteneknek. Politeizmus, patriarchátus, antropomorfizmus, frissen tanultak meg földet művelni.
K-India: nincsenek brahmanák, istenek jelentéktelenek a magas kultúrában, panteizmus. Földanya a lényeg, matriarchátus. A vetésből 9 hónap múlva lesz aratás-> tökéletes megfelelés a hold, a föld és a nő ciklusa között.
A földművelés sokáig kizárólag női tevékenység volt, mert a gyűjtögetésből nőtt ki (vs vadászat férfi munka), az állat vontatta eke bevezetése vetett ennek véget. -> 1 principiumos világkép, minden 1 nőtől függ, a Földanyától. Tudományos felé tendáló világkép. K-India.
Ezzel szemben a nomád pásztorkodó népek világszemlélete: állattartás a fenntartó tevékenység (ami a háziasítás előtt nem válhatott női munkává). Olyan természeti erők az érdekesek számukra, amik az éghez kötődnek, antropomorfizálhatók-> fontosak az istenek, agresszív férfiként képzelik el a természeti csapásokat,-> húst és alkoholt kell áldozni nekik (a szóma speciel nem alkohol), valamint hízelegni kell nekik (himnusz v ima). Irodalmi világ, mert a pásztorkodás unalmas, sztorizni kell közben.
- az állat vontatta eke bevezetésével ötvöződik a 2 tradíció, a férfiak megkaparintják a földművelés és minden más irányítását is. Most már férfi és női princípium is van, sok isten-> szexuális kozmosz. -> adekvát szertartás az orgia, az átviteli mágián alapszik. Máig fennmaradt változata a tantrizmus.
- Fúzió miatt belső konfliktusok -> lehetőség a fejlődésre
A két kultúra különbsége a temetkezésben is megragadható: a földművelő kultúrák a földbe temetik vissza a halottat, a Földanya méhébe, h újjászülethessen, magzat pózban. A nomád állattartók viszont elégetik-> füst-> égbe temetés.
Az emberi élet ciklicitása magától értetődő volt Buddha előtt is, de a karma elmélet csak utána pát évszázaddal lett domináns.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése